Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-19 / 15. szám

Î953 február 19.

3

N EPUJSAG

Harcban a februári terv teljesítéséért

Kövessék üzemeink a recski példát

Egy hónappal ezelőtt a rózsaszentmártoni IX. aikna dolgozói felhívással fordultaik megyénk üzemeihez az évi terv december 21-re való telije sítésére. A felhíváshoz eddig hat üzemünk csatlakozott: Egeresein- és Petőíibánya, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Mátravidékj Erőmű, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, valamint a Recski ÉrcbányaFebruár első dekádjában a rózsaszentmártoni IX. aknai 96.4, az egereseinek 81.7, a petőJi- bányaiak 86.2, a bélapátfalviak 85, a gyömgyö siek 57.8, az erőmű dolgozói 102.4, ai recskiek 117.4 százalékos eredményt értek el. Az előző hónapokhoz viszonyítva minden üzem iavított tervteljesítésén, de a javulás mértéke korántsem kielégítő.

A Recski Ércbányában jó a míiisziakiak, s a fizikai dolgozók kapcsolata, s különösen jó a munkafegyelem. Sem igazolt, sem igazolatlan hiányzás nem volt február első harmadában — hasonló a helyzet a Mátravidéki Erőműben is.. A rózsái IX. akna, e kihívó fél lemaradásának legdöntőbb oka, hogy az üzemi bizottság felelőtlenül, lélektelenül kezeli a dolgozók versenyét.

6 úgy vélte, hogy a versenyfelhívással már mindent megtett az évi terv teljesítése érdekében. Arra azonban már nem figyelt fel, hogy a 214-ről, február második harmadára már 165 főre .csökkent a felajánlók száma, s a 32 műszaki dolgozóból mindösze 8 van versenyben. Juhász András üzemvezető mérnök megfeledkezett adott szaváról: jóformán semmit sem tesz a műszaki •feltételek megjavításáért, a munka helyes megszervezéséért. A termelt másfél köbméter szén (helyett nem egyszer három köbmétert vesznek át — becsapják a nép államát.

A Gyöngyösi Váltógyár lemaradásának egy ik legdöntőbb oka, hogy a gyár vezetői többet ÍBÍrnak, mint tesznek. Aliandóan az anyaghiányra panaszkodnak, de yaijjon eszébe jutott-e az üzemi bizottságnak, hogy a kapcsolat megjavítása érdekében felkeresse a diósgyőri, ózdi kohászokat, hogy megmagyarázza nekik, miiyen mértékben függ az ő munkájuktól a váltógyár tervteljesítése?

Rövid másfél hét van hátra februárból. Üzemeink dolgozói harcoljanak a lemaradás behozásáért, a napi tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért. A szakszervezetek szervezzék, értékeljék rendszeresen a dolgozók versenyét — az üzemi pártszervezetek pedig ellenőrizzék a munkát és jó politikai munkával segítsék elő az április 4-ne való méltó felkészülést.

érdemesítették a dolgozókat, hogy választ adjanak javaslataikra.

Hasonló panasz hangzott el a műszak előtt megtartott termelési értekezleteken is. Ezep azt bizonyítják, hogy a Mátravidéki Erőmű vezetői nem szívlelik meg a dolgozók bírálatát, lebecsülik a dolgozók kezdeményezését — elszakadtak a tömegektől. A terv sikeres teljesítése megkívánja, hogy ezen a téren döntő változás történjen.

Még mindig rosszak a műszaki előfeltételek a Selypi Cementgyárban

Hétről hétre elmaradt tervében a Selypi Cementgyár. Havi tervét február 13-ig kliokerbol 72.5, cementből pedig 59.5 százalékra teljesítette. A gyár műszaki vezetői gyakran hiva'tkoz nak a tSrgvi nehézségekre — ez az oka a lemaradásnak. A valóság azonban nem ez! Ebben az évben közel 5 millió forintot fordít kormányzatunk az üzem korszerű berendezésének kiépítésére, máris egv kemence helvett kettő dolgozik, munkában van az új szénörlő malom is, most van folyamatban a

i anyagmozgatás gépesítése.

Nem itt van a hibák gyökere Az ok elsősorban a műszaki vezetőség ham/agsága, mely szervezetlenül, lassan haftia végre a rossz gépek kijavítását, cseréjét. A III-as kazán most is áll. újra kell falazni, az I-es és II-ee kazán nem tud elegendő gőzt termelni, s csak emiatt 150 órás termelési kiesés volt. A megelőző karbantartással, a munka helyes megszervezésére fordítsanak gondot, az állandó panasz- kodás helyett — akkor minden „tárgyi nehézség" ellenére is teljesíteni tudja a gyár előirányzatát

Termelési értekezlet a Mátravidéki Erőműben

iában a lemaradás, ipazi okaira, hogy elmondja például, miért nem valósították meg Molnár Illés és társainak javaslatát, miért hull még mindig 15—20 méter magasságból a kazánház dolgozóinak nyakába a szén.

Molnár Illés, felszólalt * termelési értekezleten, s elmondotta, hogy a termelési értekezleten elhangzott panaszok — az anyagosok rossz szerszámot adnak, rossz a csillét karbantartása — már régebbi keletűek, de.ezidáig mindig süket fülekre találtak. Az erőmű vezetői még arra sem

Termelési értekezleten vitatták meg a Mátravidéki Erőmű dolgozói január havi lemaradásuk okait, és a soronkövetkező feladatokat. Bodor József a kazánház művezetője rövid 10 perc alatt beszámolt arról, mi volt az oka. hogv januári tervüket csak 96 százalékban teljesítették. Nyakra-főre dicsért mindent, bizonygatta, hogy simán ment a munka, s csak egv akadály volt: a kötélpálya szakadás. Arról azonban megfeledkezett Bodor József, hogy önbírálatot gyakoroljon, hogy rámutasson valóKövetendő példa

Az egri I. Téglagyárban üzemi értekezleten tettek felajánlást a dolgozók, április 4 tiszteletére. Vincze Pál égető nem vett részt az értekezleten, szabadságon volt és ígv csak hallásból értesült róla, hogy égető társai első negyedévi tervük 5 százalékos túlteljesítésére, 40 ezer tégla tervenfelüli termelésére tettek felajánlást.

Mikor szabadságáról visszatért, első útja az irodába vezetett ahol az üzem vezetője, párttitkára és szakszervezeti elnöke jelenlétében maga is felajánlást tett. Csatlakozott az égetők vállalásához, de megtoldotta azzal.

1 hogy 5 százalékos 126 mázsa szénmegtakarítást is vállal, hogv ezzel is kimutassa háláját és szeretetét a felszabadító szovjet nép, a nagy Sztálin iránt

Törvényesített barbárság

1953 január 22-én az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága „hatályon kívül helyezett“ két helyi törvényt, amely megtiltotta a négerek faji megkülönböztetését Washington vendéglőiben és kávéházaiban. E törvényeket a washingtoni törvényhozó gyűlés 1872-ben és 1873-ban hozta.

Talán e törvények elvesztették jelentőségüket, talán valami változás állott be a négerek helyzetében? Szó sincs róla. Az utolsó 80 év alatt a négerek megkülönböztetése az Egyesült Államokban, többek között a fővárosban is, még vissza- taszítóbb és még vadabb formákat öltött. Nemcsak a vendéglőkben és kávéházakban figyelhető meg, hanem a szállodákban és iskolákban, a színházakban és mozikban, a sportpályákon, sőt a temetőkben is...

1950-ben washingtoni illetőségű négerek egy csoportja azzal a kéréssel fordult a bírósága hoz, tiltsa meg a négerek faji elszigetelését a főváros vendége lőiben és kiávéházaüban, úgy, amint azt az 1872. és 1873. évi törvények előírják. Kétéves bírósági huzavona után a négerek kérése eljutott az Egyesült Államok feliebbviteü bíróság ához. A legfelső amerikai bírák páratlan egyszerűséggel fogták meg a kérdést: rokonszenvesek-e ezek a törvények a vendéglőtulajdonosok szemében? Nem. Teljesitik-e a washingtoni kocsmárosok a négerek megkülönböztetését tiltó törvényeket? Nem. Tehát, le a törvényekkel! És az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága határozatba foglalta, hogy a fentne- vezett törvények hatályukat vesztették, tekintettel arra, hogy hosszú éveken keresztül úgysem hajtották végre azokat a gyakorlatban. A bíróság hozzáfűzte még, hogy e törvények figyelmen kívül hagyják a vendéglő- és kávéháztulajdonosok- nak azt a jogát, hogy saját tulajdonukkal, saját belátásuk szerint rendelkezhessenek.

Az Egyesült Államok felsőfokú bírósági fóruma így szentesítette a Ku Klux Klan-erköl- csőket, így törvényszerűsítette a barbárságot, mint az amerikai életforma egyik lényeges vonását

Jó felkészüléssel biztosítsuk a bő termést

Fii Iti itt ú rossrzóroi kendek feladatai a tavasai munkák stserveaésében

A falusi lakosság áruellátásai mellett döntő feladata földmű- vesszövetikezeteinknek a termelés szervezése is. Fokozott gondot keli! fordítanunk különösen a tartalék földek hasznosítására, valamint a kish aszón bérbe ki nem helyezett területek megművelésére. A tapasztalat az. hogy a szövetkezetek túlnyomó többsége jó munkát végzett a tartalék- területek hasznosításával: időben megkötötte a kishaszonbérleti szerződést, széleskörű felvilágosító munkát folytat a vetésterv teljesítése érdekében. Gondoskodás történi* tartalék területek pontos nyilvántartásáról is, tud. ják. melyik gazda milyen területű földet bérel és mennyi an- naik a bérlete. A bátori földmű- vesszövetikezet kezelésében visz- szamaradt területből 10 holdat búzávail vetettek el, de a kiadott földek 50 százaléka is vetés alá került.

Nem mindenütt megy azonban

így a munka. Az egerbocsi föld- műves&zövetikezet ügyvezetője még azt ©em tudja', hogy mennyi a tartalék területük. Nem folytatott agitácfós munkát sem, hogy a kishaszonbérbe kiadott területen a gazdák minél többet vessenek. Nem lehet ezekután csodálkozni azon, hogy a kishaszonbérbe kiadott területeknek csak ötven százalékát vetették még el.

A tartalék területek nyilvántartásainak feifektetése mellett gondoskodni kell már most arról, hogy a szövetkezeti boltokban a gazdáknak rendelkezésükre álljanak mindazok a gazdasági felszerelések és szerszámok, melyeikre a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban szükség van. Gondoskodjanak csávázószerről s annak felhasználása érdekében fejtsenek ki szívós, agitációs munkát.

Sveiczer János tudósító.

Lebecsüli a n'épn evetók munkáját aa evdótelki tanács ein óke

Nyilvános tanácsülésen tárgyalták meg az erdőtelki dolgozó parasztok a minisztertanács határozatát. A tanácstagok vállalást tettek, hogy széleskörű atgitációs munkával biztosítják: a község 10 nappal a határidő előtt végez a vetéssel.

A fogadalom valóraváltásához azonban az is szükséges, hogy a községi tanácselnök a siránkozás helyett inkább jobb munkát végezzen. A községi ta- nácsnak nincs mun- katerve a tavaszi munkák előkészítésével kapcsolatban és íigy nem is ellenőrizhetik ezt a nagyfon- tosságú munkát. Nem mozgósít a helyi tanács elnöke a vetőmag biztosítására sem, sőt lebecsüli a népnevelők munkáját. Úgy vélekedik,

hogy a népnevelők úgy 6em tudnak segíteni ezen.

A minisztertanács határozata világosan leszögezi, hogy minden talpalatnyi földet be kell vetni. A vetési terv teljesítéséért ai községi tanácsok elnökei a felelősek — jó, ha ezt nem felejti el egyetlen pillanatra sem az erdőtelki tanács elnöke.

Fárosrcrsenyro leptek a lórinei dolgosa párasatok

Lelkes vállalásokkal készülnek Lőrinc község dolgozó parasztjai a tavaszi munkákra. A megtartott nyilvános tanácsülésen egymásután hívták ki szomszédjaikat versenyre ai határidők lerövidítésében. Ludányi Mihály 10 holdas középparaszt, a begyűjtés állandó bizottságának elnöke ígéreteit tett április 4. tiszteletére, hogy a késői vetéseken kívül erre a napra befejezi

a tavasziak vetését. Mester József hatholdas dolgozó paraszt csatlakozott a felhíváshoz és vállalta, hogy március 1-re befejezi a tavasziárpa' vetését. A tanácsülés részvevői párosversenyre hívták Rózsaszentmárton és Apc községeket, hogy a döntő mező- gazdasági munkákat április 4-re befejezik.

Ellenség a lőrinci till ami gazdaságban

voltából” sóik száz és ezer beAlszanak a lőrinci állami gazdaságban: 394 hold mélyszántás van még hátra, de jóformán még semmit sem tettek a lemaradás behozásáért. Dvorar csek László, a dolgozókat cigányoknak nevezi, Amerika Hangjától kapja az „utasításokai”, a múltban intéző volt, a dolgozók sainyargatója, vagy pedig horthysta százados, akinek „jócsületes dolgozó pusztult el a fasiszta háborúban. Nem gondoskodott az agronómus a jószágok átteleltetéséről sem, hiába hívta fel többízben a pártszervezet a figyelmét asilózásnat, pimasz kézlegyintéssel intézte el. Ilyen embernek nincs helye a becsületes dolgozók soraiban.

Hanyag munkát regesnek a detki traktor isták

A n agyfügedi Dózsa termelőszövetkezet tagjai lelkes munkával készülnek a tavaszi nagy erőpróbára — írja többek között Eriki János leveze'.őnfc. A szövetkezet tagjai azonban nem kapnak segítséget munkájuk sikeréhez ai gépállomástól. A detki traktor isták délelőtt 10 órakor kezdenek szántani és délután két-három órakor rendszeresen abbahagyják a munkát: két hét alatt két erőgép 15 holdon végzett csak mélyszántást. A Dózsa termelőszövetkezetnek 70 hold mélyszántani valója van még s ha későn vetnek, az közel 300 mázsás termésveszteséget jelent.

A hanyag munkáért nemcsak a íraktorisíák a felelősek, hanem Jó Miklós vezető mezőgazdász is. aki állandóan arra hivatkozik, hogy nem tudják az erőgépek teljesíteni normájukat, ment „nincs területük”. A mezőgazdász nem latjai a fától az erdőt: nemcsak a nagyfügedi, hanem a karácsondi termelőszövetkezetek is várják a traktort. Használják ki a detki traktoreták a kedvező időjárás minden percét és becsületes, szorgalmas munkával se gítsélc — minit ahogy azt a minisztertanács határozata is előírja — a termelőszövetkezetek bő termésért vívott harcát.

Miért becsülik le a dolgozók javaslatait Petőíibánya műszaki vezetői

Megyénk szénbányái elmaradtak a terv teljesítésében. A tervlemaradás felszámolásában felbecsülhetetlen segítséget jelentenél, a dolgozók javaslatai, melyekkel egv-egv üzem vagy front termelését nem egyszer döntő módon meg lehet változtatni. Mégis számos helven az tapasztalható, hogv az illetékes vezetőszervek semmibeveszik ezeket a javaslatokat, gyakran még válaszra sem méltatják. Ilyen felháborító esetről számol be Hordós Ferenc petőfibányai vájár:

„Petőfibányán dolgozom, mint vájár, jelenleg a bányászati technikum második évfolyamának vagvov hallgatója. A tanulás, s közvetlen munkám mellett szeretek úiításokkal és javaslatokkal i« foglaiikozrti, melyekért már többízben kaptam jutalmat. Még az elmúlt esztendőben javasoltam. hogy üzemünknél is vezessél, be a Szovjetunióban jól bevált Sztahanovista kedd”-el. A „kedd“-en a legjobb sztahanovisták beszállás előtt a harmad dolgozóinak ismertessék munkamódszereiket, melyből tanulhatnának a gyengébbek, « emelhetnék teljesítményeiket.

Javaslatomat azzal az indokkal, hogy „sztahanovistáink úgysem fogadják el”, — visszadobták. Panaszommá,I a Szabad Néphez fordultam, s pártunk központi lapja a január 14-i vezércikkében elég bőven és részletesen foglalkozott is vele. Nagyon örültem, hogy a Szabad Nép javasolta, hogy országos viszonylatban is fogadják el és vezessék be javaslatomat.

Azóta már egv hónap felt el. de ezideig még semmit sem tették üzememben a javaslat valóra váltása érdekében."

Eddig a levél... NemcsaK azt árulja el, hogv a bánva vezetői nem sokat adnak az újra. hanem azt is. hogy lebecsülik a sztahanovistákat, s éppen az új előharcosaif próbálják megvádolni, hogy „úgysem" hajlandók ilyesmivel foglalkozni. Üres fecsegés ez. semmi más! Petőfi- bányai gazdasági vezetői, akik olyan szívesen takaródznak az objektív nehézségek nagyon is átlátszó takarójával, lebecsülik, éppen-e nehézségek felszámolását célzó javaslatokat, helyes és országos jelentőségű kezdeményezéseket — lebecsülik magukat a dolgozókat is. Figyeljen fel erre a bánva pártbizottságai

Ne siránkozással, hanem szántással foglalkozzanak a pátervásári gépállomáson

Másfél hónap alatt: hét hold, — ennyi mélyszántást végzett a pétervásári gépállomás. Kiss Ferenc gépállomás igazgatóhelyettes szerint még 800—900 hold van hátra. — de a gépek még február 16-án is csak „kijártak”. Természetesen kifogás, mentegetődzés az van bőven. Panaszkodnak a gépállomás vezetői fagyra, sárra, szélre, nem győzik eleget hangoztatni, hogv „nem lehet szántani”, de még egyetlen egyszer sem mondották azt, hogy lehet szántani — ha akarnak.

A hazug ember! előbb utói érik, mint a sánta kutyát — ezt a régi közmondást igazolja Kiss Ferenc gépállomás igazgató is. Egyik percről a másikra megfeledkezik, milyen kifogást is mondott, s míg egv héttel ezelőtt a sárra esküdött, legutóbb a „ró 30 centis”(!) fagyra hivatkozott a lemaradás igazolásáért.

Egyik sem igaz! — valótlant állít a gépállomás igazgatója. A kifogások nem szolgálnak más célt, rnipt a hibák takarga- tását, a kényeímeskedés ellep- lezését. Van mersze odavágni mindenkinek, hogy csak „elméletben lehet szántani" — de mint mindig, a hazugságot maga az élet cáfolja meg.

Lett volna olyan terület,

ma is van, ahol már bégen el keltett volna végezni a mélyszántást. — mondotta Ivádi István, az ivádi Dózsa termelőszövetkezet elnöke. Hasonló véleményen van a hosszúverőpusztai termelőszövetkezet is, — szántanának, ha jönne a gépállomás gépe. Erről azonban nem akartak tudni a gépállomás vezetői, sőt maga a pártszervezet titkára, Poionkai András eivtárs is, a bírálat helyett a szorgos bólogatást gyakorolta.

Február végére az egész megyében be kell fejezni a mélyszántást, — nem lehet egy négyzetméter föld sem, ahol ne végezték volna el ezt a rendkívül fontos munkát. A terv vaióra- váitásáért— még a pétervásárí gépállomáson is — az igazgató saját személyében a felelős. Ne siránkozzanak, hanem szántsanak helyette. Ha a panaszkodásra, a kifogáskeresésre fordított energiáit ai munka szervezésére fordították volna, — akkor most nem 17.8 százalékon állnának őszi tervük teljesítésében. A pártszervezet ellenőrizze a munkát, harcoljon keményen és következetesen az opportunizmus, a kényelmeskedés ellen. Csakis a pártszervezet, a kommunisták ió munkája, lelkesedése biztosíthatja a csúfos lemaradás felszámolását

Ki az ellenséggel a gépjavítóból

Ahová az ellenség betesz! a lábát, ott rövid időn belül visz- szaesik a termelés, szervezetlen lesz a munka. így van ez a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatnál is. A vállalat végzi megyénk gépállomásainak nagyobb javítási munkáit, — nem kis mértékben ra|ta múlik, hogy a gépállomások lóminőségű, ideiében végzett gépi munkával se- gíthetík-e termelőszövetkezeteinket

A téli gépjavítások határideje lejárt, de a bevitt 80 erőgépből még csak 40-et javítottak ki — csak a pétervásári gépállomás 9 erőgépet vár, de még egyet sem kapott! A füzesabonyi gépállomás „kijavított” erőgépeiről egyszerűen lehulltak a csavaró« az egerfarmosi gépállomás háromszor adott vissza egy G 35-ös traktort, hütővízfoivás miatt. A javítótelepen a próbi- i,íratásnál majdnem szétszakadt egy erőgép, mert vasdarabot .felejtettek” benne.

Kapkodó, szervezetten murik a eredménye ez. Egyszerre 57 gépet szedtek szét, és úgv összecserélték az alkatrészeket, hogy lofcrmán alig találták meg, hogy mrlyik hova való. Az igazgató nem biztosítja a megfelelő alkatrészt sem. Erén úgy segítenek, hogy nincs Is benne köszönet: elveszik a másik traktorból az alkatrészt, hogy befejezzék egy-egy traktor javítását. Eredmény: legutóbb már öt traktorhoz nem maradt alkatrész!

EH nség garázdálkodik az üzemben, maga a párttitkáf Gere József jobboldali szociáldemokrata, akit lapunk már egvj szer leleplezett. A bajai gépállomáson, ahol azelőtt dolgozott mint főgépész, a munkára kerülő traktorok, erőgépek 59 százaléka ott rozsdásodott, használhatatlan állapotban a gépállomás udvarán, még a sántás, vetés megkezdésekor is. lszákos- ságáról volt híres, és arról, hogy kezén keresztül tűnt el egy 5 ezer forint értékű cséplőgép meghajtószíj, hogy az általa el- rontott autójavítás költségeit az üzemi konyhától ellopott fél disznóval próbálta fedezni.

Ahol ilyen ember a párttitkáf ott alszik a pártszervezet, alszanak a kommunisták, s megtűrik az ellenséget soraik között. Kónya József igazgató is pipogya ember, körülgazsuláz- zák az ellenséges elemek^ mint Berzeviczi Miklós egerbak- tai kuiákcsemete és társai — ideértve a Lukács Zoltán kuláft gyártásvezetőt is!

Szocialista verseny vállalás?

Azt nem. De írásba adni, hogy alkatrészhiány miatt több gépjavítást nem vállal — ezt igen! Ez már több mint gyámoitalaií ság!

Tűrhetetlen ez az állapot, k! kell zavarni az ellenséget a gép* javító vállalattól, mert csak ígj válhat szervezetté, eredményes* sé a munkai

j