Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-23 / 59. szám

m NEPÜJSÄG 1953 jífflus 23. PÁRTSZ ERVEZETEINK, PÁRTBIZOTTSÁGAINK BIZTOSÍTSÁK AZ ÚJ OKTATÁSI ÉV SIKERÉT Pártánk ideológiai és politikai egységének aiapja a marxizmus- Jeninizmus. A párt akkor egy­séges, összekovácsolt és szilárd, ha a párttagság munkáját, tívé- ikenységét azok az eszmék, taní­tások hatják át, melyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin dolgoz­tak ki. Rákosi és Nagy elvtársak beszéde, a kormány pro- grammjának megvalósítása nagy feladatok elé állítja pártun­kat. E programra megvalósí­tásához az szükséges — mon­dotta Rákosi elvtare — hogy őrizzük, mint szemünk világát pártunk egységét, kollektív ve­zetését és szilárd marxista- leninista ideológiai alapját. Hogy milyen szilárd lesz pártunk ideo­lógiai egysége, nagy mértékben aittól függ, hogyan készítjük elő, szervezzük meg ez 1953/54-es politikai oktatást. Az oktatási év előkészítésé­ben bár értünk el eredményeket, ezek még nem kielégítőek, ezek­kel nem elégedhetünk meg. Kü­lönösen a propagandisták kivá­logatásában és ezek előkészíté­sében történtek mulasztások. Pártbizottságaink nem értették meg máig sem, hogy a jövőévi pártoktatás sikere a propagan­distákon áll, vagy bukik. Még mindig nagy a gyakorlatlan, képzetlen, kezdő propagandis­ták aránya. Az elmúlt évben több, mint 200 elvtárs végzett különböző pártiskolát, ezeket el­hanyagolják, nem bízzák meg propagandamunkával. Nem hajtja végre több pártbizottság ai Központi Vezetőségnek azt a határozatát 6em, mely előírja, hogy a legfejlettebb eivtársakat kell megbízni propagandista munkával. Nincs még a propa­gandisták kőzett, a funkcioná­riusok zöme, a gazdasági veze­tők nagy része, a Vörös Akadé­miát, egyetemet és különböző pártiskolát végzett elviársak je­lentős része. Nem fordítottak egyes helye­ken gondot a propagandisták összetételére sem, kevés a tszcs- tag, az egyénileg dolgozó pa­raszt propagandista. Elhanya­golták a propagandistákkal való beszélgetést is, ha beszéltek is velük az öncélú volt. nem sokat segített. Hatvanban, a gyöngyö­si és hevesi járásban nem érté­kelték a propagandisták munká­ját, nemi mondták meg nekik mi a hibájuk, hol miben kell javíta- niok, — de számosnak azt sem, hogy az új oktatási évben, mi­lyen fokon tanul. A pártszervezetek, a pártbi­zottságok nem ismerik eléggé a propagandisták képzettségét, ebből adódik, hogy az első bent­lakásos propagandista iskolára főleg régi propagandistákat küldtek, olyanokat, akik már jártasak a propagandamunká­ban és képzettségük is viszony­lag jó. A jövőben főleg azokat a propagandistákat kell isko­lára javasolni, akiknek na­gyobb szükségük van erre, — főleg tszcs-tag és egyénileg dolgozókból álló propagandistá­kat. Fokozottabb segítséget keli adni a propagandisták egyéni tanulásához is, tanulás közben kell ellenőrizni, segíteni a pro­pagandisták készülődését és ez nemcsak a pártbizottságok agit, prop, osztályának feladata, har nem a pártbizottságok közös ügye. Pártszervezeteinkben megkez­dődött a hallgatók kiválogatása. Sok helyen azonban a titkár elvtárs egyedül végzi ezt a munkát, nem vonja be a veze­tőség tagjait, a propagandistá­kat a kiválogató-bizottságokba. Ebből is adódik, hogy több he­lyen nem léptetik elő a hallga­tókat, ugyanazon a fokon akar­ják a jövőben is tanítani, ami­lyenben ez évben tanult. Az egri járásban 400 párttag és sok pártonkívüü végezte e! a politikai iskola második évfo­lyamát és csak 265 elvtársat ja­vasoltak a párttörténet első év­folyamára. Ez « hallgatók, az elvtársak lebecsülése, további fejlődésének akadályozása. A pártszervezetek, a pártbizottsá­gok gondosabban törődjenek a hallgatók politikai fejlődésével és léptessenek elő minden ha'i­gatót, aki eredményesen vég­zett, — így van esek biztosítva további fejlődése. Foglalkozni, beszélgetni kel! a hallgatókkal, bátorítani, lelke­síteni kell őket a továbbtanu­lásra. Használják fel a beszél­getéseket a napi feladatok vég­rehajtásának mozgósítására, is­merjék meg a hallgatók képessé­gét és bízzák meg őket párt­munkával. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy e té­ren is van tennivaló. A pártbi­zottságok titkárai nem látják, hogy folyik a hallgatók kivá­lasztása, nem ismeri a pártszer­vezetek ilyenirányú munkáját. Minden funkcionáriusnak, minden kommunistának látnia kell: ha elhanyagoljuk az okta­tás előkészítését, elhanyagoljuk a párt eszmei, ideológiai egy­ségének megszilárdítását, el­hanyagoljuk a pártszervezetek, a párttagság előkészítését a feladatok megoldására. Párt- szervezeteink, pártbizottságaink értékeljék eddig végzett munká­jukat és az elkövetett hibák fel­számolásával és fokozottabb jobb munkával biztosítsák az új oktatási év sikeres előkészíté­sét. A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés vezetői nem értették meg a Központi Vezetőség határozatát- Értekezletet tartottak megyénk vállalatvezetői ­Vasárnap, a Megyei Pártbi- zotteág értekezletet tartott "z SZMT Rákosi termében. Az ér­tekezleten megjelentek az üzemi párttitkárok, a vállalatvezetők, az' UB-elnökök és DlSZ-titkánolc, alckkel Laczkó elvtárs ismertette ai második negyedév alatt elért eredményeket, hiányosságokat. Ugyanakkor a Központi Vezető­ség határozata alapián megha­tározta ai harmadik negyedév soron követk'-ő feladatait Az első félévi eredmények a következők: Hevesmegyei Tégla­gyári Egyesülés 70.3, Bélapát­falvái Cementmű 98.3, Selypi Cementmű 101.9, Szilvásvárad! Mészmű 114.6, Szarvaskői Kő­bánya 110 9, Észak-Magyaror- országi Építő Vállalat 74.3. Pe- tőfibánya Vállalat 94 2, Eger­esein bánya 92.9, Bükkhegységi Ásványbánya 112.2, Mátrai Ás­ványbánya 132.1, Mátra vidéki Erőmű 102, Recski Ércbánya 101.3. Gyöngyöso-roszi Ércbánya 117.1, Váltó- és Kitérőgyár 87 8. Egri Bútorgyár 100.5. Egri Laka- tosárúgyár 72.1, Hatvani Kon­zervgyár 54.4, Hevesmegyei Tej­ipari Vállalat 87.2, Hatvani Cu­korgyár 231.1, Selypi Cukorgyár 132.5, Hevesmegvei Ma'omioari Egyesülés 89.5, Gyöngyösi Gvii- mölcsszeszipari Vál'alat 130,6, Egri Dohánygyár 101.7 Heves­megyei Gépjavító Vállalat 64.2 százalékra teljesítette tervét. Ezek a számok beszélnek. Azt mutatják, hogy megvénk üzemei­nek többsége teljesítette máso­dik negyedéves tervét. De je'en- tős az is — folytat'a Laczkó év- társ, hogy megyénk ipari üze­mei 11.9 százalékkal termeltek többet a másod k negyedévben az elsőhöz képest. A termelési ér- té'.: ie'entő^en növekedett e Má‘- rai Asvánvbánvánál. a Selvpi Cementgyárnál, a Göngyösi Vál­Ezerküencszázötvenhárom iú- nius 1 óta a teiies felfordulás képe tárul az idegen szemlélő e'é a recski Frcbán' a területén. Az ércmfielőkészítőben üzem­bővítés miatt leá'lt a termelés, csak a bányaüzem dolgozik to­vábbra is a Pállfv András-féle feitési módszerrel. Bányászaink a' nversérc termelésén kívül más bánvafenntartási munkát is vé­geznek. A külszínen azonban valóban nagv a felfordulás, itt bizony eerénv építőmunka folvik hi­szen a szerelő- és énítővállalaf de a bánva dolgozói is azon fá­radoznak. hogv az ü’7embövítéc hatá-’H/íre. augusztus 1 - re el­készüljön. A munka igen tói halad, az anvag és munkaerő­be SRírt* nehézségei ellenére is és bízunk abban, hogy mindent határidőre, pontosan eíkészi­tó- és Kitérőgyárnál és még több vállalatnál. Mindezek azt bizonyítják, hogy a munkásosz­tály, a műszaki értelmiség min­den nehézség, megpróbáltatás és az ellenség tevékenysége elle­nére is helytállt a szocializmus építésének rá háruló szaika- szán. Egyre több azoknak ez üzemeknek ai száma, ahol az igazgató tervszerű, szervezett munkával, a műszakiak rendsze­res segítésével, irányításával és ellenőrzésével biztosították a terv teljesítését. Ez mutatkozik a fenti üzemeknél is, ahol a párt, a szakszervezet, a vállalatve­zető és a műszaikiak egy célért harcoltak, a terv teljesítéséért. Ezek a vezetők megértették a Központi Vezetőség határozatát, a kormány programmját. Nem így történt ez a Heves- megyei Téglagyárt Egyesülésnél, mely tervét mindössze 70.3 szá­zalékra teljesítette. A terv nem teljesítésének alapvető oka a tervszerűtlen, szervezetlen veze­tésben, az irányítás gyengeségé­ben keresendő Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a Mátra- derecskei Tág’a gyár termelése, pedig ez megyénk legmodernebb gépekkel felszerelt üzeme. Az egyesülés igazgatója, valamint műszaki vezetői nem érzik a fe­lelősséget » terv teljesítéséért, mellyel őket dolgozó népünk, ál­lamunk felruházta, amikor az üzemek élére állította. Az egye­sülés igazgatója és műszaki dol­gozói nem adták meg azt a se­gítséget a válta'aihoz tartozó üzemeknek, me'yet a gyár veze­tői és dolgozói joggat elvárnak a Téglagyári Egyesülés vezető­ségétől Ideie lenne, ha a Tégla­gyár! Egyesülés igazgatnia ren­det teremtene saját területén. Az első dekád eredménye, de a-z azóta eltelt idő is azt bizo­tünk. Az üzembővítési munka lendületében nagy lökést és munkakedvet adott Rákosi és Nagy Imre elvtársak beszéde, amit a recski Ércbánya dolgo­zói. nagy lelkesedéssel fogadtak. Ennek kapcsán szerveztük meg az úiabb versenvvál’at ásókat az alkotmány ünnepére és « kő’elffő bányásznap tiszteletére. A bánva dolgozóinak a kö­zelmúltban komoly elláfási ne­hézségekkel ke lett megküzdeni. Ezt a kérdést azonban a bánva vezetősége a párkai és a szak- szervezettel az élen sikeresen megoldotta, s ígv ma már dol­gozóink ellátása megiavu’t. A dolgozók fellesi* ménvük foko. zásával hálálták meg üzemük Gondoskodását. Így a bánya­üzem nyers érctermelési tervét júniusban 103. júliusban pedig 105.13 százalékban túlteljesi­nyítja, — egy-két vállalat kivé­telével — hogy valamennyi üzemnél visszaesés van a ter­melésben. Ennek oka, hogy az igazgatók, tömegszervezeti veze­tők és egyes párttitkár elvtár­sak helytelenül értelmezték a Központi Vezetőség határozatát, a kormányprogrammot. Legtöb­ben csak aizt ragadták ki, hogy az Országos Tervhivatal és az illetékes minisztériumok, mind a termelés, mind a beruházás te­rén felü!vizsgálják a terveket és javaslatot tesznek a megfelelő csökkentésére. Ez he’ytelen né­zet volt, mivel jólétünk további forrása — még jobban mini máskor — jó munkánktól, ter­vünk maradéktalan teljesítésétől függ. Petőfibányának a terve to­vábbra is megmarad, mert a Mátravidéki Erőműnek szüksége van a lignitre, üzemeinknek pe­dig a villamosenergiára. De ez áll azegerceehi bányára is. Szén kell. hogv több cementet, téglát égethessünk, hogy több épületet tudíunk építeni és több vasat tudjunk olvasztani. Az értekezlet végén Laczkó elvtárs meghatározta a feladato­kat: üzemeink dolgozóinak, ve­zetőinek, párt- és szakszerve­zeteinknek legfontosabb felada­ta az legyen, hogy a terv és munkafegyelmet megszilárdítva tervüket minden dekádban telje­sítsék. De gondoskodjanak arról is, hogy a kollektív szerződés minden pontját maradéktalanul betartsák. Nem szabad megfe­ledkezni a munkaverseny további szervezéséről, a verseny nyilvá­nosságáról sem, mely -, termelés előrelendítésének egyik rugója. Különösen fontos, hogy a terv­tel iesítése me'lett egv percig sem feledkezzenek meg a takarékos­ságról és a minőség további javításáról. tette. Az űzembővítésen dolgozó munkások pedig jó munkáju­kért jutalomban részesülnek. Legkiválóbb dolgozóink között is ki kell emelni Vincze József sztahanovista vájárt, akinek iú- niusi feitési teljesítménye 173.75 százalék volt. Vmcze József munkamódszerét állandóan tö­kéletesíti. aktivan bekapcsolódik a mtmkaversenvmozo,a!omba. Vincze József mellett do'gozlk Holló József váiár. aki közepes teliesitmémrű munkás volt, de most átvéve Vincze munkamód­szerét. sztahanovista szinten dolgozik. A recski Ércbánva dolgozói *ehát teVesítménvük ál'andó emelésével, a munkaversenv- mozgalom szé!»sköríí k:bőví*'í «»vei bt7onv't!ák be. hogv mél­tók népünk Rákosi etvtárs bizalmára. Cseh Pál levelező \ vécsi DISZ példát mutat Országunk lelkes, tettrekész ifjúságát komoly munkára ser­kenti az idei dústermésű nyár. A vécsi DíSZ-szervezet is ki­vette részét az aratási munká­latokból. Fajti Béla és Barta György, a községi tanács ifjú dolgozói, felismerve a szem- veszteségnélküli gyors aratás szükségességét, brigádot _szer- veztek Doni őszi ai Matild, Kri- zsó László, Mészáros Ferenc és Kozma Gyula DISZ-tagok rész­vételével. Az aratóbrigád lelkes jó munkával segített » vécsi Rákóczi tsz-nek, 6zemveszteség nélkül learatni a bő termést. Vannak azonban/Vécsen olyan DISZ-tagok is, akik nemcsak az aratási munkában segítettek, hanem a növényápolásban is. Szorgalmasan dolgoznak most, az aratás idején az úf- törőpajások is, akik a fontos kalászgyüjtési munkára mozgó­sították még az öreg nénikéket is. A vécsi ifjúság Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszéde után újab-b lendülettel, fokozottabb erővel látott munkához. Kora reggeltől késő estig kinn dol­goznak a földeken, vagy kapál­nak a szőlőben, kukoricásban. Munkaközben aztán igen sok szó esik az új gépesített mező- gazdaságról, ahol a föld jó megmunkálása során a beadási kötelezettség teljesítése, illetve túlteljesítése után nagyobb sze­let fehér kenyér jut minden ma­gyar asztadâra. Szölfős! Flórián levelező Sarudon már negyvenen állnak párosversenyben Sairud község dolgozó paraszt­sága, hogy méltóan ünnepelhes­se alkotmányunk nagy ünnepét, csatlakozott Poroszló község versenykihívásához. A község­ben 42 dolgozó paraszt tett fel­ajánlást és 40-en állnak páros­versenyben. A dolgozó parasz­tokkal a tanácstagok, a népne velők egyénileg beszélgetnek a beadási kötelezettség időbeni teljesítéséről. Berényi András ál­landó bizottsági tag versenyre hívta ki Tilcsik Gáspárt, beadási kötelezettségük 100 százalékos teljesítésére. A község dolgozó parasztjai közül László Gergely 14 holdas egyénileg dolgozó paraszt el­mondta. hogy búzából, árnáb-ó! 60 mázsát vár, ebből teljesíti 24 mázsás beadását, a családja ré­szére biztosítja a fejadagot, még a vetőmagon kívül bőven jut szabadpiacra. Nemcsak László Gergely {érméséből jut szabad piaci értékesítésre, hanem a köz­ség dolgozó parasztjainak bö termése is segíti népünk élelmi­szerellátását Tóth Ferenc \ recski ércbánya dolgozói teljesítményük állandó emelésével bizonyítják be, hogy méltók népünk bizalmára ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT Agitációs munka a termésbeíakaritús napjaiban Különös felelősség hárul a falusi agitátorokra a termés­betakarítás napjaiban. Ebben az időben minden erőfeszítés arra irányul, hogy gyorsan, szem­veszteség nélkül betakarítsuk a termést és időben teljesítsük a beadási tervet. Lássuk például, hogyan készültek fel tavaly a termésbetakarításra a Dnve- propetrovszk-területj Élj élet hajnala kolhozban. A kolhoz vezetősége a helyi pártszervezet javaslatára már egy hónappal a betakarítás előtt néhány brigádot alakított a kol- hozparasztokböl. Ezek a brigá­dok azt a fe'adatot kapták, hogy vizsgálják meg, megtörténtek-e a szükséges előkészületek. A brigádok megállapítottiák, hogy minden erő. és munkagép ki­javítva, készen áll a nagy mun­kára, a szérűket is előkészítet­ték. A termésbetakarítás sikere azonban éppúgy, mint bármely más munkáé, nemcsak a techni­kától, hanem az emberektől is függ. A kolhoz pártszervezete ezért elsősorban arra irányította a figyelmet, hogy kellően fog­lalkozzanak az emberekkel. En­nek megfelelően mindenhova kommurvstákat, komszomoltago. kat és aktívákat osztottak be. A kommunisták taggyűlésen vitat­ták meg az agitációs munka ter­vét. A taggyűlés úgy határozott, hogy a betakarítás idején a politikai törnegmunkát kint vég­zik a szántóföldön, ahol a ter­més sorsa eldől. A tervben röp- gyűléseket irányoztak e'ő, ame­lyeken rendszeresen tájékoztat­ják majd a brigádtagokat a bél­és külpolitikai eseményekről. El. határozták azt is. hogy a mezei szállásokon egy-egy agitációs központot szerveznek. Az agi­tációs központok élére a legjobb népnevelőket állították. Az agU tációs központok helyiségeiben jelszavakat és plakátokat helyeze­tek el, amelyek felhívták a kot* hoztagok f gyeimét, hogy min, den képességüket vessék latba a termésbetakarítás gyors és szemveszteség nélküli elvégzése érdekében. Az agitációs központ számára politikai és szépirodalmi könyvekből könyvtárat állítottak össze és társasjátékokat vásá­roltak. Gondoskodtak róla, hogy megérkezzenek pontosan a legj frissebb napilapok és folyóiratok is a mezei szállásokra, A népnevelők a legnagyobb figyelmet a termésbetakarítási munka megszervezésére fordítot­ták. A kolhozparasztok emléke­zetébe vésődtek a szemveszte- ség elleni harccal kapcsolatban folytatott csoportos beszélgeté­sek. Az agitátorok bejárták a learatott táblákat, megszámlál­ták a földön hagyott kalászokat, utánanéztek a szérű munkának, majd a röpgyffléseken megj gyó'zően és szemléltetően bizo­nyították be a kolhozparasztok* nak, hogy mennyi kenyeret jelent a kipergett gabona. Be­széltek arról is, hogyan csök­kenthetik a minimumra a szem- veszteséget. Az agitátorok Górj kij, Solohov és más írók művei­ből ís felolvastak részleteket. A felolvasást rendszer'nt lelkes vita követte. Az agitációs kőz- pontokban faliújságot is szer­kesztettek. A faliújság szerkeszj főbizottsága egyes kérdésekről „Villám‘’-okat adott ki. A termésbetakarítási műnk áj latok ütemének meggyorsításá­ban döntő szerepet játszik a szo- c'allsta munkaverseny. Éppen ezért az agitátorok erőfesz:tései általában arra irányultak, hogy nemes vetélkedésre lelkesítsék a kolhozparasztokat és a gépj állomás dolgozóit. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Németország Kommunista Pártja féktelen rendörterror közepette folytatja választási harcát Németország Kommunista Pártja a Lehr-rendőrség és a fa­siszta bérencek féktelen terrorja ellenére következetesen folytat­ja választási harcát. A párt fel­világosítja Nyugat-Németország lakosságát arról, hogy az Aden- auer-kormány, ha nem kergetik el helyéről, újabb katasztrófába dönti a német népet. A párt Solingenben tartott nagygyűlésen Fritz Rische par­lamenti képviselő tolmácsolta a választókerület kommunista kén­viselőjelöltje, Max Reimann pártelnök üdvözletét, majd han­goztatta: „Az Adenauer-kormány a német nép nemzeti szerencsét­lensége. Nyugat-Németország lakosságának azzal kell válaszol­nia az elnyomásra, hogy s :ep- tember 6-án kiadja az Adenauer- kormány útját és lehetővé teszi a német egységért és békéért küzdő kormány megalakítását”. Németország Kommunista Pártjának bremerhaveni válasz­tási gyűlésén Gustav Gundelach, a párt parlamenti képviselője Ki­jelentette: „A német hazafiaknak minden körülmények között meg kell akadályoznak, hogy a bű­nös Adenauer-kormány hatalmon maradjon.” Valamennyi világrész ifjúsága készUl a IV. Világifjúsági Találkozóra A Világifjúsági Találkozó ha­talmas előkészületei is bizonyít­ják a fiatalság egyre növekvő erejét, a DÍVSZ és a Nemzet­közi Diákszövetség egyre na­gyobb befolyását. Az ifjúság szilárdan harcol a békéért, a vi­lág minden részén folyó előké­születek a fiatalok újabb tízez­reit állítja az ifjúság jogaiért harcolók soraiba. Nincsen or­szág, nincs vidék, ahoi ne ké­szülnének erre a hatalmas talál­kozóra. A VIT már megkezdődött Ausztráliában, ahol kiválasztot­tak 20 részvevőt, akik már má­jus vége óta útban vannak Bu­karest felé. Pakisztán fővárosá­ban Is megválasztották a 30 tagú küldöttséget, amely Pakisztán ifjúságát képviseli. Nagy elő­készületek folynak Dél-Ameriká- ban, ahonnan Bukarestbe indul­nak a főiskolás kosárlabdacsapa­tok. Rio de Janeiróból népművé­szeti csoportok indultak útnak. Dániában 1200 fiatal jelentkezett a Fesztiválra, s a görög Ifjúság is örömmel várja a IV. VIT-et, Számos művészeti együttes készül Bukarestbe a világ mil­den tájáról. Harmincöt hangver­senyterem és színház vár rájuk a román fővárosban, ahol na­ponta 40—50 hangversenyt és színielőadást rendeznek a VIT időtartama alatt. Negyven or­szágból 120 művészeti együttes utazik Bukarestbe, nem számít­va a szólistákat. Sok nehézséget kell leküzde­niük a kapitalista országok fia­taljainak, hogy elmehessenek a VIT-re. Akadályokat gördítenek a fiatalok útjába, igyekeznek le­hetetlenné tenni bukaresti ú*ju- kal. A Svájci Szövetségi Tanács betiltotta a VIT-et propagáló pákátok kiragasztását és min­den erővel megakadályozza a svájci ifjúság részvéteiét a Fesz­tiválon. Ennek ellenére Buka­restben mégis összetalálkoznak a világ haladó fiatal jai, mert tud­ják, hogv milyen jelentősége van találkozójuknak a fiatalok jövője szempontjából. MEGJELENT AZ ÚJSÁGOLVASÓK ZSEBKÖNYVE Az Országos Béketanács kiadásá­ban népszerű, mindenki számára hasznos könyv látott napvilágot: megjelent az Újságolvasók zsebköny­ve. Kiadása régóta tapasztalható hiányt pótol, fontos feladatot tölt be. Megjelenése elsősorban azért vált szükségessé, mert dolgozó né­pünkben egyre nő á nemzetközi kér dések iránti érdeklődés és ez a zseb könyv is népünk nemzetközi tájéko­zódását kívánja elősegíteni. Az újságokban, a külpolitikai ese­ményeket ismertető könyvekben, bro­súrákban sok helyen idegen kifejezés szerepei, amely bővebb magyarázatra szorul. Az újságolvasók zsebkönyve rámutat az egyes külpolitikai kérdé­sek összefüggésére. Megmagyarázza az újságokban leggyakrabban előfor­duló idegen szavakat, kifejezéseket, forralnia kát. Bővíti dolgozóink kül­politikai ismereteit. A 148 oldalas zsebkönyv 2 forintba kerül és valamennyi könyvesboltban megvásárolható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom