Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-05 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PARTBIZ OTTS A ti ÄKAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, U. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 FEBRUÁR 5. ötéves népgazdasági tervünk nagy gondot fordít a dolgozód egész­ségvédőimére. Képünkön az ózdi új kórház látható, amely & ha-tai- más gyár üzemet körülvevő dombok egyikén őrködik a kohászok egészsége felett A HELYI IPAR UJ FELADATAI Alig egy-két esztendős múltra tekinthet vissza, de máris ko­moly fejlődést mutat megyénk helyi ipara. A fejlődés nyomán lényegesen megj avult a megye dolgozóinak ellátása, egyre sok­oldalúbb, egvre nagvobb arányú munkát végeznek a helvi ipar Üzemei. Az egri Finommechani­kai Vállalat irodagép]avísó, töi- tötob'készítő .és javító, mérleg- 'készítő és javító részlegei jelen­tős segítséget nyújtanak a város dolgozóinak. A helyi ipar hiva­talit arra, hogy elvégezze az egyes javítási munkákat, hegy tehermentesítse n aigyipa runkat feladatúik végrehajtásában. Másfél esztendővel ezelőtt, mindössze hat helyi ipari vállalat volt a megyében, — az elmúlt év végére ez a szám 12-re emelke­dett Olyan új üzemek kezdték meg a munkát, mint a Gyermek- kocsigyár, a Fűrész- és Faipari Vállalat. Rövidesen megkezdi munkáját a demizson és kosárfo­nást végző helyi ipari üzem is. A fejlődés méginkább megmutat­kozik a termelésben. A kisipari vállalatok rövid egy esztendő alatt megtöbbszörözték termelé­süket, a jó műszaki előfeltételek, a lelkes verseny nyomán egyre fokozottabb mértékben képesek kielégíteni dolgozó népünk igé­nyeit. A Hevesmegvei Autóipari Vállalat 1951-ben 146 százalékra teljesítette tervét — 1952-ben már 374 százalékban teljesítette előirányzatát. Az elmúlt eszten­dőben nem volt egyetlen olyan üzem sem, amely ne teljesí ette volna már Sztálin elvtárs szüle­tésnapiára az évi tervét. A helyi ipari üzemeket rs a •párt- és’kormányhatáfozatók be­tartása segítette a feladatok el­végzésére. Keménv harc folyik a termelékenység állandó növelése, az önköltség csökkentése és a versenymozgalom kiszélesítése érdekében. A Hevesmegvei Fű­rész- és Faipari Vállalat dolgozói ócska selejtgépehet javítottak hi., míg a Gyermekkocsi gyár haszná­laton kívüli esztergagépet alakí­tott át marógéppé, — Üyen módszerekkel harcolnak az ön­költség csökkentéséért, a terme­lékenység emeléséért. Jelentős eredményekről adhat számot, megyénk 61 kisipari termelőszövetkezete is — minden városban, minden községben se­gíti dolgozóink ellátását. A leg­jobb munkát az egri nőiszabó KTSZ végezte, mely 75 százalé­kos béralap teljesítés mellett 115 százalékban tett eleget elmúlt évi tervének. Jó munkát végez a hat­vani cipész KTSZ és még egész sor más kisipari termelőszövet­kezet. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy a megnövekedett feladatoknak megfelelően, minde­nütt szervezett, eredményes munka folyik. Több helvi ipari üzemben nincsenek biztosítva a kellő műszaki feltételek, s bár az egész helvi iparban a dolgozók 85 százaléka van versenyben, nem eléggé terjedtek el az élen­járók módszerei, nem értékelik megfelelően a verseny eredmé­nyeit. Komoly hiányosság az is, hogy az üzemeK egyrésze nem eléggé öntevékeny, nem próbál­ják saját erejükből megjavítani gépesítésüket s emiatt komoly nehézségekkel kell. megbirkózni a. terv teljesítésében. A Hevesmegvei Kő- és Homok­bánya Vállalatnál mindent kéz­zel csinálnak. Talicskával szál­lítják a kővet és a homokot, — természetesen ilyen körülmények között nem a legjobb munkát végzi ez a hely ipari vállalat, el­maradt a többi üzemrészek telje­sítményei mögött. A rossz munkaszervezés, mun­kaszellem, a versenymozgalom hiányossága azt eredményezte, hogy a tiszanánai, valamint az abasári vegyes KTSZ messze el­maradt elmúlt évi terve teljesí­tésében. Általános jelenség, hogy a falusi kisipari termelő- szövetkezetben nem folyik terv­szerű verseny, az itt dolgozók nagyrésze még nem értette meg, hogy' ötéves tervünk építésének egyik legfcntasaibb fegyverekép­pen a szocialista munkaverseny. Ebben az esztendőben a tava­lyinál sokkal jobb, s sokkal több munkát kelt végezni a helyi ipari üzemeinknek. 1951-hez vi­szonyítva a Hevesmegyei Autó­javító ' Vállalatnak 524 százalék­kal emelkedett tervelőirányzata. Ez megköveteli, hogy a felügye­leti és irányító szerveknek az ed­diginél sokkal nagyobb gondot keli fordítani a helyi ipar fejlő­désére. A legnagyobb hiba eddig az volt, hogy a tanácsok ipari osz­tálya és csoportja csak „elvi" irányítást adott, elhanyagolták ’ közvetlen ellenőrzést. Tö'bb se­gítséget kell adni a KISZÖV-nek s a kisipari termelőszövetkezetek munkájába. Olyanná kell fejlesz­teni a rendszeres ellenőrzést, hogy az a helyszínen adjon gya­korlati segítséget a hibák és hiá­nyosságok kijavításához. A dol­gozók igényeinek növekedése fel­tétlenül megköveteli, hogy me­gyénk helyi ipara ez évben még erőteljesebben fejlődjön, túltelje­sítse előirányzatát. Ehhez szük­séges az is, hogy a vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek vezetői következetesen harcolja­nak a versenvmozgalomban a műszaki előfeltételek biztosításá­ban tapasztalható hiányosságok felszámolásáért. Minden szövetkezetnél és vál­lalatnál ki kell szélesíteni a dol­gozók szocialista munka verse­nyét. Nem mindenki áll még ver­senyben azok közül sem, akik ugyan „papíron" versenyeznék, nincs kialakulva a munkamód­szerátadómozgalom, nem ismeri még a dolgozók többsége a Gaz­da-mozgalom jelentőségét sem. Az üzemi pártszervezetek sem látják még legtöbb helyen felada­taikat, nem érzik felelősségüké', a dolgozók nevelésében, a ter­melés állandó növekedésében. Bírálják bátran a vezetést, ad­janak tanácsot a hibák kijaví­tásához. Harcoljanak az ellen­séggel szemben, a maradi né­zetek ellen, az újért, az ered­ményesebb munkamódszerekért. A helyi iparban dolgozók és vezetők használják fel az elmúlt év tapasztalatait és indítsanak harcot a helvi ipar tervének tel­jesítéséért és túlteljesítéséért. A helyi ipar jó munkája elválaszt­hatatlan ötéves tervünk építésé­től. Öntöznek az egri járás termelőcsoportjai Az elmúlt aszályos esztendő­ből okulva a tél folyamán az egri járás számos termelőcso- portia felkészül az öntözéses gazdálkodásra. A maklártá'yai termelöcsopcrtok a 85 hold zöld­ségtermesztésből 32 holdat már öntözéses területen termelnek. Az öntözött területek trágyázá­sa. a talajmunka, a csatornák építése már mindenütt folyik. Élenjár ebben a munkában a taiakláriáival Szabadság tszcs, ahol a nyolc holdass öntözéses kertészetet már megtrágvázták és alászántották. A szántást úgy végezték, hogy az öntözőbaráz­dák helye már részben elkészült és tavasszal már csak kevés kézi erőre lesz szükség. A zöld­ségtermesztéssel foglalkozó ter­mel őcsoporíok ebben az eszten­dőben már külön kertészeti bri­gádokat, munkacsapatokat szer­veznek, bogv ezzei is biztosítsák a nagyobb terméshozamot. HARCBAN A FEBRUÁRI TERV SIKERÉÉRT Tt»lstísuk naponta a torvet Az évi terv teljesítéséhez a havi, napi terveken keresztüt vezet az út. Ezért harcolnak üze­meink túlnyomó részében már most, február első napjaiban a terv teljesítéséért. A bányászatban éppen úgy, mint a cementiparban, vagy a vasiparban a dolgozók egyre inkább megértik, hogy egyetlen nap kiesés máris komoly nehézségeket hoz a további munka sikeréhez. Az Egri Dohány­gyár, mely 103.7, a Bükkhegységi Ásványbánya, mely 115, s még egy egész sor más üzemünk, mely túlteljesítette január havi tervét, bebizonyította, hogy muhkalendüleiben nincs hiány. De a szénbányák, a Gyöngyösi Váltógyár, a Selypi Cemsen 'gyár lemaradása azt is bizonyítja, hogy sok helyütt még ma sem értették meg mit jelent a jelszó: „teljesítsük napról napra a tervei!" .4 rossz műszaki feltételek, a munkafegyelem lazasága, szervezetlenség nemcsak az egyhónapi lemaradást jelenti, hanem negyedévi, vagy évvégi rohammunkát, rosszabb esetben tervlemaradást, sok tízezer téglát, sokezer mázsa szenet és más ipari termelvényveszteséget eredményez. A Hatvani Cakaryyár datyasái is vsat lak © s tok a róasaszentmártaniak ívik írásához A Béiapáífaivai Cementgyár, a Gyöngyösi Váliógyárés több más üzemünk, mellett a hatvani Cu­korgyár dolgozói is bejelentették csatlakozásukat á rózsaszent- mártoniak versenyfelhívásához. „Biztosítsuk évi tervünk sikerét már az 1. negyedévben" — jel­szóval értékes felajánlásokat tet­tek április 4. tiszteletére. Vállalják, hogy teljesítményü­ket. gyári átlagban 112.4 száza­lékra emelik, ugyanakkor a mun­ka termelékenységét 1952-höz vi­szonyítva 2.84 százalékkal nö­velik, — ezzel a karbantartás idejét 17.004 munkaórával meg­rövidítik. A karbantartási, fűtő­anyagoknál, valamint a villamos- energiánáí kétszázalékos meg­takarítást érnek el. A használt és hulladékanyagok felhasznál ásá- vaj 50.000 forint értékű .új anya­got mentenek meg népgazdasá­gunk számára. Az egy főre eső igazolatlan miiszak-mulasztáso- kát 25 százalékkal csökkentik. Áz adminisztratív dolgozók a számvitel megbízhatóságának to­vábbfejlesztésére a Lozinszkij- mozgalom kiszélesítésére tettek felajánlást. A répatermeltetés dolgozói arra tettek ígéretét, hogy a ve­téssel kapcsolatos előmunkálato­kat. a vetők kiválasztását és ok­tatását három, a védekező brigá­dok megszervezését és oktatását öt nappal előbb befejezik. A pektim üzemrész dolgozói első negyedévi termelési tervüket lífi százalékos sűrítményre számít­va, a szovjet tapasztalatok segít­ségével egy százalékkal emelik A gyár dolgozói párosverseny­re hívták ki a Selypi Cukor­gyárat. Teljesítik fogadalmukat az ás rá nyitány ássak A Mátrai Ásványbánya dolgo­zói április 4. tiszteletére elhatá­rozták, hogy az első negyedév­ben. terven felül 1807 tonna ás­ványt adnak népgazdaságunk­nak. Január 31-ig már 1288 ton­na különböző ásványt termeltek terven felül, s ezzel felajánlásuk háromnegyed részét teljesítették. A legjobb eredményt a kishegyi terméskőbánva érte el, amely ed­dig 1100 tonna szenet termelt terven felül. A nemti tűzálló- agvagbánya dolgozói 180 tonná­ból 142, az asztaghegyi kvarcid- bányüzem dolgozói a felajánlott 80 tonnából eddig 30 tonna anyagot termeltek terven felül. Elűzöm loft a Hah dnygyár A dolgozók lelkes, jó munkája nyomán az elmúlt év negyedik évnegyedének értékelése alapján az Egri Dohánygyár elnyerte a büszke élüzem címet. Negyedév­ről negyedévre törtek előre a harmadik helyről, míg most megelőzve a pécsi, a lágymá­nyosi dohánygyárakat, első he- ivet vívták ki maguknak az. or­szágban. Az élüzem cím elnyeré­sében olyanok járnak élen, mint Sándor Margit ifi-dolgozó, aki 146, Szunyi Jánosné, aki 148, vagy Fejes Lászlóné és Tóth Gáspárné, aki 131 százalékban teljesítette, elmúlt évű' tervét. A lendületben most sincs hiány. A dohánygyáriak 103.7 százalék­ban teljesítették január havi ter­vüket, most lelkesen készülnek április 4. méltó megünneplésére. LICSKA PÉTERNÊ levelező TáltólJos Hot to ttom entier me Jósi forrót a EBélapátfalvi Cementgyár Az elműt! esztendőben messze elmaradtak terveik teljesítésében a Bélapátfalvi Cementgyár dol­gozói. A versenymozgaiom hiá­nyosságai, a rossz műszaki elő­feltételek miatt újév első napjai­ban is adósok maradtak nép­gazdaságunknak. A pártszerve­zet és a szakszervezet jó felvilá­gosító munkája nyomán azóta már. eredményekről beszélhetünk. A műszakiak segítségével a Id-in­ker szállításhoz új szállítószala­got helyeztek üzembe, Pásztor Géza üzemmérnök 12 brigádot szervezett a cementüzemben, me­lyek lelkes versenyben áílnak egymással. Nem maradt el az eredmény sem: január havi ter­vüket cementből 127 tonnával teljesítették túl. Most elhatároz­ták, hogy felszabadulásunk nyol­cadik évfordulójának tiszteletére Őt százalékkal túlteljesítik első negyedévi tervüket. Építkezik a kerecsenéi Kossuth tszcs A kerecsenéi Kossuth termelő­csoport tagjai jól kihasználják a téli hónapokat, s még a tavaszi munka kezdeté előtt elkészítik a fejlődő állatállománynak a fé­rőhelyeket. December végére egy régi romos épületet 22 férőhe­lyes lóistállóvá, s mintegy 70 vagon termény befogadására al­kalmas raktárrá, alakították át. Ezzei egvidőben rendbehoztak egy 60 méter hosszúságú pincét, amelyben a burgonyát tárolják, az állatok itatására saját erejük­ből 10 méteres ásottkútat létesí­tettek. A munka azonban niég ko­rántsem fejeződött be, a közeli napokban látnak hozzá egv 500 férőhelyes barom-fiái, egv sertés- fiaztató és egv hizlalda, építésé­hez. Az építéshez szükséges anyagokat1 már állami hitelen megvásárolták, az építést pedig Lanter József a tszcs-tag kő­művese végzi, s ezzel mintegy 80.000 forintot takarítanak meg. A tervezett, épületeket még á ta­vaszig felépítik, hógv azután teijes erővel láthassanak a me- zőgazdasági munkákhoz. Az esős napokon sem tétlenkednek a szövetkezet tagjai, előkészítet­ték és kiszelektálták a tavaszi vetőmagvakat, hégv 3 ió. idő beálltává'! készen -álljon a ve­tésre. A kerecsenéi Kossuth terme­lőcsoportban az építkezésen kí­vül még más egyéb munka is folyik. Ecséd'í István kerékgyár­tó a kocsikat javítja. Dévényi Ferenc kovács a gazdasági fel­szereléseket. és az építéshez szükséges vasalkatrészeket ké­szíti. Tavaszra a Laskó patakon, amely.a csoport földje mellett folyik, zsilipet készítenek és öt hold öntözéses konyhakertésze- tét készítenek. A kertészetben termő paradicsom szállításához már készítik a vesszőkosarakat is. KICSERÉLTÉK TAPASZTALATAIKAT AZ EGRI ÉS PÉTERVÁSÁRI JÁRÁS LEGJOBB LEVELEZŐI Vasárnap, a magyar sajtó napján a pétervásári és az egri járás legjobb levelezői részvé­telével értekezletet tartott lapunk szerkesztősége. Az értekezleten Horváth István elvtárs számolt be a levelezői mozgalom fejlődé­séről, a még meglévő hiányossá­gokról, majd a levelezők előtt álló közvetlen feladatokat ismer­tette. A beszámolóhoz majdnem min­den levelező hozzászólt és javas­lataikkal, bírálatukkal nagy' se­gítséget adtak a szerkesztőség munkájához, a levelezői moz­galom további fejlődéséhez! Cseh Pál a recski Ércbánya dolgozója elmondta, hogy az 1953-as év első két dekádjában nem érték el azt az eredményt, amit munkájuk után el kellett volna érni. A rózsaszen.tmártoni felhívás után, melyet a Népújság is közölt, éledt fel a termelés, ígéretet tett, hogy az 1953-as év­ben még jobb munkát végez, mert látja- a levelező munka nagy jelentőségét. Preisendorf Richárdné az egri dohánygyár levelezője elmondta, hogy minden cikket és levelét, amely munkájukkal foglalkozik, hangos híradón ismertetnek a dolgozókkal. Urbanovics Anna, özv. Kocsis Ignácné, Gulyás Józsefné jó munkájáról szóló levelek felolvasása serkentőleg hatott a többi dolgozókra is. So­kan fordultak az üzemvezetőség­hez azzal, hogy szeretnének úgy dolgozni, hogy őróluk is meg­emlékezzen a lap. Ragó Elemér a középiskolá­sok munkájáról és a levelező- mozgalomba való bekapcsolódá­sának jelentőségéről beszélt. Kevés a középiskolás levelező, ígéretei tett, hogy a saját isko­lájában, a Dobó gimnáziumban szakkörök, alkalmával beszél a ’levelezés jelentőségéről. Özvegy Kocsis Ignácné az Eg­ri Dohánygyár dolgozója öröm­mel jelentette be, hogy üzemük élüzem lett. Az üzemben egyet­len dolgozó sem dolgozik 100 százalékon alul. Ö maga is már március ' 29-i tervén dolgozik. Azért termel ilyen sokat, hogy méltó legyen három fiához, akik a néphadsereg tisztjei. Igv meg­hálálhatja- mindazt, amiben a felszabadulás óta része van. Ta­nulhat, szakmailag és politikai-, lag fejlődhet. Szabadon megír­hatja gondolatait, észrevételeit. Munkájában méltó akar lenni fiaihoz, de méltó akar lenni a hős egri asszonyokhoz is. A sajtó — mondotta Pallos' Emil főiskolai tanár — közvetet segítség mellett közvetlen segít­séget is ad. A sajtó nevel, fel­hívja a figyelmet a legfontosabb- ía, törődik a dolgozókkal, segíti őket és. szeretettel fogadja a dol­gozók leveleit. Utalt a beszá­molóra és javasolta, hony a szer­kesztőség adjon nagvobb segítsé­get ahhoz, hogy a műszaki értel­miségiek is bekapcsolódjanak a levelezési mozgalomba. A továb­biakban azt kérte, hogv a munka eredményei, a százalékok mögött, jobban mutassa be a cikkíró az embert. Ezután kultúrmunkával foglalkozott, majd arra mutatott rá. hogy ne feleckezzen meg a sajtó a hivatali dolgozókról sem. nevelje őket cikkeken keresztül vonja be őket jobban a levelezési mozgalomba, ezzel is harcolha­tunk a bürokratizmus eilen. Hamar Mária úttörő felszóla­lása után Ország b. András egercsehi-i vájár, ifjúmunkás bí­rálta Egercsehi bányatelep mű­szaki vezetőségét, kiknek ha­nyagsága miatt a bánya terme­lése erősen csökkent és nem tud­ják teljesíteni a tervet. Elmon­dotta, hogy a DISZ munkája mellett — legszebb pártmunkájá­nak tartja a levelezést, és a sajtó segítette ahhoz, hogy ő és édes­apja a 42-es fronton nemcsak tel­jesítik, de túl is teljesitik munká­jukat. Tárnái- László. Szabó Herminá­éi Simon Antal elvtárs hozzá­szólása után, Kocsis Sándor á hevesmegyei Téglagyár dolgozó­ja, a fokozott éberségre hívta fel a lap figyelmét. Az ellenség egv pillanatig sem pihen. Minden al­kalmat kihasznál, hogy bekerül­jön a legjobb helyekre és ott vé­gezze romboló munkáját Ezért olyan jelentős az a’fejlődés, hogy a lap élesen és keményen bírál. Végül kérte, hogy foglalkozzon többet a láp az alapanyaggyártó üzemekkel és ezen belül a tégla­gyárakkal is. Somody József és Lovcsányi Jenő élhfondták, hogy .* lap nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy szocialista sportolókat ne­veljen. A hozzászólások után került sor a iu‘.álmák kiosztására. Cseh Pál, a recski Ércbánya dolgo­zója egy- értékes művészi ké­pet kapott, mint a járás legjobb üzemi levelező ie. Cseh elvtárs 1952-ben 48 értékes, tartalmas levéllel kereste fel szerkesztősé­günket,' özv. Kocsis Ignácné a dohánygyár dolgozói is igen értékes képet kapott. Kocsis Sándor, Rabóczki Lajos, Or* szág b András, Ragó Elemér, Szabó Hermina, Tárnái László, Simon Antal, Pallos Emit, ió levelező munkájukért könyvju­talomba részesülitek. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom