Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-26 / 17. szám

♦933 február 26. nIpujsXö 3 Értekezleten beszélték meg termelőszövetkezeteink a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat A tavasai munkák gyors, si­keres elvégzése érdekében a he- veameigyei pártbizottság és a me­gyei tanács értekezletre hívta össze a járási pártbizottság tit­kárait, megyénk agronomusait, a termelőszövetkezetek és cso­portok elnökeit, párttitkárait, valamint a helyi tanácsok elnö­keit. Az értekezlet megvitatta, hogy az új agrotechnika mód­szereivel hogyan lehet határidő «lőtt végezni a vetéssel, fokozni a növények terméshozamát. Sütő Sándor elvtárs a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, beszá­molója elején ismertette termelő­szövetkezeteink elmúlt évi fejlő­dését, s rámutatott arra, hogy o szocialista mezőgazdaság fölé­nye az aszályos esztendő elle­nére is megmutatkozott. A he­vesi járásban a gabonafélék ter­mésátlaga 20, míg a gyöngyösi járásban 15 százalékkal volt ma­gasabb a termelőszövetkezetek­ben, mint az egyéni gazdáknál. A terméskütönbözet elsősorban annak köszönhető, hogy a ter­melőszövetkezetek bátran alkal­mazták az élenjáró szovjet ag­rotechnikát. Ezután a termelőszövetkeze­tek jövedelemelosztása, munka- szervezése terén tapasztalható hiányosságokról beszélt. Több helyütt tapasztalható volt még, hogy a kialakult területi mun­kacsapatok nem dolgoztak egész esztendőben ugyanazon a föld­darabon, nem egy helyen egyen- lősdi, munkaegységhigitás is ta­pasztalható volt. A feladat az, hogy a tavalyi- nál sokkal szélesebb körben al­kalmazzuk a jól bevált agro­technikai módszereket. Ebben az évben a tavasziak 80 száza­lékát már keresztsorosan és négyzetesen kell elvetni, hogy biztosítsuk a búzából és árpá­ból a 9, zabból 6, kukoricából 14, burgonyából 50, cukorrépá­ból 110, dohányból pedig a 7 mázsás átlagtermést. A termés- eredmények fokozásának legfon­tosabb alapja az állandó mun­kaszervezetek kiépítése, a mun­kai. és állampolgári fegyelem maradéktalan betartása. A szö­vetkezetek kommunistáinak nem szabad megtűrni a fegyelmezet­lenséget, a legkeményebben fel keli lépni a munkafegyelem la- zítóival, a szövetkezetek alap- szabályzatának megsértőivel szemben. Fokozottabban kell harcolni az ellenséggel szem­ben is, niert jóméhány helyen, mint Boldogon, Verpeléten, Fü­zesabonyban kiulákok, csend­őrök fékezik aiz eredményes munkát. Az a pártszervezet, amely szemethúny az osztályéi - 1 en ség kártevő munkája felett, akarva akaratlanul azoknak nyújt segédkezet, akik gátolják a szocializmus felépítéséi, A beszámoló után egymás­után szólaltak fel a termelőcso­portok elnökei, az értekezlet részvevői. Az atkáid Micsurin tszcs elnöke, Virág Gergely Ígé­retet tett, hogy három napon belül elvégzik az őszi gabonafé­lék simllózását és 10 happai a határidő e'őtt befejezik a tava sz! szántást-vetést. A burgonya ültetésnél a fészekrágvázást is alkalmazzák, hogy biztosítsák a 100 mázsás hötdankinti átlag­termés elérését. Büszkén számolt be a tarnamérai Alkotmány tszcs elnöke, hogy már megkezdték a tavaszi árpa jarovizálását. Szö­vetkezete részéről is ígéretet tett. hogy a vetést 10 nappal a minisztertanács rendeletében megszabott határidő előtt el­végzik, Az értekezlet elhatározta, hogy amint rá lehet menni a földekre, hozzálátnak a tavaszi vetéshez. Vetésterületük 80 szá­zalékát keresztsorosan, a kuko­ricát négyzetesen vetik. Vala­mennyi termelőszövetkezetben és csoportban felosztják a föld­területet a brigádok között s annak megműveléséért, termés­hozamáért a brigádok lesznek a felelősek. PÉLDÁS MUNKÁ VAL A BŐ TERMÉSÉRT Lemaradt a szántásban a gyöngyösi járás Több tízezer hold vár még szántásra a gyöngyöst járás­ban, — alig egy-kélt község büszkélkedhet csalit, hogy vég­zett ezzel a nagyfontosságú mimikával — írja többek között Erki János levelezőnk. Gyon- gyösipatán a tanács vezetői mindenkit hibáztatnak a lema­radásért, csak éppen arról fe­ledkeztek meg. hogy mozgósít­sák a dolgozó parasztokat a szántás sikeréért. Ezekután nem lehet csodálkozni. hc>ev február 21-én, mindössze három holdat szántották fel a határban, hogy egyetlen kóláik sem volt hal­landó szántást végezni. Nem jobb a helyzet Ludason, Kis- nánán, Vémosgyörkön 6em. A gvöngvoshnlász'i VB-titkár, Budai József, a járási tanács küldöttének panaszol |a, hogy nincs vetőmag, de semmit sem tesz annak érdekében, hogy megmagyarázza a dolgozó pa­rasztoknak: ott a szabadpiac, lehet cserélni is, de mindenki maga köteles biztosítani < a vetőmagot. Természetesen, ahol tanács vezetői siránkoznak, ott nem megy a munka, feb­ruár 19-én még egyetlen talp­alatnyi földet sem szántottak fel a gyöngyőshalászi határban. Keresztsorosan vetik a tavasziakat a verpeléti Dózsa termelőszövetkezetben  verpeléti Dózsa termelő­szövetkezet dolgozói az Ősszel nem teljesítették mélyszántást tervüket, a téli napokat azon­ban igyekeztek kihasználni, 6 január óta több mint 55 holdat szántottak fel. A gazdasági felszerelések, sek, a vetőmag is készen vária már a tavaszt. Tavaly öt holdon vetettek jarovizált bú­zát s az holdanként 205 kiló­val adott többet, mint a nem jarovlz&lt, A másik kimagasló eredménye volt a tez-nek a pótbeporzott hibridkukorica, amelyet hat holdon termeltek, s holdanként hat mázsával adott többet, mint a rendes gazda­sági kukorica. A multévi eredményeken fel­lelkesülve, az idén már széle­sebb körben alkalmazzák az úi termelési eljárásokat. Az ősszel 21 holdon végeztek keresztsoros vetést, a tavasziakat pedig már teljes egészében keresztsorosan vetik. A nagyobb kukoricater­més érdekében 37 holdon alkal­maznak négyzetes ültetést. A magas termésnek a jó trágyázás is az alapja. Ezen a téren is hasznosítják a Szov­jetunió tapasztalatait, a nyers- foszfátoe. valamint a szakaszos trágyakezelést. Biztosítva van a vetőmag a hosszúverői Petőfi tszcs-ben Levelet írt szerkesztőségünk­höz Varga József, a hosszú- verői Petőfi termelőszövetkezeti csoport elnöke. Örömmel szá­molt be arról, hogy különösen juhtenyésztésben értek e! jó eredményt, a tervezett 106 — helyett, 116 bárányt ellettek 100 anyajuh után. De nemcsak az állattenvész- tfeben végez jó munkát a tszcs, biztosították és már elő is ké­szítették a tavaszi vetőmagva­kot. Tizenhat holdon végezitek a téli trágyázással, s most tel­jes erővel végzi a gépállomás traktora a téli szántást. A ter­melőszövetkezet; a miniszter- tanács határozatának végre­hajtására, versenyre hívta ki járásának valamennyi termelő- szövetkezetét és csoportiéit. HÍREK — A HEVESI ÜTTÖRÖK is felajánlásokkal készülnek már­cius 9-re. Megfogadták, hogy iavltlák tanulmányi eredményü­ket, segítenek gyengébben tanuló társaikon. — Megalakult Egerben is » Patyolat Vállalat. KtlónMnt 3.70 fivérért végzi a mosást, ezzel is segítve a do'goaó asszonyokon, — GYÖNGYÖSÖN február 20-án nyitották meg a Szovjet Film ünnepét. Február 22-én vasárnap bensőséges keretek között ünnepelték meg a város dolgozói, a Szovfet Hadsereg fennállásának harmincötödik év fordulóját. A déle'Stt! koszorú­zás után este a Tiszti-klubban folytatódott az egész napos ünnepség. — Az egri Ingatlankezelő Vál­lalat felhívja a házingatlanok bérlőit, hogy haladéktalanul jelentsék be, hogy a házingatlan területén varie veteményes, Vagy gyümblcsőskort. A beje­lentésnek ki kell terjedni a kert nagyságára éa a gyümölcsfák számára is. — BOLDOGON Fábián László posiakézbesítő és félesége jó munkát végez az újságter lej­tésben. A kézbesítő, valamint a község népnevelői 232-rŐl, 310- re eme'ték a pártsajtó előfizetői­nek számát, s ezzel elnyerték a megyei vándorzászlót Petőfi- bányátöl. — önkényesen elhagy­ta az MTH 215 számú Intézetet Horváth József boldog! ipari­tanuló. A Munkaerőtartalékok Hivatala Igazgatósága 800 forint küIiségm egtérítésre kötelezte. — KOMLÓN az l, típusú Dózsa terme főcsoport III. típu­súvá alakult át, s már 70-re emelkedett taglétszáma. A komlói termelőszövetkezetek lelkes munkával készülnék a tavaszra. (Szabó Zsigmond.) A NAGYGOMBOSI tangazda­ságban február 21-én tartották meg a kijavított gépek próbafel­vonulását. A felvonulás bebizo­nyította, hogy a. javítóbrigád jó munkát végzett, minden munkaeszköz jót kijavítva várta a tavasza szántást, vetést. Kü­lönösen |<5 munkM végzett Horváth István, a gépjavító műhely vezetője, akit a gazda­ság vezetősége külön dicséret­ben is részesített. AZ EGRI meaőgazdaségl szak­iskola termelőszövetkezeti köny­vel őképzö tanfolyamárnak vég­zett hallgatói elhatározták, hogy fokozottabban bevonják a tagsá­got a tervezés és tervellenőrzés- be, és „szervezett tea-könyve­lés” címmel versenyre hívnak miniden könyvelőt. Vállalják, hogy a brigád- és munka- csip átvezeti őket megtanítják a nyilván bt iriási könyvek vezetésé­re. a termelési tervét február vé­gére, a bevételi és kiadási elő­irányzatot március 15-re aliké- szftlk. Andréj Dimftrijevics Boriszov, aki a polgár- háború éveiben a Szpaszk környékén te­vékenykedő ■ partizánok parancsnoka volt, be­szélte el a kővetkező történetet: A szovjet csapatok Habarovszk felé . köze­ledtek. Az Amur mö­gött ádáz küzdelem folyt. Tudtuk, hogy fogytán a fehérek lő­szere és sürgősen után­pótlásra van szüksé­gük. Azt is sikerült megtudni, hogy Szpaszk felől várnak lőszerrel és fehérgárdistákkal megrakott szerelvényt. Elhatároztuk, hogy meg­semmisítjük az ellenség utánpótlását; levegőbe röpítjük a vonatot. Gondosan előkészítet­tük a műveletet. A fia­tal partizánok hallgata­gon feküdtek a pálya­test melletti csalitban és figyelték, nem hallat- «zlk-e már a közeledő ‘vonat kerekeinek zaka­tolása. A partizánok kö­zött volt Iván Zsurba. Ö is a földön lapult, minit a többiek. A vonat a jelzett Időpontban ér­kezett, sorsa — úgy, ahogy mi terveztük — Ivan Zsurba partizán hőstette megpecsételődött. Fülsi­ketítő robbanás hallat­szott, vakító fényű láng­nyelvek csapódtak az ég felé, s a szerelvény ezer darabra hullt. A fiatalokban szár­nyakra kelt a hősiesség és a bátorság. „Fel kell gyújtani a Hvátinka falu mögötti hidat — szólt Zsurba. — Ha felrobbantjuk, el­vágjuk a fehérek utolsó utánpótlási vonalát is.” A javaslat csábitó volt, de veazéî y es. A hídhoz vezető úton könnyen Összetalálkoz­hatunk a Szpaszkban ál­lomásozó fehér lovas­ezred századaival, ame­lyek az úton cirkáltak. Az ifjú hősök azonban nem hátráltak meg a - veszély elől. Otniaic in­dultak és végrehajtot­ták a feladatot. A híd gyorsan leégett. Lángnyeívek kaptán a száraz gerendákba, az olajjal tartósított desz­kák jól táplálták a tüzet. Egyetlen láng­oszlop volt Hi híd, Iván Zsurba, amikor a lovas- csapat messze szágul­dott mór, hátra hátra tekintett az éjszakában messze világító égő hidra. Sok hadművelet­ben vett már részt, de ilyen sikeres éjszakára nem emlékezett, Útban a partizáncsa- át állomáshelye felé, surba és társai a Konszfantyinovka félé vezető Úton fehérgárdis­tákkal találkoztak ösz- sze. Az ellenség nagy túlerőben volt. Zsurba visszafordította lovát, ki akart törni az ellen­ség gyűrűjéből. Tölté­nye azonban fogytán volt, a fehérek egyre szorosabbra zárták kö­rülötte a kört. Utol­só töltényét is kilőtte már, amikor dühös ki­áltást hallott.- Elve fogjátok el, Mindenfelől ellenség rontott rá. Ivan ekkor meghúzta egy gránát- köteg gyű j tószerkeze­tét .., — Széttárt karokkal feküdt égy bokor tövé­ben. Eszméletét vesz­tette, nem látta, mint rontanak rá a fehér ban­diták, mint kutatják ki zsebelt, nem érezte rú­gásaikat sem. A fehérek azt hitték, Hogy a vöröe partizán meghalt. Ami­kor magához tért, so­káig nézte a távolból ragyogó csiltagokat. Az­tán minden erejét ösz- szeszedve, élkúszott az útig. Egy paraszt ép­pen fát szállított arra, megismerte a vérbeía- gyo'.t partizánt és be­szállította löt Hvalin- kára. Sokáig tartott, míg Zsurba felgyógyult. Amikor partizántérsaí- va! találkozott ezt mon­dotta: — Ebben az ádáz és szent harcban, amelyet szülőföldünkért vívunk mindenki elvesztett va­lamit. Sokan elvesztet­ték otthonukat, mások szüleiket, feleségüket, vagy gyermekeiket, aki­ket az ellenség gyötört halálra. En a lábfeje­met veszítettem el. De egyikünk sem veszítette ei azt, ami a legfonto­sabb: a győzelembe ve­tett rendíthetetlen hitét. Legyetek rettenthetetle­nek ai harcban, üssétek kim élellenül az ellensé­get mindaddig, míg szülőföldünk szaibaa nem lesz. A partizánok rüeges- küdtek, hogy harcolni fognak utolsó csepp vé­rükig, a teljes győzele­mig. ... Teltek múltak a napok. A partizánok csaknem minden éjsza­ka aprították az ellensé­get. Levegőbe repültek az ellenséges szerelvé­nyek, égtek * raktárak, Csupán Ivan Zsurba tét­lenkedett egyedül. Eb­be nem tudott belenyu­godni. Felült a legjobb lóra és elvágtatott. Ami ezután történi, azt úgy end eget iik, mini Csodálatos legendát. Szpaszk ätz Intervenció­sok egyik főfésiz'ke Volt akkor. Sökezer interven­ciós és fehérgárdi'Sta ál­lomásozott a városban. Ügy dóit í jban lova« vágtatott végig Szpaszk főuicáján. Odnugratott ai tisztiklub épületéhez, betekintett a« ablakon, aztán három gránátot vágott be egymás után. A (eremben éppen tia&ti- gyíllés volt. Aztán a lovas megfor­dult, áfugriatott a vas­úti sorompón és pisztoly- lövéssel leterhelt még három ellenséges kato­nát. Ilyen hősleltet haj­tott végre Iván Zsurba, a partizán. Mit kapott falunk ai ötéves tervtől Erdővel, heggyel körülvéve fekszik kis falum, Fedémes, amely mindössze két hófehér házsorból ált. A falu közepén lassan csörgedező patak folyik, jobboldalán, a falu szivében van a tanácsháza és a kuli úr ház. Ezt a falut a felszabadulás előtt arról ismerték, hogy a járás legelmaradottabb, legnyomorultabb fatufa volt. Afelsza-. báduiúcs után nálunk is nagyot fordult a világ. Egyre több pirostetős-cserép ház épült, napról napra szépült a falu. A hároméves terv keretén belül telefont kantunk! Telefoni! Mi-' tyen nagy szó volt ez akkor. Igaz, az öreg nénikék nem szívesen nézték a telefonszerelőket, amint azok szorgalmasan- munkálkodtak, mert minek a fenének is azt hiszen ha ne­kik fő vott telefon nélkül, já lesz nekünk is. Mi azonban máskép gondolkoztunk. Számunkra a telefon az új étet kez­detét jelentette. Egy lépés volt a boldogabb fövő. felé. A hároméves terv befejezése után az ötéves terv muntiá- tűtaihoz fogtunk. Fedémes lakosai telkesen jegyezték a terv-, majd a békekölcsönt. Tudták, hogy ez biztosan visszatérői majd nekik. És valóban... 1952-ben elérkezett hozzánk ai Ötéves terv ajándéka, az új kút. Két hónap mulVa már bot-,, dogon hordta mindenki a friss vizet az egészséges kútról. Má­sodik ajándék a kultúrotthon rendbehozása volt. Kis elemista .. voltam, mikor felépítették, azonban vakolatlanul maradt.- : 1952-ben kőművesek jöttek, rendbehozták a külsejét, a belse­jébe pedig 120 darab széket, bordó-bársony függönyt kaptunk. A szép kultúrotthonban jobban esett a szórakozás, tanulás, szívesebben tartott az ifjúság előadást, megváltozott o DÍSZ munkája is. Alig gyönyörködtük ki magunkat szép kulturott- honunkban, máris új meglepetés ért bennünket, az ötéves terv harmadik ajándéka... Sohsem felejtem el. Ködös, lues- \ kos, vasárnap délután volt. Egész nap esett az eső, hirtelen zaj ütötte meg a fülemet, robogó autóbusz . érkezeit, virág­gal, zásztövat, zöld ággal díszítve, utóm rohanod, etfenezve sok-sok apróság. Nem bánták, hogy az eső a nyakukba, ar­cukba csurog. Dobálják a sok a virágot az autóbuszra, a mi új autóbuszunkra. Ezeket a kedves ajándékokat azonban Jé-. lül fogja múlni az, amit 1953. április 4-re kapunk. Kigyúl a fény falunkban. Számunkra az ötéves terv jelenti a békét, a jólétet, a bo’dogságot. Azonban még sokat várunk tőle. Hlánu- zík még a mozi, a bö'csöde, de valamennyien tudjuk hogy ez is el fog jutni hozzánk. Es ezért lelkesen, fáradságot nem kí­mélve dolgozunk, mert valamennyien tudjuk, hogy községünk, országunk boldogsága tőlünk, a mi munkánktól függ. SZABÓ HERMINA levelező ^jOUtX)UuOt)Ou«Jt*XJBPi ÖTÉVES TERVÜNK negyedik esztendejének nagy feladatait az első hat hétben rosszul teljesí­tettük. Különösen súlyos elmara­dás van az egész népgazdaság számáfa döntő alapanyagok, a szén, a nyersvas, a cement- és olajtermelésben. A lemaradás okát keresve megállapíthatiuk, hogy nem tet­tük magunkévá Malenkov elv- társnak az SZKP XIX. kongresz- szusán adott útmutatásét, hogy „egyszer is mindenkorra szün­tessünk meg minden felesleges anyag- és munkai elhasználást, valamint pénzkiadást és rend­szeresen biztosítsuk a termelés önköltségcsökkentést feladatának teljesítését és túlteljesítését.'’ Azok a nagy sikerek, melyek ötéves tervünk eddigi eredmé­nyeit jelentik, nem lettek volna elérhetők, ha nem kapcsolódtak volna szorosan össze pénz- és hitelgazdálkodásunk űi formái­val, melyek biztosították terv- gazdálkodásunk anyagi fel téte­leit. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK­NÉL azonban nem állhatunk meg, le kell vonni a hibák, hiá­nyosságok tanulságait. Rákosi ês Geró elvtársak megszívlelen­dő bírálatot gyakoroltak a ter­vezés. pénzgazdálkodás és ter­melés terén még fennálló Hiá­nyosságok felett, de megmutat­ták a legközelebbi teendőket is. Ahhoz, hogy a kitűzött célokat Idő előtt és maradéktalanul vég­rehajthassuk, meg kell javítani a terv-, pénzügyi é5 munkafegyel­met. Ennek első feltétele a he­lyes pértz- és hitelgazdálkodás, a helyes tervezés, Qerö elvtárs beszámolójában rámutatott arra, hogy ha a forgóeszközök forgási sebességét csak egyetlen nappal is meggyorsítjuk, ágy ezzel 230 millió forint értékű készletet sza­badítunk fel. Nem engedhető meg tehát, hogy egyes vállalatok a megállapított normán felül je­lentős Összeget képviselő készle­tet tároljanak, mert ezáltal más­hol felhasználható anyagot von­nák ki a termelésből és feles­leges hiteleket kötnek le. Nem engedhető meg a túlzott, nor- mánfélüli anyagkészlet tárolása azért sem, mert az a szocialista tervgazdálkodásban a pénzügyi és anyaglerv összhangiát veszé­lyezteti. Ezen túlmenően a túl­zott anyagkészlet tárolása az ilyen vállalatot előbb-uíóbb pénzügyi nehézség elé állítja. Például a 63/8. gyöngyösig Se* gédipari Vállalat elődjénél a helytelen tervezés következtében már 1950-ben mintegy egymillió forint értékű asztalosipart, kész- gyártmány feküdt eh, melyből 200 ezer forint .értékű készlet még ma is raktáron van. A 6314 Építőipari Vállalat mintegy 300, a MEGY EV ILL 250 ezer forint értékű normánfetaii anyagkész­letet tárót. SÚLYOS HIBÁK és szabály­talanságok tapasztalhatók a munkabéral ap terén is. Van olyan vállalat, mely a munka­bért, vagy annak egyrészét házi­pénztárából fizeti ki, fgy akarja kikerülni a munkabéralap ellen­őrzését. Egyes építőipari válla­latoknál pénzügyi nehézségeket okoz a késedelmes számlázás. Emiatt vagy rővidlefáratú hitelt vesznek igénybe, vagy „sorbán- állás” jelentkezik egyszámláju­kon. így a „Borijainálló" vállalat hibájából a részére szállító vál­lalat csak késedelmesen jut a követeléséhez és az ilyen terv­szerűtlen gazdálkodás, számlá­zási fegyelmet sértő jelenségek nemcsak magát a tervfegyelmet sértő vállalatot, hanem a szál­lító vállalatokat is pénzügyi ne­hézségekbe sodorhatják. AZ ÉPÍTŐIPARI váll álatoknál igen gyakori a tálzott keresete-■ lès, ami a végszámlázásnál tű­nik ki, amikor a vállalatnak' nemcsak, hogy követelése nincs az általa elvégzett munkál átok­kal kapcsolatban, hanem a túl­zott részkereseteié? miatt jelen­tős összegeket kell az építtető­nek visszafizetnie. Ezekre a hiányosságokra első­sorban a vállalatok felelős veze­tőinek kell felfigyelni, akik sze­mély szerint felelősek azért, hogy vállalatuknál megszűnjenek a pénzügyi és tervfegyelmet sértő jelenségek, a legmesszebbmenően érvényesüljön a takarékosság elve, szűnjön meg a lógás, a bércsalás, az igazolatlan mulasz­tás, a normalazítás — általában a pazarlás, a nép vagyonával való felelőtlen gazdálkodás, A gazdasági vezetőknek, a ter­melés parancsnokainak pártszerfl munkája, kommunista helytállása fő biztosítéka annak, hogy üze­meinkben és egész népgazdasá­gunkban megszilárdíthassuk a pénzügyi és tervfegyelmet és si­keresen teljesíthessük az 1953-as tervév hatalmas feladatait. Sebők Béta, a Beruházási Bank íiúkveaeíüjé i % A Javítsuk meg a terv- és pénzügyi fegyelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom