Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-12 / 56. szám
N E P UJ SÁG 1953 július 12. R O KONOK Móricz Zsigmond Rokonok című regénye — amelyet lánya írt át színpadra — a Horthy- korszak urambátyám országát, a népnyúzó urakat mutatja be leplezetlen valóságban. A főszereplő Kopjáss István a kis vidéki város, Zsarátnok volt kultúrtanácsnoka tele szociális elgondolásokkal foglalja el új munkakörét a város főügyészi székét. Idealista álmokat sző. Zsellérnyomor megszüntetése. bokortanya rend szer létesítése, város csatornázása — ezeket hangoztatja, erről ad nyilatkozatot a „Zsarát- noki Harsonának“. Le akarja leplezni a polgármesternek, Kardics bankigazgatónak és a főmérnöknek az egész város úri társadalmát behálózó panamáit. De közben ő is állásokat jár ki rokonainak, hiszen úgy véli. hogy az ő rokonai többet tudnak „tisztábbkezüek’'. mint akik a városnál vannak. Jóhiszeműen keveredik bele az egyik csaló rokona révén egy szénpanamába. Ép jóhiszeműsége az. amelyik elvakítja és nem veszi észre, hogy a polgármester és klikkje tudatosan szőnek körülötte hálót, hogy örökre lekötelezzék maguk közé. A polgármester, aki tud a szénpanamáról, el akarja né- mítani, meg akarja tanítani ..papirozásra“, vagyis arra, hogy ezentúl 6 is belefolyjon a város piszkos ügyeibe. Kopjáss rádöbben arra, hogy mibe is keveredett bele. hogy az úri posványság hínárja szorosan fogja és mindjobban lefelé húzza. Nem tud gerincesen szembenézni a helyzettel és csak egy megoldást lát a szabadulásra: az öngyilkosság. Horváth Jenő nagyszerű alakítása sem tudta elég mélyen ábrázolni azt. hogy Kopjáss hogvan hasonlott meg ezzel az egész rothadt világgal és saját magával. A néző nem érzi eléggé, hogy a pisztoly durranása, amely Kopjásst elnémította lényegében az úri Magyarország felett mond halálos ítéletet. A Miskolci Színház előadásának, rendezőjének nagy érdeme, hogy még a legkisebb mellékszereplő is nagyszerű alakítást nyújt. Az alakok, típusok: Kardics (Farkas Endre), a minden hájjal megkent ravasz pénzember. a polgármester, aki a városban történő panamák, aljasságok főmozgatója, aki kezében tartja az egész város úri társadalmát, hiszen mindenkit be tud vonni a panamába, de emellett kedélyes- kedő, tarokkozó öregúr — akit A MESZES, cementes állvány ruganyosán haj í:k a ránehezedő négy ember alatt. Kiss József sztahanovista kőműves figyelmesen nézi az átképzősök munkáját. Ezek az első lépések. Izgatottak is a fiatalok. Erdélyi Bözsi úgy fogja kezében a mérőónt, mintha időzített bombát tartana. Jóska bácsi — így hívják a tanulók — a maga 25 éves gy akorlatával segít neki: — Igv tartsd, nehogy elmozduljon, mert akkor púpos lesz a fal és kezdhetjük elölről. — Bözsi mosolyogva próbálja: — Jó 'esz így? — kérdi. A mester rábólint. « máris ott van a figyelme Leskóczi Tiboron, aki egv akaratos szegletkővel bajlódik. Nem akar sehogyse hozzá- illeni a többihez. Már szinte izzad az erőlködésben, végül is rászánja magát, megszólal: — Gyöjjön már. Jóskai bácsi, mit csináljak evvel a kővel? — Pattanst le fiam a tetejéből, meglásd, úgy odaillik, mintha odaönlötték volna. — A fiú odacsap egy-kettőt, máris jobban simul a kő. Hálásan néz Jóska bácsira, s még jobban iparkodik. — Hej, Eszti! Ha anyád ezt látná — mondja tréfálkozva a malterral telefröcskolt lánynak. — Biztos összecsapná a kezét, hogy az ő tiszta kislánya úgy néz ki, mint akin a fecskevakolást tanulták. — A kanalat kissé felfelé húzzad, mikor a maltert odacsapod, akkor nem szentel úgy össze — adja a tanácsot és gyakorlott mozdulatokkal mutatja meg, bogy kell kevesebb pocsékolással vakolni. S A MUNKA lázától pirosarcú fiatalok szívesen fogadják Jóska1 bácsi tanító, biztató szavát, érzik apai gondoskodását, azt, hogy belőlük jó szakmunkást akar nevelni. Igv teltek a tanulás napjai. A fiatalok — Pethes Ferenc kiválóan alakított, Pagonyi Nándor a törtető főmérnök hiteles alakításával, Martini ügyvéd a kisvárosi álellenzéki, akinek el- lcnzékiessége csak addig tart, mig fel nem fedezi, hogy neki is van egy rokona a városházán, aki öreg napjaira nyugalmas íróasztalt biztosíthat, Berci bácsi szélhámoskodásban, vadászatban, ivászatban megvénült szélhámos dzsentri, vagy Kopjássné, aki a kispolgári korlátolt úriasszonyt jellemzi, de emellett az egész úri társaságban a legjózanabb, a legjellemesebb, vagy a dzsentri asszony típusa, Magdaléna, aki mindenen keresztültörtetve eléri vágyait a kilencszobás villát, futurista berendezésével, a teniszpartikat, udvarlókat, bálokat. Ezeket a figurákat alakító színészek különösen jó ábrázolást nyújtottak és a jó díszletek, a harmincas évek korhű ruháival együtt, megelevenítették Móricz Zsigmond alakjait. Érthetetlen azonban az, hogy a Miskolci Színház remek játékában olyan kevesen gyönyörködnek. Móricz Zsigmond a Rokonokból készült remek színdarabja megérdemelné, hogy estéről-estére telt házak mellett játsszanak a kiváló miskolci színészek. Tőrös Károlyné SZABADSAGHARCOS KIÁLLÍTÁS EGERBEN A Szabadságharcos Szövetség egri csoportja és a Néphadsereg rendezésében kiállítás nyílt meg a Szakszervezeti Székház földszinti termében. Az ajtón belépve, felirat hirdeti: „Sorköteles fiatalok! Készüljetek fel a néphadseregbe való bevonulásra, vegyetek részt a szabadságharcos körök munkáiban“. A- falakon körös-körül tablók és fényképek. Tárgyuk a néphadsereg és a szabadságharcos kör élvezetes, szórakoztató, de egyben neve ! ő munkája is. Az egyik tablón nagy szimbolikus fénykép: Néphadseregünk és dolgozó népünk áll őrt kohóink, búzaföldjeink, szocialista váro- siank előtt. A kiállításon bemutatják az egyes szakkörök tananyagát. Középen a rádióskor, hátul a lövész- és motoroskor műszerei, fegyverei, motorkerékpárjai láthatók. A szövetség ingyen bo- csáija tagjai rendelkezésére a műszereket, alkatrészeket, hogy gyakorlatitag elsajátíthassák, magukévá tehessék a technika vívmányait. A kiállítás egyik nevezetessége az az ejtőernyő, amellyel az 5400 méteres magyar magassági csúcsot ugrották. A kiállítás nagy népszerűségnek örvend. Négy nap alatt mintegy négyezren látogatták meg, pedig a vidéki szabad, ságharcos körök csoportos látogatását még csak mos; kezdték el szervezni. A főcél: minél több új tagot a szövetségnek és ezen keresztül képzelt fiatalokat néphadseregünknek. Zvara Károly, néphadseregünk tagja szavai szerint, a kiállítás elérte célja*, hiszen már eddig is több mint százan töltöttek ki belépési nyilatkozatot ai helyszínen. Csák József és felesége is a kiállítás megkezdése után határozta el magát a, belépésre. Ö motoros, felesége pedig rádiós lesz. Szalai eívtársat kérdezve — aki már 18 éves kora ellenére „öreg’ szabadságharcos — hogy miért let; a kör tagja, ezt válaszolta: „Békénknek egyik alappilérét látom a Szabadságharcos Szövetségben, ezért lettem szabadságharcos. Három év alatt megtanultam bánni a puskával, szakosítottam magam, majd pedig régi álmom teljesült, motor- versenyző lettem“. Meg kell említenünk » rendezők áldozatkész, odaadó munkáját, akik ezt az esztétikailag is szép, de talán még tartalmilag értékesebb kiállítást mindössze két nap alatt állították össze. Reméljük, hogy a Szabadság- harcos Szövetség, mint néphadseregünk segédcsapata, új erőt merít a kiállítás tanulságaiból és még fokozottabb mértékben látja ei hazafias feladatát. Ruby István HANGVERSENY GYÖNGYÖSÖN .4 gyöngyösi Zenepedagógusok Munkacsoportja folyó lió elsején hangversenyt rendezett Zathureczky Ede Kossuth-dijas hegedűművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és Sólymos Péter zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára vendégszereplésével. Az előadást már egy hónappal a kitűzött időpont előtt hirdették a falragaszokon, a szervezésnek és előkészítésnek mégis komoly hibáit tapasztaltuk. A rendezőség (és nem a közönség) kényelmét szem előtt tartva, a hangversenyt zárt teremben tartották, s így mintegy kétszáz ember nem hallgathatta meg az előadást. Talán éppen azok. akiknek legérdekesebb lett volna. így a hangverseny elvesztette eredeti célkitűzését. — nem szerzett újabb zenekedvelőket, hanem csupán a régiek szórakoztatását szolgálta. Hiba csúszott a jóindulatúan megírt összekötöszöveg tolmácsolásába is. Maga a hangverseny félórás késéssel indult, s ez próbára tette a melegtől egyébként is sokat szenvedő közönség türelmét. .4 hőség miatt kitárt ablakokon beömlő zaj, kocsizörgés, autótülkölés pedig nem csupán a hall gatóságot, de a fellépő előadó művészeket is zavarta. Felelősség terheli a rendezőket az előadás végeztével történt mulasztásukért is, amikor elfelejtették kinyitni az ajtókat a szabadba vágyó közönség távozásának gyors lebonyolítására. Most pedig térjünk át a műsorra: Sólymos, az ismert Chopin G-moll balladával mutatkozott be, Zathureczky pedig az eléggé ismeretlen és nem tudni mi okból előszedett Corelli: La Fatia-val. E mű előadásában erősen próbára tette egyéni dinamikáján keresztül a jóaka- róan kísérő Borhy Ottót. Az első rész kiemelkedő műsorszáma Beethoven: Tavaszi szonátája volt a két vendégművész tökéletes előadásában. A szünet után Sólymos két kisebb zongoraszáma. majd Zathureczky két he- gedüszáma következett, mérsékeltebb sikerrel. A második rész kiemelkedő zongoraszáma volt Sólymos Péter előadásában Liszt: XII. rapszódiája, melynek bravúros előadása után ráadásként Schubert: Rosamundá- ját játszotta el a művész. Hasonló sikert aratott ezután Zathureczky a Paganini: Caprice- vel, mely után szintén ráadás következett, Csajkovszkij: „Da- locska"-ja, ami szintén nagy sikert aratott, mélyhaíású dallamosságával. Csodálkoznunk kell azon, hogy a műsorban egyetlen orosz klasszikus, vagy szovjet zene- szám sem szerepelt. Egyetlen Csajkovszkij-mü is csak műsoron kívüli szám volt. Nem ártott volna Rachmaninov, Hacsa- turján, vagy Rimszkij-Korsza- kov műveit is műsorra tűzni, Corelli, vagy Debussy, vagy akár az egyik Bartók-szám helyett. Bognár Pál Traktoristák harcra its újf kenyérárt Nagy munka folyik napjainkban mindenütt a falun. A mezőgazdaság dolgozói keményen küzdenek azért, hogy idejében, a legkisebb szemvészteséggeí kerüljön a gabona a raktárba. Az aratás nagy harc az időjárás viszontagságai, a maradi- ság, az ellenség mesterkedéseivel szemben. A késői aratás 10—15 százalékos szemveszteséget is jelenthet, mely országos viszonylatban sokszázezer mázsa veszteségre rúg. A Szovjetunió minisztertanácsának 1950-ben hozott határozata a következőket mondja: „Hazánk hatalmának további megerősítésében és a nép anyagi jólétének növelésében legfontosabb népgazdasági feladat a termésbetakaritás, igen rövid idő alatt és szemveszteség nélküli lebonyolítása.” Ezt húzza alá a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata is, ezt a munkát segíti elő a géppel való aratás. A megyében közel hétezer holdon kell gépierővel elvégezni az aratást, hogy a lehető legkisebb legyen a szemveszteség. Ennek a jelentőségét ismerte fel Petnyó János sarudi kombájnvezető, aki 200 hold helyett 300 hold betakarítását vállalta és az első két nap 246 mázsát csépelt el, vagy Pető Aiihály a horti gépállomás traktorosa, aki kévekötő-aratógépé- vej három és félnap alatt 63 hold gabonát vágott le. Sok új hőse van gépállomásainkon az aratás munkájának — ennek ellenére azonban meg kell állapítani, hogy nem mindenütt telelnek meg a gépállomások a rájuk váró nagy feladatoknak. Sokhelyütt a vezetők hanyagsága, nemtörődömsége miatt állnak a drága gépek, a kiper- gés veszélye fenyegeti a gabonát. A detki gépállomáson július 5-ig két géppel mindössze tíz holdat arattak le. Atkáron a kombájn egy hét alatt mindössze tíz holdról takarította be a termést, a tarnaszentmiklósi gépállomáson, bár 29 termelő- csoport várja a gépi munka segítségét, hét aratógép mindössze 106 holdat aratott le. Nem sokkal különb a helyzet a tarlóhántás terén sem. Minden erőgépnek 60 normálholdat kellene elvégezni, de nem egy helyen éppen a nemtörődömség, a szervezetlenség, a kényelmes- kedés miatt ennek még tizedéig sem jutottak el. Elsőrendű feladat, hogy a gépállomások dolgozói élen harcoljanak a szemveszteség ellen, a gyors betakarításért. A vezetők a két műszak bevezetésével, a gépek helyes csoportosításával, az állandó ellenőrzéssel járuljanak hozzá a nyári munkák sikeréhez. Fontos az is. hogy rendszeresen értékeljék a verseny eredményeit, dicsérjék az élenjárókat, bírálják a lemaradókat. A kormány új programmja, annak sikeres végrehajtása elsősorban azon múlik, hogyan biztosítjuk a nyári munkák jó elvégzését, a gyors, szemveszteségnélküli aratást. A nagyszerű programul végrehajtásában ne késlekedjenek megyénk traktoristái sem. Ujj Lajos megyei gépcsoport, pol. oszt. vez. h. A KŐMŰVES akik nemrégen földművesek voltak, a lányok, akik a főzökana- lat otthagyva, jöttek, hogy többet tehessenek az ország építéséért — rövid idő alatt elsajátították a szakmát. Teljesítményük kezdetben igen alacsony volt, alig érte el a 20—25 százalékot. Az egyik nap Bognár Kati elkeseredésében sirvafakadí: — Mi baj, lányom, miért sírsz, miért nem dolgozol? — kérdezte Jóska bácsi. Kati megtörölte a szemét és kissé szepegve válaszolt: — Jóska bácsi, én nagyon szívesen dolgozom, igyekszem is, hogy elérjem a száz százalékot, de látja, most sem adnak anyagot, itt vagyok egy félórája munka nélkül. — Ejnye, Katikám, hát milyen lány vagy te, ahelyett, hogy utánanéznél az anyagnak, leülsz, aztán itatod az egeret. Koszai, nézd meg, miért nem hozzák azt a habarcsot — indítja útnak tanítványát Jóska bácsi. Ahogy elhalad a lány, leül egy megfordított meszesládára, és nézi a fiatalok igyekvését. Közben gondolatai a saját fiatalságán járnak. Mennyivel köny- nyebb nekik, mindent megkapnak, csak tanuljanak. Míg neki és a többi korabeli fiatalnak mennyit kellett dolgozni, tűrve a bosszantásokat. NAGY KEDVET ÉRZETT a kőművesszakmához. Mikor ezt elmondta szüleinek, te akarták beszélni róla. Az apja kereken megmondta: „akármi lehetsz, csak kőműves nem”. A fiú azonban addig olvasztotta a jeget, míg végre megtört, az apja beleegyezett. örömmel ment a 17 éves fiú Fodor Károly építészmérnökhöz munkát kérni. Az építészmérnök úr jókedvében volt, felvette, igy lett Kiss Józsefiről kőművesinas. Élesen emlékszik még, amikor az egyik segéd odaadott neki húsz fillért, barackot nyomott a fejére és meglódította: — Ugorj el ide a vaskereskedésbe, hozzál nikketezett szem- mértéket, de igyekezz, szemmérték nélkül ne próbálj visszajönni, mert szíjat hasítok a hátadból. Józsi boldogan szaladt az üzletbe, hogy végre őrá is bíztak valamit, gyanús volt neki, hogy két üzletben is nevetve mondták neki: „ilyen nies”. Megállt, gondolkozott és rájött, hogy csúnyán becsapták. Szomorúan ballagott vissza, a segédek röhögve, kárörömmel kérdezték: — No, hoztál-e? — Ö pedig búsam kezdett a malterhordáshoz. Nem szólt semmit. A segédek pedig úgy gondolták, hadd próbálja ő is, nekik is meg kellett ezt az uiat tenni. Később, a háromévi inaskodás évei alatt, sok megaláztatást kellett eltűrnie. Barna Sándor, Zsizska Sándor törődtek csak a fiatal fiúval, ők vezették be a szakma titkaiba, adták át hosszú évtizedek tapasztalatait, mindez persze hosszú évekbe került. A FELSZABADULÁS UTÁN a gyöngyösi Magasépítőhöz meri; dolgozni. Itt érezte csak, hogy munkája után megbecsülik. Szívvel-lélekkei fogott a munkához. A munkaidő minden percét kihasználta, de nem idegenkedett az újítások alkalmazásától sem. A köralakú falazásnál a sok zsinórozást itt egyszerű körívvel helyettesítették, ezt emelték mindig feljebb, ehhez építettek. Nem kellett minden percben ellenőrizni, pontos-e a falazás. Sok kicsi sokra megy. Az egyszerűsítések, a szorgalmas munka meghozta az eredményt. Tavaly márciusban sztahanovista: oklevéllel tüntették ki, ősszel pedig már jelvényes sztahanovista lett. Mikor így végigkövette élete alakulását, akkor döbbent rá igazán, milyen különbség van a régi és mostani tanítás közt. itt vannak ezek a segédek. Nemrégen szabadultak, még van egykét hiba a munkájukban, segíteni kel] nekik. Gondolatát tett követte. Esténként, mikor elült az építkezés zaja, mikor elhallgattak a betonkeverők, a szállítószalagok nem hordták napi terhüket, az egyik, féligkész épületen, az új szakmunkások közt újra ottlátjuk Jóska bácsit, amint kezében a kalapáccsal mutatja, hogy törik a kő legjobban, hogy kell az eltörött téglát beépíteni. A körűié Hók kíváncsian lesik keze minden mozdulatát — tanulnak — az eredmény 20—25 százalékról 56 százalék lesz és szépen emelkedik felfelé. NÉZZÜNK MOST MAR szét saját házatáján, azaz brigádjában is. Hattagú a brigád, ebből négy sztahanovista. Fónad János, Kiss Imre brigádtagok, még nem sztahanovisták, de a jó környezet, az állandó segítség náluk is sok javulást hozott. Teljesítményük, mely 100 százalék körül mozgott, rohamos emelkedésnek indult és most 170—180 százaléknál tartanak: — Ez az eredmény még nem a határ — mondja Kiss József, mikor felmászunk hozzá az állványra, s munkaközben beszélgetünk vele. — Igyekezni kell, mert a kormány új programm- ját már mint sztahanovista brigád alkarjuk teljesíteni, nem 170, de 190 százalékos teljesítmény- nyet. . Kovács Endre Június 6-án és 7-én ellenőrzést tartottam a Mátravidéki Erőműnél. Ottlétem alatt elsőrendű feladatként tűztem ki, hogy olyan sportköri vezetőket válasszanak, akik pártunk határozatának értelmében minden lehetőt megtesznek az üzemi sport fejlődéséért. Az üzemi bizottság hangosbeszélőn és plakátokon tudatta a dolgozókkal a választó taggyűlés helyét és idejét. Az üzemi bizottság úgy gondolta, hogy ezzel eleget is tett feladatának, közben elfelejtkeztek az egyépi agitáció fontos fegyveréről. de elfelejtkezett Kapuvári üB-elnök elvtárs arról is. hogy egy ÜB-elnöknek készülnie kell a választó taggyűlésre. Többek között sok munkájára hivatkozott. — Furcsa dolog az is. hogy Pál elvtárs, a labdarúgó-csapat intézője ^játékos- szerzés ürügye alatt Salgótarjánba utazott, ahelyett, hogy minden ereiével segítette volna a választó taggyűlés eredményes lefolyását. A választó taggyűlés nem volt határozatképes. így a választás elmaradt. De még csak azt sem tudták megbeszélni az elvtársak, hogy mikor tartsák legközelebb a gyűlést, mert sem a párt. sem az üzemi bizottság. sem a vállal at vezetőség nem kénviseltette inasát fenti gyűlésen. Felvetődik a kérdés, mit lehet várni SRORT Hanyagul kezeli a Mátravidéki Erőmű UB elnöke az üzemi sportkör munkáját a dolgozóktól, amikor a vezetők maguk azok, akik hanyagul kezelik ezt a fontos kérdést. A Mátravidéki Erőmű Heves megye egyik legnagyobb vasas-üzeme. Az üzemi bizottságnak sokkal nagyobb gondot kell fordítania a szocialista sport feljődésére. Észre kell vennie azt. hogy például egyik fontos sportágunkat. a birkózást annyira elhanyagolta a vezetőség;, hogy a szakosztálynak nincs vezetősége, nincs edzője. Az MHK is mostoha ügv Lőrinciben. Nem tartotta meg a sportkör a szpartakiádot sem. minden sport- munka a labdarúgó-szakosztály munkájában csúcsosodik ki. mellette a kosárlabda-szakosztály dolgozik aktívan. amelynek vezetősége minden dicséretet megérdemel. Az 1952-ben alakított szakosztály most a megyei bajnokságban az elsők között van, pályájukat társadalmi munkával építették fel. Lőrinciben most minden csendes. Alszik a snort. Az üzemi bizottsága vár az a feladat, hogy a lehetőségeket kihasználva, újra életrekeltse és fellendítse a Mátravidéki Erőmű sportéletét. Devecseri János a Vasas pestmeeve« területi bizottság elnöke Hat község versenyzői Zaránk szpartakiádján A falusi dolgozók szpartakiádjának az a célja, hogy sportolási és versenyzési lehetőséget biztosítson a falu dolgozói számára. Tudta ezt jól Sánta Boldizsár zaránki testnevelő is, aki Déry Zoltán tanítóval fáradhatatlanul dolgozott a szpartákiad sikeres megrendezése érdekében. Zárunkon ünnepi eseménnyé vált a szpurtakiád. Mindenütt lobogók, plakátok. a főüzlet kirakatában elmés összeállításban 15 sportérem ragyog. Az utca csupa élet, csupa mozgás. Itt-ott vidám fogadtatások, üdvözlések hallatszanak. Megérkeztek a viszneki. erki, tarnaőrsi, tarnamérai, tarnazsadányi fiatalok . . . Mert hat község sportolói gyűltek össze Zaránkon. hogy hitet tegyenek a szocialista snort mellett, hogy összemérjék erejüket az atlétikában, röplabdában. Indulhat már a versenv. melyen közel 100 fő az indulók száma! A gránátdobásban rögtön egy 71 m-es kiemelkedő eredmény születik, de sokan vannak még. akik megközelítik a legjobb dobást. Közben folyik a röplabda-torna és pályára lépnek az úttörők is. Egyg izmos, barnabőrü pajtás 13 mp-et fut 100 m-en, mig egy szőke kislány 9.2-vel szakítja el a célszalagot a 60 m-es síkfutásban. A versenyen végeredményben Visznek, Tarnaőrs és Zaránk szerepelt a legjobban. A nagyszámú nézősereg élénk érdeklődéssel szemlélte a versenyt és viharosan buzdította faluja- beli versenyzőit, ármisszemmel figyelve a mérőszalag és mérce működését. Nehogy tévedés essék a falu rovására! Mindez azt bizonyítja, hogv e^vre jobban feilődik a falusi sportéletünk, a közönség egvre jártasabb a különböző sportágakban, már nemcsak a labdarúgást ismeri el sportnak! Népi demokráciánk diadala ez is. melv minderre megadta a lehetőséget! Zaránk néldásan megren^^e+t szoartáhiád’át példaképül állítok megyénk községei és sportkörei elé! Egri sikerek a Fáklya SE szpártákiádján A Fáklya SE Szolnokon rendezte meg egyesületi szpartakiádjának döntőit atlétikában, úszásban, tornában és kerékpározásban. A jól rendezett versenyen több mint háromszáz sportoló vett részt. Kiemelkedő teliesítményt nyújtottak az egri női atléták és tornászok, valamint úszóink is. Eredinénvek: Atlétika. Nők: 109 rí: 1. Both (F.~e-) 13.3. MaffasNÉPÜJSAG AZ MDP Hevesmegyei Párt- bizottságának lapja. Megje'enik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelő? kiadó- Váczi Sándor Szerkesztőség é« Kiadóhivatal: Eger Sztáifn-iit 1 Telefon: 284 és 123 Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda, Budapest. VIIT., Fökk S-diárd.u F Felelős nyomdavezető: Kulcsár M. ugrás: 1. Balázs (Eger) 140. cm. Távolugrás: 1. Dobos (Eger) 473 cm. t'Jszás: Nők: 50 ni. gyors: 1. Huszti (E«r*r) 300 3x59 m vecvesv'Hó: 1. E^er (Huszti. Róta. Huszár) 2:12.8. Férfiak 3x50 méteres vegyes váltó 1. Eger (Hibái. Ferbálv. Lefler) 1:44.6. Torna: Nők: összetett csaoat- verseny: I. Eger 165.9 pont. Férfiak: összetett csapatverseny: 3. Eger 153.5 pont. Sport sorokban Kosárlabda. A Magyar N. K.-ért: Bp. Vörös Lobogó—Egri Dózsa 62:34 (35:12). Női: Eger, V: Kocsis, Cseresznyés. Az egri csapat helyenként jó! játszott, azonban nem kielégítő erőnléte, valamint hiányos taktikai képzettsége miatt meg kellett hajolnia kitűnő ellenfele nagyobb tudása előtt. Az egriek közűi Szabó (16) bizonyult a legjobb dobónak. Szabó és Ácsié nyújtóit kiemelkedő teljesítményt.
