Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-12 / 30. szám

Î953 április 17. 3 NÉPÚJSÁG Kulák elnök garázdálkodott az istenmezejei tanácsban Megyénk dolgozói megszeret­ték a tanácsokat, a népi hatalom alapját s mind szélesebb körben kapcsolódnak be az ország ügyeinek intézésébe, az állam- hatalom helyi szerveinek mun­kájába: tanácsaink megfelelnek annak a bizalomnak, amelyet dolgozó népünk előlegezett szá­mukra Helytelen volna azon­ban, ha ez megnyugtatna ben. nüket és elhallgatnánk, hogy egyes tanács munkájában ko­moly hibák mutatkoznak, melyek veszélyeztetik a további, ered­ményes munkát, a dolgozó nép ügyének szolgálatát. Kirívó példa erre Istenmezeje község, ahol a tanács semmibe, vette a dolgozó parasztok véle­ményét, feleslegesen zaklatta beidézgette őket, ugyanakkor babusgatta, mentegette a Má­kokat s nem egyből közép- parasztot csinált. Éveken keresztül az ellen­ség dolgozott az istenmeze­je! tanácsban, éveken keresztül elnézte ezt a járási tanács, s mit sem tudott róla a megyei tanács. Murányi György' tanácselnök azzal aiz indokkal, hogy „a kalá­kák gyermekei a beadást köny- nyebben tudják teljesíteni’’, egy egész sor Máknak a földjét szétíratta. így vedlett át „közép- paraszttá” Bezzeg József 49, Nagy Pál Vilmos 25 holdas ku­lák — utóbbi még a felszaba­dulás után is cselédet tartott. Uíátssy István 40 holdját hat felé íratta szét, Bódi Jankó Sándornak 8 hold föld mellett kocsmája, fűszerüzlete és gép­kocsija volt. mégis „becsületes” paraszttá vált a tanácselnök jóvoltából! Amíg a Mákoknak ilyen paradicsomi életük volt Isten­mezején a dolgozó parasztok igye­keztek elkerülni a tanács- házát. Nem indokolatlanul! Mészáros Mátyás négy hold és 835 négy­szögölön gazdálkodik, de a múlt évben 10 hold és 305 négyszögöl után fizetett adót, teljesítette a beadást. Hiába járt a tanács­elnökhöz. végül azt a választ kapta, „ne nagyon járogasson a tanácsházára”, mert elviteti a rendőrökkel. Amikor vetőmag­ügyben ment ai tanácselnökhöz, ilyen választ kapott: „Hagyja maga a vetést, magának már nincs szüksége a földre. Adja el a fogatát és az igáját, majd el lesz a többi között thaga is.” Mészáros Mátyás nem az egyedüli, aki a Mákok terhét viselte, nem az egyedüli, akit egyenesen a mezőgazdasági munka szabotálására bujfogatott a községi tanács elnöke! Murányi György mint ta­nácselnök sem tagadta meg' önmagát. A múltban csempészéssel üzér­kedett — mint tanácselnök, együtt dorbézolt a Népbolt sik­kasztó üzletvezetőjével, a jegyrendszer idejében segített eltüntetni a zsírt az ellátatlanok elöl, zsákszám hordta a lisztet disznóinak, rendszeresen irtatta az erdőt, maga és pereputtya koosiszámra hordta haza a szál­fákat, nyugtát hamisított, pénzt vett fel — megvesztegették és így tovább. Egész sor kétes üzeiitne volt, feltűnően költeke­zett, motorkerékpárt, arany-kar­órát vásárolt s egész nap „üz­leti ügyeiben" futkározott. Ez év elején 17 sertést hiz­lalt különböző paraszt- házaknál. Napszámosokkal szedette a mak­kot, de még a Népboltban is ,,megvámolta’’ a tszos-nek gyűj­tött makkot. Özeiméit olcsó oépszerűséig- hajhászással akarta leplezni, nem egyszer tonna söröket ren. de!t a'kocsmában és fizetett min­denkinek. De még ebben is cél­tudatos volt, a fiatalokat pél­dául akkor hívta kocsmai ven­dégségbe, amikor azoknak az április 4-i kultúrműsor próbájá. ra kellett volna menniök Murányi György tanácselnök rendes fizetést kapott népi ál­lamunktól, biztosítva volt meg­élhetése. Mi hajtotta mégis, miiért igyekezett mindent össze­harácsolni? Egyszerű a válasz, önös érdeke, a népi demokrácia elleni gyűlölet! Az már csak természetes, hogy a kulákmentésben apjáról sem feledkezett meg. Idős Murányi Lajos 38 holdas szederkénypusztad kulák, aki 20 éven keresztül bíró volt, négy részre íratta földjét fia révén. Az Istenmezején 4 holdasnak ismert tanácselnök nógrádme- gyei vagyonkájáról ezt jegyezte fel a zabari községi tanács: szántóterülete 8 kh 1200 négy­szögöl, rét 800 négyszögöl, le­gelő 5 k-h 400 négyszögöl, erdő 10 kh, összterülete 24 kh 804 négyszögöl. Hogyan kerülhetett ez a ku­lák az isfenmezejei tanács élére? A íanácsválasztások idején el­terjedt a hír Istenmezején, hogy Murányi György lesz a helyi tanács elnöke. A dolgozó pa­rasztok először hitetlenkedtek, majd haiíározottan tiltakoztak. A falu Mákjai — látva, hogy tervük veszélyben forog — ak­cióba léptek. Hű támaszra ta­láltak Koródi János -volt járási főjegyzőben (később járási ta­nácselnök), akinek egyik leg­jobb embere volt Murányi apja. Szederkénypuszta 38 holdas ku­lák bírója. Koródi at helyszínen a falu szájtáti kommunistái orra előtt „segítette” Murányi megválasz­tását, a későbbi járási tanács- titkárral, Szijjártó Istvánnal együtt. Bűnös ténykedésüket, miint a „párt akaratát” tüntet­ték fel. Fedőszervként használ­ták fel a pártot, a párt tekinté­lyét gálád tervük keresztülvitele érdekében és ezzel nagyon sok becsületes dolgozó parasztot si­került megtéveszteniök. így lett ai kutakból tanács­elnök Istenmezején! A megyei tanács Koródi Já­nost és Szijjártó Istvánt már korábban eltávolította, de még ma is több olyan elem dolgozik a járási tanácsnál, aki az első pillanattól kezd­ve ismerte az istenmezejei kulákeinök üzelmeit. Mészáros Vilmos, a pénzügyi osztály egyik dolgozója például mint ijstenmezejei nyilvántartó, sajátkezűleg írta szét a Mák­földeket, de azért éveken át hallgatott erről, hagyta tovább garázdálkodni az ellenséget A megyei tanács is későn fi­gyelt fei erre a tarthatatlan helyzetre. A kulák tanácselnö­köt ugyan őrizetbe vette már népi rendőrségünk, de öccse még ma is mint „becsületes kö­zépparaszt", a pénzügyi állandó bizottság elnöke! A megyei tanács eddig még senkit sem vont felelősség­re a járási tanácsnál az is­tenmezejei kulák uralomért! Rákosi elvtárs a tanácsváiasz- tásokról azt mondotta^ hogy ez a legfontosabb lépés abban az irányban, hogy „államunk ha­talmának minden forrása és birtokosa, még inkább teljeseb­ben a dolgozó nép Legyen”. Ez csak .akkor válhat valósággá, ha a megyei, de a járási taná­csok is az eddiginél sokkal kö­vetkezetesebben és kímélet! e- nebbüil harcolnak a tanácsokba befurakodott ellenség, a falu volt szipojyozoi, a kutákokkal szemben. Ha tanácsaink a be­csületes dolgozó parasztokra tá­maszkodva keményen fellépnek azokkal a dolgozó parasztokkal szemben is — saját maguk és egész népünk érdekében — akik hanyagságukkal, a munkával való késlekedéssel, a beadás nemteljesítésével akadályozzák szocialista hazánk építését. Járási pártbizottságainknak és faiusi pártszervezeteinknek is le kdl vonni az isteramezejel pél­da tanulságait Adjanak na­gyobb segítséget a tanácsnak, jobbam ellnőrizzék munkájukat, s ne tűrjék meg ai bírálat el­fojtását. Nem tesznek jó szol­galatot a szocializmus építésé­nek, ha szemet hunynak a dol­gozó parasztokkal való megen­gedhetetlen bánásmód felett, de akkor sem, ha elnézik a másik végletet, a liberalizmust, az op­portunizmust. Neveljék pártosságra a taná­csok funkcionáriusait, segítsék, tanítsák Őket a dolgozó parasz­tokkal való helyes viszony ki­alakítására, az ellenség elleni következetes harcra, az állam­polgár: fegyelem betartására. Horváth István .........................................«...............................«..............» GY ŐNGYÖSOROSZI A MÚLTBAN ÍS MA Győngyösoroszi a Mátra lábá­nál terű! el. Régi szlávtelepü- lés. 1514 lakosa földműveléssel foglalkozik, egy szeszfőzdéje van, — írhatták volna a kis mátraalji községről az útika­lauzok. Más érdekes nem igen akadt az útikalauz számára: a nyomor, a szenvedés, a nélkülö­zés nem nagyon vonzza az ide­geneket. Minek az utas tudomá­sára hozni például az 1909-es halotti anyakönyv adatait? Pe­dig a -megsötétült lapok rettene­tes tényekről tanúskodnak. Ab­ban az esztendőben az újszülöt­teknek több mint 50 százaléka halt meg kétéves kora előtt. Nemi járvány, nem pusztító ár­víz gyilkolta meg a dolgozó pa­rasztok gyermekeit. Tóth g Ist­ván 14 hónapos korában gyer­meksorvadásban, a 16 napos Bence Benedek veleszületett gyengeségben halt meg és így sorolhatnánk a borzalmas, vád­ló névsort: gyermeksorvadás, görcsök, veleszületett gyengeség — a nyomor, az éhezés pusztí­totta el az emberpalántákat. „Sóskások” — így csúfolták az orosziakaf a környékbeliek.- A falu humora mögött a múlt­ban mindig ott húzódott a ke- g-etlen valóság: az útmentén szedett sóskát vitték piacra az asszonyok, hogy legalább kenye­ret tudjanak adni a még élő gyermekeknek. A Rosenfeld-test- vérek 1600 holdja fojtogatta, nyomorgatta a parasztokat. De annak a 300-nak sem volt jobb dolga, aki a „tavaszi költözkö­dés" idején gyaloglábon indult el Fejér megyébe, hogy meg­keresse — nem az egész évi kenyeret, — hanem a hazafelé yaló útiköltséget. * Alig félesztendőve! ezelőtt Győngyösoroszi ról északra még madarak fészkeltek az erdő fái között, a völgyben csendesen kanyargóit a Tóka-patak kris­tálytiszta vize. Ritkán járt erre ember, igazi ősi vadon: vad­disznó- és őzcsapások, évszáza- (dos avar borítja a sziklás ta- : lajt. Aki a völgybe, s onnan a [bányába igyekezett, vagy tizen- Ikétszer lábolta át a patak vizét, ja szekeres meg sohasem úszta \meg keréktörés nélkül. A vad, jomamikus völgyben most, be­tört a pezsgő, eleven élet, — ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotását, a 7750 négyzetméter területen elterülő, Közép-Európa legmodernebb Ercelőkészítő mű­jét építjük itt fel. A kivágott fáknak gyökerei­ből még új hajtások sarjadoz- nak, még ott sárgálik a fűrész­por a völgy oldalán, de az egy­kettőre megépült műút mentén, már ott várnak beépítésre a kor­szerű, modern kőzúzó-, kötörő- gépek, az Ercelőkészítő-mű fel­szerelése. A tervek szerint a három ki­lométerre lévő ércbányából a hegygerincen, talán ép a vad­disznócsapásokon húzódik majd végig a vasútvonal, melyen kis vonat hozza az ólmot, cinket tartalmazó kőzetet, egészen a buktató épületig A buktatóból földalatti ereszkében, gumisza­lagon jut tovább az érc a törő­műhöz. A mű hatalmas gépegy­ségei a kemény kőzetet felda­rabolják, ahonnan az a 13 mé­ter mély bunkerekbe kerül, majd újból gumiszalag kapja hátára, s a foltáló műbe szállítja az ércet. A föl'táióban dúsítják, lisztfinomságra őrlik, — s in­nen kerül aztán elszállításra. Az építkezésen szorgalmas munka folyik. Maga az üzem a hegytetőn épül fel, a bunke­rek földmunkái már befejeződ­tek, a völgyben a tetőzetet vár­ja a 75 méteres, részben egy­emeletes központi irodai,. labora­tórium és műhely épülete. Jobb­oldalt, a vöigy másik oldalán, a cserepezést végzik a hat, össz­komfortos munkáslakáson. Mindenütt gépek: csörlő, be­ton- és habarcskeverők, szalag- szállítók, vasvágók és vashaj- Utók egész s-ra segíti a dolgo­zók munkáját. A Toka-patak ott kanyarog aiz állványok, gépek, a tégla- és cementrakások között, de már betonhidak feszülnek part­jai fölött. Nemsokára megválto­zik a patak is, felsőfolyásánál völtgyzáró gát létesül, mely többmiílió köbméter vízével az ércelőkészítő-mű számára bizto­sítja a nélkülözhetetlen víz- mennyiséget Most épült az út. Még frissen fehérük a mész a védőkorláto­kon. A községből a hat kilomé­terre lévő ércbányához, a régi négy-öt óra helyett félóra alatt odaér az ember, különösen, ha munkásszállító busz viszi a munkahelyre. Terméskőből rakott épület a bányairoda, most épült ez is. Vele szemben, a hegy aljában van az aknabejárat, — maga a 20 kilométer területű bánya 500 méter mélyen húzódik a hegy­gerinc alatt. Háromszáz ércbá­nyász dolgozik itt, sokan gyön- gyösorosziból. A legöregebb bá­nyász Bódi János, aki már az 1920-as években is itt fejtette az ércet, a legfiatalabb a 18 éves Rádli László, aki az egyik legjobb ércbányász a környé­ken. Nem újkeletű ez a bánya, még a múlt század közepe tá­ján kezdődtek meg a kutatások, a két világháború között az Urikány—Zsilvölgyi Magyar Kő­szénbánya Rt. valójában angol érdekeltség dolgozott itt 105 emberrel, de aztán abbahagyta a kutatást, leszerelték a bányát, melyet elöntött a víz. A felszabadulás után pártunk és kormányzatunk rendbehozatta a bányát és a feltárási munkák után 1952 tavaszán megindult a termelés. Felbecsülhetetlen je­lentősége van a bányának. Az ország ólom- és cinkszükségleté- nek túlnyomó részét tudja fe­dezni: a bánya és az ércelőké­szítőmű, tervünk -két nagyszerű alkotása még erősebbé, még győzhetetlenebbé teszik népi demokráciánkat. Korszerű a bánya berendezé­se, iszov-jet fúró- és rakodógépek, szállítószalagok dolgoznak a munkahelyeken, jól felszerelt la­boratórium segít a kutatások­ban. Három autóbusz szállítja a bányászokat a környező közsé­gekből, kik lelkes, lendületes munkával harcolnak a terv tel­jesítéséért. Negyedévi tervüket határidő előtt túltel iesííették, most csatlakoztak a választási versenykihíváshoz, és elhatároz­ták, hogy előrehaladásukat a második negyedévben 40 folyó­méterrel túlteljesítik. A régi, kihasználatlan, k:ncset érő bánya, a dolgozó nép kezé­ben vált valóban - kinccsé, né­pünket teszi boldoggá, gazda­gabbá. ★ Szeszfőzde, — ez volt egyet­len „ipara” Gyöngyösoroszina-k. Ma nemcsak a megye, de az egész ország legnagvszerűbb alkotásainak egyikével dicseked­hetik. Büszkék rá a dolgozó pa­rasztok, s magúik sorolják fel, mint gyermek az ujjain, mit váitozatt falujuk, hogyan lett szebb, boldogabb életük. Múlt és felen? Az 1952-es halálozási anya­könyv arról tanúskodik, hogy az újszülöttek halálozási arány­száma öt «zázalék alá csökkent. Orvosi rendelő van a községben, körorvos jár ki nap, mint n-ap, s a szülőanyáknak a világ legter­mészetesebb dolga, hogy a gyöngyösi kórházban hozzák világra gyermekeiket. Az elmúlt évben az újszülöttek egyhar- mada a járási székhely szü­lőosztályon látott napvilágot, ebben az esztendőben már -majd­nem minden szülőanya orvosi felügyelet mellett szülőszobában adott életet gyermekeinek. Mozi, új fcultúrház és postaépület, hat­van rádió, másfélszáz -kerékpár, négy motorkerékpár, — ki győzné mind azt felsorolni, ami legközvetlenebbül járult hozzá a falu felemelkedéséhez. Nem kell Fejér megyébe jár­ni surran ás munkásnak. Kiss p István, s még vagy 40 társa a bányában, az érckészíto-műnél dolgozik, becsületes munkáért, becsületes bért kap. A szőlőben sohasem folyt ilyen lendületesen a munka, végeztek a 'kapálással, nincs sok híja a 'késő tavasziak ültetésének sem, jó ütemben fo­lyik a begyűjtés, Munkával, helytállással hálálják meg a gyöngyosoroszi dolgozó parasz­tok megváltozott életüket, azt, hogy -most saját országukat, sa­ját községüket építik. Lassan már a feledés-be megy a „sóskások” gúnynév. Gvön- pvösoroszi dolgos népe lelkes építője a jövőnek. fi,yukó Géza Népnevelők A múltban magyar Athénként szerettek dicsekedni Egerrel, a megye székhelyével, ahol szám­talan iskola állt rendelkezésére a földbirtokosok, gazdag ügy­védek és Mákok gyerekeinek. Ugyanakkor 1930-ban 75.106 felnőtt írástudatlan volt a me­gyében, kétszerte több, mint a mai Eger lakossága. Felszaba­dulásunk után azonnal hozzá­láttunk ennek felszámolásához. És csak az első években több mint kétezren tanultak jmeg írni-olvasni, de nagy lépést tet­tünk a közoktatás terén is. Je­lentékenyen megnőtt a tanulók száma valamennyi iskolatípus­ban. A munkás- és dolgozó pa­rasztfiatalok számárai minden lehetőség megnyílt a továbbta­nulásra. Ma már általános isko­láinkban 39.520 fiatal tanul. Középiskolai hallgatóinknak 78 százaléka munkás- és paraszt­származású. Pedagógiai Főisko­lánkon 740 fiatál készül a leg­szebb hivatásra, ifjúságunk, az új ember nevelésére. Falusi fia­taljainknak könnyebben megy a tanulás, ma már nem kell pet­segitségére róleumlámpa mellett vakoskod- ni, hiszen a felszabadulás óta megyénkben 27 községet villa­mosítottak és az ötéves terv vé­gére a legkisebb községben is kígyóinak Hji.cs lámpácskái. Es ha fiataljaink elvégzik az iskolát, nem vár rájuk a diplo­más koldusok sorsa — ötéves tervünk ragyogó távlatai már előre biztosítják az elhelyezke­dést. Az ötéves terv végére már 52.980 egyetemi és főiskolai hallgatónk lesz. míg 1938-baíi mindössze 11.747 volt a szá­muk. Népköz-társaságunk biztosítja fiataljaink számára a gondta­lan tanulás lehetőségeit. Az öt-’ éves terv során általános-iskolai otthonok, középiskolai kollégiu­mok és egyetemi diákszállók fé­rőhelyeinek számát 30.0Ö0-re! növeljük. Mar tervünk első évé­ben 15.000 középiskolás, és 15.600 egyetemi hallgató kapott ösztöndíjat. Ezek a számok mu­tatják, hogy államunk komoly áldozatokat hoz munkás- és pa- raszfiataíjaink iskoláztatásáért. A Faluszínház segíti megyénk kulturális fejlődését Népgazdaságunk fejlődésének eredményeként, -kormányunk ma­gas összegeket fordít dolgozó népünk kulturális fejlődésére. Megyénkben a kultúrotthonok, mozik és könyvtárak sokasága áll a dolgozók rendelkezésére. Csak 1952-bert 1,214.000 forin­tot fordított kormányzatunk kul­túrotthonok építésére. Emellett megyénk minden községét fel­kereste a Faluszínház, melynek 219 előadását, 48.400-an néz­ték végig. De nemcsak végig­nézték, megszerették és a leg­több helyen már magukénak is érzik. Jellemző erre Puszta- csánytanya példája, ahol 500 lakosból, 450-en nézték végiga Faluszínház egyik előadását. A Faluszínház együttese ki­váló művészekből áll, kik áldo­zatot nem kímélve járják a me­gye községeit, városait, énekes, prózai műsorokkal, szórakoztat­ják, nevelik dolgozóinkat. Olyan falvak jutnak komoly művészi előadásokhoz, ahol a felszabadulás előtt azt sem tud­ták, mi a mozi, vagy a színház. Ma ezekben a községekben termelőszövetkezetekben dolgoz­nak építenek, és ahol egykor probléma volt a mindennapi betevő falat, ott ma boldog családi otthon mellett, iskola, kultúrház, villany, könyvtár, mozi ált rendelkezésükre, hogy ikielégithessék egyre növekvő tudásszomjukat. A Falnezínház a múlt hetek­ben a „Tartuffe” című Moliere darabbal, a „Szaibad szél” című operettel és sok kedves jelenet­tel szórakoztatta a megye dol­gozóit. Az egyik községi tian-ács el­nöke levelet írt a Népújsághoz, melyben arról számolt be. hogy a Faluszínház egyik előadása alkalmával jött rá arra, *hogy milyen na-gy ereje van a kultu­rális munkának a termelés elő­segítésében. Ez valóiban így van, hiszen kit nem győz meg csak egyetlen előadása is a „Tartuííe”-n©k a papok ál6zent- ségérőil, sötét üzelmeiröi, a „Tűzkeresztség”, a kulákság mérhetetlen aljasságáról, de ugyanakkor a szocializmus épí­tésének nagyszerűségéről is. A Faluszínház legszebb elő­adásai Boconád-Csárdatanya és Egerszalók községében voltak. Boconád-Csárdatanya helységé­nek mindössze 500 lakosa van, ebből 450 fő nézte végig érdek­lődéssel a Faluszínház leg­utóbbi előadását. Valóban ott volt a falu apraja, nagyja^ Anyák ölében csillogó szemű, pufok gyermekek, őszhajú öre­gek, ráncosarcú anyókáik. Es a dől gozók szí ne - ja va. Egerszaló’kon a tanács és * kultúrotthon igazgató szoros kapcsolatáról beszél az a kép. mely a legutóbb ott szereplő Faluszínházat fogadta. Szinte ünnep volt ez a nap. Kimeszei- ték a kultúrházat és őszinte szeretettel várták a színház dol- gozóit. Nem véletlen hogy Egersza- lokon ló eredmény van a kul- túrmunkában, hiszen a tavaszi mezőgazdasági munkában az elsők között járnak. Ezt a mag- állapítást joggal meg is fordít-- hátijuk, nem véletlen, hogy Egerszalók jár elöl a mezőgaz­dasági munikában, begyűjtés­ben, hiszen a kulturális munka minden ágazata segíti a dolgo­zók termelését. Sok hibával, hiányossággal kell azonban megküzdeni a Falnszínház dolgozóinak, és ez a küzdelem sikerrel jár. Verpe- léten tavaly decemberében még hideg terem, kevés közönség és részvétlenség fogadta a színhá­zat. Ma már több mint 100-an - vesznek részt egy-egy előadá­son. Vannak még olyan -közsé­gek is. ahol a tanáé? nem is­merte fel a művészi munka je­lentőségét, tehernek, „újabb nyűgnek” érzik a Ikuütú rmun­két, nem látják benne azt az erőt, mely szemléltetően be­szédnél és írásnál is világosab­ban mutatja be eredményeiket, hibáikat az ellenség mesterke­déseit. Ahol a kul túrmunka te­her a tanács számára, ott baj van a gazdasági élet területén is. így van ez DomoszJón is, ahol mindössze 36-an vettek részt a Faluszínház legutóbb tartott előadásán, s ahol tavaszi mezőgazdasági munkában ala­posan lemaradt a község. Amilyen ütemben fejlődül Heves megye ipara, mezőgaz­dasága. fejlődik kulturális élete is. Egyre több ezer és ezer dol­gozónak válik mindennapi szükségletévé az irodalom, a művészet, egvre többen látogat­ják a Faluszínház, a kultúrott- hoook, a mozik előadásait, hogy szórakozásaik mellett 'bő­víthessék ismereteiket és jobb munkával segíthessék hazánk építését. Szőltősi Gyula, népművelési osztályvezető , Kitüntetések április 4 alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kiváló pártmtmká iának elismeréséül Gubán Dezső fü­zesabonyi járási pártbizottság' t'i tikárnak, a bányai- és enengia- ügy terén Magyar Balázs élmun­kás gépésznek, Mátravidéki Erő­mű, az építőanyagepar fejlesztése terén Chikán János főmérnök­nek Bélapátfalvi Gementmü, a földmüvelésugy terén Papp Sándor íőá'l!altitenyésztőnek Eger, i a közoktatásügy terén dr. Szántó I Imre docensnek Egri Pedagógia} Főiskola a .Szocialista Mun­káért” érdemérmet, Boldizsár Béni sztahanovista vájárnak Petöfibánya, Gáspár Tibor zöld­ségtermelő agronómu-snaik egri állami gazdaság, Zám Sándor községi VB-eC-nöknek Kerecsené, Maruzs János miniszteri meg­hatalmazottnak Eger és Pe'.hes József sztahanovista vasöntőmek a Munkaérdemérmet adomá­nyozta. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom