Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-17 / 40. szám

t$53 május Î7. 3 NEPÜJSAG Ssavasócédula *■ ggatseínti jelentés Hétköznapi tettek — hősi tet­tek. Minden nap, a nap minden órájában összekeveredik ez a két szó, s az egyszerű hétköz­napi munkából hősi tettek lesz­nek, vagy a hősiességet szinte mindennapi tetté avatja mun­kásosztályunk nagyszerű len­dülete, munkatempója, Rózsaszenímárton: kis bá­nyász község. Doroghoz, Pécs­hez mérve a bányai is a kiseb­bekhez tartozik- De bányászai ott menetelnek a nagyok közt, sőt ott haladnak az élen a szén­csata hősei sok tízezres seregé­ben. A választási békeverseny valósággal csodákat művelt itt » kis bányásztelepen, olyan nagyszerű munkahőstettek szü­lettek, hogy minden krónikás­nak fejet kell hajtani előtte: a hétköznapi tettek maradandó tettekké váltak. * Lesütött szemmel jártak az utcán a bányászok, 600 vagon súlyával nyomta vállukat az adósság. A rozsai IX-es akna, mely az egész megyét versenyre hívta az év elején — csúfosan lemaradt terve teljesítésében. S ekkor jelent meg a Magyar Függetlenségi Népfront felhívá­sa. Ügy hatottak a bányászokra, a műszaki dolgozókra a nagy­szerű programra ragyogó távla­tai, mint száraz rétre a májusi eső. A műszakiak sokkal gon­dosabban szervezték, irányítot­ták a munkát, a bányászok szi­lárd fegyeíemrrSel, kemény ef- szántsággal indultak harcba a tervek teljesítéséért, a 600 va- gonos nehéz teher „leraká­sáért". Eddig már 250 vagont törlesztettek, a negyedév végén nyugodt szemmej nézhetnek a dolgozó nép szemébe. A nagy harcnak különösen ra­gyogó napja volt május 11 — legnagyobb nap a bánya törté­netében. Előtte való nap beszélt Rákosi elvtárs, előtte való nap hallották és örökre szívük­be é|2|ett: •,hála és dicsőség demokráciánk alappillérének, a magyar munkásosztálynak.“ Ezekre a szavakra csakis tet­tekkel lehet válaszolni minden bányásznak: május 11-én 200 vagon szén hagyta el a bányát, — csúcstermelési naip, a munka győzelmének legszebb napja volt ez. Különösen akkor mér­hetjük fel ennek a szénmennyi - ségnek nagyságát, ha tudjuk, hogy a tőkések idejében a. IX-es akna termelése általában még az 50 vagont sem érte el. ötven helyett kétszáz — hála és di­csőség a mi felszabadult, ön­tudatos munkásosztályunknak, a rozsai bányászoknak. • Füstös front. Ez volt a bánya „büntetőtábora”. Itt vezetett, ke­resztül a légjárat, a kilehelt széndioxid, gőz. ezen a fronton gomolygott keresztül. Akik itt dolgoztak, még álmukban is ar­ra gondoltak, h-ogy elkerüljenek innen, akik nem, azokat pedig rossz álmaikban kísértette ez a munkahely. Ez a front május első harma­dában 128 százalékra teljesítette előirányzatát, erről a frontról bottal sem lehet elzavarni az embereket, erre a frontra, — ép­pen mert a legnehezebb -— ké- redzkednek a többi részlegek dolgozói. Kétségtelen, hogy a műszakiak megváitoztatták a munkafeltételeket, de aki itt dolgozik, arra még mindig ha­talmas, nehéz munka hárul. Tóth József vájár ebben a hó­napban 207 százalékos átlaggal dolgozott, közel jár évi terve teljesüléséhez. Báli András és Gaizsó András, a két sztahano­vista 150—160 százalékot telje­sít. A 19 éves Berta János is „megüti" a 150 százalékot. Ilyen emberek dolgoznak itt mind a három harmadban — ki csodálkozhatik ezután, hogy számukra a legtermészetesebb valami: a három-négyórás sze­relést egy óra alatt elvégezni, • Sok új dolgozó van a bányá­ban. Hónapok kellenek, amíg egy toborzott munkásból, aki életében először látott bányát, jól teljesítő vájár, vagy csillés váljon. Legalább is így volt ez eddig. De a választási békever­seny ízzé lendületének kohója, a munkamódszerátadók, a „ko­hászok” keze, mint annyi régi normát, úgy ezt is megdöntötte. — Ebből se tesz bányász so­ha — vélte Tóth József vájár, mikor először meglátta, a Békés megyéből szerződött Csík Pált, aki eddigi életében csak az eke­vas mélységéig jutott a föld alá. A vékony, cingár ember bi­zony nem sok jóval bíztatott. Szurdoki László vájár, párt- osaportbizalmi azonban kézbe- fögfa az új munkást. Nem saj­nált sem időt, sem fáradságot, hogy megtanítsa mindarra, amit egy jó bányásznak tudni kell. Alig negyedév telt el, hogy Csik Pá[ megismerkedett a bá­nyával, ma már a világ legter­mészetesebb hangján beszél a 120 százalékos menyről. napi tel jea.it­Több és több, egyre több sze­net — rendíthetetlen harc fo­lyik ezért a ki nem mondott, „jelszó” val óraváltásáért, s nem utolsósorban azért, hogy teljesítsék május 17-re tett foga­dalmukat: elérjék a 115 száza­lékot. Ebben nincs is hiba, volt 125 százalékos napi teljesítmény is, havi tervükben is 110 szá­zalék jeleit tartanak. De mé­gis •■. több és több szenet. Két nő kopogtat Mátra elv­társ, az üzem helyettes vezető­jének ajtaján: Geczki Andrásné és testvére, mindketten gépkeze­lők. „Mátra elvtárs — adják elő kérésüket — szeretnénk jobban kivenni részünket a választási békeversenyböl. Szénre akarunk menni. Segítsen hozzá minket. A két mő kérése, mi több, kö­nyörgése jellemző az egész bá­nyára: nincs nehézség, ha van akarat; s akaratban pedig nincs hiány. • Aliért hisznek, miért bíznak ilyen mélységesen a rózsái bá­nyászok a népfront programm- jában, a párt szavában. Minden okuk megvan rá. Nen keil már megszakadniuk a munkában: munkahelyüktől a kötélpályáig emberi kéz érintése nélkül ka>- parószalag, gumiszalag szállít­ja a szenet. Sokan jártak innen Petőfibányára dolgozni, termé­szetesen gyalog, Apcnak körül, jó 13 kilométert. Az elmúlt négy esztendő alatt nemcsak kitűnő országút épült a két bánya kö­zött, de az alig négy kilométe­res utat is autóbuszon teszik meg a bányászok. Vízvezeték van a faluban, kultúrház, 34 új egy- kétszobás fürdőszobás kis lakás épül. Négyen sorolják itt a kultúr- ház egyik sarkában, hol Zelnik Imre a bánya első élmunkása, hol meg Dóra Miklós vág köz­be — mit kapott a bánya, a község: mégis mindig van mit hozzáfűzni. A párt nemcsak Ígért, de teljesítette is szavát, s ez a- legnagyobb biztosíték a népfront programmja megvaló­sításához. • Győzelemmel, szénnel köszön­tik a választás napját a rózsa- szentmáríoni bányászok. Ami­kor most lezárják szavazócédu- lájuk felett a borítékot, tulaj­donképpen a győzelmi jelentés hull az urnába — ezzel szavaz­nak ai kis Rózsaszentmárton or­szágos hírű bányásza^ Minden talpalatnyi földet bevetettek a hatvani járás dolgozó parasztjai A hatvani járás dolgozó pa­rasztjai vállalták, hogy a vá­lasztás tiszteletére minden talpalatnyi földet bevetnek és végeznek ai cukorrépa saraboáásával is. Vállalásu­kat valóra váltották. Befe­jezték a cukorrépa sarabolását és 60 százalékban végeztek _ az egyeléssel is. A járás községei közül a herédi Micsurin muta­tott példát a választási béke­versenyben. A családtagok be­vonásával, a területek egyének­re osztásával egy nap alatt el­végezték 18 hold cukorrépa sa­rabolását. A maklártályaii Viharsarok tszcs dolgozói csatlakoztak a pélyiek versenyfelhívásához Vállalták, hogy a kukorica ülte­tését áprih's 20-ig, a cukorrépa sarabolását 25-ig elvégzik. ígé­retüket teljesítették, a kukorica ültetését határidő előtt egy, a cukorrépa sarabolását határidő előtt két nappal elvégezték. Ha­sonló lelkes munka folyik a Béke tszcs-ben is. A választás tiszteletére elvégezték a korai káposzta kapálását, s teljesí­tették ai kukorica vetéstervét is. A járások kukoricaültetési versenyében: 1. evöngyösi járás 115.4, 2. egri járás 98.6, 3. fü­zesabonyi járás 93.8, 4. hatvani járás 92.5, 5. hevesi járás 90.7, 6. pétervásárai járás 82.2 szá­zalékkal. Burgonyaültetésben: 1. péter­vásárai járás 142.8, 2. gyöngyö­si járás 100.9, 3. egri járás 95.7, 4. füzesabonyi járás 91.8. 5. hat­vani járás 91.1, 6. hevesi járás 85.7 százalékkal. A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK KÖZLEMÉNYE A Magyar Függetlenségi Népfront Országos tanácsa a szavazással kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési választásokat 1953. évi május hó 17. napjára tűzte ki. Minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár joga és haza­fias kötelessége, hogy részlvegyen az országgyűlési képviselők megválasztásában. A szavazók készüljenek fel arra, hogy a szavazatszedő bizottság előtt személyazonossá, gukat igazolniuk kell. A személyazonosság igazolására alkalmas a beje'.e'ntS.ap, bármilyen hi­vatalos igazolvány, vagy egyéb olyan írás, amelyből személyazonosság megá.lapítható. A szavazás május 17-én, vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és megszakítás nélkül este 8 óráig tart. A torlódások elkerülése végett igyekezzék mindenki m’nél korábban leszavazni. A szavazás megkönnyítése érdekében a városok belterületén minden nagyobb lakóházban ki van függesztve annak a szavazókörnek a száma és annak a szavazóhelyiségnek a helye, ahol a ház lakói szavaznak. A szavazás titkos. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A választójogosultnak az elnök szavazólapot és egy síma borítékot ad át. A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeinek lajstromára úgy kell szavazni, hogy a szavazó a szavazó­lapot összehajtva a borítékba helyezi, majd lezárja a borítékot és azt a szavazaUzedó bizottság előtt elhelyezett urnába dobja. Versenyfelhívással fordult megyénk üzemeihez a Bélapátfalvi Cementgyár „Ne tűr [ük a.termelésben a fegyelmezetlenséget, a lógást, a selejtgyárt&si, az anyag* pazarlást’’ — mondotta Rákosi eivtárs május 10-1 választói beszédében további fe: adatainkról szóivá A Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói megszívlelték Rákosi evtárs szavait és elhatá­rozták, hogy május 17 után is töretlen, lendülettel, termelésük fokozásával harcolnak az évi terv sikeréért. „Elhatároztuk, hogy a május 17-i választási békeversenyt to­vább fejlesztjük, s ennek érde­kében versenyre hívjuk megyénk üzemeit — írják bevezetőben. VÁLLALJUK, hogy cement- üzemünk áprilisi 220 vagonos lemaradását nemcsak behozzuk, hanem a második negyedév vé­géig 50 vagonnal túl Is telje­sítjük. A ki inker-terv májusi és júniusi teljesítéséért a jelenleg javítás alatt Siló III. számú ce- ment'malom páncélozás! munkáit május 24 helyett május 21-re befejezzük. MÉSZÜZEMUNK április hó­napban 360 tonna mésszel ma­radt adósa népgazdaságunk­nak. Vállaljuk, hogy május hó­napban 3800 tonna termelésével 150 tonnát törlesztünk le az adósságból, júniusban pedig 4100 tonnát termelve 200 ton­nával túlteljesítjük második ne­gyedévi mesztermelési tervün­ket. Ennek érdekében a III. számú üzembehelyezésre ke­rülő’ kemencénél már most, a szerelés ideje alatt, megkezdjük a kiszállítást úgy, hogy május 17-én, négy nappal a határidő előtt megkezdődjek a kemence­töltés is. A ZSÂKGYARTÂS terén Ígér­jük, hogy testvérüzemeink ré­szére mindenkor tervszerűen és megfelelő minőségben szál­lítjuk a megfelelő zsákmeny- nyiséget, ezenfelül a második negyedévben 30.000-rel több zsákot készítünk. A műszaki normák foko­zott bevezetésével, az időbéres órák csökkentésével három százalékkal emeljük a termelé­kenységet a második negyed­évben. MÉSZÜZEMUNK az első negyedévben átlagosan kilenc százalékos selejttej dolgozott. Vállaljuk, hogy a második ne­gyedévben a mészüzemnek adott kő minőségének tovább javításával, a második ne­gyedévben hét százalékra csök­kentjük a selejtei A hulladékanyagok felhasz­nálásával a második negyedév, ben 100.000 forint értékű új anvagot takarítunk meg. Vállalásaink maradéktalan végrehajtására, üzemünk min­den egyes dolgozója ígéri, hogy június 30-ig 100 százalékban teljesíti napi tervét.” A továbbiakban hangoztatjuk, hogy a kommunistáik, a pártcso- portbizaimiak példamutatása, a pártszervezet versenyei íenőrző munkája lesz egyik biztosítéka a vállalt feladatok végrehajtá­sának. Az üzemrészek műszaki vezetői versenyre lépnek egy­mással a műszaki feltételek biz­tosítása, a vállalások maradék­talan végrehajtása érdekében. A szakszervezet naponta értékeli a versenyt, s azt hangoshíradón, az üzemben, s a faluban elhe­lyezett verseny táblákon, a párt- szervezet, népnevelőin keresztül ismerteti a dolgozókkal. A DISZ-szervezet külön is értékeli a fiatalok versenyeredményeit, rigmusbrigá dóikat szervez a agitácíós munka sikere érdeké­ben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelenti : A választási békeverseny nagyszerű lendületében megyénk üzemeinek döntő többsége már május első harmadában is ki­magasló eredményekét ért el. A rózsái IX-es akna 110.9, a Mát- rav'déki Erőmű 107.3, a Gyön- gvösoroszi Ércbánya 104.9 szá­zalékos teljesítményével járt élen május első 10 napjában. Azóta tovább fokozódott az iram, május 13-án a Gyöngyösoroszi Ércbánya 130.6, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár 112, a Recski Ércbánya 119.5 százalé­kos teljesítményt ért el. Egy üzemiünk kivételével megyénk minden bányája, vállalata, gyá­ra rendszeresen teljesíti, sőt túlteljesíti nap' tervét. Vidáman folyik az élet az egri Úttőrőházban Mint mesebeli 5reg boszor­kány üít bezárkózva villájában özv. Pavlik Ágostonná. Még. a zsalukat is bacsukta, hogy az utcán (játszó gyermekek kaca­gása, vidám hancúrozása ne za­varja. Most egykori villájában kapott helyett az egri Üttörö- ház, ahol naponta sokszáz út­törő csengő hangja hallatszik. Már, ahogy a kapun belépsz, vidám kis kékszemű nefelejcsek fogadnak, hallatszik a zene- szakkör fuvoláinak, apró hege­dűinek hangja. Hát még bénít a szobában. Az egyikben szőke és barna leányfejek hajolnak a hímzés fölé, a másikban sok-sok virág tövirózsa, moha, közöttük nagy akváriumok, szivárvány- színű halakkal, apró tengeri szörnyekkel. S ha bemész a rajz­szakkörbe, ott is a színek tarka serege fogad. Cinóberpiros, ber­linikék, okkersárga és mennyi szép rajz, festmény. Legnagyobb mestere ennek Pártos László nyolcadikos, aki jövőre már a Képzőművészeti Gimnáziumban tanul. A szöszke Seszics Teri legszívesebben meseképeket raj­zol. A történelmi szakkör út­törői még most az esztergomi Az Ut-tőrőház összes szobái­ban, mindenütt a nagy napra készül őd-nek. ök is résztvesznek a választáson, kultúrműsorral, és ahogy nagy lelkesen elmesé­lik piros csillagokat készítenek az új szavazóknak és kézzel fes- t k rá a betűket. Szeretnének cse­rélni az új szavazókkal, bár, ahogy mondják, ők is szavaz­nak jó tanulással, fegyelmezett­séggel, hiszen aki rosszul tanú) az fegyelmezetlen, be sem lép­het az úttörők kedves, kis ott­honába. Ahogy végigmész a szobákon és látod a sok raigyogószemű gyermeket, a könyv, a satu, vagy a fűrész főié hajolni, látod a kecses kis ujj a kát a zongorán siklani, vagy a tömzsi lábakat, mikor aiz új labdát rúgják, eszedbe jut sivár gyermekkorod: a piszkos, szűk udvar, cipődnek örökké leváltó talp» a rongyból készült labda, akkor szeretné! újból fiatal lenni. H'sz látod, hogy mennyi minden szépet, jót kaptak a gyermekeid, minden napjuk öröm és a jövő is ragyo­góan áll dőttük. Törés Károlyné A pedagógusok megváltozott élete Hazánk dolgozó népe ma bi­zonyságot tesz arról, hogy az az út, melyen pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével haladunk, az egyedül járható, helyes út, s fel­sorakozik a Magyar Független­ségi Népfront mögé. A magyar pedagógusok, s köztük megyénk pedagógusai is jól tudják, (és még emlékeznek rá, hogy Horthy fasiszta rend­szerében a „nemzet napszámo­sainak“ sorsa lemondás, nélkü­lözés, társadalmi kitaszítottság volt. Még emlékeznek a „gond- nokságok” és az „iskolaszékek" önkényére, a papi világ zsarno­ki uralmára. Tudják, hogy s „felsőbb hatalom" kíméletlenül eltiporta azokat, akik az igaz­ságtalanságok ellen felemelték szavukat. Állástalanság, étobér, megaláztatás volt egész életük. Értelmiségünk egy része még emlékszik arra, hogy a fehér­terror idején érettségi bizonyít­vánnyal a zsebében miért kellett napszámba járnia, még nem fe­lejtette el, hogy gyalogosan járt Budapestre, hogy végre 38 éves korára megszerezhesse a diplo­mát, A pedagógusoknak még fülük­be csengenek a Jélkegyelmes tanügyi tollnokok” fitymáló ki­jelentései: „tehetséges gyermek, kár, hogy parasztnak szüle­tett...” S ha „szerencséje” volt, kilenc esztendős kilincselgefies után kinevezték tanárnak, Nyolc esztendeje, hogy Ma­gyarországon is nagyot fordult a világ kereke. A kerék össze­törte a rozoga iskolaszékeket, s maga alá gyűrte a korhadt gond­nokságokat is az egész klerikális pereputtyái együtt. Felszabadult a magyar tanító, „az élet alá- gyürtje, a legrababb magyar.“ Az értelmiségnek, a pedagó­gusoknak nem okoz többé gon­dot az állástalanság, nem fe­nyegeti őket a-munkanélküliség réme. A körmend'károlyok, ko- vácsandrások, a dankóágnesek ma szakfelügyelők, ifjúsági funkcionáriusok, oktató-káderek. Velük együtt megyénk minden becsületes pedagógusa a fel- szabadulás óta saját életén, sa­ját jelenén mérheti le, hogy az az út, melyen haladunk, az egye­dül járható helyes út. Becsületes munkájuk után anyagi és erköl­csi megbecsülésben részesülnek, Dolgozó népünkkel együtt emel­kedtek magasra, olyan magasra, melyre évtizedek, évszázadok alatt nem emelkedett a magyar nép, a magyar pedagógus, Mindez nyolc év alatt történt. Nagy szó ez. A Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívásában széles táviatokat nyitott meg egész dolgozó népünk előtt, Megnyílt a kultúra, s benne a közoktatás további emelkedésé­nek útja is. Dolgozó népünk, pe­dagógusaink előtt néhány esz­tendő múlva megnyitlak az Iparvidékek, s nagyob. mező- gazdasági városon, , .ízosztá­lyos középiskoláink kapui. Köz­oktatásügyünk soha nem látott fejlődésen megy keresztül. Le­rakjuk a politechnikai oktatás alapjait iskoláinkban. Ezzé] dol­gozó inépünk 'kultúrszfnvonalát soha nem tapasztalt magasságra emeljük. Az eredményekért azonban keményen meg kell dolgozni. A választások után minden pedagógusnak még jobban kell végeznie munkáját. Jól tudjuk, hogy még nem tettünk meg min­dent. Még mindig sok a bukott tanuló iskoláinkban. Sok kíván­nivalót hagy maga után a ta­nulók tárgyi tudása is. Vannak még fogyatékosságaink az ifjú­ság politikai-erkölcsi nevelését illetően is. Legfontosabb felada­tunk most, a tanév sikeres be­fejezésére való felkészülés. a® iskoláztatási terv maradéktalan teljesítése. Biztosak vagyunk, hogy me­gyénk pedagógusai szoros egy­ségben dolgozó népünkkel, a mai napon békénket, szabadsá­gunkat, nemzeti függetlensé­günket, közoktatásügyünk to­vábbi felemelkedését választják, Egyemberként sorakoznak feí a Magyar Függetlenségi Nép­front zászlaja alá. CSENNE LÁSZLÓ oktatási osztályvezető kirándulás élményeiről beszél­nek. Sokat tanultak, hiszen út­közben hazánk gyönyörű főváro­sát, Budapestet is láthatták. Míg a táncszakkör a Kék Duna ke­ringő hangjaira próbálgatja lé­péseit, az asztalosoknál fülsike­títőén csikorog a fűrész, zúg­nak a gyaluk és apró, de erős kis kezek nyomán, sok-sok játék születik. Nehéz lenne minden szakkörül írni, hiszen 27 szak­körben 710 gyermek tanúi és tanulva szórakozik. Leglátoga­tottabb a történelem és rajz­szakkör, de szívesen járnak az irodalmi szakkörre is, ahol ma éppen Petőfi Sándorról folyik a szó, vagy a zeneszak-körben, ahol hatalmas lemezjátszó gé­pen, 50 lemez ál] rendelkezésük­re, hogy a gyakorlati munka mellett megismerhessék a kiasz- •zikus és a modern zeneköUöket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom