Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-31 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. Ära 50 fillér 1953 MÁJUS 31. PÉLDÁS MUNKÁVAL KÉSZÜLJÜNK A BÉKE-VILÁGTANÁCS I BUDAPESTI ÜLÉSÉRE! Békeharcunk újabb fegyvere Á világ népei feszült figye­lemmel 'kísérik a nemzetközi helyzet alakulását, a Szovjet­unió kezdeményezéseit, amelyek a Áartós béke biztosítására!, a nemzetközi feszültség enyhítésé­re, a vitás nemzetközi kérdések békés, rendezésére irányul. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki a Pravda április 254 számában megjelent vezércikk, amely Eisenhower amerikai el­nök nyilatkozatával és a Pravda május 24-i számában megjeleni vezércikk, amely Churchill angol miniszterelnök alsóházi beszé­dével foglalkozik. A Pravdái ve­zércikkei — amelyek a szovjet kormány álláspontját képviselik — mélyrehatóan elemzik Eisen­hower nyilatkozatát és Churchill alsóházi beszédét, amelyben mintegy választ adnak a Szov­jetunió kezdeményezéseire, a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A Szovjetunió és a világ né­pei a legmélyebb együttérzés­sel fogadják a békeszerető megnyil vánul ásókat: Eisenhower április 16-i nyilatkozatában voltak olyan mozzanatok, ame­lyek békeszeretőnek tűntek fel, bár a nyilatkozat égyes részle­tei ezt kétessé tették. Az azóta éltéit idő bebizonyította, hogy „Eisenhower május 20-i újabb nyilatkozatában nyoma sem mar radt ennek a békeszerető meg­nyilvánulásnak, nem is szólva ar tettekkel való alátámasztás­ról” — állapítja, meg bevezető­jében » Pravda május 244 ve­zércikke. A vezércikk részletesen foglal­kozik Churchill alsóházi beszé­dével és megállapítja róla, azért tart számot nagv érdeklő­désre, mert a „nemzetközi élet számos égető kérdését érintette”, amelyek nemcsak Angliát, ha­nem a világ dolgozóit is a leg­mélyebben érintik. Churchill Anglia és a Szov­jetunió viszonyával foglalkozva azt a megállapítást tette, hogy: A Szovjetunió biztonsága és Nyugat-Európa szabadsága és biztonsága összeegyeztethető, nem megoldhatatlan. A történe­lem bizonyítja ezt a megállapí­tást, hiszen a második világhá­borúban a Szovjetunió hazáját védelmezve a nyugateurópai országok szabadságáért és biz­tonságáért is harcolt, s ma a békéért folytatott harca a nyu- gatéurópai országok népeinek szabadságáért, a háború pusz­tításától való megmentéséért is folyik. A Szovjetunió többször is kijelentette, a nemzetközi élet terén nincsen egyetlen olyan vi­tás kérdés sem, amit ne lehelne békés úton rendezni. Ezért ta­núsítanak a Szovjetunió népei, a világ népei megértést Churchill beszédének azon ré­szei iránt, amelyben az a tö­rekvés jut kifejezésre: ai vitás nemzetközi kérdéseket lépésről lépésre haladva tárgyalások út­ján oldják meg. Churchilj elismerte azt is. hogy békés ú:on rendezni lehet » koreai kérdést. Ez a Iveisme- rés azt tükrözte vissza, hogy Angliában egvre jobban erősö­dik a koreai háború elleni til­takozás. De erősödik az egész világon. Ezt tükrözi vissza Nehru Indiai miniszterelnök nyilatko­zata, a kanadai kormány tilta­kozása. Ezekkel a törekvések­kel szemben azonban az ameri­kai küldöttség igyekszik meg­akadályozni a fegyverszüneti egvezménv megkötésé: Koreá­ban és az amerikai repülőgépek barbár módon szakadatlanul bombázzák Eszak-Koreában a vízgyűjtő medencéket, gyilkolják a békés lakosságot. Churchill beszédében külön­leges he'vet foglal el p német kérdés. De már a kérdés felte­vése is olvan vo!;, hogy a Pravda vezércikke joggal álla­pítja meg róla: „Semmiképpen sem tekinthető az említett ..do­mináló” nemzetközi probléma rendezésére irányuló tényleges törekvés kifejezésének.' Még csak meg sem említette a- jaliai, vagy a potsdami egyez­ményt, amelyben a négy nagy­hatalom a második világháború alatt megállapodást kötött, hogy ■a hitleri fasizmus szétzúzása után megteremtik az egységes, békeszerető, demokratikus német államot. Churchill beszéde az: igazolja: az angol-amerikai tömb saját keze által aláirt szerződé­seket is megszegi és semmibe­veszi. Churchill az 1925-ben megkötött rosszemlékű locarnói szerződésről beszélt, amelyről közismert dolog, hogy Nyugaton ugyan korlátozta Németország cselekvési szabadságát. Keleten azonban szabadságot adott ne­kik: a Szovjetunió felé irányi tolta a német agressziót, A Pravda vezércikke figyelmez'at bennünket arra, hogy Churchill áll áspontj a összeegyeztetneíet • 'en a német nép és szomszédai­nak, a világ békeszerető emberi­ségének érdekével. „Szentesíti" Németország széidaraboiásáí. Németország széttagoltsága a háborús veszély tűzfészkének feltámasztását jelenti Európa szívében. Ez ellen tiltakoznak a Szovjetunió népei, a világ népei. Tiltakozik » magyar nép ts, mert történelmünk során meg- t an ültük, mit jelent a maio-var nép számára a német fasizmus szomszédsága. Együtt harcolunk a Szovjetunióval, a világ népei­vel azért, hogy kössék meg az igazságos német békeszerződést, váltsák valóra a jaltai és a pots­dami egyezményt: az egységes békeszerető, demokratikus Né­metország megteremtését. A Pravda május 24-i vezér­cikke, amikor éles bírálat tár­gyává teszi Churchill beszédét, ugyanakkor megáiíapítia azt is, hogy konstruktív javaslatot ter­jesztett elő a nemzetközi kérdé­sek megvizsgálásárai, amikor az öt nagyhatalom tárgyalását'nem kötötte előzetes feltételekhez. Néhány nappal ezelőtt azon­ban nvilvánosságra került, hogy » három nyugati hatalom kor­mányfői találkoztak, ho~- állító­lag közös irányvonalat, vagy összeegyeztetett á ! lásfogl al ást dolgozzanak ki » nagyhatalmak esetleges tárgyalásaira. „Ha ez így van, akkor p.z azt jelenti — írja a Pravda — hogy Churchill valóiában már vissza­lépett a ,,'egmagasabb szín­vonalú értekezlet“ összehívásá­ról szóló javaslatának, ha nem is a szövegétől, a szellemétől, azonban m:nden esetre, mivel ilyen értekezletre, amennyiben a Szovjetunió részvételéről szó van, csakis abban az esetben kerülhetne sor, ha a felek min­denféle előzetes lerögzített köve­telések nélkül jönnek az értekez­letre:’ Eisenhower és Churchhl be­szédével kapcsolatban állan­dóan szem eiött kell tartani Rákosi elvtárs szavait: „Az ígé­ret szép szó, ha megtartják úgy jó." A jövő majd megmutatja tényleges szándékaikat. A Szov­jetunió továbbra is rendíthetet­lenül küzd a békéért, a népek ke­reskedelmi, gazdasági és kultu­rált együttműködésének fejlesz­téséért. Ebben a harcban mögötte állnak a világ népei, köziük ,a magyar nép is, amely néhány naippa! ezelőtt imponáló egységben mutatta meg elszánt békeakaratát. A világ béke­szerető népeinek, a magyar dolgozóknak is harc; fegyver a kezében a Pravda útmuta'ó vezércikke a háborús uszítok ellan. A legfontosabb fékét a választás után továbbra is a munkás-paraszt szövetség megerősítése, amely államrendűnk alapja Kibővített ülést tartott a megyei pártválasztmány Az elmúlt héten kibővített ülést tartott a megyei párt­választmány, melyen Váczi Sán­dor elv társ a megyei pártbizott­ság ti.kára értékelte a válasz­tási munka tapasztalatai: és megszabta a soronlévö jeladato­kat. A választmányi ülést Sal­tos Gyula elvtárs a megyei párt. bizottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője nyi­totta meg, majd Váczi Sándor e'vtárs tartotta meg beszámoló­ját. Az alábbiakban Váczi e’vtárs- nak a választmányi ülésen el­hangzott beszámolóját közöljük teljes egészében. Megyénk dolgozói az or­szággyűlési választásokon egységesen és lelkesen tet­tek hitet pártunk politikája, a Magyar Függetlenség' Népfront programmja, a nép jelöltjei mellett. A választási harc során tovább erősödött megyénk dolgozóinak egysége, a munkás-paraszt szö­vetség, tovább szilárdult pár­tunk kapcsolata a tömegekkel. Megyénk dolgozóinak na­gyobb része már a válasz­tások előtt termelési ered­ményeivel szavazott a nép­frontra, május 17-én pedig megyénk 229.324 választópolgárai közül 226.764 adta le szavazatát, s ebből 224.005 szavazott az öt­éves tervre, a békére, a szociat. izmus felépítésére. A népfront győzelmét lehetővé tette megyénkben az. hogy dol­gozóink döntő többsége megér­tette, hogy minden sikerünknek, eredményeinknek a forrása a Szovje unióval való testvéri ba­rátságunk, de megértették dol­gozóink azt is, hogy a Szovjet­uniónak nemcsak felszabadulá­sunkat, eredményeinket köszön­hetjük, hanem akkor cselekszünk helyesen, akkor biztosítjuk még boidogíibb jövőnket, ha továbbra is a Szovjetunióra támaszko. dunk, ha az áltat a mutatott úton járunk. öntudatban és számban egyre fejlődő munkásosztályunk, gaz­daságilag erősödő parasztsá­gunk és megyénk értelmiség' dolgozói az elmúlt négy év so­rán meggyőződtek arról, hogy népi demokratikus rendszerünk népi demokráciánk államhatal­ma tartós, szilárd és biztosítja népünknek a nyugodt, békés éle­tet, a még jobb jövőt. Dolgozó parasztságunk is a gyakorlat­ban tapasztalta, hogy a munkás­osztály vezette népi államunk segíti gazdasági, kulturális fel- emelkedésüket. Ez hozzájárult dolgozó parasztságunk öntuda­tának emelkedéséhez, a munkás­paraszt szövetség megszilárdí­tásához. Értelmiségi dolgozótok ugyan­ezt tapasztalták. Emelkedett a ■munkások, parasztok, értelmisé­giek életszínvonala, különösen az 1951 december H párt- és kormányhatározat óta. A Ma­Javult a tomegsservezetel A választási aigitációt komo­lyan segítette a több, mint 15 ezer klsgyű’és, a 17 jelölőgyű­lés, a hat választás-' nagygyűlés (amit központi előadók tartót, tak, s melyeken körülbelül 60 ezer ember jelent meg) a 105 választási gyűlés, ahol 75—80 ezer ember jelent meg. Ezek mellett segítette a DISZ. amely 120 új válasz-ók találkozóját szervezett, s amelyen 12.000 fia. tat vett részt. Segítette a DISZ a választást azzal :s, hotgy ön­állóan, körülbelül 600 kisgyű- lést, vagy csoportos beszélgetést szervezett. Segítette az MNDSZ is, mely a választási munka ideje alatt 1200 kisgyűlést, mintegy 200 nögvűlést szerve­llett és 350 békeházat avatott, s gyár Függetlenségi Népfront programmjából pedig még vilá­gosabban látják boldog jövőjü­ket és bíznak ebben a jövőben. Megyénk dolgozói helyeslik és aktívan támogatták és támogat­ják a béke megvédésére, a kül­ső és belső ellenség letörésére irányuló harcunkat. Ezalatt a négy év alatt is tovább erősö­dött megyénk dolgozóinak haza>. szereteíe s mindezek eredménye­ként tovább sz'lárdu't a munká­sok. parasztok, értelmiségi dol­gozók harci egysége. Pártunk helyes politikája mel­lett a választás során elért ered­ményeinket köszönhetjük párt­szervezeteink, párttagságunk, aktivistáink, népnevelőink, tő. megszervezeteink, állami szer­veink odaadó, lelkes munkájá­nak. A választási harc során to- vább javult pártbizottsá­gainknál, pártszervezeteink- többségénél a vezetés. Pártbizottságaink, pártszerve­zeteink, a választási munka so­rán a megye területén több, mint 20.000 ember: bíztak meg konkrét feladatokkal, a nép­front választási és szavazat- szedő bizottságokba, illetve állí­tották be aktíváknak, népneve­lőknek, kultúrmunkásoknak. Emellett a pedagógusok vezeté­sével több mint 6000 úttörő se­gítette a választások munkáját. A választás: munka során pártszervezeteinkben jobb volt az erők elosztása, mint bármi­kor. Pártszervezetetok többsége helyesen vette figyelembe » ká­derek képzettségét, azt, hogy ki milyen munkaterületre alkalmas. Konkrétabb voit a feladatok megszabása, ugyanakkor a vá­lasztás során jobban tájékozód­tak a párttagság munkájáról, a tömegek hangulatáról, az ellen­ség tevékenységéről. Jobb volt pártbizottságainknál és párt- szervezeteinknél a feladatok végrehajtásának konkrét ellen­őrzése. Pártbizottságaink, pártszerve­zeteink néhány községtől el­tekintve biztosítani tudták a népnevelők helyes, családokhoz való beosztását, s ez nagymér­tékben elősegítette az agitáció eredményességét. Az agitáció szervezettségének eredménye­ként lényegében sikerült biztosi tani. hogy .. a választási kampány idején a népnevelők minden dolgo­zót kétszer-háromszor fel­kerestek. Ez azért sikerülhetett, mert a választás előtti harmadik héten már 11.500 népnevelővel dolgo­zott. A járási pártbizottságok közül a népnevelők szervezeti beosztását, irányítását legjob­ban megoldotta a füzesabonyi, egri és gyöngyösi járás. Különö­sen pozitív volt ebben a munká ban, hogy nagy számban von­tak be dolgozó párásítókat, fia­taloka: és nőket. és tanácsok munkája is ezeken mintegy 18.000 asszony vet* részt. Segítette ezt a munkát a ta­nács is a nyilvános tanácsülé­sekkel — ezeken 8—10.000 ember vett rész:. Jobbak voltak a nyilvános tanácsülések, gyorsult az ügyintézés, s elmondhatjuk, hogy tanácsaink egyrészének javult a kapcsolata a töme­gekkel A békebizottságok is több, mtot 700 kisgyűlést tartottak, ame. lyen 14—15.000-ren vettek részt. Az MSZT hatvan községben tar­tott előadást a kommumz- mus építkezéseiről, s emel­lett megrendezte Egerben a „Kommunizmus útja” kiállítá­sát. Ezeken — hozzávetőleg — 20.000 ember vett részt. A szak- szervezet ez idő alatt minden üzemben termelés: értekezleten foglalkozott a választási munká. val. Rákosi elv társ beszédéi azon a két estén, melyen a rádió köz­vetítette, szervezetten 47.000 ember hallgatta meg. Ezek ai számok is mutatják párt- és tő- megszer.vezetetok, tanácsaink ja­vuló munkáját. Igen jelentős segítséget adott a választási munkához és a vá­lasztás napján a lelkes hangu­lat kialakításához a 120 felnőtt, és a 250 úttörő kul túrbrigád munkája. Most volt először pél­damutatóan összehangolva a kuiiúrmunka a választási agitá. cióvál. S ebben a munkában a pedagógusok jelentős része jó! megállta helyét. Komoly fejlődés van párt­bizottságaink, pártszerveze­teink többségénél az agitáció irányításában. Pártbizottsága tok lényegében biztosítani tudták a népnevelők zömének a KV által megszabott anyagok alapján való kiképzé­sét. Nagy lépés előre, hogy a propagandamunka ebben a sza­kaszban komolyan segítette az agitációs munkát, a propa­gandisták nemcsak képezték a népnevelőket, hanem nagyré­szük bekapcsolódóit az agitációs munkába is. A választási kam­pány idején a pártbizottságok,' a pártszervezetek munkája ered­ményeként fokozatosan sikerült javítani az agitáció sokrétűsé­gén, színvonalán. A választások előtti napokban különösen jói mozgósítottak a népnevelők a szavazásra. Mindezek mellett választási agitációnk a dolgozó tömegek­kel való hatalmas politikai véle­ménycsere, a dolgozó tömegek nevelésének valóságos iskolája lett. Ez a választás méginkább megmutatta azt, amit Rákosi elvtárs az 1949-es választások­kal kapcsolatban megállapított: ,-A választási harc — mondotta Rákosi elvtárs — ezúttal hatal­mas politikai véleménycsere volt, valóságos demokratikus iskola... Ennek a választási kampánynak az volt a jellegzetessége, hogy a szó szoros értelmében eszme­cserét folytattunk a dolgozó mil­liókká1.“ Hozájárult ehhez a párt, a tő- megszervezeti és az állami szer­vek funkcionáriusainak megvál­tozott magatartása, az, hogy » választás előtti hetekben maguk is bekapcsolódtak az agitációs munkába és rendszeresén tartot­tak kisgyű! ésekét. Ezzel javult f u n kcion á r i u s a : n k t öm egka p cso- lata. Komolyan segíteite eredmé­nyeink elérését a Szabad Nép, pártunk Központi Vezetőségének lapja, a Népújság, a megyei pártbizottság lapja, a k'adott brosúrák, a népfront választási felhívása, a választás' rjagygyű. lések anyagának felhasználása, de különösképpen-Rákosi elvtárs választási beszéde. Különösen erős oldala volt as agitációnak az országos és helyi eredmények megmutatása Közvetlenül a választás előtti hetekben pártszervezeteinken ke­resztül sikerült biztosítanunk hogy népnevelőtok alkalmazni tudták a Központi Vezetőség ál­tal megszabott fő agitációs érve­ket. Helyesen ismertették a fel- szabadulás óta, de különösen az elmúlt négy év alatt elért orszá­gos és helyi eredményeinket. Kü­lönösen sokat javult az érvelés Rákosi elvtárs beszéde után. He­lyesen mutatták meg a Szov­jetunió vezette béketábor ere­jének növekedését, a nemzet­közi helyzet alakulását és meg­tudták mutatni az összefüg­gést az 'mperlalista- tábor hábo­rús uszítása és a hazai ellensé­ges elemek tevékenysége között. Különösen a népfront válasz­tási Felhívása után erősödött az agitációban a jövő és fejlődé­sünk nagy távlata'nak meg­mutatása, Az első válasz­tási nagygyűlések után he- ívesen magyarázták meg a népnevelők az országgyűlési vá­lasztások jelentőségét és a nép. nevelők ielen'ős része -leleplezte az ellenségnek a választások le­kicsinylésére és lejáratására irá. nvuló rágalmait. Különösen erős oldala volt az ag'tációnak az országos és helyi eredmények megmutatása és ma* életünk szembeállítása a múlt­tal. Ezen a téren 'gén sok, a további agitáció során is hasz­nálható agitációs érvanyag gyiíit össze. A népfront válasz­tási felhívása és Rákosi elvtárs beszéde felhasználása eredmé­nyeként erősödött agitációnkban a bürokrácia leleplezése, fel- színrehozása, az ellenség közellátás terén végzett aknamunkájának a leleple­zése. Az agitációban lényegében si­kerül: érvényesíteni a Központi Vezetőségnek azt a fontos út. mutatását, hogy a választási agitáció, a termelésnek is . a fő mozgató ereje jegyen. Ipari üze­meinkben — 18 nagyüzemben — az agitáció eredményekén* a vá­lasztási békeversenybe 10.783 dolgozó kapcsolódott be, s ebből vállalását körülbelül 8.640 telje­sítette. A mezőgazdaság terén a vá­lasztási békeverseny a követke­zőképpen alakult: állami gazda­ságainkban 1684 vállalásból 1369 lett teljesítve, gépállomá­sainkért 482 vállalást tettek a dolgozók és 287 dolgozó telje­sítette válla'ását. erdőgazdasá­gainkban 777-en tettek felaján­lást és 439 en teljesítették válla­lásukat. Emellett bekapcsolódott még a versenybe 70 tszcs, s ekö- ziil 45 teljesítette, illetve túltel­jesítette vállalását. Ezenkívül vállalást tett 8065 dogozó pa>- raszt is. akik közül 5481 teljesí­tette. 2131 pedig túlteljesítette felajánlását. Mindezek mellett pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink bizto­sítani tudták a népfront válasz­tási és szavazatszedö bizottsága kiválogatását és irányítását is. Értek el eredményeket a pártépí­tés terén is. A választási harc idején a tagdíjfizetés 1-4 szá­zalékkal emelkedett és az egy évnél hosszabb idő óta tagjelöl, iek közül 1200-nak ügyét ren­dezték. A választási harc során krünt káderek közül a legjob­bakat — 850-et nyilvántartásba vettek. Ezeknek az eredményeknek a jelentőségét külön aláhúz­za az a tény, hogy mindezt az ellenség elleni kemény harc során értük el A választási harc idején az el­lenség — főleg a klérus', a kite, lepítettek és a kulákok — rég nem tapasztalt aktivitással — megálapíthatóan az amerikai rádió irányítása alatt — egyes helyeken elég egységesen és szervezetlen támadóit. Fő törek­vése az volt, hogy átmeneti gaz­daság: nehézségeinket a külön­böző terüietekre beépített embe­rein keresztül fokozza, agiíáció- jában felnagyítsa az egyes párt, tanács és gazdasági szer­veink, funkcionáriusaink ált-s] el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom