Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-09 / 29. szám

Î953. április 9. NÉPÚJSÁG A Mátravidéki Erőmű felhívása nyomán ELŐRE A VÁLASZTÁSI MUNKAVERSENY SIKERÉÉRT Nagyjelentőségű felhívással fordult megyénk üzemeihez a Mátravidéki Erőmű: békeőrséggel készüljünk az elöltünk álló nagt/ feladatok sikeres végrehajtására, harcoljunk az ötéves terv sikeréért, a békéért. Csatlakozzon ehhez a felhíváshoz minden üze­münk, minden dolgozó. Tegyük a választást, népünk életének nagy eseményét a munka győzelmeinek nagy napjává is, szavazzunk a százalékokkal, a több szénnel, a több cementtel a szocializmus építésére, boldog, szabad hazánk erősítésére. A választási munkaverseny, az új negyedév első napjaiban r*­Eliizem-jelvényért harcolnak a recski ércbányászok A Recski Ércbánya dolgozói becsülettel helytálltak első ne- 'gvedévi tervük teljesítésében, ígéretüket valóraváltották: ter­vükön, felül 469 tonna nyers- éroet és 147 tonna 6zínport ad­tak népgazdaságunknak. A fel- szabadulási héten napi átlag­termelésük nyersércből Ilii, szín­porból pedig 115 százalék volt. Az eredmények nem tették ei- tbizakodottá az 1 ércbányászokat, 8 most a felszabadulási hét ta­pasztalatait felhasználva, úiult erővel, nagyobb lendülettel lát­tak a második negyedévi terv feladatainak megvalósításá­hoz. Nem' titok, hogy a bánya dolgozói az éiüzem jelvény megszerzéséért indultak harcba. 1 A harc jó rajttal kezdődik: a második negyedév első napián az ércbányászok 22 tonna nyersércet teimeltek napi elő­irányzatukon felül, teljesítette tervét az ércelőkészítő mű is. vagyunk. A felszabadulási héten elért eredmények bietos alapot nyújtanak a munka további sikereire. Az első negyedév legjobb üzemei — Hatvani Cukorgyár, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Mátravidéki Erőmű, az Egri Dohánygyár — mögé sorakozzanak fel lemaradt üzemeink, elsősorban bányáink, kövessenek el min­dent a műszaki vezetők, hogy az adósság letöriesztése mellett túlteljesítsék a második negyedév tervelőirányzatát. A kommu­nisták járjanak mindenütt élen, legyenek a termelés élharcosai, a pártszervezetek a termelés parancsnokai. 135.8 százalékra teljesítette első negyedévi tervét a Hatvani Cukor- és Konzervgyár i , A Hatvani Cukor- és Kon­zervgyár dolgozói is lelkes munkával álltak helyt a felsza­badulási hét nagy munka­csatájában. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hagy az üzem első a megyében, negyed­éves tervét 135.8 százalékban teljesítette. Sok dolgozót lehetne megdicsérni hősies munkáiéért, mégis Muth Sándor tüziková- csot kell kiemel nil „Sándor bá­csi’“ — ahogy az üzemben ne vezi-k. 40 esztendeié dolgozik a gyárban, most 74 éves. A 40. évbőj több mint 30 évig szol­gaságban élt, csak az elmúlt nyolc esztendő tette igazán em­berré. Muth Sándor 105 száza­lékos teljesítményt vállalt a felszabadulási hét idejére, de 111 százalékkal köszöntötte szabadságának, népünk fel­emel kedésének nagy ünnepét, április 4-ét. Eltávolították az ellenséget a Gyöngyösi Váltó- és Kilérögyárból A Gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár hat hónap után . már­ciusban újra teljesítette havi tervét. Különösen a felszabadu­lási héten elért nagyszerű ered­ményék segítették ezt elő. A Beloiannisz szegecselö-brigád átlagosan 1801 Bikádii Péter, ifi marós 184, Baráz Lajosné elő­rajzoló 192 százalékot tel jesíteti. Nem kis mértékben hozzájá­rult ai sikeres tervteljesítéshez' az, hogy a- dolgozók 'leleplezték és eltávolították az üzemből azokat az ellenséges elemeket, akik a tervteljesíiést gátolták, akadályozták. Hosszú idő óta anyaghiányra, „objektív” okokra hivatkoztak a váltógyár vezetői. A dolgozók bebizonyították, hogy teljesíthető á terv, Csak azoktól kell megszabadulni, akik nemhogy elősegítenék a terv teljesítését, hanem akadályozzák. Hajdú László aiz anyag- és áruforgalmi osztály vezetője, volt nyilas katonatiszt mindent elkövetett, hogy a dolgozók terv­teljesítését akadályozza, hogy kárt okozzon népgazdaságunk­nak. öt vagon szén elégett a helytelen tárolás következté­ben, az anyagosztályon 70.000 forintos hiány van. A raktárban pazarolták az anyagot, a Hajdú jóvoltából odakerült deklasszált elemek. Hajdú igyekezett úgy is gátolni a tervteljesíiést, hogy különböző alkatrészeket, szerszámokat nem szerzett be. A múlt év januárjában a-zt ál­lítottál, hogy szerszámnyelet az egész országban nem lehet kap­ni — Lévay elvtárs az egyik dolgozó másnap Gyöngyösön kapott. Ugyanakkor négy évre való köszörűkövét rendelt, köszörűkővágó csillagot 18.000 forint értékben vá­sárolt, mikor a vállalat fi­zetésképtelen volt. Azokat a szerszámokat, amelyek csaknem minden percben kel­lettek. távol tárolta az üzemtől, az ócskavasat a raktárban — és hosszan lehetne még sorolni azokat a gazságokat, melyeket a faslsztai Hajdú elkövetett, barát­jával Andrási László anyagbcr szerző és gépkocsi előadóval, volt nyugaitossal. Majd minden dolgozó látta a két kártevő tevékenységét és fel is hívták a figyelmét Veiezdi Gyula igazgatónak. Veiezdi azonban védte a kártevőket, akik -lebecsülték a pártot, leki­csinyelték a párt eredményeit, gúnyolták a vezetőinket, azt mondta; ha ezek mennek, ő is távozik. Veiezdi védte barátait, bűntársak voltak, a betyárbecsü­let tar'otta őket össze. Kiderül­tek Veiezdi gazságai is. Sok­szor hamis szállítólevéllel lá­dában leszögezett idegen áruval küldte a teherkocsit Budapest­re. Diósgyőrbe • több alkalom­mal félrakománnyal küldte el a teherkocsit, hogy ba­MEGFELEDKEZTEK ADOTT SZAVUKRÓL PETŐFIBÁNYA MŰSZAKI VEZETŐI ahol ailig tíz esztendővel ezelőtt éhezés és nyomor hir­dette, milyen a bányászsors Horthy Magyarországon, a régi Pernyepuszta helyén ötéves ter­vünk diadalát hirdeti ma büsz­kén, Közép-Európa egyik leg­modernebb bányája, Petőfibá- nya. Fejlődik, napról napra vál­tozik a bányászváros: 2.176 em­ber lakik már fürdőszobás la­kásban s még eboen az eszten­dőben újabb 300 család kap la­kást — nem kis részük putrik­ban, huilóm-bádogtetőzetü ho- dályokban tengette életét a fel­szabadulás előtt. Kormányunk támogatósával 110 kislakás is épül, melyből már 20 készén­él!, megkezdték a hárommillió forint befektetéssel létesülő új kultúrpalota építését is. De nem­csak a föld felett változott meg a bányászok élete, könnyebb lett a föld alatt is a munka. Szovjet réselők, fúrók mellett háromkllométeres szállítósza­lag viszi emberi kéz érintése nélkül munkahelyétől az osztá- Jyozóig a szenet. ! Van tehát mit köszönni a pe- tőfi-b-ányai bányászoknak. Sokat adott nekik a terv, sokat is kö­vetel meg tőlük dolgozó népünk. Az elmúlt esztendőben becsü­lettel helytálltak a munkában és többszáz tonna szén terven fe­lüli kitermelésével országos ne­vet vívlak ki maguk számára. Ebben az esztendőben azonban komoly csorbái esett Petőfibá- pya hírnevén — negyedévi ter­vüket csak 82.3 százalékban . teljesítették. A második negyed­év első napjai sem hoztak javu­lást, s kedden reggel már közel 500 tonna szénnel több az az adósság, ennyit követel tőlük a Mátravidéki Erőmű, az egész ország. [ A dolgozók túlnyomó többsé­ge talán nem tudja mivel tar­tozik népünknek, talán nem ér­zi felelősségét a béke védelmé ben, a szocializmus felépítésé­ért? A felszabadulási héten nem egy ragyogó eredmény született sztahanovisták, vájárok, csillé­sek odaadó munkával bizonyí­tották be, hogy helytállásban Petöfibányán sincs hiány. Már­ton József csapata 350 tonna sze­net termelt negyedévi tervén fe­lül, ifj. Tóth Ferenc 230 százalé­kos havi átlagot ért el március­ban — s így sorolhatnánk to­vább az élenjárók neveit. De az élenjárók mellett, a bányászok jelentős része nem tudta teljesí­teni a tervét, az üzemben ta­pasztalható nagyfokú szervezet­lenség, tervszerűtienség miatt. Még a felszabadulási hét meg­kezdése előtt Baják István elv- társ a vállalad igazgatója, s Varga János főmérnök verseny­felhívással fordult az egercsehi műszaki vezetőkhöz. Idézünk Baják István .elvtárs kihívásá­ból: „Biztosítom a csapatom anyag- és csilleellását, bizto­sítom a szállítóberendezések za­vartalan menetét, felszámolom az üzemzavarokat és biztosítom a feltételeket ahhoz, hogy a dol­gozók a 480 perces munkaidejü­ket ki tudják használni.” ... és Varga János főmérnök felajánlásából: „... állatában megszüntetem mindazokat a hiányosséigokat, melyek a ter­melés ütemét csökkentik.” Mi történt a felajánlásokkal? Semmi! A -bánya műszaki veze­tői csak szappanbuborékokat eregettek, azt hitték, hogy az ígérettel, a vállalással, a párt­nak adott szóval! már mindent megteltek a termelés bizíosítá sa érdekében. Annyira önteltek, hogy a dolgozók javaslatait sem veszik figyelembe. Máté László föaknász 46 éve dolgo­zik a bányában. Az egész bá­nyát lerajzolta, s a rajzok alap­ján javasolta a műszaki veze­tőknek, hogy alkalmazzák a hazafelé való fejtést, amellyel napról napra lehetne fokozni a termejést. A főaknászt javasta­táért dicséretben részesítették, de még eddig semmi sem tör­tént a javaslat valóraváitására. Nem sokat törődnek >a szállí­tással! sem. A Vlll-as, majd 300 méter hosszú fronton egyetlen gép küszködik a gumiszál aggal, amelyik többet áll, mint dol­gozik. A bányászok többször kérték a műszaki vezetőséget, szerei jen fel még egy gépet, mert a szállítószaliap még egy káplárétól sem tudja elhord-ani a szenet — minden maradt a ré­giben. S amíg egyik oldalon a szállítás szorongatja a bányá­szokat a-d-dig a másik oldalon a fa-ellátással vannak komoly zavarok. Rendszeressé vált, hogy a Xl-es frontfejtésbe a háromméteres bányája helyett három és félméterest küldenek le. A dolgozók nem tudnak mást tenni, mint szeneiéire szánt idei ükben el vagdalják a geren­dáit, pazarolják a bányafát, s (kevesebb idő jut magára a ter­melésre. Hozzátartozik a műszakiak hányáig munkájához az is, h-ogy indokolatlanul sok a bánvafen-n- tartó, csökkent a szenelő bá­nyászok száma- és megengedhe­tetlenül nagy a m-unikaerőhul- lámzás is. Havonta 30—40 új bányászt vesznek fel. de ugyan­ennyi lép ki a vállalattól és ez természetesen a termelés rová­sára megy. Tarthatatlan ez az állapot! A második negyedévi terv meg-, követeli, hogy a műszaki veze­tők sürgősen javítsák meg mun­kájukat — váltsák végre' va­lóra fogadalmukat. A bányá­szok túlnyomó többsége szlwelr lélekkel ha'cot a terv maradék­talan teljesítéséért. Támogassák jó munkájukkal a műszakiak a dolgozók kezdeményezéseit, javaslatait. A bánya pártbizott­sága, szakszervezete vonja fe­lelősségre a mulasztókat. Szá­moltassa be rendszeresen a vállalati igazgatót, főmérnököt a végzett munkáról, s helyszí­nen, munka közben ellenőrizze, milyen műszaki feltételek mel­lett dolgoznak a bányászok. Öt­ezer vagon szén Pe-töfibánya adóssága! A választási felké­szülésben törle3szék le adóssá­gukat, hálálják meg ötéves ter­vünk ajándékait Petőíibánya dolgozói rátáit Gyöngyösre szállít­hassa. Közösen ittak Hajdúval és kö­zösen loptak. Mikor a> dolgozók Hajdút és Andrásit eltávolították az üzerp területéről, hogy ott helyük nincs, az i-gaizgató utasította a személyzeti osztályvezetőt, hogy hozzájárulással és kétheti sza­badsággal küldjék el őket. Veiezdi Gyula visszaélt a dolgozók bizalmával, jogával, mellyel a dolgozó nép állama ruházta fel, a dolgozó nép el­len, ai tervteijesítés, a szocializ­mus építése ellen használta. Veiezdi nem tanujt, semmibe­vette a dolgozók véleményét, bizalmatlan volt a párthoz — az ellenség uszályába került. Veiezdi Gyulát, aki az ellen­ség munkáját támogatta a már­ciusi taggyűlésen az üzem kommunistái kizárták soraikból és államunk is megvonta Ve­iezdi Gyulától bizalmát, levál­tották igazgatói állásából. Megyénk minden községében, városában nagy lelkesedéssel ünnepelték dolgozóink felszaba­dulásunk nyolcadik évfordulóját. Egerben április 3-án, pénteken este a megyei székhely legjobb dolgozói vettek részt a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az MSZT által közösen rende­zett díszünnepélyen. Az ünnepi esten Váczi Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára ismertette a magvar dolgozók nagyszerű eredményeit, melyeket a felsza­badulás óta a Szovjetunió önzet­len segítségével, pártunk veze­tésével érlek el. Nagy utat tett mecr Heves megye is az elmúlt nvolc esztendő alatt. Megyénk az iparosodás útjára lépett, majdnem 50.000-re emel­kedett az ipari dolgozók száma. Korláilan lehetőségek nyíltak meg a dolgozók gyermekei előtt. Megvén-k fiataljai közül 39.520 tanul felsőbb iskolában, s válik kiváló mérnökké, technikussá, pedagógussá. — Ma, amikor felszabadulá­sunk évfordulóját ünnepeljük — mondotta Váczi elvtárs — ismét megfogadjuk, hogy hűek mara­dunk legnagyobb segítőnk és tá­mogatónk, a nagy Sztálin halha­tatlan tanításaihoz, még szoro­sabban zárkózunk fei felszaba­dítónk, a hős szóvjet nép mögé és pártunk irányításával lanka­datlan harcot vívunk minden eilenség ellen, hogy minél előbb Országszerte megalakultak a választási bizottságok Vasárnap az erre vonatkozó rendelkezések szerint — min­denütt megalakultak a válasz­tási bizottságok. Az egri vá­lasztási bizottság elnökéül Jenei Ar'.hur elvtársit választotta meg. A bizottságok tagjait a népfront helyi szerveinek javas­latára a végrehajtó bizottságok nevezték ki. A kinevezett tagok a Végrehajtó bizottságok elnökei előtt április 5-én délelőtt az előírt esküt letették. A választási bizottságok meg. alakulása és tagjainak eskü­tétele sok helyen ünnepélyes keretek között, szépen feldíszí­tett helyiségekben foivt le. A bizottságok tagjai Ígéretet tet­tek arra. hogy őrködni fognak a választások törvényessége és tisztasága felett és elősegítik, bogy a máfu-s 17-t választás a dolgozók ünnepélyes megnyil­vánulása le-gven. . A választási bizottságok eh nőkének nevét és hivatali belvi sepertek megjelölését az illeté ke-s tanács székhazában a vég­rehajtó bizottság közzéteszi. A Selypi Cementgyár dolgozóinak fogadalma Példamutató eredményt értek el a Selvpi Cementgvár dolgo zói a felszabadulás' héten: március havi cementtermelési tervünket 113 százalékban telje­sítették. Az úi negyedév első őt napját 167.6 százalékos, át- 1 a gte! jesítménnyei dől goztá-k- vé­gig. Komoly lemaradás van azonban a klinkerégetéáben mivel itt csak 65.1 százalékot ériek el. A gvár műszaki vezetői, fizi­kai munkásai az év első két hónapjának adósságából a vá­lasztási verseny időszakában akarnak törleszteni. Megfogad­ták, hogy május 17-ig 3095 tonna künkért és 5233 tonna cementet törlesztenek le az év­elejei adósságból. Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepelték felszabadulásunk 8. évfordulóját felépítsük hazánkban is a szó-' cializmust. Az ünnepi beszéd után a me­gyei kultúrversenyen legfobban szereplő kultúrcsoportok nívós műsorral szórakoztatták a dísz­ünnepség részvevőit. Másnap délelőtt Eger város dolgozói bensőséges ünnepség keretében koszorúzták meg a szovjet hősök emlékművét. Egésznapos sport- és kultúrmű­sor tette felejthetetlenné a me­gyei székhely dolgozói számára felszabadulásunk nagy ünnepét. Gyöngyösön minden üzemben és pártkörzetben április 3-án este ünnepségen gyűltek össze a város dolgozói. Másnap az emlékmű előtt katonai díszszem­le volt, majd 11 órakor 5000 gyöngyösi dolgozó gyűlt össze a Köztársaság-téren, ahol Füiöp Tibor elvtárs, a- járási tanács el­nökének megnyitó beszéde után Mucsi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Délután és este sport- és kulturális esemé­nyek, a miskolci Déryné Szín­ház, a debreceni MÁV filharmo­nikus zenekar szórakoztatta a dolgozókat. Hatvanban katonai díszszemlén, ünnepi pártnapokon adóztak à város dolgozói 1945 április 4 emlékének, de hasonló lelke,, ün­nepségek színhelye volt megyénk minden községe, nagyobb üzeme A vasgyomru E ,\A vas épp úgy anyaga, mint jel­képe a haladásnak. A szerszámok, a fegyverek, a gépek mind va-sból valók. Vegyük el az em­beriségtől a vasat, s nem kell hozzá több idő mint egy emberöltő, ez az idő ezer esztendő művelődését töröl­né ki a fejlődés történetéből” — Igv érvelt Bertalan József az Eger alatt rejlő kincs feltárása mellett, Ki volt ez a Bertalan József? 1919 előtt az egri Dobó reálgimná­zium kémiapro­fesszora. Hétköz­nap tanított, ün­nepnapokon szor­galmasan járta a környező erdőket, hegyeket — vasérc­telepek után kuta­tott. És, aki keres, táléi is —■ meg­találta- itt is amott is a mangánt. A Károlyi kor­mány helybeli kép­viselőiével, Módly íőispánkormánv- biztossal, a Tanács- köztársaság meg­alakulása- után pe­dig a vármegyei di­rektóriummal, írás­ban közölte kuta­tása eredményét. „A mangán Eger környékén — Írja — mint pyrolusit, psilomeián (erősen földes) fordul elő, meglehetősen ke- verten, 25—30 szá­zalék tiszta man­gántartalommá!. Elszórtan mint thermális lerakó­dás jelentkezik. Legtisztábban elő­fordul az AI- magyaron. de Bél­apátfalva körül is a mészben. Felső- tárkányon egyes helyeken mint psi- lo-melán mutatko­zik. Nagy tömegek­ben fordul elő az Eger alján, Szölős- kén is. Eger köz­vetlen határában 30 méter mélység­ben fúrásra érde­mes.” 1918 őszén az ország csaknem valamennyi vasérc: telepét elveszítette, -tehát Bertalan köz­lése óriási jelentő­ségű volt. A bá­nyászat mégsem in­dult meg, mert a külső- és belső el­lenséggel szembeni harc lekötötte a fiatal Tanácsköz­társaságot. A fel- világosító munka azonban egy pil­lanatra- 6e-m szüne­telt. Bertalan Jó­zsef beállt közénk oktatónak az egri agitátorképző isko­lába. Az ellenforra­dalom felü'.kereke* dése után Bertalan Józsefet tanszéké­től megfosztották és fiatalon kény- szernyugdíjazták. Elűzték a városból. Szegedre költözött, ott tengette életét, nyomorúságos al­kalmi munkából. ger Az érctelepek fel­fedezéséért is meg­fizetett az ellen­forradalom. Hiába javasolta megfelelő helyen, hajtsanak ku-tatóaknákat - a megjelölt dombok belsejében, . hiába próbálta mozgó­sítani a Ma­gyar-Olasz Bank-ot (1925), a „magas rezidenciának” nem érdeke az egri vas kitermelése. Elvég­re a hámorok kon- gása-, a pöröl yöfc csattogása sehogy- sem egyezik a ha­rangok angyali szózatával. Utoljára (már persze deres fővel) 1942-ben találkoz­tunk, Szegeden. Az európai háború ja­vában dúlt. Eger tán sohasem söté- tebb, mint akkor. Bizony én ezt fel­hős arccal adtam a tudtára-. _ — Sebaj! — ne­vetett — Egernek vasgyomra van, a Va-sgyomrú pedig . előbb-utóbb meg­emészti a sötétsé­get. Hiszen a fej­lődés a vasércréte- gen át megyen előre, s ez éppúgy vörösre fest min­dent maga körül, még Egert is. mint ahogy a mangá­non keresztül szi­várgó víz is vörös­re festi a körül- fekyö kőzetet. Kolacskovszky Lajos Eger határában gyorsan halad a bányafeltárási

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom