Népújság, 1953. május (35-44. szám)
1953-05-01 / 35-36. szám
A hazáért, az ötéves tervért, nagy békealkotásainkért — szavazz a népfrontra ! Okuljanak községi tanácsaink a íiszanáiiai példából Tanácsaink, — együttműködve a falu és város dolgozóival — egyre jobban megtanulják irári'yítani, 'intézni a dolgozók ügyéit. „Vannak azonban hatóságaink, amelyek ridegen bánnak a néppel, bürokratikusán dolgoznak. Vannak hatósági szeiriéiyek, akik visszaélnek a hatalommal,, Íj önkényeskednek,' megsértik a törvényeket" — hangoztatja a népfront felhívásában. Ilyen rideg és önkényeskedő törvénysértésekkel megyénkben is 'gyakran1 találkozunk. 'Egyes tanácsalkalmazottak nem őrködnek hűségesen az állam törvényeinek betartása felett, hanem hanyag munkájukkal az ellenséget segítik, s a dolgozó parasztokkal, szemben tanúsított bűnös magatartásukkal lazítják a munkás-paraszt szövetséget. Tiszariárián a tanács a kulák- terhek egyrészét a becsületes dolgozó parasztokra rakja át.1 Ipacs János éj két társa az elmúlt évben Bakos János kulák parlagon hagyott földjéből egy- egy katasztrális holdat felszántott és bevetett árpával. A termelt 24 mázsa árpát azonban elvették tőlük, — a kulák hátraléka fejében. Az ilyen esetek azt eredményezik, hogy a dolgozó parasztok bizalmatlanok a tanáccsal szemben. De, hogyan is bízhattak volna az olyan, tanácsban, melynek volt elnöke. Varjú Ferenc a maga rokonságát igyekezett mindenütt jól fizetett állásokba elhelyezni A'laguk a dolgozó parasztok mondják el, hogy ..ha valahol jó kereseti tehetőség nyílt, a tanácselnök elsőnek feleségét küldte oda”. Ahol ilyen megengedhetetlen önzés tapasztalható, ott tág tere van a túlkapásoknak, az önkényeskedéseknek is. Oláh István 18 holdas középparaszt — ma a Petőfi tszcs tagja — egyike a falu legbecsületesebb, legjobban dolgozó emberének. De Varjú Ferenc mégsem engedte beválasztani a népfrontbizottságba, mondván: „nem közénk való, soha nem dolgozott”. A faluban, mely nagyonis másnak ismerte Oláh elvtársat, emiatt olyan hangulat alakult ki. hogv „hiába végez valaki jó munkát, nem nézik azt semmibe.” Gyakori volt az is. hogy feleslegesen zaklatták a falu dolgozóit, únos-unlalan beidézgették a tanácshoz. A 11 holdas Molnár Gábor még az elmúlt évben teljesítette az 1953-as vágómarhabeadási kötelezettségét is Felárat fizettek neki, dicséretben részesítették, de ez mit sem zavarta a tanácsot, hogy április 25-én ne idézze be, s ne vonja felelősségre, — mert nem teljesítette, — 1952-re előirányzott vágómarhabeadási kötelezettségét. Kérték ai vételi-jegyet, de mivel az idézésen nem volt feltüntetve, hogy mit hozzon magával, nem volt nála. Ekkor elküldték, hogy jöjjön délután, bár kijelentette, hogy vetni szeretne. Csak a felsőbb szervektől kintlevő elvtársak közbelépésére nyert végre elintézést ügye. Nem egyedülálló eset ez, — ismeri el Tóth Mihály elvtárs, aki a begyűjtési csoportnál dolgozik. Elmondja, hogy április 25-én egyszerre legalább húsz dolgozót hivattak be, de nap, mint nap előfordulnak olyan esetek, hogy jogtalanul zaklatják a dolgozó parasztokat, elvonják a legfontosabb mező- gazdasági munkától. Ez az eljárás aztán odáig fajult, hogy Varjú Ferenc akasztófáravaló csirkefogónak „tisztelte” meg Gulyás Ferenc középparasztot, aki az elmúlt évben és most példát mutatott a beadásban. Pénzbírsággal fenyegette, mikor aratott, szántatni akart vele, megtagadta őrlési engedélye kiadását, s a tavaszi munkák idején a legkülönbözőbb fuvarra rendelte ki. Egy 88 forintos büntetést ötször követeltek rajta, — s bár sertésbeadásának eleget tett, egy hónap mulvai 3550 forint bírságot rótt rá a tanács. Vájjon a kuiákokkal szemben is ilyen „következetes” magatartást tanúsított a tanács? A fentiekből egyenesen következik, hogy nem... sőt éppen ellenkezőleg. „Sincs miből azoknak teljesíteni a beadást" — hirdette teli szájjal a tanács. S a megalkuvást tetőzi az, hogy a begyűjtési csoportnál „nem tudják” kimutatni, hogy 1952- ben ki teljesítette, s ki nem a pótbeadás;. Feltételezhető, hogy a nyilvántartás elsüllyesztése nem más, mint a szabotáló ku- lákok leplezése. Nem lehet egy pillanatig sem kétséges, hogy a tiszanánai ta,- nács, s a tömegek közölt megszakadt a kapcsolat. Hozzájárult ehhez Kovács Ambrus, az egységes falusi pártvezetőség közelmúltban leváltott titkára is A pártszervezet megfeledkezett az ellenőrzésről, nem tárta fel a lanács hibáit, nem leplezte le az önkényeskedő, kis- királykodó tanácselnököt. Most új párt titkár és új tanácselnök végzi munkáját a községben. A dolgozó parasztok megrendült bizalmát csak úgy nyerhetik vissza, ha bátran feltárják azokat a gazságokat, melyeket az -előző vezetők elkövettek, ha bátran támaszkodnak a dolgozók segítségére, ha megszívlelik bírálatukat. A népfront felhívása leszögezi: ..Rajta leszünk, hogy a hibákat és hiányokat megszüntessük, a visszaéléseket megtoroljuk!” Adjanak ehhez segítséget maguk a dolgozók is, leplezzék le azokat, akik visszaélnek államunk, né- pünk-'adta jogaikkal, akik nem a dolgozó nép érdekében végzik munkájukat. Teljesítették fogadalmukat megyénk gépállomásai A megyei’ tanács gépcsoportjának igazgatósága és politikai osztálya ígéretet tett Rákosi elvtársnak, hogy megyénk gépállomásai május 1-re, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepére tavaszi tervüket 12Ó, ezen- belül talajmunkatervüket 110 százalékra teljesítik, A vállalás után megindult a lelkes harc, 12 gépállomás, 76 brigád, 425 traktoros, lépett versenybe, hogy hatáíidore, teljesítsék kötelezettségükét. A'Merrfe's' verseny sraK eiedménjiéSJ*,: Ifpgy ‘amit. -vállaltak, teljesítették, s ma már büszkén jelenthetik Rákosi elv- társnak, bog y'tavaszi tervüket április 26.ra, 120.2, ezenbelül a talajmunkatervüket 112.7 százalékra teljesítették. A GÉPÁLLOMÁSOK VERSENYÉBEN az egerfarmosi jár az élen, az'égy gépre eső átlag 181 8 normálhold, a tavaszi tervet 160.5 százalékra teljesítette. A gépállomás vezetősége fokozott gondot fordít a versenyszervezésre, nyilvánosságra, ötnaponkint értékelik az eredményeket és azt rendszeresen tudatosítják a dolgozókkal. Május 17-re, a választások napjának tiszteletére eddig 38 dolgozó és hat brigád tett lelkes vállalást. Második a horti gépállomás Az egy gépre eső átlag 172.2 normálhold. A tavaszi tervet 134 7 százalékban teljesítette. Harmadik a hevesi gépállomás, egy gépre eső átlag 155.8 normálhold. Tavaszi tervét 132.4 százalékra teljesítette. Negyedik a káli gépállomás, egy gépre eső átlag 153.2 normálhold, tavaszi talajmunkatervét 129.3 százalékra teljesítette. Ötödik az atkári gépállomás, egy gépre eső átlag 152.4 nor- májhídíl, favijíjzi . tervét lg(5.2 százalékra tejjasjleUe.j_ Hatodik à safudi gépállomás, egy gépre eső átlag 145.2 normálhold, tavaszi tervét 126.1 százalékra teljesítette. Hetedik a lőrinci gépállomás, egy gépre eső átlag 139.6 normálhold, tavaszi tervét 111.9 százalékra teljesítette. Nyolcadik a detki gépállomás, egy gépre eső átlag 131 normálhold. tavaszi tervét 189.5 százalékban teljesítette. Kilencedik a tarnaszentmikló- si gépállomás, egy gépre eső átlag 126.2 normálhold, tavaszi tervét 102.7 százalékra teljesítette Tizedik a boconádi gépállomás, egy gépre eső átlag 118.4 normál hold, tavaszi tervét 170.4 százalékban teljesítette. Tizenegyedik a füzesabonyi gépállomás, egy gépre eső átlag 116.8 normálhold, tavaszi tervét 118 százalékra teljesítene. Tizenkettedik a pétervásári gépállomás, egy gépre eső átlag 66 normálhold, tavaszi tervét 52.9 százalékra teljesítette. A BRIGÁDOK VERSENYÉBEN az egerfarmosi Üttörő jár az élen, amelynek tagjai fokozott gondot fordítanak a gépek karbantartására, a munkaidő jó kihasználására. A brigád tavaszi tervét 186 százalékra . teljesítette. Második a horti Vörös, (..siiiag-Urigád. mely öt..,géppel 987 normálhold értékű talajmunkát végzett. A TRAKTOROSOK VERSENYÉBEN Tuza András, a hevesi gépállomás termelőszövetkezeti traktorislája vezet. Tavaszi terve 160 normálhold, s 352 normálholdon végzett talajmunkát. Tuza elvtárs egy ' hónap alatt 245 munkaegységet teljesített, csak a gépállomástól 2090 forint fizetést kapott. Második Győri Mihály, a horti gépállomás traktorosa, 128 normál, hold helyett, 400 holdon végzett lalajmunkát. A NŐI TRAKTORISTAK VERSENYÉBEN Deák elvtársnő, a tarnaszentmiklósi gépállomás traktoristája jár az élen. Deák elvtársnő a munkaidő jó kihasználásával, a gép fokozott karbantartásával, tavaszi tervét 174 százalékra teljesítette. Egy régi választás Nagyrédén 1936-ot írtak. Abban a választási kerületben, amelyhez Nagyrétté község is tartozott, Ivád Béla méltóságos úr, földbirtokos volt a képviselőjelölt. A méltóságos úr főkortese Szűcs. János, már hetekkel előbb megérkezett a községbe és a falu egyik módos gazdájánál ütötte fel tanyáját. A főkortes azonban nem üres zsebbel jelent meg, hozott magával néhány ezer pengőt, amiből elsősorban saját magát „tengette” másodsorban pedig pár hektó bort vásárolt és gondosan elosztotta a kocsmákban, s még néhány megbízható helyen Az így megvásárolt borból aztán nyakra-főre ihattak azok az emberek, akik' lvádi méltóságos úr mellett korteskedtek és besúgó szerepet töltöttek be, mert .abban az .időben így készültek a- választásokra. Megvesztegetési csalás, terror, ez volt a választások ideje alatt. ->Iafv emlékszik vissza Bognár János egykori uradalmi cseléd és az egész község dolgozó parasztsága, az 1936-os választásokra. Nem volt olyan •nap, hogy az intézők fejükbe ne vésték volna a. cselédeknek: ..aztán elvárja ám a nagyságos úr is, hogy lvádi méltóságos arra szavazzatok”, És valóban mintha kicserélték,volna az intézőket, hizelegtek, csicseregtek és ígérgettek, hogy majd a választások után ilyen — meg. ilyen szép lesz a cselédek elete. A választások napján nem kevesebb, mint 40 csendőr érkezett a községbe, egyrészük gyalogosan, a másik részük pedig lóháton. Az utóbbiaknak az vo'l a feladatuk, hogy a. tanyákat és a távolabbi községrészeket ellenőrizzék, terrorizálják. Nem volt olyan utca, amelyben ne cirkált volna őrjárat, s ha három ember együtt volt, szétzavarták őket. A gyalogosoknak az volt a feladatuk, hogy a kazlakban, bokrokban és egyéb rejtekhelyekre húzódva szimatoljanak az elégedetlenség után. De nem sikerült nekik eredményt elérni, pedig volt elégedetlenség bőven, hiszen a cselédség érezte, hogv a kizsákmányolásnak egy újabb határkövéhez érkeztek, nyomorúságos helyzetükön senki sem változtat. Szép ígéreteket kaptak az Iyádi méltóságos úrtól, a többi között azt. hogy megszüntetik a. közöskonyhát. Megígérlek azt is. hogv tehéntartást kapnak a cselédek és felemelik a kommencióí, de az ígéret csak ígéret maradt. A választás napján » csendőröket gondosan beosztották a szavazatszedő helyiségekhez, de a megfélemlítés ellenére is voltak olyanok, akik megtagadták a szavazást. Ezeket 48 órára bikaistállóba zárták, az ajtó eiőtt pedig csendőrök álltak előreszegezett szuronnyal. Azoknak pedig, akik Ivádira szavaztak, kezükbe nyomták a cédulát és annyi bort ittak ingyen, amennyi csak beléjük fért. • lvádi becsapta a dolgozókat, kizsarolta minden csepp zsírjukat. Ma- Nagyrédén is más az élet, termelőszövetkezetben építik boldog jövőjüket a dolgozó parasztok. Erdélyi János jó begyűjtési munkájáért kétheti üdülésben vett részt. Zödös Lászlóné sokgyermekes anya 1200 forint jutalmat kapott népi államunktól, 23 több gyermekes anya részesült arany, ezüst, bronz anyasági érdemrendben, — így becsüli meg államunk a dolgozókat, azokat, akik 170 új házat építettek, akik 101 rádiót hal!ga*nak, akik szabadon, bol- ''ogpn építik ragvogó jövőjüket. Erki János A recski ércbányászok hálája (Tudósítónktól). Lelkeshangú gyűlésen jelölték április 19-én első képviselőjüknek Rákosi Mátyás elvtársat, valamint Herman Ferenc igazgatót, a Recski Ércbányában. Ezen a gyűlésen is fogadalmat tettek, hogy május 17-re feszített második negyedévi színpor termelési tervüket egy százalékkal túlteljesítik. Ezzé akarják meghálálni a dolgozók a közel 10 millió forintos beruházást, az új gépeket, orvosi rendelőt, lakóházakat. A fogadalom megtétele után most a vaióraváitásért harcolnak a bányászok. Szűcs József és Ficsor József vájárok 133, Fi- csor László II., Béres Ferenc és Horváth Gyula csillések 161. Maruzs András és Farkas József II. vájárok 155, Bódi János és Gál János csillések 246 százalékos teljesítményt értek el legutóbb. \ növényápolást végzik a nagygombosi tangazdaságban A nagygombosi tangazdaság dolgozói lelkes vállalásokat tettek az országgyűlési választások tiszteletére. Összes vetésüket szovjet módszerrel négyzetesen, keresztsorosan végezték el. Lendü'etesen folyik most a növényápolás, eddig 23 hold kapásbúza, 10 hold maghozó- répa, s 50 hol dl cukorrépa kapálását, valamint 40 hold kalászos acaiolását végezték el. A fejőzet dolgozói között éles harc folyik a te:hozam emeléséért: Szajkó István napi 60 literről, 90-re, Tóth István 70-rőil 85-re, Sándor Ferenc 95-röl 115 literre akarja emelni a gondjaira bízott tehenek tejhozamát. Kisgt/örgy Tamás . ievelező \ megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti : Dolgozó parasztjaink lendületesen harcolnak a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni gyors elvégzéséért. A járások választási békeverseny április hó 25-én: Kukoricavetésben: 1. gyöngyöst járás 102, 2. hatvani járás 81, 3. egri jár.ás 80, 4. füzesabonyi járás 67. 5. pétervásári járás 62, 6. hevesi járás 61 százaléklkat. Burganyavetésben: 1. péler- vásári járás 130, 2. gyöngyösi járás 88, 3. hp vani járás 87, 4. hevesi járás 73, 5. füzesabonyi járás 69. 6. egri járás 68 százalékkal. Napraforgóvetésben: I. heves’ járás 121, 2. gvöngvösi járás 106. 3. egri járás 103. 4. '.pétervásári járás 101. 5. füzes- abonvi járás 100. 6. hatvani járás 98 százalékkal. Petőfibányán a múltban az ember megcsúfolására épített vizes Kodályokban, összezsúfolva laktak hős bányászaink. Népi állatnunk modern bányászlakásokat épített Petőfibányán, ahol már eddig is 2176 ember jutott kényelmes otthonhoz. Ez évben újabb hét millió forintot fordít államunk a bányászok lakótelepének fejlesztésére. , Joggal nevezték az elmúlt rendszerben a tüdőbajt magyar betegségnek. Benne van ebben a jelzőben az egész úri Magyarország. A mi megyénkben, különösen a hevesi járásban nagy áldozatokat szedett a gümökór. Felszabadulás után, a tervév első esztendejében 1949-ben épült fel 620 ezer forintos költséggel a hevesi Tüdö- , beteg Kórház. A 120 férőhelyes, modern felszerelésű kórházban so’i dolgozó találja meg a: gyógyulás lehetőségét. Ma már nincs olyan községe a megyénknek, ahová ne futott volna el a kultúra valamilyen formában. Kultújoithonok százaiban gyullad ki esténkint: a fény, dolgozó parasztok vesznek részt ismeretterjesztő szakkörökön. Megyénkben a 71 területi kultúrotthon közül, a kiskörei egyike a legjobbaknak. Ezt a kultúrotthont 120 ezer forintos költséggel építették és 1950 febt uárjában adták át a kiskörei dolgozó parasztoknak. Schossberger-, Rakovszky-, Almàsy-, Majzik-családok uralták Tárnáméra községet. .Ezek a földbirtokosok minden törekvésükkel elnyomták a parasztok tudásszomját. Kevesen tudtak írni és olvasni. Mai az Almásyak egykori kastélyában 300 do'gr-zó paraszt gyermeke tanul. W-' •
