Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-16 / 57. szám

m \ 5 NÏPÜJSÏG Î953 július í€. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS EGERCSEHI-BÁNYATELEPEN Az Ózdi Képzőművészeti Kör az egercsehi bányatelepen ki­állítást rendezett a szakszerve­zeti székházban. A kiállítás alapgondolatát tükröz; a szék­ház homlokzatán a felirat: „Képzőművészettel a szocialista kultúráért." Ez a gondolat fű­tötte a rendezőket, valamint a képzőművészeti kört, mikor megnyitotta a képkiállítást. A dolgozók az eléjük táruló ké­peken keresztül megismerik, mennyire magasztos és értékes az a munka, amelyet nap-nap után végeznek, és ezzel egyben témát is nyújtanak a szocialis­ta-realista festészethez. A ki­állítás másik célja, hogy felhív­ja !* magukban tehetséget érző dolgozók figyelmét a képzőmű­vészetre. Ezzel bárki foglalkoz­hat, hiszen a kiállítás anyagát adó munkásfestők és a gépész- mérnökök, kőművesek, lakato­sok, bérelszámolók, gimnáziumi tanárok soraiból kerültek ki. A kiállítás bizonysága annak, hogy szocializmust építő társa­dalmunkban mennyire azonos elvi alapon állanak a munká­sok, parasztok és értelmiségiek. Közel 100 kép bizonyítja dolgo­zó népünk alkotó erejét, mű­vészi képességét. A képek so­raiban ott találjuk Némedy János alkotásait, a kohók so­rát, s a körülöttük dolgozók lá­zas munkáját lápjuk Kun Ernő és Nagymengyi András képein. Démuth Pál munkáiban a szilvásváradi munkásüdülő kör­nyéke elevenedik meg. De a többiek is, Taliga István, Lé- vay Lajos, Kovács József, Mó- nus Imre, mind a való életből merítették témájukat. Az eger­csehi kiállítók nem végeztek rossz munkát. Palla Ottó rajz­tanulmányaival, Horváth Gyula, Csikós Béla, valamint az úttö­rők, Buru György, Balogh Má­ria jó rajzaikkal tűntek ki. Horváth Gyula levelező AMÍG TÍZ KILOGRAMM BARACK ELJUT ODÁIG. Csütörtökön este — munka után elhatároztuk feleségemmel, hogy hármunk részére szükséges befőzés után fennmaradt tíz kilogramm barackot eladjuk. Itt kezdődött a tragédia, Pénteken délben, ebéd után félkettőkor elindultam a MEZŐ KÉR mátrautcai átvevőhelyére, hogy eladjam a barackot. Mivel két órára hivatalba kellett mennem, kis csodálkozással bosszúsan néztem az átvevöhelyen sorakozó tömeget •— de ekkor még nem tettem' le a reményről, hogy két órára megszabadulok. Három­negyed keltőkor kiderült, hogy ma csak uborkát vesznek át, tehát egy jóindulatú járó-kelő tanácsára átvittem a barackot a MEZŐ- KÉR Kossuth-utcai átvevöhelyére, ahol állítólag „kevesen" van­nak. Alig voltak vagy nyolcvanan. Kiderült, hogy ládahiány miatt itt sincs átvétel. A legnagyobb dologidőben tehát a két átvevő- helyen több, mini 200 termelő kénytelen lopni a napot a MEZŐ-. KÉR jóvoltából, míg a pakolóasszonyok nyugodtan szenderegnek. Ekkor az egyik munkavezető javaslatára az udvaron álló három kocsival elindultunk az állomásra ládákért. Nehogy azt gondolják azonban, hogy most már végre sikerült elintézni ezt a >,keleti kérdést". Az állomáson nem tudtak üres ládákat adni, elküldték minket a Göngyöleg telepre. Vállalkozásunk azonban itt is meg­feneklett. A telepvezető csak cédula ellenében akarta kiadni a hőn óhajtott üres ládákat, — ezzel pedig, fájdalom, nem rendel­keztünk. Üresen kellett visszakocognunk a három kocsival az átvevőhelyre. Ott a siralmas helyzet csupán annyiban változott, hogy a futó eső miatt felborult a várakozók sorrendje - s œ élelmesebbek többek között engem is hátraszorítottak. Minek rész­letezném a várakozás további örömeit? Elég talán annyi, hogy félöt volt, amikor megérkezett az első ládaszállítmány, hosszas veszekedés, tolakodás után félhatkor elhagytam, zsebemben 22 forinttal a telepet.. Kiszámítottam, hogy munkaidőmet kifizette a MEZŐ KÉR, csak éppen a barackot kellett ezekszerint ingyen oda, adnom! Bognár Pál, Gyöngyös Hogyan termeltem 23 mázsa árpát Szomszédom Krinszki Bernât már régebben termel őszi ár­pát igen szép eredménnyel. El­határoztam, hogy én is követem példáját, s őszi árpát ' vetek földembe. Trágyázva 1952-ben volt a talaj, előveteménye ku­korica, bab volt, melyet ötször kapáltam, s így a talaj gyom­mentes volt. Megfelelő lalajelő- készítéssel augusztus 20. után két részletben vetettem el magot. Húsz kilogrammot mélyen a! á- szántottam, megvédeni az eset­leges téli kifagyástól, 30 kilo­grammot pedig beboronáltam a szántással. Kedvezett az idő­járás, idejében kelt a vetés, jól bokrosodva indult a télnek. A fagyok után. márciusban, mi­vel nem jutottam hengerhez, közönséges zöldséglapogatóval munkáltam el a talajt, s több Örömmel fogadom a minisztertanács rendeletét az ingyenes állatorvosi rendelésről Mint vidéken működő állami állatorvos örömmel fogadom a Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa rendeletét az ingye­nes állatorvosi szolgálatról. Mezőgazdaságunk egyik legfon­tosabb ága az állattenyésztés, mert ez látja el a dolgozókat élelmiszerrel, a könnyűipart nyersanyaggal. Ezért olyan fon­tos az állategészségügy fejlesz­tése is. Az ingyenes állatorvosi szolgálat bevezetése megnöve­kedett feladatok elé állítja az állatorvosi kart. Ezeknek a fel­adatoknak csak tervszerű mun­kával, pártunk és kormányza­tunk támogatásával tudunk ele­get tenni. A kormány részéről a leg­messzebbmenő támogatást kap­juk meg. Megfelelő lakás, ren­delő, orvosteohnikus és jármű- biztosítást kapunk, — erről be­szélt Rákosi elvtárs is. Nagyon fontos szempont gyó­gyításoknál a megelőzés, hiszen nem az a célunk, hogy beteg borjút gyógyítsunk, hanem, hogy az anya egészséges magzatot szüljön. Ezért kell szoros kap­csolatot tartanunk az állami gazdaság, tsz-ek állattenyész­tőivel, hogy .ezeket állandó szaktanáccsal láthassuk el. Nem szabad hagynunk, hogy a pa­Ereshnényesen harsa! a bőséges takarmány biztosításáért a hatvani Dózsa termelőszövetkezet emelkedjék. Vágó József, állami körállatorvos A megyei tanács gépcsoportja jelenti AZ EGRI PETŐF1-SZOBOR Petőfi Egerben három nanot töltött, megnézte a várat, a lí­ceumot. À régi Eger mégsem érezte szükségét, hogy szobrot állítson emlékének. Ezt a mulasztást kívánja jó. vátenni az új Eger, amikár Orbán József művészünket megbízta a költő szobrának az elkészítésével. Orbán József még az elmúlt ősszel páratlan ügybuzgalommal fogott hozzá munkájához. Petőfi, amikor nálunk járt, még nem volt beérkezett költő, Viharvert köpönyegben, nyűit csizmákban rája az élet gö­röngyös országútját. Cél: Pest; hátha tfalál kiadót verseinek. Átfázva, éhesen, nyomott han­gulatban tért be a pesti or­vágni, vagy el akarták sikkasz­tani a borjút, mert felnevelése szerintük nem volt kifizető. Az állatorvosi kar, mely már eddig is számos Kossuth-díjast adott országunknak, amely ki­vette részét a szocialista mező- gazdaság fejlesztésének mun­kájából, a jövőben még na­gyobb szorgalommal dolgozik m ezőga zd as águn k, ál ! a t tenyész - fésűnk fejlesztése érdekében, elősegíti azt, hogy a dolgozók életszínvonala egyre jobban Kitűnően szerepeltek Heves megye teniszezői az országos teniszbajnokságon Heves megye válogatott te­niszcsapata résztvett a Debre­cenben július 5—12 között meg­rendezett országos teniszbajnok­ságon. A bajnoki verseny során hét győzelmet értek el tenisze­zőink! A legértékesebb Pokor ív győzelme a Budaipest utánpótlás válogatottban szereplő Korpás ellen, amely egyben az egyetlen vidéki győzelem volt a bajnok­ságban részvevő budapesti férfi játékosokkal szemben! Pokornv legyőzte Dunántúl bajnokát, Horvát-hot is. aki a vidéki ver­senyben későbbiek során máso­dik lett. Az ország legjobb 16 férfiiátékosa közé kerülő mér­kőzésen Pokorhynak játszma- iabdáiai volt az I. oszt. buda­pesti Bardóczyval szemben és csak .hatalmas küzdelem után maradt alul. Párosban a Po- korny—Szalkay pár legyőzte a legjobb baranyai—csongrádme- gyei párost, és az ország legjobb 16 párosa közé kerültek fel győ­zelmeikkel! ' Az élete első nagy versenyén először részvevő Cs-a- tfoó Judit.* mint az ország leg­fiatalabb megyei bajnoknője le­győzte a komárommegyei Kis­bánt és a vidékiek versenyén Békés megye második játékosát, Csíknét. Vass Albert legyőzte a Heves megye felnőtt atlétikai bajnoksága Heves- megye felnőtt atlétikai bajnokságait Egerben rendez­ték meg. ( A versenyen Eger, gyöngyösi járás és hatvani já­rás atlétái vettek részt, mint­egy félszázan. A legnagyobb lét­számmal ezúttal i® Gyöngyös szerepelt a versenyben! Hiá­nyossága voit a versenynek, a női számokban nem lehetett megrendezni a bajnokságot, mert nem akartak indulni... Megyénk atlétikai életének ezt a fogyatékosságát fel kell szá­molni és fokozottabban kel'l harcolni a felnőtt dolgozók atlé­tikába való bevonásáért! Ered­mények: 100 méteres síkfutás 1. Bódis (Eger) 11.7. 200. méter 1. Kiváló eredmények Heves megye űszóbajnokságán bácamegyei Szörényit, 6 csak nagv küzdelem után ka>pott ki az egyik legjobb vidéki játékosa tói. Jusitstól 8:6, 6:3-ra. Heves megye teniszezői a pontverseny során megelőztek hat, nagy teniszmulttal rendel­kező vármegyét (Szabolcs-Szat- már, Csongrád, Pest, Komárom* Békés, Nógrád), de ha nem tar­talékosán áll ki e megye válo­gatottjai — akkor magasan első Heves megye a vidéki tenisz­sportban! Nem vett részt ugyan­is a bajnokságon a megye két legjobb női teniszezője, Kalauz Paula és Novotny Gitta, emiatt Heves megye csapatát 214 pont­tá! terhelték, mert a versenyszá- mokba-n részt nem vételt vere­ségnek tekintették ... Borsod megyén kívül egyedül Heves megye vonultatott fel nagyobb létszáfnban fiatalokat a bajnok­ságra. Az országos teniszbajnokság pontversenye vidéki megyék kö­zött. 1. Győr-Sopron megye 322 pont, 2. Baranya 338, 3. Borsod 342, 4—5. Bács—Vas 346, 6. Veszprém 382, 7—8. Heves- Hajdú 386, 9., 10., 11. Cson­grád, Komárom, Pest 390, i2. Békés 406. 13. Szabolcs 414, 14. Nógrád 454. Bódis (Eger) 25.6. 400 méter 1. Bódis 56.3. Magasugrás 1. Ko­vács (Eger) 170 cm. Távolugrás i. Gyurcsovics (Hatvan) 629 cm. Súíylökés 1. Kovács (Eger) 12.21 m (megyei csúcs). Disz­kosz 1. Szabó (Eger) 34.25. Ge- reiyvetés !. Tőrös (Eger) 41.70. Hármasugrás 1. Szabó (Eger) 11.72. Ötezer m 1. Csépány (Gyöngyös) 17.26.4. 1500 m 1. Péter (Eger) 4.37. A verseny legjobb eredményét Gyurcsovics (Hatvan) érte el a távolugrá-s- ban, de igen jó a súiyiökésben elért megyei csúcs is. Az egri Bódis hármas bajnoki győzelme szép teiejs-ítmény. A Szaibad Nép június 29-i, 6zéna-betakarításról írt cikke nyomán megvizsgáltuk, hogy termelőszövetkezetünknél az ' ál atállomány takarmánvaiap- ját hogyan tudjuk biztosítani. Az idei rendkívül gazdag szé­natermést 90 hold kaszálóról takarította be szövetkezetünk tagsága. A kaszáitóterüíetünk mély fekvésű, hideg tájon van. Ezért a füvek virágzása js később következett be. A kaszálást jún. 12-én kezdtük meg. 25 holdon két kaszá'iógéppel. A gépi ka­szálás előnye nemcsak az volt, hogy alacsony, öt centiméteres tarlót hagyott, hanem három nap alatt két ember lekaszálta a 25 holdat, míg kézi kaszával 9—10 ember végezte volna ei ugyanezt a munkát. így napon­ta nyolc ember szabadult fel és végezhette a növényápolást A géppel kaszáit területen Kund- féle szárítási eljárással takarí­tottuk he a szénát. A fenn­maradó 65 holdat kézi erővel mint másfélhét után gyommen­tes, gyönyörű volt a vetés. Ta­vasszal megbo rónáit am és jú­lius 2-án, harmadikán már arattunk, csomónként 40 kiló volt a termés. Tapasztalataim aizt bizonyít­ják, hogy idejében keil vetni, s meg kell boronálni a kifagyás ellen. Tavasszal elmaradhatat­lan a hengerezés, mert a felfa­gyott növénygyökereket . vissza kell nyomni a földbe. A henge­rezés után legkésőbb 10 napon belül meg kell boronálni a ve­tést, így az ■ valósággal meg­ugrik a fejlődésben. Ennek kö­szönhetem, hogy 770 négyszög­ölön 11 mázsa 21 kiló őszi ár­pát termeltem, amely egy hold­ra átszámítva jó 23 mázsás termés. Bóta Bernât egri dolgozó paraszt. ra-ztok ősöktől örökölt maradi módszert alkalmazzanak az ál­lattenyésztésben. Fontos a beteg­séget megelőző védekező oltás. Ezzel a.z állatok tízezreit’ véd­heti ük meg a fertőző betegség­től. A betegség terjedésének megakaidályozása nagy munkát igényel. Gyakran előfordult, hogy a múltban ok nélkül jelentgettek fel bennünket. Ez onnan adó­dott, hogy nem járultunk hozzá a feketevágáshoz, a sertésbe- adás és tejbeadás szabotálásá- hoz. Legnagyobb lármát azok csapiák, akik feketén akartak A gépállomások aratási ver­senyében július 10-ig a boco- nádi gépállomás 63.3, a sarudi 42. az egerfarmosi és horíi 25, a füzesabonyi 24, a detki 20.6, a hevesi 20.5, a lőrinci 19.3, a tarnaszentmiklósi 12.5, a péter- váradi 9.3. a káli 8.3. az atkán 7.6 százalékot ért el . A tarlóhántásban a detki1 gép­állomás 27, az atkári 19.1. a boconádi 18.6, a sarudi 12.5, a tarnaszentmiklósi 5. a pétervá* sáraii 4.2, a hevesi 3.4. a füzes­kaszáltuk ie, a növénytermelési és az állattenyésztés; brigád dolgozóival. Két napi száradás után a növénytermelőbrigádok női tag­jai két délután felgyújtották a szépát. Ezzel elértük, hogy fe­hérjében gazdag, jó minőségű szénánk van, emely holdanként 700 liter tej többtermelést biz­tosít, vagyis a 80 hóid 56.000 liter tejtöbbletet eredményez, melyből termelőszövetkezetünk 180.000 forint jövedelemhez jut. A takarmányalap biztosítása érdekében a Zagyva folyó ár­területét tíz kilométeres hosz- szúságban kibéreltük, ugyan­csak tíz kilométeres hosszúságú szakaszon árokpartot és dülő- útat kaszáltunk le. Ebből 150 köbméter silót készítettünk és további 100 köbméter siló ké­szítése folyamatban van. Ta­vaszi sitózási tervünket 300 százalékban teljesítettük. A sző­lőben tetejezésnél lekerülő dús levélzetű hajtásokat is befogjuk silózni. Hibát követtünk el az­abonyi 3.3 a horti 2.6 százalé­kos eredményt ért el. A kombájnotok közül Kiss István atkári kambájnos 118, Pechnyó János 52 holdról taka­rított be termést. A cséplésben Lájer Erzsébet tsz traktorista 630 mázsával van az élen. Krizsán József bo­conádi 579, Turcsák Géza saru­di 568. Dudás János egerfar­mosi 546, Helger Ferenc káli fraktorista 522 mázsát csépelt el. zal, hogy növekvő állataink ré­szére nem készítettünk vitamin szénát, melyet pótlólag sarjű szénából készítünk majd el. Az abraktakarmány pótlá­sára a kertészetben termelt és már megvénült zöldborsót szá­rával együtt kiszedtük, szárí­tás után megdarálva a serté­sek etetésére használjuk fel. Az elért eredmények nem jöttek maguktól. A pártszervezet megmagyarázta a termelőszö­vetkezet tagjainak, hogy a népgazdaság állati termékek­kel való ellátását segíteni ne­künk elsőrendű feladatunk, amit meg is értettek tagjaink. Nemcsak a közös áüatákomány részére biztosítottuk a szálas­takarmányt, hanem a tagok háztáji gazdaságában tévő szarvasmarhák részére is. Ugyanakkor az állammal szem­beni szénabeadási köíélezett- ségünknek is teljes egészében eleget tettünk. Kovács Istvánná a hatvani Dózsa tsz elnöke. szágútról Egerbe. Hanem a nö­vendékpapok értették a mód­ját a vidámV'ásnak. A költő ké­nyelmes szállást kapott a sze­mináriumban, ebédet, vacsorát; borocska is került az asztalra. A jég, a fagy felengedett, Pe­tőfi iddogálás közben egyre emelkedettebb hangulatiban szól a hazáról, önmaga sorsáról^ Hirtelen leteszi a poharát, szó­lam' kezd: így! — de ím, mit vesznek észre? . Egy század minden pohár, — A jelen hátam mögött van, Lelkem a jövőben jár. A jövőben vígan élek. Boldogon, Mert nem árva mát az egykor Árva hon! A szemtanú Zalár Józseftől tudjuk, hogy Petőfi ezt a vers­strófát /mintegy indulásra ké­szen, tüzes tekintettel, marok­ra fogott papírgöngyöleggel szavalta. A kopott, vándorlegény hirtelen oly nagyra nőtt, hogy a feje a csillagokat verte. Vagy tán nem is nőtt akkorát, csak a hallgatóság nézte ő.1 óriás­nak! Mindegy, a fő az, hogy az egr vendéglátás új életkedvet csepegtetett Petőfibe. Ugyan­ezen év (1844) április 18-án Dunavecsén .kelt, Egerbe Pár­kányihoz címzett •levelében ma­ga elismeri, hogy feledhetetlen napokat töltött nálunk „iste­nemre, sohasem feledem". Bol­dogan újságolja egyersmfnd, hogy jövője biztosítva van. ver­sei elöbb-uióbb napvilágot lát­nak. A szobrásznak az egri Pető­fiből ezt az újjászületést, ezt a halhatatlanság felé való bá­tor elindulást kék kihozni. Úgy kell átlelkesítenie a követ, hogy az ne éppen csak ábrázolja Pe­tőfit, de úgy ábrázolja, ahogy Zalár látta öt, Egoivá, fel­emelt fővel, Pestet meghódíta­ni készen. Ezt nyélbeütni nem könnyű feladat! Aki annak örül, ha go- rombáskodhatik. Szerencsére Orbán József szobrászművé­szünk érti a módjái hogy kell a merev, nyakas matériát ke­zesbáránnyá á változtatni. A vésőt, a kalapácsot mesterien kezeli. A sültői 2Q mázsás kő immár megadta magái az eg­ri Petőfi megszületett, sőt in­dulásra kész. Hol lesz a szobor felállítva? A Pe.őfi-téren, a strandnál? Nem lenne szerencsés elhelye­zés! Sok■ ott a lomb, a fa, a szobornak pedig, pláne Petőfi szobrának nagy térségre, sok levegőre van szüksége. Petőfi nem berekben dalolgatott, mint például Kölcsey, Pe­tőfi a szabad, napsütötte búza­mezők pacsírtamadara. Vélemé­nyem szerint legelőnyösebben érvényesülne a szobor a Sztálin- ú'lon, a színházzal szemközt, vagy a 60-as emlékmű helyén, vagy odébb valamivel, ahol a szakaszvezető Szakécsi Antal emlékköve állott. A teret pedig kereszteljék át Szabadság-tér­nek. Kolacskovszky Lajos Heves inegye felnőtt és ifjú úszóbajnokságait Egerben ren­dezték meg. A versenyen öt sportkör (Egri Fáklya, Egri Haladás, Egri Petőfi, Hatvani Lokomotív, Gyöngyösi Kinizsi) mintegy félszáz versenyzővel vett részt. A bajnokságban né­hány kiváló eredményt értek el a versenyzők. Igen jó Korepta (E. Fáklya) 100 méteres ifjúsá­gi pillangóúszásban elért 1:13.4- es ideje. Fábián 100 méteres if­júsági mellúszásban elért 1:20.2- e.s eredménye, valamiint ugyan­csak a Fábián által elért 2:56.5- ös idő a 200 méteres ifjúsági mellúszásban, a női versenyzők közül Cisuhány Máriái (Egri Fák­lya) a 200 méteres ifjúsági gyorsúszasban 2:37.8-as idővei elérte az elsőcsztályú szintéi' További iobb eredmények 400 méter férfi ifj. gyors 1. Viisontai (E. Fáklya) 5:15.6; 100 méteres ifi. férfi gyorsúszás 1. Koncz (E. Fáklya) 1:04.7; 100 méteres női ifj. hátúszás 1. Bácskái Jo­lán (E. Haladás) 1:29.8; 100 mé­teres női felnőtt hátúszás 1. Nagy Ëva (E. Fáklya) 1:24.8; 200 méteres női gvorsúszás 1. Naigv Éva (E. Fáklya) 2:36.2; 800 mé­teres férfi ifj. gyorsúszás 1. Vi­sontai (E. Fáklya) 11.17; 100 méteres férfi ifjúsági hátúszás 1. Mezei (E. Fáklya) 1:19.7; 100 méteres női ifj. gyorsúszás 1. Bácskái (E. Haladás) 1.18. Sport sorokban Röplabda: Az országos röp­labdabajnokság elődöntőjében Heves megyét az Egri Dózsa férfi és az Egri Haladás női csapata képviselte. A Miskolcon lejátezott mérkőzések eredmé­nyei? Nyíregyházi Petőfi—E. Dózsa 3:1, Veszprémi Hala­dás— E. Dózsa 3:2. Bp. Hon­véd—E. Dózsa 3:0. Vasas Tur­bó—E. Flaladás 3:0, Nyíregy­házi Építők—E. Haladás 3:0, É. Haladás—Ajkai Szikra 3:0. NÊPOJSAG AZ MDP Hevesmegyei Párt- bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Váczt Sándor Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Eger Sztálin-út 1. Telefon: 284 és 123 Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda, Budapest, VIII.. Rökk Szilárd.u. 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár M, í* *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom