Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-19 / 32. szám

«953 április If. N EPÜJSÄG 3 ELŐRE, A VÁLASZTÁS! BÉKEVERSENY SIKERÉÉRT ilHóg mindig Biró n István II. vezet a kiváló bástyászok párosver senyében Herceg Lajos petőfibányai Biró n. István II. egercsehi vá­jár, leite párosversenyt vív egymással a választás tisztele­tére. A versenyben eddig Bíró n. István II. jár az élen, aki havi tervét, április 13-án, négy nap­pal a vállalt határidő előtt be­fejezte, 106.4 csille helyett 251.4 csille szenet termelt. Április 16-án 235 százalékos napi tel­jesítményt ért el. Herceg Lajos előreláthatólag április 25-re fe­jezi be havi tervét, az utóbbi na­pokban különösen fokozza teije- síttnényét. Április 15-én túl­szárnyalta vetélytársát, — 252 százalékban teljesítette napi ter­vét. Csatlakoztak a kerecsendiek kihívásához tus npci dolgozó parasztok Tanácsülésen beszél­ték meg az apci dolgo­zó parasztok a kere- csendiek versenyfelhí­vását. Elhatározták, hogy ők maguk is vá­lasztási békeversenyre indulnak. Vállalták, hogy a kukorica ülteté­sét április 20-ig elvég­zik, a termelőszövet­kezet négyzetesen ül­teti kukoricáját. A ve­tésterület 40 százalé­kán kétszer végeznek pótbeporzást, az egész területet első kapálás helyett fogatolják. A burgonya vetését áp­rilis 16-ra teljesítik, háromszor kapálják és töltögetik és egyszer lókaipázzák. A cukorrépa első sarabolását április 30- ig, a napraforgó első kapálását május 3-ig elvégzik. A cukorrépá­nál az egyelésen és a mél y kapáláson kívül még háromszori ka­pálást végeznek, s ez­zel höldankinti 152 mázsás átlagtermést érnek el. A napraforgó terület 40 százalékának kétszeri pótbeporzásá- va! hat és félmázsás átlagtermést érnek el. A félévi tojáisbeadá'Si tervet május 17-re 103, a bairomíibeadást 130, a hízottsertést, vala­mint marhabeadási 'kö­telezettséget 100 szá­zalékban teljesítik. 1 Ilil;lii-brigád tovább harcol A klinkerégetö brigádok országos versenyé­ben, az első negyedévben, a Bélapátfalvi Ce­mentgyár 4-es számú klinkerkemencéjénél dol­gozó Bikki József brigádja szerezte meg az első helyet. A győztes brigád 3500 forint pénz­jutalomban részesült, s elnyerte az Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének vándorzászlaját. A brigád azonban nem elégszik meg eddig elért eredményeivel. A választási békeverseny- ben a kemence kapacitásának jobb kihaszná­lásával 15 tonna künkért akarnak terven felül adni. A nehézségek ellenére eredményesen fo- lyik a harc, a második negyedévben rendsze­resen 100 százalékban teljesítették tervüket Befejezte a kukorica ültetését a iiszanánai I őrös Csillag tsz A tiszananai Vörös Csillag termelőszövetkezetben lendü 1 e le­sen folyik a tavaszi mezőgazda- sági munka. Április 3-ra befejez­ték a 60 hold árpa vetését, 16- ra pedig végeztek a 145 hold kukorica ültetésével is. A csoport tagjai lelkiismeretes munkával ' ma már a cukorrépa és a napra­forgó sarabolását végzik. A föl. dákén két növénytermesztési bri­gád, a Rákosi és a Roham har­col a magasabb terméshozamért. A versenyben a Rákosi-brigád jár az éien, amelynek tagjai is egyénileg művelik a területet, s az eddigi munkákban a legtöbb munkaegységet szerezték. Tóth Imre brigádvezető 110. Hprvá’h munkaegységévé! inv.it példát WP** dolgozó