Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-15 / 14. szám
te 2 NI PgJ SAG T953 február T*. Heves megye legjobb merni bizottságainak elnökei értekezletet tartottak Egerben X _ Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége a megye legjobb ÜB elnökeinek részvételével értekezletet tartott Egerben, melyen megtárgyalták a februári terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Furucz János elvtárs, az SZMT megyei titkára beszámolójában . ismertette az elmúlt esztendő tervteljesítésének eredményeit, s rámutatott arra, hogy a siker kivívásában jelentős segítséget' nyújtott a szakszervezet versenyszervező és értékelő munkája. A . szakszervezetek XVIII. kongresszusának határozattervezete, s annak megvitatása új lendületet ad mindenütt a munkaversenynek, széleskörben biztosítja a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseinek meghallgatását. 1 A munkaversenynek döntő jszerepe van a termelékenység temetésében, tükrözi azt a megváltozott viszonyt, mely összeköti dolgozóinkat országépítő inagv munkájukkal. A verseny hi- lalakítását sokhelyütt azonban a bürokratizmus, a szociá-ldemo- kratSzmus akadályozza. — az ellenség a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik gátolni termelékenységünk emelését, ötéves tervünk építését. Részletesen foglalkozott a továbbiakban azzal, hogy milyen módszerrel kell szervezni a versenyt, hogy az valóban építésünk lendítő erejévé váljon. Ahol jó a versenyvállalás, ahol értékelik azok teljesítését, 'megdicsérik a jó teljesítő dolgozókat, ahol megbírálják a hanyagokat és fegyelmezetleneket, ott döntő módon biztosították a terv teljesítéséhez szükséges feltéteteket. Példákkal támasztotta alá Furucz János elvtárs, hogy a verseny nyilvántartása, rendszeres értékelése, s nem utolsósorban a bizalmiak jó munkája nyomán egyenletesen emelkedik a termelékenység. A rózsaszentmártoni IX-es akna, a Máíravidéki Erőmű, s még több más vállalat üzemi bizottsága azonban hanyag, nemtörődöm magatartást tanúsít a verseny értékelése terén, s nem kismértékben ez az oka, hogy ezekben az üzemekben, elmaradtak a januári tervteliesíté- sek. Az üzemi bizofeágofaiaik sokkal alaposabban kell foglalkozni a műszakiak versenyével, a bizalmiak munkájával. A februári terv teljesítésének legfontosabb feladata, hogy az üzemi bizottságok megértsék: a terv- teljesítését csak harc útján lehet biztosítani. Éppen ezért a felajánlások szervezésével ösz- sze kell kapcsolni a különböző mozgalmakra való mozgósítást — a Loy-, Gazda-, Deák-, Rő- der-motzgalmak — segítségével biztosíthatjuk csak ötéves tervünk negyedik esztendejének sikerét. Harcoljanak az üzemi bizottságok a munkavédelmi rendszabályok betartásáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Ha a szakszervezeti munka középpontjában ezek a feladatok állnak, akkor minden lehetőség megvan. hogv a tervet, ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. A hozzászólásokban a részvevő UB-elnökök beszárrbftak! az üzemükben folyó verseny eredményeiről, a bizalmiak munkájáról. Tóth István a recski ércbányából, arról beszélt, hogy a kéthetenkiimt megtartandó bizalmi értekezleten rendszeresen megbírálják a hanyagul dolgozó bizalmiakat és megdicsérik azokat, akik jó munkát végezlek. A verseny- táblán nemcsak az elért teije- sítményszázaiékokat, hanem a keresetet is feltüntetik és ez igen jó kihatással van a dolgozókra. Kiss Károly elvtárs - a SZOT országos központjának kiküldötte rámutatott, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladata a munkaversenyek szervezése, értékelése és ellenőrzése. Minden hónapban számoltassák be az üzem vezetőit, milyen nehézségek vannak a munkában és milyen módon lehetne azt kijavítani. Gubányi Mátyás a piplshegyi építkezés, Kazareczki Béla a rózsaszent- mártoni bányaüzem ÜB-titkárai után Vitányi Imre a Bélapátfalvi Cementgyár ÜB-titbár® szólalt fel és elmondotta, hogy a dolgozók már maguk követetik a bizalmiaktól: közöljék elért eredményeiket. Az iskolákban a gyermekekkel is tudatosítják, hogy milyen eredményt ért el édesapjuk a munkáiban, — hiba az, hogy számos üzemrészben azonban még most sincs meg a versanytábla és ha meg is van. mint a javítóüzemben, nem értékelik rajta rendszeresen a dolgozók teljesítményeit. Furucz János elvtárs válaszadása után végeiért az értekezlet. Értekezletet tartottak a női traktoristák Az értekezleten Bukus Ibolya a megyei gépcsoport osztályának politikai munkatársai ismertette a női traktorosok előtt álló feladatokat. Bukus elvtársnő beszámolóját számos hozzászólás követte. Oszlaci Mária a káli gépállomás 17 éves traktorosa elmondotta, hogy már két éve dolgozik a gép állomáson és ez alatt az idő alatt két és félhóna.pos traktor- vezetői és öthónapos brigád- vezeiői tanfolyamot végzett. A tanultakat a gyakorlatban is hasznosítja, brigádjával, versenyre hívta ki a férfi traktorosokat. Megígérte, hogy március végéig két nődolgozót szervez be a gépállomásra. Deák Béláné háromtryermekes anya, a tarnaszentaildásii gépállomás traktoristája örömmel mondotta, hogy nem ült fel az ellenséges agitációnaik és becsülettel megállja a helyét a gépek mellett is. Az elmúlt esztendőben is az őszi szántás-vetési munkákban 70 százalékkal megelőzte a férfi traktorosokat, a tavaszi munkára pedig versenyre hívta a merve összes női traktorosait, mdytai vállalta: tavaszi tervét 110 százalékra teljesíti. A női traktorosak végtM határozatot fogadtak el, melyben megfogadták, hogy március 31-ig 60 női traktorost szerveznek be, a tavaszi tervüket 110 százalékra teljesítik, év végére pedig elérik, hogy a megye traktorosainak 50 százaléka női dolgozók lesznek. SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉK KÁLBAN A Szabad Föld Téfi Esték előadásai egyre inkább középpontjává válnak községeink élénkülő kulturális életének. Az előadások megszervezésével kapcsolatban még mutatkoznak hiányosságok, de legtöbb helyen sikeresen folynak és a hallgatók létszáma napról napra emelkedik. Mezőtárkány és Márkáz példája is mutatja, hogy ahol a tömegszervezetek aktívan bekapcsolódnak a Szabad Föld Téli Esték szervezésébe, ott emelkedik az érdeklődők száma „Községünkben — írja Tóth János — komoly hiányosságok voltak a Szabad Föld Téli Esték megszervezésénél. A tanács lebecsülte ezt a komoly fetadatot és arra várt, hogy majd a tömegszervezetek irányítják a szervezést. A tömegszervezetek természetesen a tanácstól várják a kezdeményezést. Ennek a huzavonának az lett az eredménye, hogy mindenki beszélt ugyan a Szabad Föld Téti Estékről, de gyakorlatilag nem kezdeményezett senki. Láttuk, hogy ezen változtatni kell és az egyik végrehajtóbizottsági ülésen ■— ahol a purttitkár és a népművelési ügyvezető is megjelent — határozatot hoztunk, hogy a Szabad Föld Téli Esték látogatottságát növeljük. Egy-egy előadás után táncmulatságot rendezünk. De ez az eredmény sem volt kielégítő, mert csak a fiatalok látogatták a Szabad Föld Ítéli Estéket, az idősebbek távolmaradtak. Érdekeltté aka'tuk tenni a dolgozó parasztságot is. ezért külön házcsoportokat szerveztünk, melynek élére egy-egy tanácstag, vagy kötelezettségét elsőnek teljesítő dolgozó paraszt állt. házcsoportonként kisgyűlé- sehét tartottak. Ht magyarázták meg többek között a Szabad Föld Téli Esték jelentőségét is. Inti értük el azt, hogy egy-egy előadáson már 200 dolgozó parasztnál több is megjelent. A január 27-i Szabad Föld Téli Estén ismertettük az új begyűjtési rendeletet és ekkor több felajánlás született. Több mint 50 dolgozó paraszt vállalta, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére teljesíti első negyedévi beadási kötelezettségét. Ma már mindenki otthonosan érzi magát a fűtött kúttúrotthonban, ahol az előadások időn a fiatalok vidám műsorral szórakoztatják dolgozóínnal.” Ebből a példákból tanuljanak azok a községek is, ahol elhanyagolták a dolgozók nevelését, mint például Bélapátfalván is, ahol egy-egy előadáson 10— 15-en jelentek meg. Minden községben el kell érni azt, hogy az előadások komolyan segítsék a dolgozó parasztokat munkájuk megjavításában és »mozgósítsák őket a párt- és kormányhatározatokban foglaltak végrehajtására. Úgy neveljük gyermekeinket, hogy jó hazafiak legyenek Nagy érdeklődéssel olvastam aiz újságban kormányunk szerető gondoskodását az anyák és a csecsemők védelméről. Feleségemmel különösen nagyra értékeljük ezt az intézkedést, hiszen nekünk is van öt gyermekünk. Emlékszünk még a múltra, amikor féltünk és rettegtünk a gyermektől, mert sohasem tudtuk, hogy mit hoz a holnap és mit adunk nekik enni. Cselédember voltam, fillérekért dolgoztam kora reggeltől, késő estig Németh Bertalan kuláknál és társainál. Amikor feleségem teherbe esett, sokat gondolkoztunk azon, hogy honnan és miből veszünk babakelengyét, orvosra, kórházra pedig gondolni sem mertünk. Segítségért nem fordulhattunk sehová, mert akkoriban piég a vizet is sajnálták tőlünk. A magunk erejéből küszködtünk és neveltük keservesen gyermekeinket. Sok volna elmondani, hogy a felszabadulás óta mennyit változott az életünk. Tagja vagyok a Szabadság termelőcsoportnak és becsületes munkám után gyermekeim semmiben sem szenvednek hiányt. Nem járnak télen mezítláb, van cipőjük, gumicsizmájuk, a téli ruhákat még a nyáron beszereztem. Tiszta, napfényes lakásban lakunk és ha szép idő van, kimehetnek az udvarra is játszani, mert nem kell félni attól, hogy útban lesznek a „nagyságos urnák”. A'em rettegünk már a gyermektől sem, hiszen az új rendelet szerint az anyák a 'terhesség ideje alatt orvosi kezelést, a szülés után ingyen csecsemőkelengyét, felemelt anyasági segélyt kapnak, azonkívül díjmentes a szülés is. Mi nagyon szeretjük gyermekeinket, úgy neveljük őket, hogy jó hazafiak legyenek, szeressék hazájukat, amely embert nevel belőlük. ZSÖKA AKDRAS mezőtárkányi tszcs-tag Megjelent az Anyag- és Adatszolgáltatás Az MDP Központi Vezetősége Agit. Prop. Osztályának folyóirataiban az alábbi fontosabb cikkeket olvashatjuk: „A lenlniz- mua — korunk zászlaja", G. Kozlov: „A szoeiaUzmu? gazdasági alaptörvénye“ és Sz. Vígod- szikii: „A modem kapitalizmus gazdasági alaptörvénye" című írása Sztálin eívtáca új művének tanulmányozásához ad nagy segítséget. M. Szusz’.ov: ,,Megjegyzések P. Fedoszojev cikkeivel 'kapcsolatban". V. Berjozin.: „A sztrájkhairc fokozása a tőkés országokban" c. cikke, valamint W. Ulbricht: .,A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tanulságai a szocializmusnak a Német Demokratikus Köztársaságban való felépítése szempontjából“. Miért késik a bélapátfalvi Cementgyárban a loesche-szénörlőmalom építése meg nekik, hogy ezzel békés Az egri 63/5. számú Magasépítő Vállalat 1952 július 23-án kezdte meg- a legkorszerűbb leosdie-szénőrlömalom építését a Bélapátfalvi Cementgyárban, melyei december 31-re be kellett volna fejezni. A vállalat vezetősége rosszul gazdálkodott a rendelkezésére álló munkaerővel. Előfordult, hogy mikor betonoztak — nem gondoskodtak elég ácsról, eikik a faburkolatot készítették volna elő — s ez hátráltatta a betonozás munkáját. Később az építkezés határidejét 1953 február 25-re halasztották el. De még most sem biztosította biz építkezés vezetősége, hogy valóban határidőre befejezzék a loesche-malom építését. Legnagyobb akadálya, hogy a dolgozók nem kanjuk meg előre a munhautatványukat. Nem tudják 'B brigádok, hogy mit kell elvégezniük egy hónap alatt, s azt sem, hogy mennyit keresnek havonta. A vállalat üzemi bizottsága ia hibák megszüntetése és a dolgozók nevelése érdekében még 1952 november hónapban mű- helyb'izottságpit szervezett, hogy ezzel is megkönnyítse az építés- vezetőség munkáját. A műhely- bizottság azonban nem oldotta meg a reáháruló feladatokat. Nem tartott rendszeres értekezletei, elhanyagolt® a szakszervezeti bizalmi és brigádvezetői értekezletek megtartásáé is. A szervezetlenség okozója Banáth János műhelytitkár, a-ki az aktívák mozgósítása nélkül, a dolgozóktól elszakadva akarta megoldani a munkaszervezés felelősségteljes munkáját. Baráth János és brigádja a termelésben megállja a helyét, de az is fontos, hogy kellően bevonja a dolgozókat a munkaversenybe és a brigádok munkáját naponta értékelje, a jó eredményeket népszerűsítse. De erről megfeledkezett Baráth elvtársi Nem gondoskodott a műhely- bizottság arról sem, hogy az építkezés versenytáblája, a dolgozók dicsőségtáblája legyen. A ter .elésben elért új eredményeket, munkahőstetteket hetekig nem ismertetik a dolgozókkal: Oláh Jenő vasbetonszerelő- brigád hősies munkája is ezt bizonyítja, amely hideget, havat és sarat semmibe véve, decemberben 100 százalékig teljesítette felajánlását. De vannak olyan dolgozók is — akikkel nem' fog lalkozott a műhelybizottság —, mint Szabó András, Jankovics Ignác segédmunkások és Biró Ferenc ács, akik hanyag, fegyelmezetlen magatartásukkal szégyenfoltjai az ott dolgozó munkatársaiknak. Nem .magyarázták építésünket gátolják, 6 az ellenség szekerét tolják. A loesche-malom felépítése nem közömbös népgazdaságunk számára, miivel a cement olyan 'alapanyagunk, melynek hiánya miatt sok gyár, kultúrház, iskola és munkásotthon késve épül fel. Ezért szívlelje meg Hevesy Sándor főmérnök is, hogy a leg fontosabb feladat: a szénőrtö malom határidőre való befejezése. Biztosítsa következetesen a műszaki feltételeket és tartsa beadott szavát. Ne rettenjen vissz® a nehézségektől. Tegyék magukévá a vállalat műszaki és fizikai dolgozói Gerő elvtársnak a Központi Vezetőségi ülésen mondott beszámolóját és szüntessék meg a íazasáigokat, a rossz műszaki irányítást. Erdélyi Bertalan 63/5. Vállalat ÜB-elnöke épülő mmmmí - épülő szóim« A szovjet filmművészet a békeharcban A szocialista-realista művészet a népek és nemzetek egyenjogúságának eszméjét hirdeti. Elve az igazság, az eszmeiség és a pártosság. Történetének minden szakaszában együttműködésre és barátságra hívta fel a világ népeit. A Szovjetunió a filmművészetet is felhasználja a béke eszméjének hirdetésére és a háborús uszítók leleplezésére. A szovjet filmművészet különös ereje abban van. hogy a világ egyszerű dolgozóihoz fordul, védelmezi érdekeit é® a kwimun'zmus eszméjét viszi közelebb hozzájuk. Ez a döntő fordulat az élenjáró szovjet filmművészet hatására és közvetlen segítségével következett be. A szovjet filmművészet elvei és hagyományai mély hatásit gyakoroltak a népi demokratikus országok filmművészetének fejlődésére. A múlt év nyarán lezajlott VII. nemzetközi filmfesztivál a haladó filmművészet újabb ragyogó győzelme volt. Méltán arattak nagy sikert a békeharc nagy eszméjétől áthatott szovjet filmek. A szovjet filmművészet legfőbb témája a békéért, demokráciáért. szocializmusért, a gyermekek boldog jövőjéért vívott harc. Gondoljunk csak a „Csapa- jev’1, „A kormány tagja', a „Nagy hazafi", az „Eskü", az „Egy életen át”, „Az ifjú gárda í és a ..Berlin eleste’1 című szovjet filmekre. Ezek az igazi hazaíi- ságtól áthatott alkotások konkrét, eleven ábrázolásokban fejezik ki a sztálini politika gondolatát, amelynek célja a kommunizmus felépítése. A szovjet film hősében megtestesülnek a szovjet ember tipikus vonásai, a munka és az alkotás öröme. A XIX. pártkongresszuson elhangzott beszédek fényében kür lönösen nagy jelentőségre tesz*, nek szert az „Orosz kérdés", t „Találkozás az Elbán", a „Kárhozottak összeesküvése’1, a „Van hazájuk’1 és a „Titkos megbízatás" című szovjet filmek, amelyek teljes egészükben a háborús gyújtogatok bűnös üzelme.lnek leleplezését) szolgálják. Ezek a filmek témájukra és művészi megoldásukra nézve teljesen különbözők. Azonban egyesi 15 őket a közös cél: az amerikai imperializmus elleni harc. A barátság és győzelem útja Fedosz Savljugin, Sztálin-díjas szovjet kőműves írta: A háború utáni időben ellátogattam Európa északi és déli részébe, jártam Finnországban és Magyarországon. Finnországban résztvettem az építőmunkások szakszervezetének kongresszusán, ellátogattam több építkezéshez, s tobbé-kevçsbbé képet alkothattam az ácsok, kőművesek és a többi építőmunkások életéről. A finn fővárosban az embert mindenekelőtt meglepi, hogy milyen kevés az építkezés, azután szembeötlik az elmaradott építési! technika. Sehol nem láttam toronydariíkat, felvonókat vagy habarcskészítő központokat és azt a sok más gépet, amely nálunk a Szovjetunióban már megszokott jelenség. Ezzel szemben Helsinkiben láttam olyan munkásokat, akik a hátukon cipelték fel az építőállványra a téglát. Leggyakrabban nők végzik ezt a munkát, akiknek 30—40 százalékkal kevesebb bért fizetnek, mint a férfiaknak. A finn építő- munkások elbeszélése szerint keresetük még a napi kenyérre is alig elegendő. Ez a helyzet Finnországban. Egészen más, szívet megörvendeztető képet láttam a Magyar Népköztársaság városaiban és falvaiban. Láttam az országot, amelyet magával ragadott a békés teremtő munka nagyszerű lendülete, találkoztam a néppel, amelyet a szocializmus építésében elért sikerek lelkesítenek. A kőműves szemével néztem az új Magyarországot Mindenfelé az építőniunka hatalmas sikereit láttam. Az a megtisztelő feladat jutott részemül, hogy a magyar építő- munkásokat a falazás élenjáró sztahanovista módszereivel ismertessem meg. A munkának ilyenfajta módszerei csak ott 1er hetségcsek, ahol nincs munka-? nélküliség, ahol a munkások nem féltékenyek egymásra, ahol minden munkás érdekelt a közös ügy sikerében, örömmel tapasztaltam, hogy a magyar munkások milyen szívélyesen fogadták az élenjáró szovjet módszereket. A Magyar Népköztársaság dolgozóinak sikerei őszinte örömet váltanak ki a szovjet emberekből. A szovjet és magyar nép barátsága akikor keletkezett, amikor a Szovjet Hadsereg katonái a hitlerista horda megsemmisítésével meghozták Magyarország népeinek a régvárt szabadságot Ez a barátlság a háború utáni békés építés éveiben nagymértékben tovább erősödött. A szovjet emberek örülnek a baráti magyar nép sikereinek s a szocializmus építésében elért eredményeinek. KÜLPOLITIKAI JEGYZET A találékony alezredes A „Military Rewue" című amerikai katonai folyóirat nemrég azzal örvendeztette meg olvasóit, hogy újabb ágyútöltelék- tartalékokat fedezett fel. Ezúttal „tundra-hadseregről’1 van szó Észak-Amerika törzslakóiból, eszkimókból, indiánokból és aleu- tákból akarják összeverbuválni. „Az összes hozzáférhető emberforrások kiaknázásakor figyelembe kell vennünk a bennszülött eszkimókat, indiánokat és aleutá- kat is’1 — hangoztat ja Blackney alezredes „Alaszka biztonsága” és a „tundra-hadsereg” című cikkében. Alaszka és a környező szigetek törzslakosságát sem hagyták figyelmen kívül az amerikai vezető körök. Az őslakosság kénytelen primitív életmódot folytatni, lényegében lassú kihalásra van kárhoztatva az éhínség és a KÖLCSÖNÖS nélkülözések miatt. A cikk szerzője beismeri, hogy Alaszka bér nszüíött lakossága olyan viszonyok között él, amelyeket, szavai szerint, „szinte nem is lehet elviselni.’1 De éppen ez serkenti a találékony alezredest arra a gondolatra, hogy a bennszülött lakosság „potenciális hadianyag’1. Méghozzá igen olcsó és igénytelen. „A legnagyobb előnyünkre válhat, ha őrcsoportoknak és felderítő alakulatoknak használhatjuk őket s így határainkat ezer mérfölddel előbbre tolhatjuk a valószínű ellenfél irányában’* — írja Blackney. A „tundra-hadsereg" konkrét feladatot kap — felderítő járőrttevékenységet kell folytatnia szovjet területen. „Katonai szempontból hiba volna, ha nem végeznénk kellő értékű felderítést a lehetséges ellenfél ellen" — jelentette. UDVARIASSÁG !3M&ék uraim... tessék \ t 4 1
