Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-22 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG AX MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 FEBRUAR 22. X. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. Ara 50 fillér Szilárd tanulmányi fegyelmet az iskolákban! Szovjet gépek segítik a bükki fakitermelők munkáját Pártunk II. kongresszusa vilá­gosan megjelölte a közoktatás terén iskoláink feladatait. A határozat felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtott, mert egyúttal megmutatta a hilbák kijavításá­nak útját és módszereit is. Ta­gadhatatlan, hogy közoktatás­ügyünk fejlődése a határozat óta indult igazán egészséges útjára. A kongresszus óta jelentős 'mértékben javult iskoláink szo­ciális összetétele. Kultúrforra- dalmunk eredményeit azonban nemcsak ez a mennyiségi vál­tozás jelzi, hanem az azóta végbement minőségi változás is jelentős. Ma már iskoláink nemcsak annyiban lettek a dol­gozó nép«, hogy bennük a mun­kások és dolgozó parasztok gyermekei tanulnak, h-amem annyiban is, hogy bennük el­mélyültebb. komolyabb munka folyik a tanulók szilárd tárgyi ismeretekkel való felvértezése, politikád, erkölcsi nevelése ér­dekében. Eddigi eredményeink bármi­lyen jelentősek is, mégis meg 'kell állapítanunk, hogy a növe- 'kedés nehézségei nyomot hagy- 'tok megyénk kö zaklatás ü g yé- 'nek munkáján, A félévi bizonyítványok tük­rében irányítsuk a kritika ref­lektorfényét megyénk közokta­tásügyének területére, és mér­jük le, milyen képet mutat a tanulmányi színvonal kérdése. Pártunk és kormányunk nem­csak a tanulók megsegítésére, fia nem a ped a gógusok me gbe­csülésére is nagy gondot fordí­tott. A példamutató, dó munkát Végző pedagógusokat kitüntet­te. több alkalommal megjutal­mazta. Közel 640.000 forintra tehető az az összeg, amellyel csak az idei tanévben segítet­tük az iskolákat, a könyvtára­kat a felszerelések gyarapítása terén. Ezenkívül több mint 800 ezer forintra rúg az az összeg, amellyel a dolgozó szülök az iskolákat szebbé, otthonosabbá 'tették. 1 Nézzük meg, hogy az ilyen nagyarányú gondoskodás mel­lett tanulóink, pedagógusaink ilyen arányban teljesítették-e kötelességüket a párttal és a nagy áldozatokat hoizó dolgozó néppel szemben. Sajnos, nem mondhatjuk, hogy e téren min­den rendben van. A tanulmányi színvonal bár a negyedévihez képest emelke­dést mutat, mégis a tanulmányi fegyelem lazaságára vall. A tanulás megbecsüléséről sem beszélhetünk olyan mértékben, ahogy azt mai fejlődésünk meg­kívánná. A félévi fantTmányi eredmé­nyek azt is mutatják, hogy ta­nulóink ielentős része nem úgy teljesítette feladatát, ahogyan azt kellett volna. Az általános iskolák eredmé­nyei általában jobbak a közép­iskolákénál. A gyöngyösi IV. számú általános iskola tanul­mányi színvonala például reáli­san emelkedő tendenciát mutat. Ebben az iskolában a múlt tanév végén a tanulmányi kö­zépérték 2.9 volt. Ez a negyed­évre 3.1-re javult, a félévi ér­tékelés alkalmával pedig 3.3-et mutat. Ennek az iskolának pe­dagógusai és tanulóifjúsága szilárd ismeretekre törekedett, s célját el is érte. Az eredmé­nyék reálisak. Javulást mutat az egri tanító­képző tanulmányi fegyelme is. Amig az 1951-52. tanév első felé­ben az egy tanulóra eső átlag- mulasztás 6 tanítási nap volt, az idei tanév ^Isö felében ez a szám 3-1 munkanapra csökkent. Az elbírált tanulók közül még 'mindig magas azoknak a száma. Wk a félév során tanulmányi eredmény szempontjából nem fe­leltek meg. Egyik-másak iskolánál a ta­nulmányi helyzet szinte aggasz­tóan súlyos, így a hevesi I. szá­mú általános iskolában a VIII. osztályos tanulók fele elégtelen osztályzatot kapott Az egri Dobó István általános gimnáziumban csökkeni bár az egy tárgyból elégtelen osztály­zatot nyert tanulók száma, de ugyanakkor a több tárgyból elégtelent kapott tanulók száma 1.14 százalékról 1.67 százalékra ugrott fel. Ezzé] tehát semmi esetre sem javult, hanem sú- lyosbbodott a helyzet. Mi ezeknek a meglehetősen gyenge tanulmányi eredmények­nek az oka, miiért magas még minidig az elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma megyénk­ben? A megyei tanács oktatási osz­tálya felelősségét kell mindenek­előtt felvetni, mert nem harcolt következetesen a bukások szá­mának csökkentéséért. Felelősség terheli a pedagó­gusokat is, akiknek egyrésze nem érzi át hivatása fontossá­gát, nem küzdött a tanítási órák szintvonalának emeléséért. A szülők közönyössége egy másik olyan tényező, amelynek felszámolása nélkül lehetetlen a kívánt eredményt elérni. A szülök egyrésze nem törődik sa­ját gyermeke tanulásával, gyak­ran indokol at Iámul távol tartja gyermekét az iskolától, mint Varga Gvörgyné Eger, Bajza- otca 15. szám alatti lakos, aki szeptember óta nem engedte gyermekét iskolába. Ennél a gyermekinél nemcsak a szülőt, hanem magát a városi tanácsot is felelősség terheli, mert nem szerzett érvényt az iskoláztatási törvényeknek, A tanulmányi eredmények vi­szonylagos gyengeségének okait vizsgálva, az ellenség kezét is meg kell látnunk. Megyénk te­rületén több helyen a klerikális reakció tudatosan elvonja a gyermekeket a tanulástól. Nagy­fokú éberségre van szükség ah- hozt hogy a klerikális reakció mesterkedéseit leleplezzük. Egy igen veszélyes jelenség középiskoláinkban — amely a tanulmányi eredményt leginkább befolyásolja, hogy tanulóink is­kolai éis munkafegyelme laza. Pedig az iskolai fegyelem elen­gedhetetlen feltétele az eredmé­nyes munkának. A tanulók fe­gyelmezetlensége egyrészt a ké­sésekben, óramulasztásokban, pedagógusokkal szemben taimst- tott tiszteletien magatartásban, másrészt pedig az iskolai fel­adatok hanyag teljesítéséhein mutatkozik. Az egri Dobó gimnázium IV/d osztályában — amely egyébkén* az iskola legfegyelmezetlenebb osztálya —, a félévre egyszere­sére nőtt az elégtelen tanulók száma. Itt sem a szülők, sem a tanulók jelentőségében nem tud­ják megfelelően értékelni a tanú lás fontosságát. Széleskörű fel- világosító munkára van szük­ség, hogy a tanulást megbecsül­tebbé tegyük. Ebben a munkában a DISZ-nak kell élenjárnia. Pedagógusainkat segítsék eb­ben a munkában a pártszerve­zetek, a tömegszervezetek, a ta­nácsok. Csak együttes munka val várhatunk jelentős javulást. A megyei tanács oktatási osz­tálya a szilárd tanulmányi fe­gyelem, a bukások számának csökkentése érdekében közvetle­nebb és erősebb kapcsolatot akar teremteni az iskola és a sízülők között. Meg akarjuk és meg fogjuk találni a módot arra. hogy az iskolai rendet és fe­gyelmet megszilárdítsuk és ezen keresztül az iskolák tanulmá­nyi színvonalát jelentősen emel­jük. Csenke László, megyei tanács oktatási osztályának vezetője Jó tavaszi munkával — a begyűjtés sikeréért Köszönet a Csillaq-száiló Teljes erővel végzi a féli szán fást a hevesi gépállomás A hevesi gépállomás javító­műhelyében serényen folyik a munkai. A brigádok már az utol­só simításokat végzik a próba- felvonulásra. Az udvaron kato­nás rendben sorakoznak a köze­ledő tavaszi munkára kész gé­pek, a tárcsák, az ekék, a hen­gerek, a vetőgépek. A gépjavító brigádok dofgozói lelkiismeretes -munkát végeznek, a minőségi munka mellett foko­zott gondot fordítanak a takaré­kosságra is. A .gépállomás terü­letén Is sok ócska anyaig . volt széjjelszórva, csavarok, mankó- osapok, ócska ekeféjek — ezekét kevés erővel nemdibehoztáik és sikeresen pótolták vele az újat — egy-egy erőgépnél az ócska anyagok felhasználásával közéj 500 forintot takarítottak meg. A gépjavításban élenjárt a Vasas­brigád, amelynek dolgozói nem ismertek nehézséget; a jó minő­ségi munka mellett;, a nyolc erő­gép, a két 30 soros vetőgép, a két műtrágyaszórégép javításá­nál több mint 4000 forint megta­karítást értek el. Jól dolgozott a Benesjlk tárcsajavító-b.rigá'd is, amely fegyelmezett mimikával határidő előtt végzett a javítás­sal. Amíg á mflhelybeS az trtoí só simításokat végzik, az erőgépek a fejükét;, mert a télen nem szorgalmazták a mélyszántást, s csak a minisztertanács határo­zata után láttak munkához, ja­nuárban 162 holdon, februárban 70 holdon végeztek mélyszán­tást. a munka azonban ezután sem ment kifogástalanul, mert nem gondoskodtak idejében ar­ról, hogy szélesítőt tegyenek a tarl ókerékre, amely megakadá­lyozza a lesüppedést. Tuza And­rás, a gépállomás élenjáró dol­gozója hívta fej erre a traktoro­sok figyelmét, megmagyarázta, hogy szélesítővel naponta három holddal tudnak többet felszán­tani. Elitkor láttak hozzá a széle-- sítök felszereléséhez, ami több minit 20 napot veti igénybe. v' A s-zélesítők felszerelésével meggyorsult a munka, a Panics- brigád öt erőgéppel 24 holdat szántott fel egy nap alatt, Tuza András pedig hat holdon vég­zett mélyszántást. A gépállomás dolgozói most minden erőt arra fordítanak, hogy mielőbb teljesítsék az előt­tük álló feladatokat. Jelenleg 12 erőgéppé/ végzik a mélyszán- I tást, de hétfőn már munkába áll I a további hat is. A miniszter­tanács határozata értelmében a gép állom ások felelősek a körze­tükhöz tartozó termelőcsoportok terméseredményéért is, jó mun­kával harcolnak azért, hogy be­hozzák a lemaradást és a tava­szi munka gyors elvégzésével já­ruljanak hozzá a bő terméshez. Jól megy a begyűjtés Bélapátfalván Örömmé! hallgatták a közel­múltban a bélapátfalvi dolgozó parasztok, hogy a Falu-rádió nó­tával üdvözölte őket. Megérde­melték! Az emuit évben -sem vol­tak aiz utolsók a begyűjtésben, most is megtették mindent, hogy ne maradjanak szégyenben. Az 1952/53. évi szarvasmarhabeadá­sukat 305, a sertésbeadást 105, az első negyedévi baromfibeadást 130. a tojásbeadást pedig 85 szá­zalékban teljesítették. A Falu­rádió üdvözletét követő nap 44 kiló tojást és 78 kiló baromfit adtak be a dolgozó parasztok. Vágó Dezső levelező Emelik a terméshozamot a csányi dolgozó parasztok már kint zakatolnak a határban, mert 'időben be kell hozni az őszi mé!yszántásban_'történt le­maradást. őszi tervüket mind­össze 42 százalékra teljesítették, 'tehát van -mit tenni bőven: mint­egy 600 hold mélyszántás vár még a gépállomás traktoraira, omit a határozat értelmében nyolc napon belül ei kelt vé­gezni. A traktorosok’ most vakarják Nyilvános tanács-ülésen be­szélte meg 300 csányi dolgozó paraszt a minisztertanács hatá­rozatát. Elhatározták az értekez­let részvevői, hogy búzánál és rozsnál egy, árpánál fél, burgo­nyánál öt mázsával emelik a földek átlagos holdanként! ter­méshozamát. A nyilvános ülés ulán kisgyűlésekem is beszél .get - tek a dolgozó parasztok a tavaszi munka fontosságáról, s ezzel párhuzamosan megindult az el­késett őszi szántás pótlása, a trágyázás, « a víztsosapoiás. A tavaszi munkára való fölké­szülés mellett jó munkát végez­nek a begyűjtésben is. Baromfi­beadásukat 265, tejbeadásukaf 102 százalékban teljesítették, meg -keli azonban gyorsítani a tojás begyűjtést, ment itt havi tervük teljesítésében csak 32.2 százalékot értek ek Ünnepi nagygyűlésen nyitották meg Egerben g magyar-szovjet barátság hónapját Ünnepélyes keretek között nyitották meg február 17-én es­te, az egri Dózsa-filmszínház- bao, a magyar-szovjet barátság hónapiát. Ezen a napon *az MSZT egri szervezete, kar­öltve a városi bpkebizottsággal. béke-gyűlést rendezett, melynek az adott különös jelentőséget, hegy meg jel ént azon Willibald Hahn, a Német-Szovjet Tár­saság rosíicki körzetének titkára és Lajbus Dugwrszurum, a Mon­gol-Szovjet Társaság főtitkára is. Balázs Béla városi békebizoft- sági titkár megnyitója után Horváth Nándor eOvtárs, az MSZT megyei titkára méltatta az ötéves szovjet-magyar ba­rátsági, együtüműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés jelentőségét. Hangoztatta, hogy megyénk dolgozói is a Szovjet­unió állandó segítségének kö­szönhetik anyagi és kulturális fe'em.elkiedésiüket. Történelmünk folyamán először találtunk va­lóban őszinte barátra, s ennek a barátnak köszönhetjük, hogy a mi megyénk is a régi elmara­dott technikájú, szegény mező- gazdasági megyéből, ma már egyre gyorsabb ütemben fejlődő ipari megyévé vált. Hazánk, és ezen belül ’me­gyénk .dolgozó népe határtalan szeretettel fogadta a szovjet és baráti nének küldötteit, akik útmutatásaikkal felbecsülhetet- 'en segítséget nyújtanak mun­kánk sikeréhez. A magyar-szov­jet barátság hónapja, a béke hónapja. Amíg a kapitalista or­szágok hangosak a fegyver- csattogástól, addig hazánkban a béke hírnökei a szovjet embe­rek bélés, alkotó munkára, a haladó kultúra megbecsülésére taníttálk a magyar népet. Azzal hálálhatjuk meg ezt a baráti segítséget, hogy követjük a szovjet emberek példáját és több. jobb munkával erősítjük a béketábor magyarországi szakaszát. Felszólalt az ünnepi gyűlésen Lajbus Dugurszurutn, aki beve­zetőben párhuzamot vont a magyar és mongol néo múltja, valamint jelene között. Mind­két nép szabadságáért és füg­getlenségéért harcolt, és ma együttes erővel építik a szocia- 'izmust, a Szovjetunió baráti segítségével szüntelenül emeli anyagi és 'kulturális jóllétét Nagy megelégedettséggel álla­pította meg, hogy a felszabadu­lás óta milyen hatalma® fejlődé­sen ment keresztül a dolgozó nép és országa. Hangoztatta hogy a magyar -nép s-em azért épít, hogy aiz imperialisták el­pusztítsák alkotásait, ellenkező­leg, ezzel mér csapást a háborús gyuj tógátokra. A mongol nép sem azért fejezte be sikerrel Dolgozó parasztságunknak mindent el kell követnie, hogy az elmaradt őszi vetést tava­sziakkal pótolják. Az állam se­gítségére siet -a termelőszövetke­zeteknek és az egyénileg gazdál­kodó parasztoknak, akik csere- termén v ellenében, központi készletből kaphatnak tavaszi- búza vetőmagot. A csere elsősorban a-zoncs terményért (őszibúzáért) törté­nik, ha azonban a tanács iga­zolja, hogy a termelő azonos terménnyel nem rendelkezik, úgy helyettesítő terményként ro'zsot, árpát, zabot és kukori­elsŐ ötéves tervéi, teremtette meg a nehézipar alapjait és fejleszti főfoglalkozását, az ál­lattenyésztést, hc.gv ezt megsem­misítsék az amerikai imperialis­ták. A béke megvédése érdeké­ben nincs fontosabb feladat, mint szorosabbra fűzni a barát­ságot a Szovjetunióval. Willibald Hahn beszédében hangoztatta, hogy őt a német muníkásosztá'lv, s a vele szövet­séges dolgozó parasztság, a ha­ladó érie.miség küldötte, A né­niéi dolgozók nem akarnak rom­bolni. hanem békét és bo'dogsá- got kívánnak. Beszámolt a né­met nép békeharcáról, ai Szov­jetunió meg-megúiuió, állandó segítségéről, amellyel erőtel­jes lendülettel fejlődik az ipát és mezőgazdaság, a kultúra és művészet minden ága. A béke mindnyájunk közös érdeke — mondotta befejezőben. A háború nem áll meg egy ország hatá­rán sem, minden becsületes bé- keszerető embernek a béketábor­ban a helye. cáf adhat be a köve'kező arányban; 100 kiló tavaszibú­záért 100 kiló öszibúza, 100 kiló tavaszbúzáért 111 kiló rozs, 100 -kiló tavaszbúzáért 118 kiló zab, 100 kiló tavaszbúzáérf 118 kiló májusi morzsolt kuko­rica. Az idő rövid, s a tavaszi búza akkor ad igazán ió ter­mést, ha korán elvetésre kerül. A csere gyors végrehajtása ér­dekében a csereterményt a leg­sürgősebben adják be dolgozó parasztjaink, mert csak ennek beadása után tud a Termény forgalmi Vállalat intézkedni a vetőmag azonnali leszállítására. Yetőmagcserével segíti államunk a dolgozó parasztokat Az elmúlt évben több szó esett a Vendéglátó Vállalatok rossz munkájáról, igy a Csillag (volt Táncsics) szállóról is. A Csillag-ban azóta észrevehe­tően javult a munka és a ven­dégekkel való bánásmód szelle­me is más. En különösen igen hálás vagyok azért, mert van egy 10 éves kisfiam, akinek ko­moly gyomorbetegsége van. és ennélfogva diétára szorul. Igen nehéz lett volna megoldani az 5 jó ellátását, ha tovább dolgo. zom. Megpróbáltam és beszéltem a Csillag vezetőjével, a szakács­csal, a felszolgáló elvtársakkal, és nagyon szívesen vállalták, hogy kisfiam étkeztetésére vi­gyáznak. Ez igy is van gyakor­latban, ma már szívügyüknek tekintik a dolgozók kérését és a lehetőséghez mérten igyeksze­nek azt telßsiteni. Ha ezt nem vállalják, nem tudtam volna tovább dolgozni, mert hisz egy anyának a legfél­tettebb kincse a gyermeke, ele kütönösen ha beteg. A kisfiam 12 órakor imár megkapja’ az ebé­det és 1 órára már iskoláiba me­het. Ez is bizonyítja, hogy a Csil­lag-szálló ma már a dolgozóké és azok érdekeit, kéréseit tart­ják itt szem előtt. Hálás vagyok, és köszönöm, az elvtársak figyelmességét. Kovács Ákosáé BELSPED Vállalat Fedémesi uftörök írják: Ezen a héten a vécsi é® bér kötőéi útitörők mellett a fedé­mesi úttörők is fe.feresték szer­kesztős egünket írásaikkal. Nyolc apró levélke érkezett hozzánk Fedémesröl. Fiúk, lányok vegye­sen írták, de mind a nyoîe levél visszatükrözi az ottani iskola jó tanumányi eredmé­nyeit, fegyelmét. Szabó Bíró József megírja nekünk, hogy a félévi osztályzat óta ver­seny indult meg az osztály­ban, a jó bizonyítványért har­colnak a fedémesi úttörők. A gyengébb tanulóikkal foglalkoz­nak minden .délután, hogy meg­szüntessék a ketteseket és í hármasokat. Szabó B. Hermina arról számol be, hogy szívesen tanul tovább, három hónap el­teltével átadja az úttörő nyak­kendőt, megköszöni tanítói fá­radságát és a középiskolában bizonyítja be, hogy mit tanult eddig. Varga Károly arról ír, hogyan lett belőle kitűnő ta­nuló: „Mindig irigykedve néz­tem azokra a tanulókra, akik vörös nyakkendőt viseltek, de tudtam, hogy amíg nem leszek jdtanuló, addig nem érem el azt a kitüntetést, hogy én . is hordhassam. Ezért elhatároz­tam, hogy mindig ötösre fogok felelni és ezt el is értem. Most már én segítem a gyengébb ta­nulókat, hogy ők is résztvehes» senek az úttörő munkában-” Ko­vács Irén miég csak ötödik osz­tályos, ő is a fegyelemről, a jótanulásról irt, megírja, hogy ősszel szorgalmasain gyűjtötték a, makkot, hogy az úttörőcsapat számára felszerelést vásárol­hassanak. A jó vasgyüjíés ered­ménye, hogy a csapatnak már van sportfelszerelése is. Bajzát Mariska, Vincze Katalin szak­körökül számolnak be. Jó mun­ka folyik ott is. A színjátszó szakkör vidám jelenetet tanult be, a címe „Kulák Jutka”. A Micsurin szakkör most készíti a melegágyat a palántáknak, s a>z ablakok is tele vannak már cserepekkel, a cserepek csírázó magvacskákkal. Igovics Juliska, Molnár Amáliái az iskola fe­gyelmiéről ínnak, leírják azt, hogy ez a jelszavuk: „Tanulj jobban, jobban élsz, tanulj töb­bet, többet érsz!" Ezizel a jel­szóval indul harcba a fedémesi úttörőcsapat a háromnegyedévi bizonyítványért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom