Népújság, 1953. április (27-34. szám)
1953-04-26 / 34. szám
7 1953 áorffis 26. N E PUJ SAG ,rrr A BANYÁBAN is — mint bárhol — a pánt és a tömegek közti kapocs a népnevelő, aki a harcok élvonalában tudatosító munkájával mozgósítja a bányászokat még nagyobb erednie* nyék elérésére. A neveiömunka nincs helyhez kötve. Az agitátor mindenütt a párt zászlóvivője, ahol emberek élnek, dolgoznak —- ahol emberek vannak. Most a bányász-népnevelők akkor végeznek jó munkát, ha a választás kérdését összekapcsolják a termelés fokozásával, ha megmagyarázzák a dolgozóknak a két világ — a múlt és a jelen — közötti különbséget HOGY MIT JELENT a. két választás, a két világ közéi különbség, ezt Petőíibánya népnevelőinek nem nehéz megmutatni. Az 1930-as években választásira készültek Horthy-ék. De az úri Magyarországon nagyon félitek a bányászoktól, ezért nagyobb részüktől elvonták a szavazati jogot és akiknek meghagyták azokat is figyeljék. Rózsaszenímárto-nban Berta Pált és bátvját Jánost, úgyszintén Nagy Józsefet, mert nem szavaztak a kormánypártra, a tüzes munkahelyre vitték dolgozni. De ha másik pártra szavaztak is. müven eredményt hozott ez? Semmit! Bármelyik tőkéscsoport győzött. Rózsaszent- márton-ban, de Karancsalián, Salgótarjánban, Zagyvanálf alván és az ország bármelyik bá- nvájában — a helvzet maradt a régi. Alacsony bér, lakás helyet* liodálv, gépek helyett az emberi erő megszakítása, jogok helved rsendőrszurony, börtön, munka- nélküliség — ezt hoz*a a választás Horthy-ék Magyarországán, a bányászoknak. Az embertelenség legcsúnyább megnyilvánulása' volt az, aíiogy az öreg bányászokkal eljártak. Hét pengős nyugdíjjal kidobták őket a bányából, s ezér* en alamizsnáért is mennyit kel lé t Ponciustó! P!lá*usig kilincselniük. He'yetriik új, fla'al erőket vetlek fel, hogy a kapitalizmus szennyes gyomra' őket is megeméssze, izmaikat me.gpuhítsa, kezűket, lábukat remegőssé tegye, elvegye szemük fényét, s mint hasznavehefet’en értéktelen senkiket hét pengővel küldje őket a sírba. ES MOST? Mondják el a népnevelők hogy PetőFbányán Szabó Jenő öreg vájár hete" lett, s nyugdíjazták őt —- 1114 forint nyugdf'at kap havonként. Csehiben Id. Kazai Mihály 60 éves Vájár, aki jó egészségnek 8rA győzelem kulcsa Petőfi bányán is a népnevelők kezébe van letéve vend, havi átlagkeresete 1500 forint. Ma egy idegen, ha Petőfibá- nyáína. kerül, nehezen hiszi el, hogy itt nem is olyan régen, báró Slézinger méltóságos úr pernyepusztai tanyája volt. Az új, kialakulóban lévő bányász- város, vidám életével, szép modern gázaival, hatalmas fürdőépület ével, mindennél ékesebben beszél. Impozáns, lelket vidító jelenség. Erezni az erőt, a lüktetést. Uj élet Született, s továbbra is állandóan születik itt. S milyen élet! Más lett itta táj, mások, újak az emberek. Hol van már a roskadozó, ablaktalan, cs-elédházakból álló tai- nya. s belőle a görnyedhátú cselédek. Talán még a nap is máskép süt irt, mindenesetre több ju* belőle a bányászoknak. Itt mindent a terv adott, itt minden a mi alkotásunk, itt minden ház, minden gép, minden méter gumiszaiag. minden kis szög — egy a.giváoiós érv. Kétézeregyszá^etvenhat ember lakik már fürdőszobás lakásban, de a lakóházak építése szakada'lanul folyik. Ez évben újabb 300 család kap majd új lakást. Emellett 110 családi kislakás épül — már 20 kéiszen áll — hosszúlejáratú állami kölcsönnel. A FIATAL FIUK és lányok részére szállókban biztosították az elhelyezést. A szobákban ízléses bútorok, szőnyegek, tiszta ágynemű és rádió. Több mint 200 fiatal lakik itt. A hatalmas fürdőépüie* mellett már yagy 200 négyzetméter területen megmozgatták a földeit, s friss téglafalaik emelkednek az ég felé — hozzáfog' ak az új kultúrpalota építéséhez, 3 millió forintos költséggel. A fiatal vájárok- a Vörös-majori vájár-iskolában tanulnak: egy hétből három nap elmélet, három nap gyakorlat. De van a bányának úi általános iskolája és napközi óvodája. is. Több mint 100 kisgyermek töl fi Rt . vidám játékkal az éleié*. A bölcsődében szakképzett asszonyok gondozzák ..a kisgyermekeket1. Az üzemi konyhának tiszta ebédlőiében 600 ember étkezik: napi háromszori ét- kenés hét forint állandó hús és tészta. Az üzemben korszerűen felszerelt orvosi rendelő van, három orvos, -asszisztensnő, mentőautó, röntgen és fogászati gépek óvják a bányászok egészségét. Ma már csupán rossz álomnak tűnik, a' múlt egérz- ségrédelme, a betegeik halálos utazásai a gvöngvösi kórházba. Mindez a főid felett DE A FÖLD mélyében is nagyot fordult a világ. Gépek, minde-nü.t gépek és a termelésre nem a gyaloglástól elcsigázott emberek jönnek • Petőfi- bányára-. Csaik a februárt hónapban naponként 1600 embert szállítottak a buszok. Közép- Eurőpa egyik legmodernebb bányája ma IVőfibánya. A szén szállítása három kilométer hosz- s-zúsághan a munkahelytől aiz osztályozói.g emberi erő nélkül történik — gumiszála gon, ezenkívül számtalan gép segíti bányászaink munkáját À múltban 700—800, ma kilencezer bányász vágja megyénk bányáiban a szenet, s munkájukat a nép állama minden téren megbecsüli. Benne van ez a megbecsülés a gépeikben a fizetésben, a kitüntetésekben, a tanulási lehetőségekben, az egészségvédelemben, a különböző ^itatásokban, a külföldi és hazai nyaralásokban, az új lakásokban, az ingyenes munkaruhában, a- fiatalok és idősek megbecsülésében, a bányászok magas éierszínvon a I ában. Az ál la gkereset 1000—1200 forint, de nem ritka az olyan sem, mint Tiliczki József, aki februárban 2196 forintot. Laska András, aki januárban 3650 forintot keresett. Erre az é!e*re szavaznak május 17-én hazánkban a bányászok, Ezt mutassák meg a- népnevelők. De magyarázzák meg azt is: a választás n©m május 17-én történik. Mi minden nap szavazunk, nekünk minden nap hitet keli tennünk új életünk, s jövőnk mellet* — lent a bányában, a frontokon azzal, hogy állandóan fokozzuk a termelés* Az országgyűlés által alkotott törvények csak úgy válnak valóra, ha a bányászok is teljesítik tervüket — megfelelő mennyiségű szenet adnak a hazának, SZÉP ES megtisztelő feladatot bízott tehát pártunk Peiőfi- bányá-n is a népnevelőkre. S akad már számos olyan . közöttük, aki e megbízatást lelküs- merei'esen és jó módszerekkel végzi. A hármas fronton Berki János pártonklvüH népnevelő elmondja a dolgozóknak sajáh megváltozott életét. — Négy elemit jártam csak, mert apám is bányász volt és sokan vokunk gyermekek. Korán elkerültem dolgozni, először a mezőigazdaságba, majd 15 éves koromban a bányához. Ti is tudjátok, milyen éleve volt a> múltban a bányásznak, Hat évig dolgoztam Zagyvapáifalván olyan aknában, ahol térdig, sokszor azon felül éri a víz. Utána kilométereket bicikliztem, hideg télben is, s bizony, mikor hazaértem órákig ugráltam a konyhában, hogy felmelegedtek. A feleségem sorsa sem volt kü'önb. Tizenkét- éves korában már markot szedett. Ketten dolgoztunk — mégis alig tudtunk megélni. így éltünk a felszabadulásig. Most fürdőszobás ' lakásban lakunk, átlag 2000 forintot keresek. Pártonkívüli vagyok, a nép állama mégis kitüntetett: sztahanovista lettem. S elmondja még. , hogy 1949 óta hal disznót vágott, s hogy ő nié|gy elemit járt', de a kislánya, aki 14 éves, ez évben gimnáziumba iratkozik. És hozzáteszi —- ezt a pártnak és a kormánynak köszönhetem. AZ ILYEN ÉRVEKNEK kézzelfogható eredménye van. Berki elvtárs mellett dolgoz’k Gömböc József, aki nemrég került a bányához. Először nehezen merné neki a munka. Ez letörte, elkedvetlenítette. Az . utóbbi időben Berki elylárs segítségével szép eredményeket ér el, mert látja a célt. Április 2-án nyolc órából három óra hosszáig szerelték a fronton — mégis 4.8 köbméter szenet termetit. Az üyen érveket terjesz- ezék Pe’ötibányai .népnevelők Tárják fel a múltat; mutassák meg a fe'ent és a jövőt, Leplezzék le, verték vissza az ellenség próbálkozásait. Mondják et a'dolgozóknak, a mi megváltozott ételünkről csak azok nem szeretnek beszélni, akiknek a múl iban jobb volt, minit most. akik kényszerrel! tartják a bányász-munkát, akik spekulációval feketézé-ael éltek a nép nyakán, mint Szíréit Ferenc hollókői kupec, aki most a bánya mé'yén — ahová húzódod1 — suttogja: e°y feketéző út többet hozott számomra1, mini* egy hónap a föld alatt. De ezt bizonyítja hanyag munkája is: április 6-án 0.6 köbméter szenet „termelt”. A NÉPNEVELŐK figyeljenek fal mindenre, legyenek' éberek, érzékenyek élet minden meg* nyilvánulása iránt. Ne hagyják az ellenséget szóhozjutnl. A bánya adósa állmunknak — ezenkívül nemrég Indult i vá'asztásl békeharcunk na-gv rsa tája. A győzelem kulcsa .a népnevelők kezébe van letéve. Harcoljanak tehát úgy Petőfiben va népnevelői, hogy ai bánya máius 17-re adósság nélkül, győztesen kerüljön W a csatából Suha Andor KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK AHOL AZ EMBER a legfőbb érlék A szovjet kormány és a kommunistái párt fáradhatatlanul gondoskodik a dolgozók jólétéről. Ennek egyik megnyilvánulása a munkavédelmi és baleset- elhárítási berendezések tökéletesítése. Az elmúlt ötéves terv során hatmilliárd rubel: költöttek erre a célra. Az összszöveíséigi Szakszervezetek központi ' tanácsa Moszkvában, Leningrádbam, Tbilisziben, Szverd'oyszúban, Ivanovóban és Kazanyban munkavédelmi kutatóintézeteket működtet, amelyek a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának intézeteivel együtt kidolgozzák a munkaegészségügyi feltételek tovább: javításának, az ipari balesetek teljes kiküszöbölésének módszereit. Néhány szovjet műn kávédéi mi és balesetelhárítási eljárás: a levegő portartai.nának csökkentésére rendszeresítették a réselőgépek és bányakombáinok által vágott fejtési haladékot, valamint a szén- és kőzet át' rakási helyeik öntözéeéí; a csiszolóiparban, a zúzómű- helyekben új, portalan technológiát honosítottak meg; a szőrme- és báránybörfeldol- gozóiparbau a juhszőr nemesítéséhez formalin helyett ártalmatlan anyagot használnak; a sár. és hócipőket ragasztás helyett préselik, mert ez egészségesebbé teszi a feltételeket; a bányákból feljövő munkások zuhanyoznak, majd kvarcfény- besugárzást kapnak; sok műhelyben — ahol ez szükséges — különleges készülékek mesterséges éghajlatot állítanak elő; »z ipari helyiségek, földalatti vágatok megvilágítására széles körben alkalmazzák a luminesz- káló lámpákat stb., stb. a profit rabszolgája A legmagasabb tőkés profira vadászó imperialisták liíméietle- riü! szorítják a munkásokat és semmit sem törődnek a munka- védelmi intézkedések betartásával. Könyörtelenül kizsarolják a'' bérmunkások minden erejét, testi és lelki energiáját. Hogy előbb halnak meg? — A kapuknál más ezrek állnak ! . Egyesült Államok. Csupán az utóbbi nyolc esztendőben az amerilta. bányászoknak több mint 80 százaléka sérült meg, vagy lett nyomorékká. Csak 1950-ben 15.500 amerikai munkás halt meg üzemi szerencsét’ lenség következtében és m'ntegy 2 miilió sérült meg súlyosabban. Más szavakkal: az 1950- ben ipari baleset következtében elpusztult munkások száma két- szerannyi, jnint amennyit az Egyesült Államok a második világháborúban való részvételük első évében halottakban vesz* tett. A megrokkantak száma pedig kétszerese az amerikai hadsereg egész háborús veszteségének. Nagy-Brltannia. A balesetelhárítási előírásokat a bányákba« csak a legritkább esetben tartják be. Ezért naponként átlag három szerencsétlenség történik. A szempárban dolgozók száma évenként 22 ezerrel csökken betegségek, balesetek, szilikózis, tüdőbaj stb. következtében. Franciaországban percenként 11 szerencsétlenség történik, öt- percenként súlyos sérülés és 45 percenként halálos ipari baleset. Véres adó ez, amelyet a francia munkásosztály saját és amerikai tőkés urainak fizet. Belgiumban csak 1951 második felében 55.639 ipari baleset történt. Hollandiában 1951-ben 100 ezer építőmunkás közül 39 ezret ért ipari baleset. Verőfényes tavaszi napsugár tagyogia be a Meder.u!ca házait, Bála János dolgozó paraszt sárgára meszelt család: otthonából is kicsalta az embereket, ott szorgoskodnak a ház kertiében. Ha megállunk az épület előtt, a természet és az emberi tett gyönyörű képet tár szemünk elé. A csinos ház, a takaros kis kert, a virágbaborult fák, az üdezöld növények büszkén hirdetik dolgozó parasztságunk megváltozott boldog életét. Hogvan nézett ki a Bóta-psa- !ád élete a múltban? Bóta János alig múlt tíz éves, miknr elszólította az élet az iskolapadul. Kertészetben dolgozott, majd a nyomorúság rávitte a kóborló életre: egyik évben az Alföldre, a másik évben a Dunántúlra szegődött summásnak, vagv éppen oda, ahol munka akadt. 1935-ben telepedett le Petró Kálmánnál, a szegényember nvűzá- sáról híres egri ügvvédnél, a hajdani képviselőnél. Gyűlölettel gondol vissza arra az időre, amikor fillérekért súrolta, takarította a nagyságos úr pompár- sán berendezett lakását. Abban az időben, amikor a szegény parasztok barlanglakásokban, odúkban lakjak, hogyan nézett ki a Petró nagyságos úr kastélya? Volt gyermek-szoba, ahol különleges módszerekkel nevelték, kénveztették gyermekeiké*. A hallban üdvözölték a házba érkezőket, a két vendégszobában — mert egv kevésnek bizonyult — foglakoztak a vendégekkel, ? ha a finom pezsgőktől, a különböző italoktól meu- tállosod'ak, átvonultak a kár- Ivaszohába, ahol reggel*» mulatoztak, dorbézoltak a szegény munkásemberek bőrére. Reggel aztán friss zuhanvt vettek a fürdőszobában, hogv józan fejj el tudják becsapni a szegény parasztokat A BOTA-CSALAD Egész k!« hadsereg, személyzet állt az előkelőség rendelke-* zésére. Egv 18 éves, csinos német származású kislányt vett magamellé a nagvságos-úr szórakoztató lánvnak, akit később aztán azért küldött el a nagyságos asszony, mert az úr bo- londulásig szerelmes lett belé. Volt azonkívül dajka, szakácsod, szobainas, akik kénvek-edvére szolgálták ki a pőffeszkedő méltóságokat, Bála János világosan emlék- 'szik még 1936-ra, amikor Petró Kálmán, mint képviselőjelölt készült* ai választásra. Magamellé gyűjtötte a megbízható embereit, Újabb juttatás az ipari tanulóknak Kormányunk, pártunk javaslatára — Rákosi elvtárs gondoskodása’eredményeként — ipari tanulóinkat nagy jutalom és megbecsülés érte: az állami ellátás. Előttünk áj! még a 1 múlt inasainak szomorú sorsa, kiket kihasznállak, klzsákntá-1 nyoitak, ütötték, verték a tőkés hasznára-, érdekében, kénye- kedvére. A ma ipari tanulói korszerű otthonokban, iskolákban, tanműhelyekben tanulnak és képződnek a jövő szakmunkásaivá. Tanárok, nevelők, oktatók felügyelete, irányítása mellett. Lelkesítse tanulóinkat további munkájukban, tanulásuk- 1 ban az állam szerető gondoskodása, s az a tuda', hogy róluk ' a párt úgv gondoskodott: elsősorban tanulók, növendékek s többé nem munkavállalók, s minden szükséges ruházati és higiénai cikkel ellátja s érdemszerinti fizetésben részesíti őket. Például két rend ruha — 'éli, nyári- két rend alsó fehérnemű, eipSjavítás. ruhatlszUtáa, évi 12 darab szappan, Ingyenes étkeztetés, otthon stb egyszóval úgy gondoskodik népi államunk a jövő szakmunkásairól, a ma ipari tanulóiról, mint édes gyermekeiről. Ezzel szemben elvárja tőlük államunk és pártunk, hogy minden percüket a tanulásra, művelődéire fordítsák, legyenek szorgalmas e'sajátttói a technikának, a szocialista kultúrának. Ötéves tervünk végrehajtói, - és ha kell, az Ifjú Gárda példáján a haza védelmezői. Egy pillanatig se feledjük, hogv szép országunkon belli' vannak még olyanok kik visszavárják a mul'at, s ágálnak a mi na-psugaras életünk ellen, s v'sszahoznák az inasé'ietef, tele nvomorúsággai és szenvedéssel: ku.ákok, spekulánsok és szeké'totólk. A Magyar Függetlenségi Népfront választásain ifin szavazóink e-gyemherként a- népfrontra szavaznak, szüleikkel együtt, kiknek fiúk szén je’enüket s ragyogó jövőjüket köszönhetik. Előre a szakmunkásvizsgák sikeréért, köszönet és hála az állam- újabb, nagy segítségéért. Darvas Sándor MTH. pol. igazgató h. * csalásokkal, hazugságokkal jó) felkészítve küldte ki a parasztok közé korteskedni. ígértek azok fűt-fát, több kenyeret, több ruhát, cipőt, csak a nagyságos úrra szavazzanak- Petró képviselő lett, de a cselédeknek nem hogv jobb. de még rósz- szabb lett az életük. Bóta János és felesége nem szavazhatott, mert nem volt vagyonuk’ és csak három elemit Jártak. Abban az időben pedig csak az a nő választhatott, aki 30. életévét betöltötte, 10-éve volt magvar állampolgár és hat éve egyhelyben lakott, ezenkívül szükséges volt az is, hogv a hat elemit elvégezze, különben nem szavazhatott. Ma a Bóta család is lelkesen készül a választásokra, mért nem Petróra és Budavárira, hanem a dolgozó nép színe-iavára, legjobb fiaira szavaznak. ■ „Most látom csak igazán — mondia Bóta János —- a felmérhetetlen különbséget az akkori nyomorúságos és a mai szép életem között, Ember voltam én akkor1? Nem! Az ur.ak, a kulákok rabszolgáin — ők pedig a cselédeket sohasem nézték embernek. Ma a saiát házamban lakom. szabadon élek. nem vagyok senkinek kiszolgáltatva. Gyermekeim előtt is megnyílt a tanulás, a fejlődés lehetősége. Taníttatom öke\ hogy többre vigyék, mint szüleik. A nagyobbik kislányom a Bútorgyárban dolgozik, ahol a férfiakkal egyenlő bért kap. esténként pedig Iroda szakiskoláit tanul. A kisebbik lányom most végzi a nyolcadik általánosiskolát, u*ána pedig közgazdasági gimnáziumban tanul tovább Nekem Is, a feleségemnek Is válasz'ófogunk van. s máius 17-én mind a ketten örömmel szavazunk a népfrontra, mert a szebb, a boldogabb életet akarjuk. A Magyar Függetlenségi Népfront Hevesmegyei Bizottságának közleménye Heves megyében az elmúlt na-pokban befejeződtek az országgyűlési képviselők jelölésével kapcsolatos gyűlések, A dolgozók e gyűléseken hatalmas lelkesedéssel és szeretettel jelölték elsp képviselőjüknek pártunk . bölcs vezérét Rákosi Mátyás elvtársat. A jelölőgyűléseken 15 élenjáró munkást, dolgozó parasztot és értelmiségit hoztak javaslatba — pártonkivülieket, nőket egyaránt. Molnár Erik külügyminiszterrel, mint listavezetővel az élen. A Magyar Függetlenségi Népfront megyei bizottságának elnöksége e jelölőgvűlésíken javaslatba- hozott képviselőjelöltek névsorát jóváhagyta és azt továbbította a Magyar Függetlenségi Népfront Orszá* gos Tanácsának. Hozzuk be lemaradásunkat a vasgyüjtésben Már esak néhány nap választ el bennünket a fémgyüjtö hónap végétől. Ifjúságunk egyre fokozódó lendülettel gyűjti megye- szerte a vas- és fémhulladékot, a legutóbbi guül-önap a.halmával 550C DISZ-fiatal és úttörő- járta az üzemeket és a házakat. Égerben 400 fiatal 270 mázsa, a hatvani fiatalok 38 ezer k*!ó, a vécsi út'örök április 2Hg 13 ■mázsa vasa-t gyűjtöttek. Jó munkát végeztek az Egri Dohánygyár DISZ-fiatal iái is, a-k'k munkájuk végeztével 7 mázsa, az e»ercsehi Ipari tanuló iskolások, akik 150 mázsa vasat és 20 kiló rezet, az egri V, sz. ált. jsk- fiataljai, akik eddig 226 mázsa- vas- és fémhulladékot adtak át a MÉH tel epeinek, A Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolája legjobb fémgyüjtö brigádiána-k a VIILas fiúosztá’v bizonyult, melv április első tizennyolc napjában kereken 12 mázsa- vas- és fémhulladékot gyűjtött össze. Szorgalmas munkát végeznek földművesszövetkezeteink is, különösen a füzesabonyi iárás- vannak jó eredmények, kielégítő ütemben ha'ad a gyűjtés a gyöngyös! járásban is. A pécsi földmllvesszővetkezet vas- gyüftési tervét 220, a verpeléti 120, a- hatvani 118, a mezfísze- rmrei 110 százalékban teljesítette. Helytelen vo'na azonban azt állítani, hogv mindenütt liven szorgalmasan megv a munka. Az április 19-1 értékelés alapián megyénk uasgyiijtésl tervét 43.7, fémgyűjtést tervét 32 százalékban teljesítette — az országos versenyben a 16. helyen vagyunk. Fiatalságunk nágyrésze nem érzi a felelősségét, a párt által rájukbízott fejadat végrehajtásáért, nem harcoltak következetesen a tervek teljesítéséért,' Az abasári. d-ormándi, recski fiatalok még a fémgyűjtést napon, sem kapcsolódtak be a munkába. Nem végeznek mindenütt ió munkát a- földművesszövetke- zétek sem, a pétervásári járás még csak 22 százalékban teljesítette előirányzatát, nem kis mértékben a szövetkezetek hanyag munkája miatt. Az állami vá'lalatok is lebecsülik a fém- gyűjtés jelentőségét. A Belsped Vállalat mindössze 13 mázsa hulladékot gyűjtött össze, míg az Egri Útfenntartó Vállalat egve len grammot sem, A háralévö néhány napot jól ki kell használni. Minden erőt mozgósítani kell, hogy behozzuk szégyenteljes lemaradásunkat. A vas- és fémgyűjtés ötéves tervünk építését szolgálja, értse ezt men minden földművesszövetke* zetünk. m-inden állami váliala- la'unk. tudatosítsa ezt minden DISZ-flataiunk. Olvasóink figyelmébe Lapunk legközelebb! száma május I-én jelenik meg 8 oldal terjedelemben, Szerkesztő Bizottság.