társa inaik. Az eredmények mellett azon­ban vannak hiányosságok Is a csoportban. Nem alkalmazták kellő mértékben a fejlett ter­melési eljárásokat, a keresztso­ros vetést, és a négyzetes ülte­tést. A 145 hold kukoricából 28 holdat vetettek négyzetesen, az árpát, a búzát is csak 30 száza­lékban vetették keresztsorosan. A ■szövetkezetnek a múlt esztendő is bebizonyította, hogy a kereszt­soros vetés lényegesen több ter­mést ad. mint a sorbavetetté. holdanként másfél mázsával ta­karítottak be több árpát. Érthe­tetlen tehát, hogy mégsem alkal­mazták szélesebb körben az új eljárásokat. A csoport tagjai gondoljanak arra, hogy minden szem gabonával szocialista ha­zánkat erősítjük, a béketábort erősítjük. Ne kezeljék mostoha­gyerekként az új eljárásokat, ha­nem alkalmazzák, bátran, mert az hazánk további fejlődését se­gíti. •ló mankót végez a petőfibányai DISZ-front Példamutató, hősies munkát végeznek a petőfibányai , DIS.Z- front fiataljai. Az ifjú bányá- ■jhúam-i,....-nahí/. nipnkakörfilmé- •nvdelSiSTflrkell harcöTfff'lETérC teljesítésért, mert ezen a fron­ton a legnagyobb a nyomás. A lelkes, fiatal bányászok bebizo­nyították, hogy méltóak pártunk és -kormányunk bizalmára: első negyedévi tervüket 100.1 száza­lékra teljesítetlek. Helytálltak április első harmadában is, ál­landóan gondoskodnak arról, hogy bányafa, csillehiány ne akadályozza tervük teljesítését. Az első tíz-napban 100 szú va­lókban teljesítették tervelőirány­zatukat. Szilárd a munkafegye­lem is a fronton, megszűntek az igazolatlan hiányzások, ió kol­lektív szellemben, önzetlen tá­mogatással folyik a harc a terv túl teljesítéséért. Befejezte gyapoicvtését a komlói Kossuth és az áiángi Petőfi tszcs Lelkeshangu latú jelölőgyülések megyénkben Kedden délután a Gyöngyösi Váltó- és Kiitérőgyár szépen feldíszített kultúrtermét zsúfo­lásig megtöltötték az üzem dol­gozói, néphadseregünk harco­sai és tisztjei, hogy megválasz- szák képviselőjelöltjeiket. Az úttörők üdvözlése után Mucsi Sándor elvtárs, a városi párt- bizottság titkára beszélt a je­lölőgyűlés jelentőségéről, s azok­ról a nagyszerű eredményekről, melyet népünk ért el Rákosi elvtárs vezetésével. Első jelöltnek, népünk szere­tett vezérét, Rákosi Mátyás elv­társat javasolta. A gyűlés rész­vevői helyükről felállva, hosz- szas, lelkes éljenzéssel és taps­viharral fogadták el első •jelölt­jüknek pártunk vezérét. A hoz­zászólók elmondották, hogy ma­guk is mit köszönhetnek ötéves tervünknek, nagy pártunknak, büszkén beszéltek a gyárról, a megye legnagyobb tervalkofásá- ról. Szabó főművezető külön is felajánlást tett, hogy újítását, melyen most dolgozik, május 17-re megvalósítja, s alkalmaz­ni fogja munkájában. Második jelöltnek Úszta Gyula vezérőrnagy elvtársat javasolta Varga Pál — a gyűlés egy­hangú lelkesedéssel fogadta el a javaslatot. Molnár István elv­társ, kiváló brigádvezető har­madik jelöltnek Varga Lénárd elvtársat, a Váltógyár párt- titkárát javasolta. Az üzem dol­gozói jól ismerik Varga elvtár­sat, aki a múlt rendszerben, mint segédmunkás tengette éle­tét. A gyár felépülése után ő is ebben a nagyszerű, modern, új üzemben kapott munkát, ál­dozatkészségével, szorgalmával kiérdemelte, hogy a gyár kom­munistái az üzem pártszerve­zetének élére állították. Varga elvtárs fáradságot nem ismerve harcol a tervek teljesítéséért, a megbúvó ellenség leleplezéséért — méltán érdemelte ki a je- Iölőgyűlés bizalmát, mikor az elfogadta Molnár István javas­latát. A Gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár jelöl őgyülése éppen úgy, mint Gyöngyösoroszi köz­ség jelölőgyülése, ahol Úszta Sándor és Mucsi Sándor elv­társaikat jelölték a bánya, a ter­melőszövetkezet és a község dolgozói, újabb lendületet adóit a tervek teljesítéséért folyó harcban, még szilárdabbá ko­vácsolta népünk egységét a békéért, a szocializmus felépí­téséért vivőit küzdelemben. Becsapta népi államunkat a Felnémeti Cementtelep vezetője A választási békeversenv len­dületével a komlói Kossuth ter­melőszövetkezet ’agjai még hét­főn este befelezték a gyapot ve­tését. A növénytermesztési bri­gád tagjai, most teljes erővel hozzáláttak a 1.50 hcldnvi k.uko- ricavetés hátralévő részének — melynek több rn'nt fele négyze­tesen kerül a földbe — ülte­téséhez. Az átánvi Petőfi tszcs tavaly hárem hold gyapotot vetett, amely szép jövedel­met bMosiíott a tagok szá­mára. Ebben az esztendőben há- romszorannyit, kilenc holdat vetettek be gyapottal. A gya­pottal egy időben földbe került a négyzetesen ültetett 65 holdnyi kukorica is. A korai vetés ered­ménye. hogv a termelőszövetke­zet néhány nap múlva megkezdi a cukorrépa sarabolását, vala­mint a napraforgó kapálását. dicsérő oklevélek, vándorzász­lók, amelyek szobáját díszítik. Jó irányításával, a dolgozókra való mindenkori támaszkodás­sal, dolgozó társainak megbe­csülésével érte el a recski érc­bánya igazgatója, hogv a bánya állandóan az elsők között van az ércbányák versenyében. 1951-ben 1,800.000 forint értékű színporra! és érccel járultak hozzá terven felül ötéves ter­vünk sikeréhez. 1952-ben négy­szer nyerték el az élüzem má­sodik fokozatát — 962.000 fo­rintot adtak terven felül. 1953 első negyedében pedig vállalá­suk túlteljesítésével elérték, hogy élüzem lett a bánya. Dolgozó népünk állama meg­becsüli Herman elvtárs jó mun­káját — a Népköztársasági Ér­demérem arany- és ezüstfokoza­tával tüntette ki, többször része­sült pénzjutalomban és 1945- től mint országgyűlési képviselő, az országgyűlésén képviselte a dolgozó népet. A legnagyobb kitüntetés azon­ban az volt, hogy Rákosi elvtárs 1951 augusztusában megláto­gatta őket. Rákosi elvtárs-láto­gatása, segítsége még nagyobb erőt adott neki munkájához. Ak­kor ígérte meg és azóta is tart­ja ígéretét Herman elvtárs: fá­radságot nem ismerve, harcol a dolgozók jobb életéért — a terv teljesítéséért, az ötéves terv sikeréért. HÍREK Â MEGYÉBŐL A MAGYAR BIOLÓGIAI EGYESÜLET debreceni cso­portja vándorgyűlést tart az egri Pedagógiai Főiskolán, áp­rilis 2Ö-án, hétfőn délután 5 órakor. A gyűlésen Soó Rezső akadémikus „A növények törzs- fejlődése korszerű megvilágí­tásban1’, Kádár László, a föld­rajzi tudományok kandidátusa ..A biogeográfia tanítása főisko­láinkon” címmel tart eöadást. A gyűlés után a részvevők megtekintik a főiskola díszter­mében „A Bükk-hegység nö­vény és állatvilága” című ki­állítást. * MUNKÁRA HÍVJA a 45 ezer lakosú várost és a kazincbarcikai iparvidéket építő 32^ Építőipari Tröszt meqyénk dolgozóit. A vál­lalat ingyenes szállásról, s ha­vonta egyszer^ ingyenes hazauta­zásról, olcsó étkezésről gondos­kodik a munkások számára, tgyéves szerződés esetén 200, ketexes szerződés esetén 400 fo­rint Jutalmat kapnak a toborzott dolgozók. ♦ AZ EGRI V. SZÁMÚ ALTA- LÂNOSISKOLA Dobó István úttörőcsapata vas- és fémgyüj- tési versenyre hívta ki megyénk úttörőit. Eddig 110 mázsa vas­hulladékot gyűjtöttek össze. * A SELYEMGUBOTENYÉSZTÖ VÁLLALAT felhívja azoknak a figyelmét. akik selyemhernyó- tenyésztéssel akarnak foglalkozni, nogy április 31) iq lehet jelent kezni a községi seiyemhernyó- tenyésztesi megoizottnál. * AZ EGRI LAKATOSARU- GY'ÁR DISZ-szervez>ete válla­lást tett, hogy tagjai jó műm kafegyelemme!, átlagos 125 százalékos teljesítménnyel ké­szülnek a választásokra. Válla­lásuk teljesítésére versenyre hívták Eger város valamennyi üzemi DlSZ-fiatalját. * A SZARVASKŐI KŐBÁNYA dolgozói április 4-től még min­den nap túlteljesítették tervüket, legutóbb 140 százalékos napi tervteljesítést ériek el. (Kovács) * ÖTÉVES TCRV-K1ALLITAST rendezett a városi propagandis­ták és népnévelők részére a PártiOikf&uók Háza. A kiállítás felbecsülhetetlen segítséget je­lent népnevelőink munkájában. A VISONTÁtdolgozó parasz­tok tanácsülésen csatlakoztak a választási békeverseny-mozga- lomhoz. Czöveg Aranka és Szó­lók Imre egész évi, Váradi Já­nos, valamint Re mát József né félévi tojás- és baromfikötele­zettségének tesz eleget május 17-ig. * A 63 2. ÉPÍTŐIPARI VÁLLA LAT petőfibányai építésvezetö- seqenek aolqozoi vállalást tét fék, hoqy második negyedévi tervüket hat nappal a kitűzött határidő* előtt befejezik. Oicír! József ácsbrigádvezető, valamint Dávid József kőmüvesbrlgádve- zető három nappal a határidő előtt fejezi be havi tervét. * A POROSZLÓI ÁLLAMI GAZ­DASÁG elletőseríés kanászai ér­tékes válla'ásokat tettek a vá­lasztások tiszteletére. Többek között ígérik, hogv 100 anya­koca után év végére 1300 malac szaporulatot érnek el, széles körben alkalmazzák a szovjet zootechnika módszereit. Az ál­lattenyésztési terv teljesítésére a kanászok párosversenyre léptek egymással. « AZ ERDŐGAZDASÁGI SZÁL­LÍTÓ VÁLLALAT egri kiren­deltségének dolgozói felhívás­sal fordultak az ország összes kirendeltségéhez. Vállalták,hogy havonta 100 ezer tonna fát szál­lítanak. Kollár József, Virág András. Bóta László és még töb­ben 150 százalékos tervteljesi- tést vállaltak. PÁL VÁZA TI FELHÍVÁS A Magyar Történelmi Társulat pályázatot hirdet. A pályázat cél i a : nemzeti múltúnk helyi vo­natkozású haladó hagyományai­nak. elsősorban munkásosztá­lyunk kialakulásának, életviszo­nyainak, hősi harcainak történe­tével kapcsolatos eddig feltárat­lan tényeknek kutatását és meg­ismertetését előmozdítani. Pályázni lehet: a) új anyagot feltáró, önálló kutatáson alapuló tanulmányokkal; b) helvi haladó hagyományokat nemzeti történe­tünk összefüggéseibe állító nép­szerű e'őadásra alkalmas feldol­gozásokkal. A pályázat határideje: 1953 szeptember 1. Páivadíjak: d) 1.: 3000 forint, II.: 2000 forint. III.: 1000—1000 forint, b) I.: 1000 forint, II.: 800 forint. III.: 600—600 forint. Magyar Történelmi Társulat. A Felnémeti Cementtelep 107 százalékban teljesítette március havi tervét — papíron. Ennyit jelentett feletteseinek Radnai Sándor telepvezető. A valóság­ban az üzem még a 100 szá­zalékot sem érte el, közel 20 ezer cementlappal maradt le tervétől. Radnai Sándor azt hitte, hogy az üzem dolgozói bekötött szemmel járnak-kel- nek, nem veszik észre, hogy bár a terv hat présasztalra van előirányozva, a sok üzem­zavar miatt egész hónapban átlagosan csak két asztal dol­gozott. A telep vezetője rútul be­csapta népi államunkat: ha­mis jelentéseket gyártott. Nem ez az első eset, februárban is 20—22 ezer cementlappal ma­radt le a tervtcljcsitéstől az üzem — erről is hallgatott Radnai Sándor. Csalásait minősíthetetlen ma­gatartással próbálja leplezni. Durva a dolgozókkal szemben, elképzelhetetlen, hogy reggel, mikor belép az üzembe, előre is köszönne bárkinek, kiköve­tel! magának azt a tiszteletet, melyet jogosan nem adnak meg a doigozók számára. Az egész ország választási béke- versenyre készül. A telep ve­zetője szántszándékkal fékezi a dolgozók versenyét, azt hí- reszteii mindenütt, hogy «-a normát nem lehet túlteljesí­Néhány nappal ezelőtt Kere- csend község dolgozó paraszt­sága választási békeversenyre hívta ki megyénk valamennyi községét. Vállalták, hogy a ta­vaszi munka gyors elvégzése melleit május 17-re félévi tojás-, baromfi-, hízotlsertés- és vágó­marha-begyűjtési tervüket telje­sítik, azonkívül a lejbeadási ter­vet öt százalékkal túlteljesítik. A versenykihívás! lelkesedéssel fogadták megyénk községei, s máris számosán jelentették be csatlakozásukat. Makiártálya község dolgozó parasztsága a vasárnapi tanácsülésen elhatá­rozta, hogy túlszárnyalja Kere- csendet a versenyben. A Béke termeiőcsoport tagjai azzal segítik elő a vállalás teljesíté­sét, hogv időben elvégzek a szántóföldi növények tavaszi ápolását, s a második negyedévi tojás- és baromfibeadási tervü­ket terven felül teljesítik. A Vi­harsarok tszcs a III. negyedévi tojás- és baromfibeadás teljesí­tését vállalta május 17-re. Lelkes tanácsülés keretében csatlakoztak a versenykihíváshoz Gvöngvöspata dolgozó paraszt­jai is, egyöntetűen vállalták, hoóv félévi beadási kötelezettsé­güket mâiuç 17-re maradéktala­nul teljesítik. Ezekben a községekben már megindult a munka, hogv határ­időre teljesítsék vállalásukat. feni». Amikor magatartásáért megbírálják — igaz. hogy na­gyon ritkán — fölényes váll- vorvogatáskái intézi el. s ha a pártról esik szó, szemtelenül odavágja a dolgozók arcába: «egyebet sem tudnak, csak a párthoz szaladgálni». Radnai Sándor magatartása nem véletlen. A volt horthysta főhadnagy gyűlöli dolgozó né­pünket, dühös szemmel nézi, hogy készül a választásra, ho­gyan szépül, fejlődik az or­szág. Igyekszik ártani, ahol csak lehet, s nem riad vissza attól sem, hogy a legfcörcnön- fontabb módszerekkel járassa le a kommunistákat, építésünk élharcosait. Saját hibájából üres vagont küldtek Debrecen­be — merő „véletleniségbóT1 éppen Tuza Józsefet, a párt­szervezet titkárát vonta felelős­ségre és le akarta vonni fize­téséből a vagon futási díját. Az nem érdekelte Radnai Sán­dort, hogy a párttitkár nem is dolgozott abban a műszakban, mikor a vagont útnak indítot­ták. Sorolhatnánk tovább a telep­vezető «kisebb, nagyobb» bű­neit, melv mind azt bizonyítja, hogy Radnai Sándor: ellenség, mégpedig a javából. Bűnös nemtörődömség Ilyen gazembert továbbra is vezető­helyen megtűrni! Számos községben azonban le­maradtak az állampolgári köte­lezettség teljesítésében. A lema­radás oka, hogy gyenge a fel- világosító munka, népnevelőink csak általánosságban beszélnek a begyűjtés fontosságáról. Nem magyarázzák meg, hogy a be­adás teljesítése az ő felemelke­désüket is szolgálja, minden be­adott tojás hazánkat erősíti. Egerszaiókon, Andornaktályán, Bélapátfalván a rossz felvilágo­sító munka azt eredményezte, hogv napokon keresztül egyetlen tojást sem gyűjtöttek be. A le­maradás másik oka, hogy szá­mos községben nincs verseny­mozgalom. Verpe'éten a községi, tanács azt sem tudja, hány dol­gozó paraszt áll versenyben. Nem törődnek a< szemléltető agi- tációval, s üresek a versenytáb­lák is. Hasonló a helyzet Szil­vásváradon, ahol mindössze 18, Egerszaiókon, ahol 27 százalékot értek el a tojásbegyüjtésben. A járások félévi tojásbegyüj- tési versenyében: 1. pétervásári járás 44.1, 2. egri járás 36.6, 3. hatvani járás 32.8, 4. gyöngyösi járás 26, 5. hevesi járás 24.3. 6. füzesabonyi járás 21.4 százalék­kal. Baromfibegyüjtésben: 1. péter- vásáiri járás 117.4.2. egri járás 79.2, 3. hatvani járás 75.5, 4. pyöngvösi járás 72.8, 5. hevesi járás 62.5, 6. füzesabonyi járás 61.4 százalékkal. DOLGOZD NÉPÜNK MEGBECSÜLI HERMAN ELVTÁRS MUNKÁJÁT A múlt rendszer urai semmibe vették a föld alatt gürcölőket — még a napi kényeret sem bizto­sították számukra. Gyakori volt a múltban a bánvabeomlás, a szerencsétlenség, egyre nőtt a bányászözvegyek, a bányászár­vák száma. S ha a bányász na­gyobb darab kenyérért nyitotta száját, csendőrszurony fojtotta beié a szót és véresre verve lök­ték a többmillió munkanélküli közé. Keserves élet volt ez. Herman Ferenc mégis bá­nyász lett. Bányász volt a nagy­apja, bányász volt apja, ő is itt próbálta megkeresni a minden­napit. Előbb azonban keserves iskolát járatott vele az úri vi­lág. Hétéves korában, a vakáció ideje alatt a bánya vasúíján nőtt gyomokat irtotta 12 órán át 25 krajcárért. Otthon szükség volt a zsenge gyermekkéz munkájá­ra is — ő voit a nyolcadik gyer­mek a családban. Tízéves sem volt, már a csilléről kaparta a rozsdát — 30 krajcáért egész napon át. Tizenkétéves korában takaronc, 15 éves korában pe­dig eugosgyerekig, lóvezetőig vitte. Később kapcsoló, majd földalatti csillés lett és kétévi segédvájárkodás után, végre, 1919-ben mint vájár „büszkél­kedhetett” szakadt ruhájában — sokszor betevő falat nélkül. A fiatal Herman Ferenc már 18 éves korában a munkásmoz­galomba került, azok közé az emberek közé, akik a nagyobb darab kenyérért, az egyenlősé­gért a munkásosztály hatalmá­ért harcoltak. Ezt rövid ideig, a Tanácsköztársaság fennállásáig meg is teremtették, de utána újra a keserves elnyomatás évei következtek, egészen 1945-ig. A felszabadulás neki is meg­hozta a megbecsülést, a jobb, a szebb élete’. — az egvkori_ cu- gosgyerekből a recski ércbánya igazgatója lett. Úgy dolgozott ekkor, mint még soha. Az a sok alkotó gondolat, az a hatalmas akarat, amely a kapitalista rendszerben nem bontakozhatott ki beníie. most szabadon szárnyalt. Túl volt már ekkor is az ötvenen. de munkáját fiata­los lendülettel végezte. Bizo­nyítják ezt azok az emléklapok, Szen/ezzék, értékeljék a falu versenyét községi tanácsaink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom