Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-22 / 16. szám
2 1952 február 22. NÉPÚJSÁG A SZAKSZERVEZETEK LEGFONTOSABB FELADATAI Pártunk Központi Vezetőségének 1952 november 29-i ülésén Gerő elvtárs rámutatott a mun- kaversany területén elért eredményekre, de megállapította azt is, hogy még mindig igen gyakori jelenség a verseny elbüro- kratizálása. Éppen ezért a szak- szervezetek legfontosabb feladatainak jelölte meg, hogy megszabadítsák a versenyt a bürokratikus kinövésektől, hogy Jelkarolják, támogassák az újnók, az élenjárók fejlett termelési eljárásait. Tegyék eleven valósággá, igazi Sizéles tömegmozgalommá a Gazda-, Röder-, Deák-, Loy-mozga lm alkat. Heves megye üzemi bizottságainak nagyrésze megszívlelte Gerő elvtárs útmutatását, kemény harcot vív a nemtörődömség, a bürokrácia minden megnyilvánulása ejllen. Komoly eredményt ért el ezen a téren a recski ércbánya üzemi bizottsága, mely állandóan foglalkoztatja a szakszervezeti bizalmiakat és ellenőrzi munkájukat. Nemcsak azt magyarázzák meg a bizalmiak, hogy minden dolgozónak hazafias kötelessége versenyfelajánlást tenni, hanem azt is, hogy az egyesek tervteljesítése, hogyan segíti elő, magának az üzemnek, egész népgazdaságunk terv teljesítését. Rámutatott arra, hogy a tervek sikeres teljesítése, túlteljesítése teszi lehetővé, hogv még több bányászgyermek kerüljön a technikumokra, főiskolákra, hogy több rádiót, több könyvet, több szórakozást biztosítson államunk a dolgozóknak. Hasonló helyes módszer kezd kialakulni a bélapítfa!lvi_ cementgyárban is, ahol az üzemi bizottság a verseny szervezését, nyilvántartását a szakszervezeti aktívák, a bizalmiak segítségével végzi. A recski ércbányában, a bélapátfalvi cementgyárban, az egri dohánygyárban és még egész sor más üzemünkben az üzemit bizottságok jó munkája nyomán a bizalmiak egyre inkább megértik, hogy pártunk nem megnyugvást, hanem szilárd helytállást követel, egyre inkább gazdáivá, irányítóivá válnak a versenynek. „A szocialista verseny, nem irodaügy, a szocialista versenyben a tömegek gyakorlati, forradalmi önbírálata jut kifejezésre, amely a dolgozók milliódnak alkotó kezdeményezésére támaszkodik. Mindenkit, aki akár tudatosan, aká' öntudatlanul korlátozza a tömegeknek ezt az önbírálatát és ezt az alkotó kezdeményezését, el kell távolítani az útból, mint nagy üguürk kerékkötőjét." — tanítja Sztálin elvtárs. Üzemi bizottságaink egyrésze nem értette meg Sztálin elvtárs tanítását, nem harcol elég következetességgel e tanítás megvalósításáért. A petőfibányai üzemi bizottság a bizalmiak megkerülésével, az irodából próbálgatja szervezni a versenyt. Nem különb a helyzet a rózsái IX-es aknában s«m — s az eredmény: ellaposodik a dolgozók versenye, csökken a termelés. A szakszervezetek egyik legfontosabb feladatát az alapszabályok rögzítik le. A szakszervezetek „szervezik és fejlesztik a dolgozók szocialista munkaversenyét, a Sziahanov- és újítómozgalmat, harcolnak a munka főbb megszervezéséért; a munkafegyelem erősítéséért, a termékek minőségének meavalósítá^ó- ért az önköltség és a seteh csökkpr\féséért, a termelékenység emeléséért”. Ennek a feladatnak azonban * csak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni az üzemi bizottságok, a szakszervezeti bizalmiak, ha nem siránkoznak a nehézségek felett, hanem kommunista módra hozzálátnak a hibáik kijavításához, s biztosítják, hogy ebben is a kommunista bizalmiak járjanak elől jó példával. A verseny kiszélesítésének és a vállalások teljesítésének legdöntőbb feltétele, a műszakiakkal vad helyes együttműködés, a műszakiak bevonása a szocialista versenybe. Vannak már helyes kezdeményezések, ahol a bizalmiak helyesen együttműködnek az üzemvezetőkkel, művezetőkkel. Az egri dohánygyárban nemcsak segítséget kérnek, hanem segítenek is a szakszervezeti aktívák a műszaki vezetők. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy az üzem elmúlt évi tervét 103.6 százalékban teljesítette és azóta is egyenletesen emelkedik a termelés. Az üzemi bizottságok, bizalmiak munkájának megjavítása elképzelhetetlen a pártszervezetek állandó segítsége, ellenőrzése nélkül. A pártszervezetek olyan irányban is segítsék az üzemi biizottsáigokatj bizalmiakat, hogy tanítsák meg őket a legjobb ag'tációs módszerekre. De a bizalmiak is kérjenek rendszeres segítséget a pártcsoDort- bizalmi aktól és népnevelőktől. Harcoljanak jó együttműködéssel a közös ügy megvalósításáért, a tervek egyenletes teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Váljanak harcos kommunistákká, akik maradéktalanul megállják helyüket a termelés fontos őrhelyén. Furucz János SZMT elnök A Pedagógiai Főiskola válasza Az egri Pedagógiai Főiskola hallgatói levelet küldtek szerkesztőségünknek. Megírják, hogy a lapunkban nemrég közölt cikk alapján elhatározták, hogy ebben a, félévben selejtmentesen, tehát bukásmentesen tanulnak. Az elmúlt félévre jellemző volt, hogy a gyengébb hallgatókat magukra hagyták. Ezért a magyar szakon nyolc bukás volt. Most a pártbizottság levele és a Népújság cikke nyomán versenyre hívtuk az összes első és második évfolyam szakcsoportjait A kitűnő és jelesrendü hallgatók felelősséget vállaltak gyenge társaik tanulmányi munkájáért. Minden bukott hallgatóval kéí-három jeles tanutó foglalkozik, de mindegyik más-más tárgyból, hogy őket se vonja el a segítségadás a tanulástól. El akarják érni azt, hogy olyan légkör alakuljon ki. hogy rosszul felelni, nem tanúin; szégyen,, hogy mindenki felelősséget erezzen a társa munkája iránt, segítse a tanulásban, javítsa hibáit. Sz. Kovács Mária másodéves matemiatika-fizikiaszako® arról számol be levelében, hogy már a Népújság cikke nyomán a szakon fejlődés mutatkozik. Mindenki kötelességének érzi a fokozottabb felkészülést, de még naigy hiányosság van a politikai munkában. A szakosok passzívak a politikai előadásokon, hiányos a kollektiv segítség, a gyengébb tanulók pafronálása. Csoportunk minden tagja elhatározta. hogy fejleszti politikai látókörét. résztvesz a most induló politikai körökön, mert politikai tudás nélkül nem fejleszthetik szakmai tudásukat sem. Nyüzsög az ellenség a Hevcsmepi Tatarozó Vállalatnál Sok a panasz a Hevesmegyei Tatarozó Vállalatra. Üzemek, intézmények egész sora panaszkodik — és jogosan, hogy nem tartja be a határidőket, késve végzi a legszükségesebb szerelési munkákat is. A vállalat elmúlt évi tervét mindössze 91.5 százalékban teljesítette — 50 fontos építkezéssel, munkával Imaradt adósa népgazdaságunkénak. Még véletlenül sem „tárgyi” körülmények okozták a lemaradást, nagyon is eleven tények, emberek, az osztáiyellenség garázdálkodásai fékezi a terv sikeres teljesítését. íme néhány mutatóban: Mis- kolczi István, aiz előkészítőcso- port vezetője — most léptették elő, eddig építésvezető volt. Szerényen beszél mindenkivel, de '’’nem azért, mert szereti a dolgozókat, a „szerénység” mögött januárban 3312 nem kis százalékban, igazolatlan, kiesett munkaóra húzódik meg. Vájjon, akkor is olyan szerény volt Mis- kolczi István, amikor mint tartalékos százados először a 7/2-es Élelmezési Oszlop parancsnokaként „gondoskodott” arról, hogy a matgyar munkás, dolgozó paraszt ne tel; gyomorral pusztuljon el, vájjon,, akkor is szerény volt, amikor mint munkaszolgálatos osztag parancsnoka nyúzta az ártatlanokat, vagy mikor, mint az elhurcolt leventék parancsnoka Nyugatra igyekezett vinni a dolgozó anyák gyermekeit? Gállasi Gyula teljesítményel- számoló. Idézet az önéletrajzából: .Megértve a szocializmus építő voltát, összes földemet ingyen felajánlottam”. Mikor volt övé az a 62 hold, amit „ingyen” átadott a dolgozó nép államának? — Soha! Gatlasi Gyula, akinek apia iö cselédnyúzó föld- birtokos 'volt, ® nép verejtékén szerezte a földjét, s most is igyekszik mindent elkövetni dolgozó népünk ellen. Zubor Zoltán a füzesabonyi kirendeltség munkavezetője. Tábori csendőr volt. Most is át- kozódva emlékeznek rá a Dunántúl dolgozó parasztjai, akiktől elrefcvirálta az utolsó malacot, utolsó falat kenyeret, a visszavonuló náci fasiszták élelmezésére. S ezek a „vezetők” szilárdan támaszkodnak a „le- jebb” megbújt társaikrai Ezek azok az elemek, afóh miatt majdnem használhatatlan az újonnan felépült hórti cséplő- szín, akiknek részük van a hatvan; új siló összedülésében, kik- Inek munkája miatt^ elrontották p csányi tehénistál’ót, s akik Írnád az eo-ri volt „Izsák” íes- téküzlet átépítésénél szét kellett bontani az oszlopokat és így többezer forintos kár keletkezett. Van védőjük is. Elsősorban Rink Kálmán mérnök, aki a Kisgazdapárt jobbszámyánák volt a főkolomposai, egyidőben ai hatvani szervezet ügyvezető elnöke, — s nem Utolsósorban tartalékos százados a Horthy- hadseregben. Kidobták a vállalattól Matékovics Zoltánt, az előkészítőcsoport volt vezetőjét, aki felelőtlen, hanyag munkát végzett, részegeskedett, do! go- zóhoz nem méltó magatartást tanúsított. El akarták bocsátani Prucc László keretlegény vasbetonszerelőt is, — mindkettőért körömszakadtáig harcolt, hogy pótolhatatlan munkaerők. Rink Kálmán egy év alatt mindössze kétszer volt kint ellenőrizni és pontosan ez az oka, hogy számos helyen, komolv hibák történnek az építkezéseken. De ez az ellenőrzés hiánya máshol is megmutatkozik. Színak József, a festőrészleg vezetője, — egykori valutázó, site —- régi elveihez hűen, meglopja államunkat, különleges festékanyagokat ad el. elsősorban kukkoknak, így Molnár Sándor, Megyénk dolgozó parasztjai a tavas/: mezőgazdasági munkákra való jó felkészülés mellett a begyűjtési tervek teljesítésével illetve túlteljesítésével készülnek március 9-re, Rákos; elvtárs születésnapjára és április 4-re, légin a gyob b nemzet i ün nép ün la e. Már eddig fe egész sor község lépett párosversenyre, s nap mint nap emelkedik az olyan dolgozó parasztoknak a számi, mint a mátraderecskei Fejes b. András és Kovács t. Imre, a recski Borsos Ferenc és özvegy Tar jani József né, akik már félévi, vagy egészévi tojás- beadási kötelezettségüket is teljesítették. A megyei tanács jelentéséből kitűnik azonban, hogy a kulákok januárban tejből 19.8. tojásból 6.5, baromfiból 51.4 százalékra teljesítették csak a beadá t. Nem egy olyan község van a megyében, mint Gyóngvöstarján, ahol ebben az évben még egy deka terményt sem adtak be ia kulákok, vagy Gyönigyöspata, ahol tojásból két százalékra, baromfiból 33, és tejbő' 's csak 70 százalékba telje5'*e,'ék beadásukat. Mi a? oka ennek? Elsősorban az, hogy tarácsaink, begyűjtő- szerveink szájtátva nézik ai ku- lák mesterkedését s nem egy esetben miaguk is arra az opportunista álláspontra helyezEger, Vécsei-út 8. szám alatt lakó ládáknak is. Szinok József kiépítette a maga barát; kapcsolatát: Bozsik Lajos, a legfőbb lógók, aki mán csütörtökön abbahagyja a munkát, de megkapj® a heti bérét. Vörös Sándor brigádvezető, aiki a gyári csomagolásban érkezett fehér olajfestékhez 60 százalékban k re "a pori kevert. Ezek az ivópaijtások, s az italra telik a lopásból, csalásból. Ki a felelős azért, hagy ilyen rothadt levegőben kell dolgozni a vállalat becsületes dolgozóinak, hogy olyan nyugodtan éldegél az ellenség, mintha nem is 1953-ait írnánk? Felelősség terheli természetesen ®z üzemi pártszervezetet, meiy ugyan már ért el eredményeket ezen a téren, de még nem elég következetes az ellenséggel szembeni harcban. A taggyűlés kommunistái határozatot hoztak, hogy vitéz Kánya Nándornak semmi helye nincs ai vállalatnál. Keményen megbírálták Nagy József vállalati igazgatót is. — ennek ellenére a megyei tanács építési osztályának javaslatára a vállalat igazgatója mégis alkat maizásába vette kednék, mint a tiszanánai elszámoltató bizottság, „voltunk kint elszámoltatni a kulákokat, de nincs azoknak semmijük’’. Az ilyen opportunista álláspont azt eredményezi, hogy a tiszanánai 72 ki dák közül egy sem je'jesítette beadását. Gyöngycídai jánban a járási elszámoltató bizottság tagjait, Szabó Zoltánt. a, járási tanács dolgozóját, Erkj Istvánt és Balázs Istvánt a megyei állatbe- gyüjtő vállalat dolgozóit — mint kedves vendégeket szokás — csifkepaprikással és borral vendégelte meg Csernik Antal klilák. Vájjon azért küldték-e őket Csernik Antal kulákhoz? Nem hinnénk! A csirkepaprikással való „elszámolásról'’ tudomást szereztek a felsőbb szervek is. Mi történt? Szabó Zoltánt eltávolították a járási tanácstól. Balázs Istvánt „hozzájárulással” (?) elbocsátották az állatbegyüj- tő vállalattól — Erfci Istvánt megbüntették. A járási tanácsok legutóbb arról siránkoztak, . hogy nem tudják elszámoltatni a Mákokat, mert nincs hízójuk. A megyei- tanács ellenőrzése során kiderült, hogy a füzesabonyi jáI rásban 25. a hevesiben 17, az egri és gyöngyösiben 10—10. a péterv ás áriban öt, a hatvaniban három hízottsertés röfög a kuKánya Nándort. A pártszervezet azonban nem vonta felelősségre az igazgatót a taggyűlés határozata végrehajtásának elmulasztásért. Nagy József igazgató erélytelen ernte, jellemző káderpolitikájára, hogy elbocsátott osztáiyellenség helyére egy másikat állít he. De komoly felelősség terheli a megyei tanács építési osztályát is, mely nemcsak, hogy eltűri az osztályellenség kártevését, de még javasolja is vitéz Kánya Nándor alkalmazását, mert hisz az — mint ilyenkor mondán; szokás —■ „nélkülözhetetlen szakember. Volt mit tenni bőven a múlt esztendőben a Tatarozó Vállalat dolgozóinak. Az 1953-as esztendő mécr nagyobb feladatokat, ró a vállalat elé, — el kell végezni az elmúlt évről megmaradt munkákat is. Vessék le vállukról a kölöncöt az üzem kommunistái, becsületes dolgozói, szórják ki az ellenséget, hogy soha többé vissza ne találjon, hoigv lendületesen, eredményesen harcoljanak az évi terv sikeréért. (gy—ú) lak-portákon. Ugyanakkor a füzes abonyi járás Mákjai február 11-ig csak 16.4 százalékra teljesítették a sertésbeaidást — ezzel szemben a dolgozó parasztok 93.8 százalékra. így van ez megyei vonatkozásban is. Amíg a dolgozó parasztok 120 százalékra teljesítették a hizc/ttsertés- beadást, a kulákok csak 31.3 százalékra! Mit mutat ez? Azt, hogy községi és járási tanácsaink és a begyűjtési szervek meghátrálnak a kulák előtt. Ugyanakkor a dolgozó parasztoktól akarják behajtani, még a kulák beadási kötelezettségét is — fő, hogy a „globális” teljesítés meglegyen. Ez bűn, felelőtlenség a dolgozó néppel szemben, megcsúfolása pártunk parasztpolitikájának. A dolgozó parasztok többsége tudja -kötelességét és becsülettel teljesíti, sőt túlteljesíti 9 beadást. De nerp azért, hogy a Máikon „segítsenek”, aki évszázadokon keresztül vérét szívta a falunak, hanem azért, mert hazafias ügyüknek tekintik kötelezettségeik teljesítését. Állami és begyüjtőszerveink, ne éljenek vissza a becsületes dolgozó parasztok hazajiasságá- val, lépjenek fel keményen, a törvény szigorával a szabotáló kulák elleni Kemény harcot a begyűjtést szabotáló kulákok ellen ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A gyorsolvasztás élharcosai A Szovjetunióban az acéltermelés fokozásáért folyó harcban az elsők között ért el kimagasló győzelmet Vaszilij Amoszov, akinek munkásélete még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt kezdődött. Har- trúnfhaJ évvel ezelőtt mondott búcsút szülőfalujának és beállt napszámosnak Juzovka, a mai donyecmedencei Sztálino kohászati gyárába. A polgárháború éveiben fegyverrel harcolt a fehérgá'dista bandák ellen. Csak 1924-ben tért vissza a gyárba azzal az elhatározással, hogy olvasztár lesz. A harmincas évek végén már országszerte ismerték a nevét. A donyecmedencei olvasztárok között ő volt az első, aki áttért a gyorsolvasztásra: 14 óráról 8, majd pedig 6 órára csökkentette az adagidőt. Amikor 194Fben a hitlerista csapatok megtámadták a Szovjetuniót, a sztálinói kohászati gyárat is áttelepítették az Uraiba. Amoszov a háború évei alatt a zlatouszti kohászati gyár egyik Martin-kemencéje mellett állt őrt. Rendkívül nagy önfeláldozással végezte munkáját. s napról napra újabb munkagyőzelmeket ért el. Két fia: Szomjon és Viktor hősi halált halt a csatatéren, a bánat azonban nem lörte meg az apa szívét, további hőstettekre lelkesítette Amoszov elvtársat, aki brigádjával a háború éveiben nem kevesebb mint 37.700 tonna acélt olvasztott — terven felül. A győzelem után nem tért vissza Sztálinóba. Nagyon a szívéhez nőtt az uráli gyár. A háború utáni ötéves terv időszakában is az élen járt és a gyárban elsőnek teljesítette ötéves tervét, mégpedig három év és három hónap alatt. Vaszilij Amoszovot a párt nevelte határtalan odaadásra a szovjet nép ügye iránt, bátorságra és kitartásra. A szovjet nép méltányolta a híres olvasztár munkáját és beválasztotta őt az allamhatalom legmagasabb szervébe: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. Vaszilij Amoszov elvtárs nálunk is járt, ellátogatott a Diósgyőri Martinászokhoz és aprólékosan elmagyarázta kipró- ca.t munkamódszerét. — A műszak nálam abban a percben kezdődik, amikor belépek az üzembe — mondotta, majd így folytatta: Mindenekelőtt részletesen kikérdezem az előző műszak olvasztárát arról, hogy milyen állapotban van a kemence, a kemencefenék, a csapolónyílás, a boltozat, hogyan működnek oz ellenőrző mérőeszközök, rendben van-e az irányváltó, a fűtőberendezés és hogyan működik a porlasztó. Ezután ellenőrzőm az olvasztás menetének előírását. A kemenceátvételt a legapró’.ékosabban végzem. Senkinek sem hiszek és nem engedek az átvétel gondosságából, bárki állt is az előző műszakban a kemencénél. Az olvasztár úgy szeresse a kemencét, mint saját gyermekét. Tíz naponként nyolc órás tervszerű javításra kell leállítani a kemencét, hogy kijavítsuk a kemence fenekét, a tűzhidat és a hátsófalat. A jól működő kemence a legnagyobb segítségé az olvasztárnak. Elmondotta a magyar olvasztároknak, hogy a gyorsolvasztás már akkor megkezdődik, amikor még az előző adag forr a kemencében, majd hosszan elmagyarázta, az egész folyamatot. Az olvasztárok ma is szeretettet emlékeznek vissza Amoszov elvtárs, az uráli olvasztár baráii if mutatásaira. jüÜLPOLITltCAl Újabb kalandok tervei A legutóbbi idők eseményei azt mutatják, hogy az amerikai imperial sít ák lázas előkészületeket tesznek újabb távolkeleti katonai kalandokra, a koreai nép elten folytatóit támadó háború kiszélesítésére. Többek között erről tanúskodik, mint a „Nqdcn Színműn” című koreai lap írja, az amerikai tábornokok egyre sűrűbb délkoreai látogatása. Ismeretes, hogy j'anuár 23-án a Pentagon elmozdította állásából Van Fleet tábornokot, a Koreában tevékenykedő amerikai támadó csapatok főparancsnokát, aki nem tudta teljesíteni az Egyesült Államok vezető köreinek követeléseit és nem tudott győzelmet kivívni. Helyére az amerikai hadsereg vezérkari főnökének helyettesét, Maxwell Taylor tábornokot nevezték ki. Taylor érkezését Co llosnak, az amerikai hadsereg vezérkari főnökének látogatása előzte meg, aki Clark tábornokkal együtt repült Szöulba. A délkoreai látogatók névsorát az amerikai hadsereg szállítási szolgálatának vezetője és a 3. amerikai hadsereg főparancsnokának helyettese egészíti ki. Az amerikai tábornokok dél- koreai látogatásának célja egyszeribe világos lesz, mutat rá a „Nodon Színműn”, ha megnézzük az Associated Press amerikai hírügynökség egyik közleményét, amelyben a következő állt: „ ... Egyre jobban igazoltnak látszik az a feltevés, hogy tavasszal megindul az ENSZ- csapatok támadása” (így nevezi az imperialista sajtó az intervenciós csapatokat). A France Press és a United Press hírügynökségek washingtoni közleményeiből ítélve, az új támadás terve a következő; 1. szárazföldi és tengeri hadműveletek megkezdése, ejtőernyős egységek bevetése Eszak-Korea mögöttes .területein, a jetenlegi arcvonal áttörése és újabb arcvonal létrehozása a 40. szélességi kör mentén. 2. a hadműveletek kiegészítése a Kínai Nép- köztársaság ellen irányuló tengeri, szárazföldi és légi hadműveletekkel, Kína tengerpartjának blokádja, Csang Kai-sek fé'e kémek és kártevők átdobása az ország belsejébe Amint a „Nodon Színműn” írja, az amerikai imperialisták újabb kalandortámadásukat olcsó ágyútöltetékkel akarják keresztülvinni. Ezért jóformán az egész délkoreai lakosságot mozgósítják a liszlnmanista hadseregbe. Az amerikai imperialisták ezenkívül á gy ütötte! éknek szándékoznak felhaszná'ni a japán szamurájokat, valamint a Taivan- szlgeten lévő Csang Kai'Sek band'ltákat. Február elején meglátogatta Csang Kai-seket Tai- van sz'get én Colins és Taylor tábornok. Azt, hogy az amerikai imperialisták kombinált szárazföldi és tengeri támadásra készülődnek Eszak-Korea ellen, nemcsak Van Fleet leváltása és Taylor kinevezése erősíti meg, aki a második világháború idején az Egyesült Államok egyik ejtőernyős hadosztályának parancsnoka vett. Látható ez mindenekelőtt abból, hogy Dél-Korea kikötőiben erőltetett ütemben vonják össze a partraszálló alakulatokat, előkészítik az ejtőernyős egységeket. De, amint a „Nodon Színműn” rámutat, maga az amerikai sajtó is kilátástalannak tekint egy ilyen kétoldalú támadást”. A „Nodon Színműn” a „Washington Post” katonai szemleírójára hivatkozik, aki, mint a lap közli, megírja, hogy először, az ilyen támadáshoz szükséges erők felhalmozása le galába kilenc hónapot vesz igénybe: másodszor, a támadás ötvenezer, sőt még több halottba és sebesü tbe kerülheti Ilyen támadásnál a legrosszabb esetekben annak veszélye is fennáll, — jegyzi meg a '„Washington Post” katonai szemeírója, — hogy az utolsó emberig mindenki eípusztul. A „Nodon Szinmun” az amerikai háborús gyujtogatoknak a koreai háború kiterjesztésére irányuló gyanús mozgolódását értékelve rámutat, hogy a koreai nép nyugodtan figyeli az agresz- szor mesterkedéseit és nem fél az újabb támadásoktól, bárhol indítsák is meg azokat az amerikai intervenciósok. Minél átfogóbb lesz az új támadás, annál nagyobb vereség vár az intervenciósokra.
