Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-22 / 24. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG 1 A 7 L4 ív n u r tire * ■ »W A F r* \t p 1 n a n t rv 11 n ■ M- . i A /■ * j* I AIM D K H t Y tSr ■ 1! ' ''«Vf ~ ' , \ » ” i! y ’ . lEGYEI PARTBIZC ,-\ * !>• - ' " . '• ■ ITTSAC »AN AK LAPJA >C. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 MÁRCIUS 22. A szocialista kereskedelemért A képen: Foziszov brigádvezető, Zakirov kolhozagronómus és Sóba. nov, az iszpiszarszki gép- és traktorállomás vezető agronómusa ellenőrzik a vetés minőségét és mélységét. Az 1952. év a szocialista keresikedelem fejlődésének ered menyekben gazdag esztendeje volt. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma az előző évhez viszonyítva — az átlagosnál gyengébb termés- eredmények ellenére — mintegy 10 százalékkal növekedett. Eb­ben a negyedévben az 1952. év I. negyedéhez viszonyítva 600 millióval több ruházati cikket, 300 millióval több vegyesipari cikket, 550 millióval több éle! ïniszert, 150 millióval több gyü­mölcsöt és zöldséget értékesí­tett az ország területén. Ezek az adatok világosan bizonyítják dolgozó népünk élet- színvonalának emelkedését. De az áruforgalom mellett Kereske­delmünk kulturáltabbá is vált Bolti dolgozóink egy része egy­re figyelmesebben foglalkozik a vásárló közönséggel, egyre job­ban szívügyének tekinti a dol­gozók minél jobb kiszolgálását. De az eredményeK mellett még igen sok a hiányosság, amelyet a kereskedelemnek ki kell javí­tani. Ehhez minden lehetőségünk megvan, e téren is támaszkod­hatunk a szovjet kereskedelem technikájára, amelyet nálunk is alkalmazni kell, hogy keres­kedelmünk valóban kereske­delem lehessen. Igen sok még a hiányosság a \ társadalmi tulrjdon védelmében. Megyénk kereskedelmi vezetői miéig nem tekintik szívügyük­nek a szocialista tulajdon védel­miét. A tőkések a kapitalista , magántu'ajdont szentnek és ’ sérthetetlennek nyilvánították, úgy is védtek azt. És most, amikor a szocializmust építjük, megengedhetetlenül hagyjuk pocsékolni a szocialista tulaj­dont. Az Eger és Környéke Kis­kereskedelmi Vállalat egyik árudáj'ban 70 ezer forint értékű áru ment tönkre és az igazgató hagyta pocsékolni, lopni a társa­dalmi tulajdont, — így 170 ezer forint kárt okozott államunknak. Súlyos hibák mutatkoznak ezen a téren egész kereskedelmi rendszerünkben. A boltvezetők egy része sem védi úgy a tár­sadalmi tulajdont, mint védte a saját tulajdonát. Amikor álla­munk minden szem gabonáért harcolt, akkor a kereskedelem­nek is harcolni kell és felelős­séget kell vállalni a lakosság minél jobb ellátásáért. Nemegy 1 árudavezető — mint a hatvani és hevesi földművesszövetkezet­né! — siránkozik, hogy kevés a kenyér, ugyanakkor nem érez felelősséget azért, hogy az áru­dájában megromlik a kenyér! Vájjon nem gondolnak arrai, hegy ezzei dolgozó népünket ká­rosítják meg? Felelősek ezért azok is, akik ezeknek a boltok­nak az ellenőrzésével vannak megbízva! A kereskedelemben -is érvé­nyesülnie kell a bírálat és ön- bírálatnak. Igen jó erre a pa- naszkönyv, mely ma már min­den egyes kereskedelmi' egysé­günknél megtalálható. Komoly hibái, hogy a fogyasztók nagy része idegenkedik a pana­szok bejegyzésétől. De előfordul az is, hogy egyes kereskedelmi dolgozók — így az Egri Ven­déglátó Vállalat 6. számú bolt­jánál is — igazoltatni akarják aizt, ráki a panaszkönyvet kéri. Még gyakoribb, hogy a bejegy zett panaszokat nem vizsgálják felül —egri cukrászati üzemek — hanem mechanikusan „meg- válzczöljá'k“. Mit eredményez ez? Azt, hogy a fogyasztók nem tartják érdemesnek panaszaikat nyilvánítani. A füzesabonyi Utasellátó eltussolta a bejegyzett panaszt, ami a fogyasztót jogo­san felháborította, mert nem en­gedhető meg az, hogy ne a ki­fizetett mennyiséget szolgál­ják fel. A felügyeleti szerv elégtételt adott a panasztevőneK és a szabálytalanság elkövető­jét pénzűire ággal »újítottal. A kereskedelmi felügyelet a jövőben is keményen eljár azok­kal szemben, akik visszaélnek a fogyasztók bizalmával. Ehhez az is szükséges, hogy a fo gyasztók mutassanak rá a ke­reskedelem hibáira, a panasz­könyvön keresztül is és szer­vünknél is, mert cgak így tudjuk a hibáikat felszámolni. De szük­séges a,z is, hogy a Szovjetunió ta paszta!’a tat alapján megvaló­sítsuk a társadalmi ellenőrzést, amel" egyesíti a felülről jövő ellenőrzést, az alulról jövő el­lenőrzéssel, s az ef lenőrzés leghatékonyabb módszere. A társadalmi ellenőröknek, akik közvetlen a fogyasztók Kö­zül kerülnek ki, ellenőrizniük kell a boltegységeknél, hogy milyen módon folyiK a kiseolgá1 iás, hogyan bánnak a fogyasz­tókkal. Nem tűrhető, hogy az egri kiisker, 66. számú boltjában, a bolt dolgozója felháborodot­tan bizalmatlannak nevezi azt a vásárlót, aki megpróbálta meg­mérni az eladó áltat kiszolgált árut, vagy hogy a Kossuth-téri földművesszövetkezeti bolt el­adója és vezetője nem tesz ele­get a vevő kívánságának, aki csak a;zt kéri, hogy a más boltban vásárol árut le­mérhesse mivej ott nem volt módjában. Mi igenis azt akar­juk elérni, hogy a fogyasztó maga is győződjön meg úgy az ár-, mint a súlymennyiség he­lyességéről. A Szovjetunióban máir minden bol hegységben el- lenőrzőmérlieg áll a fogyasztók rendelkezésére. Nekünk is el ke", követnünk mindent, hogy a vásárlók maguk is meggyőződ­hessenek arróí, hogy a kereske­delem célja ma már nem a csa­lás és a vevők becsapása, mint a múltban. Kereskedelmi dől gozóinkn ak meg kelj érteni, hogy „nem a fogyasztók vannak a kereske­delemért, hanem a kereskede­lem van a fogyasztémrt”. És ha ezt kereskedelmi dolgo­zóink átérzik és a munkájukban ez a cél vezeti őket, akkor nagy­ban hozzájárulnak a kereskede­lemben még fennálló hiányos­ságok felszámolásához. De a vásárló közönségnek is van tenniválója, ha segítséget akar nyújtani a kereskedelem­nek. Az hogy annyi megbecsü­lést adjon kereskedelmi dol- g aráinknak, mint amennyit ma­gának elvár. Ne döntsék iá a pultot a bolt dolgozóira. Legye­nek fegyelmezettebbek! Vegyék figyelembe a tavalyi súlyos aszályt, hogy a múltban ka­tasztrófát akozott egy ilyen szűkös esztendő, most viszont kormányunk a lehetőségeihez képest a legmesszebbmenőén gondoskodik a dolgozók szük­ségleteiről. Az ellenség igyek­szik fokozni a nehézségeket és rávenni az öntudatlan dolgozó­kat a sorbaállásra — elhitetni, hogy csak úgy jut áruhoz, ha sorbaáll. Pártunk és kormá­nyunk a jövőben is biztosítja a dolgozók ellátását, de ehhez az is szükséges, hogy a vásárlók is éberen figyeljék az ellenség mesterkedését, segítség lelep­lezni a felvásárlókat. Ha a vá­sárlók ilyen formán segítik a kereskedelem munkáját, akkor elérjük, hogy kereskedelmünk valóban kulturált szocialista ke­reskedelem legyem Bittner Jánosné AKF vezető Példás munkával a bő termésért A pétervásári járás vezet a tavasziárpa és a zab vetésében - lemaradt a hevesi és a gyöngyösi járás A minisztertanács határozata értelmében 5—8 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 10-ig be kell fejezni a tavasziárpa, zab, lucerna, vöröshere, baltacím, napraforgó, csiltagfürt, cukorrépa, takarmányrépa vetését. Köz­ségeink versenyben harcolnak a minisztertanács határozatainak végrehajtásáért, különösen Kerekharaszt és Bodony végez jó munkát, mely nemsokára végez a napraforgó, cukorrépa vetésé­vel is. A járások a tavasziárpa vetésében: 1. a pétervásári járás 84.4; 2. hatvani járás 62.6; 3. hevesi járás 59.4; 4. egri járás 52; 5. füzesabonyi járás 42.6^6. gyöngyösi járás 42 százalékkal. A zab vetésében a járások közül ugyancsak a pétervásári van az élen 92.6 százalékkal, messze mögötte a második 34 százalékkal az egri járás, az utolsó helyet, szégyenletes 10 százalékos ered- ménnyel, a hevesi járás foglalja el. A községi tanácsoknak min­den erőt mozgósítani kell, hogy az igen kedvező időjárás minden percét kihasználva, határidő előtt, a felszabadulási héten mara­déktalanul teljesítsük vetési tervünket. Leplezzék le pártszervezeteink a vetőmagcsere ellen uszító osztályellenséget Megyeszerte vontatottan halad a tavasziárpa-vetőmag cseréje. Különösen a hatvani és a gyön­gyösi járás az, ahol a községi tanácsok semmit sem tesznek a vetőmagcsere sikere érdekében. A két járásban 4400 mázsa ár­pát küldött le a Terményforgai- mi Vállalat. Az egyénieknek 3162 mázsát kellene cserélni, de csak 679, a termelőszövetkeze­teknek 1070 mázsát, de csak 409-et cseréltek. Vámosgyörkön a kiküldött 275 mázsából mind­össze 20, Halmajugrán 220-ból 30 mázsát cseréltek ezideig a dolgozó parasztok, míg Kará- nsondon egyetlen szem terményt sem cseréltek a legutóbbi napo­kig. A községi pártszervezetek, a helyi tanácsok nem figyeltek fel az ellenség mesterkedésére, mely most megyeszerte azt hí-, resztéit: „ne cserélj vetőmagot, a végén úgy is kiosztják". Ma­gyarázzák meg a népnevelők, hogy minden dolgozó paraszt köteles biztosítani vetőmagszük­ségletét és ehhez államunk a cserével nyújt segítséget. Más úton egyetlen szem vetőmagot sem kaphat senki az államtól. De magvarázzák meg azt is, hogy a kulák azért híreszteli ezt, azért duruzsol a dói gozó számol be, hogy 45 holdból 28 holdon már elvégezték a szőlő metszését, 15 holdat meg ló- kapáziak. Nincs lemaradás az egyéb tavaszi munkában sem. Összes tavaszi kalászosaikat el­vetették, s a 205 négyzetméteres lencse, tavaszibúza és a tavaszi- árpa vetését befejezték. A munka lendülete ezután sem csökkent. Jelenleg is öt traktor és 16 fogat dolgozik. melyek a kukorica, cukorrépa és az egvéb növényié!eségek alá készítik a talajt. 150 hold őszi vetésnél alkalmazták a fejtrá- gvázást, de fejtrágyázzák a bur­gonyát és a cukorrépái is. Szorgalmasan dolgoznak a kertészeti brigád tagjai is, a 12 hold öntözéses és a 70 hold szárazföldi konyhakertészethez már kelnek a palánták. A bri­parasziok fülébe, hogy azok a „sültgalambra" várva, késleked­jenek a vetéssel, emiatt keve­sebb terményt takarítsanak be — nehezebb legyen a beadás teljesítése és kevesebb jusson a szabadpiacra. Ezzel akarják az ország közellátását veszélyez­tetni, zavart okozni, gyengíteni népi államunkat. Le kell lep­lezni az osztályellenség mester­kedését, módszereit, meg kell mutatni igazi arcát és a legsür­gősebben szét kell verni a vető- magváró hangulatot. Cseréljünk gyorsan és vessünk még gyor­sabban — legyen ez a jelszó. Hengereztek a nagyúti dolgozó parasztok A minisztertanácsi határozat előírja, hogy gyorsan el kell vé­gezni a felfagyott őszi vagy a íagy érte koratavasziak hengere- zését.’ Nagyút község mezőgazda- sági állandó bizottságának tag­jai éber figyelemmel kísérték a határt és ahol fagyáist tapasz­taltak, figyelmeztették a gazdá­kat a hengerezésre. Határjárá­suk során közel 200 hold felfa­gyott vetést találtak, s a korai védekezés eredménye, hogy a növények szépen fejlődnek. Só­vári György és Matalin István 10 holdas, Sike István 4 holdas dolgozó parasztok az elsők kö­zött végezték el a. hengerel est, példájukat követték a falu dol­gozói, s ma már nincs a község határában egyetlen hold fel­fagyott vetés sem. Párosve rsenyben a lőrinci állami gazdaság traktorosai A lőrinci állami gazdaság traktorosai- is csatlakoztak a surjániak versenyfelhívásához, s vállalták, hogy ebben az évben 1700 normálholdat szántainak fel. Vállalásukat tettek követték, éjjel-nappal két műszakban dol­goznak a gépek. Kiss Imre trak­toros, aki 1800 hold elvégzését vállalta, müszaknormáját na­ponta 110 százalékban teljesíti, üresjáratot öt üzemanvagfo- 10 százalékkal Jól haladnak a szölőmunkálatok is a gyöngyösi Dózsa termelőszövetkezetben A gyöngyösi Dózsa termelő- szövetkezet jelentős szőlőterü­lettel is rendelkezik. A vetéssel egyidőben a tagok szorgalmas munkát végeznek a szőlőben is. Kovács István elnök levélben Gyarapodik a munkaegység a hatvani Dózsa termelőszövetkezetben A hatvani Dózsa termelőszö­vetkezet földjén is lendületesen folyik a tavaszi mezőgazdasági munka. A szövetkezet gazdasági udvarán büszkén hirdeti a ver- senytáblai az Előre és a Zója növénytermesztési brigád páros­versenyének eredményeit. Igen kevés a különbség a két brigád között. A mák vetését február 24-re egyformán befejezték, s azután teljes erővel a tavaszi- búza és az árpa vetéséhez lát­tak. A jó versenymozgalom, a lelkes szervezés eredménye, hogy március 15-re a mák, borsó. melegágyban már 2—3 centi- méteres magasak a> palánták. A tagok felajánlást tettek április 4-re, hogy határidő előtt 5 nap­pal öntözéses kertészetükben el­végzik a csatornázási munkála­tokat. gád tagjai vállalták, hogy már­cius 25-re végeznek a meleg- ágvi munkával. A szövetkezet jól dolgozó tagjainak napról napra szaporodik a munkaegy­sége. Berényi Mária ősz óta 125 munkaegységet teljesített. Kiss István és Kovács Zsigmond csak a tavaszi munkák idején 30 munkaegységet dolgozott. A szövetkezet tagjai elhatá­rozták, hogy a területek egyé­nekre osztásával végzik a nö­vényápolást, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a terméshozam emeléséhez. ugyanakkor az százalékkal, az gvasztást pedig csökkentette. Minden erővel a felszabadulási hét sikeréért Versenyfelhívást tett Petőfibánya Vállalat igazgatója és főmérnöke Petőfibánya dolgozói tovább fokozzák teljesítményeiket, küz­denek felajánlásaik valóra- váltásáért. A felszabaduiási hét sikere, a dolgozók felaján­lásainak teljesítése érdekében a bánya vállalat igazgatója, Baják István elvtárs versenykihívással fordult Egercsehi bánya igaz­gatójához: „Fe'szabadulásunk 8. év for­dítójának tiszteletére március havi tervünket a dolgozók fel­ajánlásaira és lendületére tá­maszkodva 100 százalékra fog­juk teljesíteni. Ennek érdekében vállalom, hogy biztosítom a csapatok anyag- és csil’eelláfá­sát, biztosítom a szállítóberen­dezések zavartalan menetét, felszámolóim az üzemzavarokat és biztosítóim a feltételeket ah­hoz, hogy a dolgozók a 480 per­ces munkaidejüket ki tudják használni. A jelen'egi igazolat­lanul hiányzók számát 20 szá­zaikkal csökkentjük. Tervünk teljesítésének sikeréért verseny­re hívom Kummer József elvtár­sit, az Egercsehi bánya igazga­tóját.*’ Versenyvállalást tett a felsza­badulási hét sikerének biztosí­tására, Varga János, a bánya- vállalat főmérnöke t».: „Hazánk felszabadításának 8. évfordulóját vállalatunk dolgo­zói azzal kívánják megünnepel­ni, hogy elért termelési eredmé­nyeiket megjavítják, és március havi tervüket teljesítik. Ennek biztosítása érdekében vállalom, ' hány a bányafa és ürescsille el­látását megjavítom, a szállító­berendezések, kaparó és gumi­szalagok állásidejét csökkentem, hogy dolgozóink a 480 perces munkaidőt minél jobban ki tud­ják használni. Az egyszemélyi felelős vezetés megjavítása ér­Ünnepélyesen kezdődőt Ünnepélyes kultúrműsorral, vidám zenével kezdődött meg március 20-án reggel a felsza­badulási hét az Egri Dohány­gyárban. Érthető ez a lendület, hiszen a dolgozók 96 százaléka te t szebbnél szebb vállalást. dekiéiben a műszaki káderek munkakörét megszabom, s Írás­ban pontosan körvonalazom. A műszaki káderek jobb munkáját közvetlen szóbeli utasításaim­mal, a munkahelyeknek közösen történő gyakori ellenőrzésével segítem elő. Általában megszün­tetem mindazokat a hiányossá­gokat (szellőztetés stb.), me­meg a felszabadulási hét Pelyh ' Sándorné és Tóth Antal- né 3,000, Csipet Sándorné és Fazekas Jánosné 2,000, szivarra való boritékanyag megtakarítást vállalt. A gyár dolgozói együt­tesen többek között arra tet­tek Ígéretet, hogy a naponkénti lyek a termelés ütemét csökken­tik. A fenti intézkedések segít­ségével dolgozóink felajánlásá­ra és lendületére támaszkodva március hónapban teljesítjük tervünket. A negyedévi terv minél magasabb százalékban történő túlteljesítésére verseny­re hívom Lohrmann Keresztélyt, egercsehi bánya főmérnökét." az Egri Dohánygyárban ütemes termeléssel a tervet ma­radéktalanul teljesítik, s a gé­pek kihasználását 2.2 százalék­kal emelik. Arra is ígéretet tet­tek, hogy a felszabadulási héten sem késés, sem igazolatlan mu­lasztás nem lesz az üzemben. Behozza hmaradását a Gépjavító Vállalat A Hevesmegyei Mezőgazda- sági és Gépjavító Vállalat el­maradt terve teljesítésében. A terv teljesítéséhez 18 erőgép el­készítése szükséges. A gyár kommunistái, szakszervezeti bi­zalmiak elhatározták, hogy a 18 erőgépet a hónap végére elké­szítik, s ezzel biztosítják a terv teljesítését. A gépjavító műsza­ki vezetői a fogadalom valóra- v'lltására átszervezték a munka- müvele'eket és írásban adták át minden egyes dolgozónak mi a munkaköre, milyen feladat vár rá a terv tejesítésében. Az átszervezés után értekez­letet tartottak a dolgozók, ahol lelkes felajánlásokat tettek áp­rilis 4 tiszteletére. Gyetvai Jó­zsef, Takács István, Stokker József brigádvezető és még töb­ben mások 5—10 százalékos te 1 jes í talán yeme I és re tett ek ígéretet. (Kónya József igaz­gató.) * Visszaszerzi becsületét a Selyp/ Cementgyár Nagy ígéretet fettek a Selypi Cementgyár dolgozói: a felsza­badulást héten visszaszerzik gyáruk becsületét, teljesítik tervüket. Már eddig is van­nak eredmények. Asztalos György köves, valamint a DISZ-brigád 110 százalékos tervteljesítéssel dolgozik, ter­veveiül naponta 30 mázsa kö­vet rak a kemencékbe. Jó ered­ményt értek el az utóbbi napok­ban a cementmolnárok is. s en­nek eredménye az, hogy az üzem március 9-ig esedékes havi lervét cementből 98.9 százalék­ban teljesítette. ií

Next

/
Oldalképek
Tartalom