Népújság, 1953. június (45-52. szám)

1953-06-25 / 51. szám

T953 június 25. N ÉPÚJSÁG A vezetők állandó kötelessége: gondoskodás a dolgozókról (Részletek a Szabad Nép június 21-i vezércikkéből) Elbizakodottság hátráltatja a munkát a hevesvezekényi Béke termelőszö vetkezetben A mi szövetkezetünkben demokrácia van! Megszavaztuk, hogy nem osztjuk el egymás között a földterületet, s mi a határozatun­kat be is tartjuk! Nehezen győzött az Egri Fáklya vizi la hdacsapa ta A vezércikk bevezetőben meg­állapítja, hogy a kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolatban áll­nak a dolgozó tömegekkel. A Magyar Dolgozók Pártja is po­litikájában a dolgozó nép érde­keit követi. Magyarország va-- laha népnyomor, a munkanélkü­liség országa volt, a mai Ma­gyarországon azonban nincse­nek már koldusok, nincs már nyomor, végleg eltűnt a munka- nélküliség. Pártunk azonban nem elégedett meg az elért ered­ményekkel, tisztában van azzal, hogy a szocializmus építése so­rán állandóan növekedni kell a tömegek életszínvonalának. „A dolgozókról való gondos­kodás politikája azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőnket az em­berről való szakadatlan gondos­kodás szelleme hatja át... A dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása között semilyen törés, semilyen eltérés nem engedhető meg”. A továbbiakban megállapítja a cikk, hogy sokhelyütt nemcsak elfeledkeznek a dolgozókról, ha­nem tudatosan el is hanyagolják ezt az elsőrangú ügyet. Az em­ber emberhez való lelketlen, bur- zsoá viszonya a mi országunk­ban tűrhetetlen. A munkásosz­tály államában a vezetők a dol­gozó nép megbízottja, ezért kö­telessége törődni ai dolgozó nép mindennapi életével. „A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondosikod- niok a dolgozók egészségéről, a munka biztonságáról. A jó üzemi vezető gyakran körüljárja a mű­helyeket, maga győződik meg arról, hogy nincsenek-e munká­sok kitéve baleseti veszélynek, tiszta, egészséges körülmények között dolgoznak-e. A jó gazda­sági vezető a legszigorúbb taka­rékosságot valósítja meg üzemé­ben, de nem tűr meg szűkmar­kúságot a munkavédelmi beru­házásoknál, nem fukarkodik, ha a dolgozók egészségéről van szó. A jó vezető úgy tekinti a gyár, az állami gazdaság kollektívá­ját, mint saját családját és úgy óvja a dolgozók egészségét, biz­tonságát, mint saját családjáét.” A vezércikk példákat hoz fel, hogy igen sok helyen súlyosan megszegik a munkavédelem elő­írásait, kevesebb bérpótlékot utalnak ki, terhes-anyákat bo­csátanak el, vagy dolgoztatnak egészségükre ártalmas helyen. „A legkisebb panasz, a dolgo­zót ért legapróbb sérelem is megérdemli, hogy nagy figye­lemmel és gyorsasággal vizsgál­juk ki. Ebben a kérdésben nem A Diósgyőri Kohászati üze­mek vezetősége társadalmi munkával, ilielve á’.lamsegély- lyel most állíttatja helyre a Bükk szívében. Omassánál a több. mint 180 esztendős félig-rom ol vasztókemencét. Mert a kemence, ha mindjárt félig rom is, műemlék számba megy! A diósgyőri nagyolvasz­tó, a magyar iparosodás szeme- fénye, édes gyermeke ennek az olvasztónak. Emennek meg kel leit halnia, hogy amaz meg- születhessék. Aminthogy odább, a lillafüredi kacsalábon forgó tündérvárnál a régi hámorok­nak is le kellett szerepelniük, hogy Diósgyőr acélváros kifej­lődhessék. Valóságos hősköltemény az, ahogy az acélváros alapjait le­rakták! A Bükk szóbanforgó ré­sze akkor még félelmetes ösva- don; medvék szedték el a vad- méhek mézét, vadkanok fiiröd- tek. daganyoztak a patakokban. Ember csupán annyi, amennyit Adám látott nőtlen korában. Az 1787. esztendőből ránkma­radt kataszteri felmérés Puszta- szentléleknek nevezi ezt a ré­szét az ősvadonnaik; területe pontosan 10.640 kataszteri hold Itt elöltél kellett kezdeni mindent. Embereket kellett ide­telepíteni, hogy fákat döntse­nek, kohót építsenek a vasol­vasztás céljaira. Utakat kellett vágni a rengeteg erdőkön ke­resztül, hogy a vasércet elhoz­hassák Upponyböl Ráncba kel­lett szedni a Szinvát, a Gorád­nál, hogy az ide-oda való ha­szontalan kóborlás, kanyargás helyett a hámorok pörölyeit, ka­lapácsait mozgassák. Mert ak- tor még nincs perecest bánya, tűrhetünk meg semmiféle kibú­vót. Nálunk az egyszerű munkás sérelmét olyan odaadással és készségesen kell orvosolni, ahogy az urak országának ható­ságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jártak el." Ezeket a feladatokat csak ak­kor lehet sikeresen megvalósí­tani, ha- a vezetők viszonyai elv- társias a dolgozókhoz, ha veze­tési módszerük kommunista módszer. A jó vezető a dolgo­zókban nem egyszerűen a mun­kaerőt látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gond. jai vannak, akinek öröme, bánata lehet, s ezért meg kell hallgatni problémáit. Az elmúlt esztendőben rend­kívül kedvezőtlen iőjárás miatt mezőgazdaságunk igen rossz termést takarított be. Érzékeny veszteség volt ez. amely vészé lyeztetíe a dolgozók normális ellátását. Nem gondolhatunk elégedetten erre az életszín­vonalra, amelyet az elmúlt esz­tendőben lakosságunknak bizto. sítottunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az idei jó ter­méseredmények után jelentősen javíthatjuk dolgozó népünk élet. színvonalát, fokozottabban gon­doskodhatunk az ország lakos­ságáról— fejeződik be a Szabad Nép vezércikke. A klerikális reakció a történe­lem során mindenkor akadá­lyozta a haladást. Ezt tette az elmúlt iskolai évben a felnémeti plébános is. Csokoládéval akarta a fiatalokat elvonni a tanulás­tól, lakására csalogatta őket az­zal az ürüggyel, hogy énekelni tanít. Mivel nagyon szereti a bort, a sört, a tanulókkal akarta azt megvetetni. Hittanórán hü­lyének, bolondnak nevezte a diá­Henrik nincs kőszén, nincs villany; he­gyi patakoki zuhatagok vize szolgáltatja a munkaerőt. Bizony itt emberfeletti fel­adatokat kellett megoldani. Ki a hős, aki a munkát el meri vál­lalni? Egy egri lakatos vállalta, a neve: Fazola Henrik. Igazi Jókai-regényalak, méltó párja Berend Ivánnak, a „Fe­kete gyémántok" hősének! Szen­vedélyesen szerette a mestersé­gét, az érceket, kivált a vasat. A maga korában nincs még egy ember, aki úgy ismerte volna az ércek, a kövek titkait, ezek meg­munkálásának minden csinyját- binját, mint ö. Hagyatékában mikroszkópot találtak; azzal vizsgálta a fémeket. Uramfia, mikroszkóp a XVIII. században, hozzá egy egyszerű lakatosmes­ter birtokában! Hát nem csodá­latos ez? Még jó, hogy pörbe nem fogták őkéimét, mint bo- szorkánymesten. A vas, mintha megérezte vol­na. hogy benne emberére akadt, nem mert ellenkezni, lázadozni, kezasbáránnyá vált. A mester úgy hajlítja, formálja a vasat, akár a viaszt szokás. Csodála­tosan finom csipkéket, indákat, szőlőfürtöket, dús levélbokrétá­kat, cifra rácskapukat csinált belőle, mindig rokokóízlés sze­rint A vármegyeháza két szép rokokó kapuját Fazola mester alkotta; ahhoz fogható szépség már csak Tündér Magyar Ilona rezidenciájában létezhetik! Az ezeréves kiállításon (1896) óriási feltűnést keltettek a ka­puk, 1900-ban Párisba szerették volna kivinni a világkiállításra. Fazola mester két keze mun­kája után szemlátomást len­dült, tollasodott, 1769-ben fér- táíymesternek választották meg. Az elmúlt esztendőben a me­gye legjobb termelőszövetkeze­tei közé tartozott a hevesveze- kényi Béke tsz. Hiába volt az aszály, a szovjet agrotechnika a jó munkaszervezés diadalmasko­dott a természet felett, s a szö­vetkezet tagjai gazdag termést takarítottak be. Az évvégi osz­tozkodáskor a 61 éves Jerge Já­nos például 298 munkaegysé­gére 18 mázsa búzát, ugyan­annyi szénát, árpát és pénzt kapott. Az aszály feletti diadal fejébe kokat, a nyolcadikosokat megál­lította az utcán és azt magya- rázgatta, hogy mennyire nem ér­demes ma tanulni. Azt beszélte mindenütt, hogy a békéért imád­kozni kell, de egy szóval sem említette, hogy dolgozni is kell érte. A felnémeti pap „hű har­cosa" a klerikális reakciónak. Nagy megiszteltstés az ilyesmi a régi Egerben! A fertálymes­ter úgy feltartotta az orrát, akár egy római szenátor. De Fazola fütyül a megtiszteltetésre, fel­mentését kéri a tanácsól. A száz- ráncú, ezüstcsattos fertálymes­teri köpönyeg helyett szíveseb­ben kanyarítja nyakába a gara­bonciás-diákok felleghajtó kö­pönyegét. Hét számra, hónap­számra kóborol szerte a Bükk. ben. a Mátrában. Az apostolok lován utazik, kenyéren, szalon­nán él: hátán háza, kebelén kenyere. Közben szorgalmason vallatja a hegyeket; Gyöngyös­től nem messze ezüstöt, rezet, ólmot latál, timsóra bukkan Pá­rádon,; Felsőtárkány határában palabányákat tár fel. Almásnál kőszenet piszkál ki a földből Legjobban megörült azonban Upponynál a vasnak! Oh, a vas! Egész éleiében azt imádta, istenítette. Azt szokta volt mon­dani: „A vas minden Vedd el a vasat, elvész a kultúra Hej, milyen szépeket álmo­dott Fazola a nevezetes napon, amikor ráakadt az upponyi vas­fészkekre! Egész acélvárost kép­zelt maga elé, olvasztókat, há­morokat, kérgeskezű, barázdás- homlokú emberhangyák nyüzs­gő sokadalmával: — egy új vi­lágot! Ahol nincs nemes úr, csak iparos. Ahol csak a munka számít, nem a születés. Ahol a címerfigura nem griff, nem oroszlán, de keresztbetett csá­kány és kalapács. Ahol nem a fertálymester az ideál, hanem a gyári művezető. Hiába huhogták a fülébe, hogy szivárvány után fut, térjen ész­re, Fazola megmakacsolta ma­gát, nem sokat teketóriázott, 1760-ban hozzáfogott lálomá- nya oalóraváltásához. Értette a szállt a szövetkezet vezetőinek, elhanyagolták a munkaszerve­zést, nem alkalmazzák megfele­lően a szovjet agrotechnika módszereit sem. A kényeskedés odáig fajult, hogy közgyűlésen hoztak határozatot: nem kell bevezetni a földterület egyének­re való felbontását. Nem vonták be a családtagokat sem a mun­kába, bár a föld, s a, szerző­dött munkaigényes növények te­rületének nagysága feltétlenül megkövetelné ezt. A teljesen helytelen határozat megbosszulta magát, kapkodás jellemzi a szövetkezet munká­ját. Kapálják a dohányt, közben már régen kaszálni kellene, kezdődik az aratás, de a kukori­cát az elmúlt vasárnapig mind­össze egyszer tókapázták, — sok-sok mázsa terményt dobtak ki valósággal az ablakon a szö­vetkezet tagjai. Nem késő még most sem. A kapásnövények területének azon­nali felosztásával, a családta­gok bevonásával és a gépek se­gítségével jelentős mértékben csökkenteni tudják a termés- kiesést. A szövetkezet vezetői számolják fel elbizakodottságu­kat, kényelmeskedésüket, állja­nak a munka élére, legyenek méltóak tavalyi jó hírnevükhöz. Bővül a megyei TBC-gondozó intézet A megyei tüdöbeteggondoző ke­retében külön gyermek TBC- szakrendelés létesült. A rendelést gyermekszakorvos vezeti, aki a gyermektuberkulózis terén külön kiképzésben részesült, A szak- rendeléseket kedden és csütör­tökön 15-től 17 óráig, pénteken pedig 17-től 19-ig tartják a Me­gyei TBC Gondozó Intézet Egész- ségház-út 2. szám alatti rende­lőjében., A fenti időpontban a rendelés kizárólag gyermekek ré­szére történik, felnőtt betegek nem lehetnek jelen, így a meg­jelent gyermekeket fertőzés ve- szé’ve nem fenyegeti. csíziót, hogy kelljen megjuhá- szítani a medvetalpú vadont, karikát fűzött az orrába, lánc­ra varia. móresre tanította. Egymás után születtek meg ö- massa. a nagy Kohó, Répáshuta, a hámorok, a Szinva és a Ga- radna összefolyásánál. Pénze közben elfogyott, kény­telen teleszedni magát kölcsö­nökkel; kettőnek tartozott csu- :pán: a fűnek és fának. Sebaj/ Tovább küzd, csak a célt nézi, arra összpontosítja minden ere­jét Ahogy a költő mondja: Sem gyönyörre; sem veszélyre Nzm tekintvén lát alatt Szép szivárványt a magasban Nézi, nézi és halad... Nos hát, az erdőkincstár nem segítette? Nem. Csak seinleg társult vele; azon van, hogy ki­használja, kiszipolyozza. Minél több meszet, faszenet kíván a nyakába sózni. A vármegye? A vármegye álmos, szunnyadni óhajt Az udvar? Mária Terézia aranyéremmel tüntette ki Fazo- lát. ennél több aztán igazán nem várható egy Habsburgtól! A vers vége: Fazola koldus­botra jutott, egri két házát el­árverezték. összetörve, arány­lag fiatalon, 1779-ben halt meg. A hálátlan utókor még a nevét is elfelejtette annak, aki elinditá az iparosodást, a fej­lődést a Bükkben. Werner apát utcát kapott Egerben, Szepessy Ignác püspök úr emléktáblát, mert Egerben méltóztatott meg­születni, Fazoláról se szó, se beszéd! Még remekművét, a vármegye díszkapuját is elvitat­ják tőle. Legfőbb ideje Immár-, hogy Eger nagy [iával szemben jóvá tegye hibáját, utcát kell róla el­nevezni, táblát állítani emléké­nek. Kolacskooszky Lajos Egn Fáklya—Szegedi Dózsa 6:4 (2:1) Eger, 1500 néző. V.: Gáti. Eger; Ambrus — Brindzsa, Váleílt — Gyergyá'k — Szabó, Utassy, Kádas. Edző: Kormos Aurél. Váratlanul nehéz ellenfélnek bizonyult a Saegedi Dózsa csa­pata. a mérsékelt teljesítményt nyújtó egriekkel szemben, Az első félidőben Kádas és Szabó góljaival 2:0-as vezetéshez ju­tott a haza; csapat, majd a Dózsa Máyer révén szépített. Fordulás uíán hatalmas küzde­Az Egr; Fáklya vasárnap dél­után országos úszóversenyt ren­dezett, amelyen 12 sportkör, kö­zel 100 versenyzője induit. Saj­nálatos, hogy Ipacs és más bu­dapesti versenyzők távolmarad­tak a versenytől. Jobb eredmé­nyek: 100 m női h.: 1. Nagy Eva (E. Fáklya) 1:24.2, 2. Bácskai (Haladás) 1:26.2, 100 m férfi hát: 1 Magyar (Bp. Dózsa) 1:08.8. 2. Gyergyák (E. Fáklya) 1:10.6, 100 m férfi gyors: L Dömötör (Bp. Dó­Egy nagyszerű fegyvertény- nyel zártai a formába lendülő Egri Fáklya, a tavaszi idényt: legyőzte az otthonában eddig veretlen Salgótarjáni Vasast. Az egri csapat a következő összeálllítáeban lépett pályára: Madaras — Szentmarjai, Hö- dör, Dobos — Fenyvesi, Virág — Szabó, Takács, Nyári II., Nagy, Kovács. Kezdés után a nagy meleg­ben először a hazai csapat kap lábra Támadásaikat azonban a jól romboló egri védelem sor­ra visszaveri. Lassan ki bonta­kozik az egriek erőteljes táma­dása. A 10. percben Nyári II. mesteri fejesét Takács ügyesen kezeli és a hálóba továbbítja. Állandósul az egri csapat nyo­mása: két fedezetünk szebb­nél-szebb támadásba indítja a csatársort. E játékrészben olyan ötletesen, színesen játszik tá­madósorunk, hogy egy-egy si­keres akció végén felcsattan a tárgyilagos tarjáni közönség tapsai. A 26. percben Kovács jól fut el és kettőre növeli az egriek előnyét. Szünet után nem lanyhul a hatalmas iram. Kü­lönösen a hazai csapat támad Gyöngyösi Gyöngyös, 3000 néző. V: Sromkó. Gyöngyös: Kovács — Ribári, Héthy, Hán — Treiber, Bajuhovszky — Hernádi, Farkas, Hires, Tóth, Ivádi. Edző: Szeder István, Az Építők csapata — az elmúlt vasárnapi gyengébb szereplése után — kitűnő játék­kal örvendeztette meg a gyön­gyösi szurkolókat. A hazaiak kü­lönösen az első félidőben támad­tak többet és megérdemelten ju­tottak vezetéshez Tóth révén. Fordulás után kiegyensúlyozottá vált a küzdelem és a debreceni Béres kiegyenlített. A játéknak ebben a részében azonban ke­ményen visszaverte az elleniéi gyors támadásait. Mindent egy­bevetve a döntetlen hűen fejezi ki az erőviszonyokat. A gyön­gyösiek közül Héthy, Baju­Tiz megyei csúcs Eger Szombaton és vasárnap ren­dezték meg Egerben az Eszak- magyarországi MTSE válogatott —Eger város válogatott atléti­kai viadalát, melyen a kitűnő for­mában lévő fiatal egri atléták, tíz megyei csúcsot döntöttek meg! Eredmények: Nők: 100 m: 1. Bata 13.9, 800 m. 2. Kiss 2:50.3, 4x100 m váltó: 1. Eger 55.2, magasugrás: 1. Balázs 142 cm, serdülő ifjúsági és megvei csúcs. Távolugrás: 1. Dobos Ka­talin 488 cm, serdülő ifjúsági és felnőtt megyei csúcs, súlylökés: 1. Hegedűs Györgyi 874 cm. diszkoszvetés: 2. Hegedűs Györ­gyi 31.56 m, serdülő és ifjúsági megyei csúcsú. Férfiak. 100 m: 1. Bódis 11.8, 400 m: 1. Bödis NÉPÚJSÁG AZ MDP Hevesmegyei Párt- bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Váczl Sándor Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Eger Sztálin-út 1. Telefon: 284 és 123, Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda, Budapest. VIII., Rökk Szilárd.u. 6 Felelős nyomdavezető: Kulcsár M. lem alakult ki, mindkét kapu többször forgott veszélyben. Végeredményben a Fáklya na­gyobb úsznitudása és Kádas jó játéka révén megérdemelten győzött. Ambrus jól védett. Brindzsai keményen, jól tartotta Gulyást Valent erőnléte nem a legjobb, Gyergyák el-eltűnt a mezőnyben. Szabó veszélyes lövéseivel tűnt ki. Kádas volt a csapat legjobbja, Utassyt na­gyon őrizték. G.: Szabó (3), Kádas (2), Utassy. Jó eredmények a Fáklya országos úszóversenyén Egri Fáklya-Salgótarjáni Vasas 3:2 ( 2:0 ) nagy hévvel. A 15. percben a tarjáni Tóth szépít 2:1, majd ismét egri negyedóra követke­zik. Nyári II. vezér leiével gör­dülnek a támadások Nagyot a 30. percben felvágják és a 11- nél Szentmarjai nem hibáz (3:1), Nem késik a salgótarjániak vá­lasza 6em. A 36. percben Tóth eredményes 3:2. Az egri csapat még szépíthetne, de Nagy csu­pán a kapussal sziembeszállva lövés helyett még cselezget és Csala leszedi lábáról a labdát. Összegezve: Az egri csapat most jól együtt van, győzel­me megérdemelt. Jó: Hödör, Fenyvesi, Nyári, Virág, Dobos, kellemes meglepetés az újonc Takács okos és eredményes já­téka. Vele talán megoldódik a jobbösszekötő kérdése. És befe­jezésül a közönség felé kritika gyanánt: Mi az oka annak, hogy az Egri Fáklya idegenben álta­lában lobban és eredményeseb­ben játszik, mint otthon? A fel­tett kérdésre az egri közönség jórésze sportszerű viselkedésé­vel már eddig is megfelelt. A békétlenkedők, a játékosokat sértegetők pedig úgy -í'aszoliá­nak, hogy csapatukat szeretve, hallgatnak a pályán. 1:1 (1:0) hovszky, Tóth és Hám játszott jól, LŐRINCI VASAS — NAGYBATONY 0:0 Nagybátony: 1000 néző. V: Sí­pos. Lőrinci: Kapocs — Mangel, Lakatos, Bata — Kornél, Tárnok — Hajabács, Tuza, Vörös, Sa­mu, Németh. Edző: Kapusztin Boldizsár. A két csapat találko­zója végig izgalmas, változatos játékot hozott. Mindkét félidő­ben a Lőrinci Vasas támadott többet és közelebb állt a győze­lemhez. A csatárok sok gól­helyzetet hagytak kihasználatla­nul. A csapatból különösen a vé­delmet illeti dicséret, de jól ját­szott Hajabács, Németh és Kor­nél is. város atlétikai versenyén 55 mp, 200 m gát: 1. Bódis 28 mp. megyei csúcs. 1500 m: 2. Badacsonyi László 4:43.8, ma­gasugrás: 1. Kovács Imre 165, 2. Huszár Pál 160 cm, távolug­rás: 1. Palik József 635 cm, me­gyei ifjúsági és felnőtt csúcs, 2. Sir oki 621 cm. Súlylökés: 1. Szabó 11.71 m, 2. Kovács 11.58 m, diszkoszvetés: 1. Szabó 32.42 m, gerelyhajítás: 1. Szabó 44.59 m. A pontversenyt Eger váloga­tott csapata nyerte 119:92 arány­ban. Sport sorokban Lövészet: Egerben rendezték meg a Haijdu megye—Heves me­gye közötti lövészversenyt. Ered­mények: Férfiak: Csapatban: 1. Hajdú megye 1251 kör, 2. He­ves megye 1178 kör. Egyénileg: 1. Löki Antal (Hajdú m.) 262, ... 5. Zsiros Lajos (Heves m.) 246. Nők: Csapatban: 1. Hajdú megye, 1095 kör, 2. Heves me­gye. Egyénileg: 1. Kállainé (Hajdú megye) 223. Labdarúgás: Az MTSB elren­delte az 953 május 17-én elma­radt megyei bajnoki mérkőzések június 28-án való lejátszását a Hatvani Kinizsi—E. Vasas mér­kőzés kivételével. Építők—Debre ceni Lokomotív zsai) 1:00.1, 2. Szabó .Fák­lya) 1:01.6, 200 m férfi mell: 1. Ut ssy (Fáklya), 2:46.6, 2. Áradj (Szegedi Dózsa) 2:47.3. 3. Fábián (Fáklya) 2:49. 100 m férfi pillangó: 1. Tumpek (Bp. Honvéd) 1:06.6, 100 m gyors: 1. Gyergyák (Fáklya) 1:08.2. A verseny után bonyo­lították le a Fáklya II.—E Pe­tőfi viziJabdamérkőzést, melyet a Fáklya fiataljai jó játék után 6:2 arányban nyertek meg a tartalékos Petőfi ellen. Onody Mária tanítónő Fazola A felnémeti pap és a csokoládé Papi Ne menjetek futballozni ebben a nagy melegben, fiúk. Gyertek hozzám, jó hűvös van, kaptok csokoládét, meg átvesszük a kis katekizmust is. Gyerekek: Nem megyünk! i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom