Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-08 / 12. szám

1953 február S. 3 NÉPÚJSÁG A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATOT HOZOTT A GÉPÁLLOMÁSOK MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRÓL . A gépállomások munkájában tapasztalható hibák megszünte­tése és a gépállomások helyes továbbfejlesztése érdekében a mnisztertanács határozatot ho­zott a munka megjavításáról. Bevezetőben a határozat ismer­teti, hogy a gépállomások négy­éves fennállásuk idején több je­lentős eredményt értek el. 1952- ben már a termelőszövetkezetek talajmunkáinak túlnyomó részét, a cséplés munkáját pedig az or­szág gabonaterületének nagyobb részén végezték el és jelentős szerepet töltöttek be a tsz-ek fejlesztésében. Az eredmények ellenére — ál­lapította meg a határozat — a gépállomások munkájában sú­lyos hibák tapasztalhatók, ame­lyek nehezítik a tsz-ek megszi­lárdítását és hátráltatják a me­zőgazdaság szocialista fejlődé­sét. A gépállomások és tsz-ek között még nem alakult k1 a szoros együttműködés, a kölcsö­nös segítség. Gépállomásaink még nem váltak a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének agrotechnikai központjaivá. A hibák fő oka, hogy a gépállomá­sok vezetése a nehézségekkel szemben gyenge és megalkuvó, még nem alakították ki a trak­torbrigádok szilárd rendszerét. Laza a munkafegyelem, nem biz­tosították a gépek lelkiismeretes karbantartását és tervszerű ja­vítását. Alapvető feladat: a termelőszövetkezet megszilárdítása A hibák kijavítása érdekében a határozat megszabja a gép­állomások előtt álló alapvető feladatokat: a termelőszövetke­zeti termelés nagyarányú gépe­sítésének biztosítását, az élen­járó mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű alkal­mazását! a termelőszövetkezetek vezetésében, tervezésében és a munkaszervezésben nyújtott se­gítséget: a termelőszövetkezeti tagság nevelését, az állami és tervfegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek na- gvobb ferméshozamánalc biztosí­tása érdekében fokozni kell a gé­pek kihasználását, biztosítani kell rendszeres javításukat és gondos karbantartásukat, novel­lái az egyéni felelősséget a ter­vek teljesítéséért és a munka minőségéért. A gépállomások kötelesek biztosítani az alapvető agrotechnikai módszerek alkal­mazását a tsz-ekben. Minden gépi munkát — betartva a szán­tás előírt mélységét — határ­időre el kell végezni. Alkalmazni kell az előhántós ekét és el kell sajátítani a növényápolás gépi munkáinak alapismereteit. Gon­doskodni kell a gépállomási dol­gozók szakoktatásáról. A munkaszervezet megszilár­dítása érdekében egész évre ki­alakított, meghatározott terüle­ten dolgozó és az egészévi mun­kához szükséges gépekkel fel­szerelt brigádokat kell szervezni. A tsz-tag traktorosokat a szövet­kezetük területére kell beosztani. A tsz-ek elegendő számú női munkaerőt biztosítsanak a gép­állomásra, hogy külön női bri­gádokat lehessen szervezni. Egyszerűsített normarendszer, magasabb bérezés A munka termelékenységének növelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a teljesítménybérezés rendszerét kell kifejleszteni. 1953 március 1-től kezdve az eddigi bonyolult normarendszer helyett minden tsz-ben egységes műszaknormá­kat kell alkalmazni olymódon, hogy a négy területi kategória valamelyikébe sorolják a munkát a tsz domborzati és talajviszo­nyai alapján. A 100 százalékra teljesített egyórai munka telje- qííményalaobérét 3.50 forintról 3.90-re kell felemelni. Növelni kell a premizálást, elsősorban a terméseredmények növelése, a gépek karbantartása és az üzem- anvagmegtakarítás alapján. A fejlettebb gépállomásokon foko­zatosam be kell vezetni a mun­kák mindennapi átvételét és en­nek alantén a műszaknorma,túl­teljesítéséért a napi prémiumot kell fizetni. Kettős műszak ese­tén 50 százalékkal emelt teljesít­ménybért kell alkalmazni, nyúj- •tott műszakban pedig a műszak­norma 120 százalékos teljesítése esetén kell az 50 százalékos prémiumot alkalmazni. A többi gépállomáson a dekádnorma tűi - teljesítéséért kell prémiumot fi­zetni. Az évi norma túlteljesíté­se esetén 50 százalékkal emelt teljesítménybér szátrwlamdd el. A tsz-tag traktorosok természet­beni prémiumát továbbra is fenn kell tartani a termelési tervek teljesítése esetén. A kombájnnal végzett munka normáit a domborzati viszonyok figyelembevételével két területi .kategóriában állapítják meg, az összes gabonafélékre egysége­sen. A bér egy részét ai leara­tott terü et, más részét az elcsé­pelt takarmánymennyiség után kell fizetni. A kombájnvezetők teljesítménybérét 5.50 forintra kell felemelni. A napi norma túlteljesítéséért 50 százalékkal emelt teljesítménybért, az idény­norma túlteljesítéséért további 50 százalék progressziót kell al­kalmazni. Emellett a kombájnok az idény végén megfelelő álla­potban való visszaadásáért a kombájnvezetőknek 500, a mun­kagépkezelőknek 400 forint ju­talom adandó. A cséplési nor­mákat is egyszerűsíteni kell. He­roin kategóriát kell országosan megállapítani, és egy gépállomá­son csak egy kategóriát lehet al­kalmazni. A traktorbrigádok vezetőinek díjazását a brigád tervteljesíté- sétől kell függővé tenni. A meg­állapított alanteljesítményen fe­lül a brigád teljesítménye után 50 százalékkal felemelt teljesít­ménybért kell fizetni. Az üzem- anyagmegtakarítás után ugyan­csak jár prémium, viszont üzem- anyagtúlfogyasztás esetén levo­nást kell eszközölni. A levonás a kereset 10 százalékát nem ha­ladhatja meg. A szocialista tulajdon megőrzése minden dolgozó kötelessége A továbbiakban a miniszter- tanács határozata a gépállomá­sok munkavédelmi, egészség­ügyi, balesetelhárítási és jóléti berendezéseinek biztosítását írja elő. Külön kiemeli a női dolgo­zók szociális ellátásának megja­vítását. Brigádszállásról a tsz gondoskodik, berendezéséről a gépállomás. A balesetek elkerü­lése végett 1953 május 1-től kezdve csak traktorvezetői jogo­sítvánnyal rendelkezők vezethet­nek traktort. Intézkedik a hatá­rozat a gépállomási oktatás megjavításáról, színvonalának emeléséről, hangsúlyozza1 a női traktorosok képzését. 1955-re el kell érni, hogy a gépállomásigaz­gatók és vezető agronómusok mezőgazdasági akadémiai kép­zettséggel, a körzeti agronómu­sok pedig legalább középfokú képzettséggel rendelkezzenek, , „ Meg kell szilárdítani az egy­személyi felelős vezetést. Az igazgató felelős a gépállomás minden munkájáért. A határozat részletesen kitér a pénz és anyaggazdálkodás szabályainak betartására. Minden pazarlást, gondatlanságot szigorúan meg kell büntetni. A szocialista tu-l Iáidon megőrzése minden gép-1 állomási dolgozónak alapvető I kötelessége. A milliós értékű gé­pekkel szemben közömbös, fele­lőtlen magatartást tanúsítókat, mindazokat, akik a műszaki kar­bantartásra és a helyes tárolás­ra vonatkozó rendelkezéseket nem tartják be, szigorúan fele­lősségre kell vonni, súlyosabb esetben büntető eljárást kell le­folytatni ellenük. Szorosabb kapcsolatot a termelőszövetkezettel ! A'határozat a következőkben a gépállomások és termelőszö­vetkezetek kapcsolatának szoro- sabbátételéről szól. A szerződés­ben foglaltakat mindkét fél kö­teles betartani. A szerződés be­tartását az igazgató és a tsz- elnök köteles ellenőrizni. A Gépállomási Tanácsot irányító és ellenőrző szervvé kell fejlesz­teni és minden évben legalább háromszor össze kell hívni. Az 1953. évi tervek készítésénél a gépállomás és a tsz tervét szo­ros összhangban kell elkészí­teni. A talajmunkák diját a tsz ter­mészetben köteles teljesíteni. Az önálló tsz-ek , és ai III típusú csoportok gépállomási díjtarto­zásuknak azt a részét, amely ösz- szes szántóterületekre holdan­ként számított 30 búzakilogram­mon felül van, szabad választás szerint természetben, vagy kész­pénzben egyenlíthetik ki. A termelési kapcsolat megszi­lárdítása érdekében tovább kell szélesíteni a tsz-tag traktorosok rendszerét. A tsz-nek legalább annyi tagot kell traktorvezetőnek küldeni, ahánv traktorvezetőre a tsz-ben dolgozó génekhez szükség van. A tsz-tag trakto­rosok részére az egy műszak- norma teljesítéséért járó munka­egységek számát 2.50—4.00 munkaegységről 3.50—5.50 mun­kaegységre, a munkagépkezelők részére 1.60—2.65 munkaegység­ről 2.25—3.25 munkaegységre kell felemelni. A gépállomás ál­tal fizetendő pénzbeli biztosított minimumot 8 forintra kell emelni. 1953 végéig meg kell oldani, hogy egy sgv gépállomás csak egv járás területén dolgozzon. A határozat végül részletesen megszabja a megyei, illetve já­rási tanácsok feladatait. A ta­nácsok közvetlenül felelősek a- gépállomások munkájáért és a határozatban foglaltak megvaló­sításáért. A határozatot vala­mennyi gépállomási és termelő­szövetkezeti dolgozóval megfe­lelően ismertetni kell. Február 18-án kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja Népünk felemelkedésének, ál­landóan szépülő új életünknek legerősebb, legbiztosabb táma­sza, segítője, erőforrása a nagy Szovjetunió barátsága, bjincs olyan magyar dolgozó, aki saját munkájában ne látná mindennap ezt a segítséget, nincs élletünik- nelk egyetlen olyan területe sem, ahol ne tapasztalnánk állan­dóan a Szovjetunió támogatásá­nak erejét. Ezért nagy ünnep miniden magyar dolgozónak a magyar—szovjet barátság hó­napja, amelyet az idén rendez­nek meg ötödször. Ebben az évben külön jelentő­séget aid a barátság hónapjának az a tény, hogy február 18-án lesz ötödik évfordulója a ma­gyar—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény aláírásának. Ez az egyezmény új életünk egyik Jegíontosaibb állomásai, s az aláírás óta eltelt őt év kézzel­foghatóan megmutatta!, mit je­lent népünk számárai a szovjet népek baráti kéz^zoritása. A barátság hónapját közvetle­nül megelőzi a Magyar—Szovjet Társasáig második országos kongresszusa. Ezen a kongresz- s zu son a termelésben élenjáró sztahanovisták, ai szovjet tapasz­talatokat sikerrel alkalmazó me­zőgazdasági dolgozók, kiváló tudósok, művészek számolnak majd be arról, mit jelentett szá­mukra a szovjet nép segítsége — s egyben elmondják azt is, mit tettek eddig a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért, hogyan akarják még jobban megnövelni népünk szeretetét, háláját a Sízovjetunió iránt. A kongresz- szust február I4-én és 15-én tartják. Jelen lesznek a kongresz- szuson a szovjet nép képviselői, a baráti népi demokratikus or­szágok küldöttei és nyugati or­szágok szovjet baráti társaságai­nak képviselői. Február 18-án, a maigyar— szovjet "barátsági együttműködé­si és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 5. évfor­dulóján ünnepi díszelőadással nyílik meg a magyar—szovjet barátsági hónap. A barátság hó­napjára küldöttség érkezik ha- zámkbai, amelyben kiváló tudó­sok, művészek, kiváló szthano- visták, élenjáró kcűiozparasztok, » sport mesterei vesznek részt. A küldöttség tagjai ellátogat­nak majd üzemeinkbe, építkezé­seinkre, hoigy átadják tapaszta­lataikat. megismertessék a ma- gyar dolgozókat a kommuniz­mus építésének diadalmas mód­szereivel. A barátság hónapja alatt sok­száz előadáson, bemutatón is­merheti meg ■ népünk a szovjet dolgozók mindennapi életét, munkáját, a legfejlettebb szovjet tudomány és ’ technika gazdag kincsestárának tapasztalatait. Filmszínházainkban a legújabb szövjet filmeket vetítik a szov­jet film ünnepén;: színházaink több szovjet darabot mutatnak be, hogy még inkább megismer­tessék dollgozóinikkal a nagy Szovjetunió kultúrájának kiváló alkotásait. A maigyar—szovjet barátság hónapja újabb alkalom lesz e magyar dolgozók számárai, hogy egyre közelebbről lássák a kom­munizmust épitő baráti szovjet nép mindennapi életét, a mi jö­vőnket. Befejezte a gépjavítást az egri állasai gazdaság Az egri állami gazdaság jól szervezett munkával január 29-én befejezte a tavaszi mun­kákhoz züloséges összes mező­gazdasági gépek kijavítását. Elősegítette az időelőtti befe­jezést az, hogy két brigádét szerveztek, s a brigádok min­den reggel megbeszélték aznapi teendőjüket. Meghallga Hók a dotgoi&k javaslatait fír: Balázs Sándor brigádvezető, minőségi ellenőr javasolta, hogy munka­kezdés elölt készítsék elő a ja­vításhoz szükséges anyagot és szerszámokat, mivel így sok ér­tékes időt takarítanak meg. Kü­lönösen nagy gondot fordított Balázs Sándor a minőségi mun­kára. Brigádjával kijavított egy MIB-motort, de ez ellenőrző­vizsgálatnál észrevették, hogy nem jól gyújt a mágnes. Szét­szedték újra, s úgy rendbehoz­ták, hogy a tavasz; munkákat zavartalanul el tudják vele vé­gezni. Jó és gyors munkájáért dicséretet érdemel Szarvas Jó­zsef kovács is, aki állandóan biztosította a szereléshez szük­séges anyagéit. így tudták elérni, hogyata­vaszi munkák elvégzéséhez szükséges erő- és munkagépek javításában 140 százalékot telje­sítettek. A permetezőgépek kija­vításánál pedig vállalták, hogy ■február 28 helyett 12-re befeje­zik, vállalásukat miár eddig 75 százalékban teljes ítélték. Mun- kaidőmegtaiklairítá'Ssal és ócska­vas felhasiznátásával 2000 forin­tot takarítottak meg fa 1952/53-as tanév első félévének tapasztalatai a Pedagógiai Főiskolán Pártunk Körponti Vezetőségé­nek Júniusi ülése megszabta az egyetemek és főiskolák .párt- és DISZ-szervezeteinek felada­tait. Ennek szellemében láttunk munkához az új tanévben. Párt- vezetőségünk a K. V. határozata alapján a hallgatók eszmei-poli­tikai nevelését tűzte ki célul, s ezen keresztül a tanulás folya­matossá téie'.ét, a tanulmányi fegyelem megszilárdítását. Ennek érdekében a félév folyamán több ízben megvizsgáttifk a hallga­tók tanulmányi munkáját, amely­nek tapasztalatai nyomán az agltáclóban a legközvetlenebb feladatokkal foglalkoztunk. Ha­vonta propaganda előadásokat tartottunk, amelyek tágították a hallgatók politikai ismereteit. Ha összehasonlítjuk a most lezárult félévet az elmúlt tanévek bármelyikével, a tanulmányi munka terü'etén fokozatos fej­lődés állapítható meg. A hallga­tók • elmélyültebben foglalkoznak szaktárgyaikkal. kevesebb kö­zöttük a fegyelmezetlen. hanyag ember. Ezt a fejlődést bizonyítja az is. hogy a megnövekédett szakmai követelmények nem csökkentették, ellenkezőleg fo­kozták a hallgatók törekvéseit. Ezt mutatia a félévi 3.8-as tanul, mányi átlag, s az egész félvi vizsgaidőszak, amelyben a hall­gatók nagyrésze jól megállta a helyét. Kiváló eredményeket ér­tek el az egves szakcsoportok. Igya II. éves történelem-énekszak 4.1. matematj'ka-kémlaszak 4.08, az I. éves magyarszak 3.9, a ma- tematiika-fizikaszak 4.01 átlagot ért el. Félévrő’-félévre emelkedik a kitünően vizsgázó hallgatóink száma, akik nemcsak a tanulás­ban, de a közösségi munkában Is példát mutatnak. Mé'tán büsz­kék vagyunk: Vass Gyula I. éves m agy évszakosra, az ifjúsági pártszervezet titkárára. Jankovi s István II. éves Rákos,- Mátyás ösztöndíjas dártvezetőség! tagra. Harangi Ete'ka II. éves Rákosi Mátyás ösztöndíjas DISZ bizott­sági tagra. Meggyesi István I. éves. Toldi Erzsébet I. éves szakérettségiseikre és még má­sokra. Az elmúlt tanévhez képest kevesebb a bukott hallgató. Lel­kesebben tanulmányozzák pár­tunk világnézetét, a marxizmus, lentnlzmust. Különösen a XIX. kongresszus anyagának a tanul­mányozása jelentett e téren fordulópontot. Minden hallgató rendszeresen felkészült a szemi­náriumokra, kijegyzetelte az iro­dalmat és tevékenyen résztvett a szemináriumi foglalkozásokon. A tanuláshoz val<5 Jobb viszonyt mutatja az is, hogy a félévi vizs­gákról igazolatlanul egyetlen hallgató sem maradt el. A marxizmus beszámolókon időben csak öten nem vtezgáztak le, — ezeknek engedélyezett vizsgaha­lasztásuk volt. Az eredmények eléréséhez hoz­zájárult az Is, hogy tanáraink is szívügyüknek tartják — a Jé előadások megtartása melle't — a hallgatók személyes segítségét és nevelését. így az irodalomsza­kon, ahol Csabai Tibor elvtárs a tanszékvezető, tudományos mun. káia mellett, gondosan foglalko­zik hallgatóival, figyelemmel kí­séri szakmai és politikai fejlődé, süket. Ennek eredménye többek között, hogy ezen a szakon vizs­gáztak a legtöbben kitűnő ered­ménnyel. Hasonló módon segíti hallgatóit Darvas Andor, Adler Miklós, Kálmánchey Zoltán elv­társ is. De tanársegédeink is egvre inkább feladatuknak érzik a hallgatók nevelését: Pelle Béla. Hanák János. Vajon Imre elvtár­sak lelkiismeretesen foglalkoznak szakos hallgatóikkal. Az elmúlt tanévhez viszonyít, va, bár eredményeink megnöve­kedtek, igen komoly hiányossá­gok iq találhatók munkánkban. A júniust ülésen Farkas elvtárs az egyetemek és főiskolák poli­tika,- neve löm unkálát jellemezve mezá1 lapította, hogy ,.a párt- és DISZ-munka alapvető hiányos­sága, hogy e’hanvago'ta a hall­gatók rendszeres politikai neve­lését”. Ez ál! a mi főiskolánk párt- és DISZ-szervezetére is. Állandó célként állt előttünk, hogv kiváló tanulmányi eredmé­nyeket biztosítottunk, azonban a legfontosabb eszközt a hallga­tók politikai nevelésének eszkö­zét nem használtuk eléggé. Ez súlyosan kihatott hallgatóink ta­nulmányt munkájára és politikai magatartására. Vannak olyan hallgatók, akik .semmibeveszik, nem értékelik azt az óriási segítséget, amit pár­tunktól, népi demokráciánktól kapnak. Természetesnek tartják, hogy a Főiskolán tanulhatnak, nem látják azt. hogy • államunk müven áldozatot hoz azért, hogy belőlük a társadalom számára értékes emberek legyenek. Ezek közé tartozott Dobos József II. éves hallgató is, akt semmibe­vette a tanulást, megnemérde- melten vetíe fel havonta a 426 forint ösztöndíjat, visszaélt né­pünk bizalmával, a félévi vizs­gákon öt tárgyból megbukott. Másfélévi élőskődés után kizártuk a főiskoláról. Vannak ilyenek többen is, — Győr Etelka, Végh Erzsébet — akik a ..természeles- ség” furcsa elve alapján élősköd- raetk dolgozó népünkön. Nem él bennük a hála érzete, hogy azt a segítséget amit kapnak, jő ta­nulással visszafizetnék. Néhányan — iTiint Nagy László II. éves ké­mia-szakos. Adám Imre I. éves magyar-szakos a tanulást mellé­kes foglalkozásként űzik, sőt ellene agitálnak, az e’ienség mal­mára hajtják a vizet. Vannak olyan hallgatók is, akik tanul­mányilag jó eredményt mutatnak fel, ugyanakkor közömbösek a közügyekkel szemben. Nem ér­deklik ezeket azok a hatalmas eredmények, amelyeket elértünk a szocializmus építésében. Nem lelkesednek azoknak az eredmé­nyeknek a láttán, amelyeket a Szovjetunió megvalósított a kom­munizmus építése során. Nem ég bennük a gyűlölet tüze a há­borús gyujtogatókkal, népi de- mokráciánk ellenségeivel szem­ben. Különösen kirí a hallgató­ságunk egy részéből még a kri­tikátlanság. ahőgyan saját mun­kájukat és egymás munkáját nézik. Nem törődnek egymással, elnézik, hogy egyesek dolgozat­íráskor, kollokviumon csalnak — Lippai Piroska. Bodnár Károly II. évesek, hogv betegségre vágy- más egyébre hiválkozva nem ta­nulnak. elmaradnak az órákról. Hiányzik az az egészséges köz- szelíem, ami a fegyelmezetlene­ket. a hanyagokat munkára ne­velné. „Nem bírállak azért, hogy te se bírálj engem’’ elv, a „betyárbecsü'let” szelleme bontja szét a hallgatók egységét kisebb csoportokra. Mindezek oda ve­zetnek, hogv egyesek csak saját ügyeikkel törődnek. Annál sú­lyosabb a helyzet, hogy még DIS Z - f unke I o n árt nsok is elnéz­nek ezek felett a hibák felett. Hallgató párttagjaink és tagje- löitjeink közül !s rhég egyesek részességet vállalnak ezekből a dolgokból. Például Szamosvári eívtárs fegyelmezetlenségével, vagy Erdész Ede elv tálas, aki ha­nyagul látja el párttoízalmi teen- dőlt. Ezek az elvtársak és akad­nak mások Is, a nemtörődöm­ség. a szociáldemokratizmus te­nyésztői. Több párttagunk van, aki beleolvad környezetébe, s nem neveli a pártonkívüll hall­gatókat. Felelős ezért az ifjúsági pártszervezet vezetősége is, mely elnézett a hibák felett, s a leg­ritkább esetben tett hatéko­nyabb intézkedéseket. A DlSZ-blzottság munkájára is B kritikátlanság jeliémző. Mu­tatja ezt az is, hogy az egyes DISZ bizottsági tagok még bi­zottsági ülésen sem merik egy­más munkáját kommunista mó­don megbírálni. Ez a néhány kérdés élesen rávilágít ifjúsági párt- és DISZ- szervezetünk. de a főiskola párt- vezetőségének munkájára is. Különösen gyenge az ifjúság kö­zött az agitáció. Ifjúsági nép­nevelőink legtöbbje, noha a párt- vezetőség állandóan felhívta fi. gyelmüket a legfontosabb teen­dőkre, hanyagul, félvállról, vagy egyáltalán nem végezte munká­ját. Ez abból Is adódott többek között, hogy több népnevelő ta­nulmányilag gyenge, sőt voltak olyanok Is. akik a félévi vizsgá­kon megbuktak, (Tóth Róza.) Érthető, hogy ezek nem végez­hettek eredményes agi.tációs munkát a hallgatók között. Az ifjúságunk munkájában. maga­tartásában fennálló hiányosságok részben abból Is adódnak, hogy még a mai napig sincs meg az együttímüködés a tanári és ifjú­sági pártszervezetek között. Ezen a második félévben felté:- lenül változtatni kell és szüksé­ges. hogy havonta legalább egy­szer a tanári és Ifjúsági párt- szervezetek vezetői összeültének és megbeszéljék a közös felada­tokat. Másik súlyos hiányosság volt, hogy mind a párt, mind a DISZ-vezetőség elszakadt a hall­gatók széles tömegétől. Nem élt közöttük, csak egy kis százalé­kát ismerte meg a hallgatóknak, s így nem Is tudhatta, hogy melyek azok a kérdések, ame­lyek foglalkoztatják ifjúságunkat. Igv általában egy-egy feladat meg­oldása a problémáik csak felszínes meglátásából fakadt, ami azután nem is eredményezett nagy vál­tozást a hallgatók magatartásá­ban. Gátolja a vezetőségeket munkájukban a széleskörű, jó aktívahálózat hiánya is. A DlSZ- blzottság, még a választmányi tagok egyrészét sem foglalkoztat, ta. A hallgatóktól való elszaka­dás, a politikai munkát szűk- körűvé tette. A vezetők, mivel nem volt aktivahálózatuk, csak azokkal a kisebb létszámot ki­tevő hallgatókkal foglalkoztak, akik a ..felszínen mozogtak'', akik aránylag már „kevesebb ne­velésre” szorulnak. Mindezt bi­zonyítja az Is, hogy a DISZ alap- szervezetekben még vannak olyan DISZ-tayok, akik nem isme­rik alapszærveze.rünk titkárát, de még többen vannak, akik látás­ból sem ismerik a többi vezető­ségi tagakat. Ezekért a súlyos hiányossá­gokért elsősorban a főiskola párt vezetőségét terheli a fe­lelősség. Maga a vezető­ség sem fedte fel a leg­utóbbi időkig ezeket a súlyos hiányosságokat és nem hívta fel a pártszervezeteket a hibák fel­számolására. A megyei pártbi- fern.tsáig foE-JJai’,kozott a főiskola párt- és DISZ-szervezetének po­litikai nevelőmunkájával, felfedte a munkának hiányosságait és megszabta közvetlen feladatain­kat is. Ennék alapján a főiskola párt- és DISZ szervezete a másé. dik félévben főfeiadatként a poli­tikai nevelőmunka, az agitáció megjavítását tűzte ki célul. Hall­gatóinkat érdekeltté kell ten­nünk a közügyekben, meg kell értetni velük, hogy saját mun­kájuk. jó vagy rossz tanulmányi eredményük segíti vagy gátolja a szocializmus gyors felépítését. Kü’önösen jelentős feladat vár reánk a kritikai szellem kialakí­tásában. Főleg a tanulócsoporto­kat. az egyes szakokat kell ilyen irányban fejleszteni. Az állami csoport és DISZ csoportvezetőket nevelni kell arra, hogy bírálják a hanyag tanulókat, s ugyanak­kor neveljék társaikat is. Meg kell értetni minden hallgatóval; a kritika, önkritika olyan hatal­mas fegyver, amelynek helves használata motorként visz e'őre bennünket a tanulmányi munká­ban. s éppen ezért minden hall­gató kötelessége, hogy éberen fi­gyelje társainak munkáját, s ahol lazaságot észlel, bírálatával se­gítsen annak felszámolásában, ne nézzen el a legkisebb hiányossá­gok feleit sem, — elsősorban a funkcionáriusoknak kell példát mutatni ezen a téren is. Ifjúsági pártszervezetünk veze­tősége ne tűrjön lazaságot;, tét­lenséget az alapszervezetben. Szigorúan vonja felelősségre azo­kat a párttagokat, akik felelőt­lenségükkel, fegyelmezetlensé­gükkel gátolják a pártra,unkát. Nevelje tagjait és tagjelöltjelt példamutatásra a tanulásban és a közösségi munkában egyaránt. Érje el a gyengébb tanulók se­gítségével. hogy- ne legyen egyet­len párttag vagy tagjelölt, aki ne felelne meg az évvégi vizs­gákon. Értesse meg: a nem tanu­lás, a fegyelmezetlenség, össze- egyeztethe-etíen a párttagsággal. Komoly feladat hárul a hall­gatók nevelésében tanárainkra és különösen osztályfőnökeinkre, ök azok, akik a legtöbbet érint­keznek hallgatóikkal. Neveljék őket rendszeres tanulásra, öntu­datos fegyelemre, segítsék őket egyénileg is a tanulásban. Má­sik igen fontos feladat, hogy biztosítsuk a kéthetenként meg­tartandó DISZ politikai körök színvonalát, tartalmasságát. A politikai körök vezetőire Igen komoly feladatok várnak. Nagy­mértékben rajtuk múlik; hallga­tóik magatartása mennyire javul, politikai érdeklődési körük tá­gul-e. A politikai körök hatásá­nak érződnie kell a hallgatók ta­nulmányi munkáján is. Éppen ezért olyan politikai körvezető­ket kell kiválasz'ani tanári ka­runkból, és legkiválóbb hallgató­inkból. akik meg tudnak feielnt ennek a feladatnak. Ugyanakkor népnevelőknek is a legkiválóbb, a legjobb eredményt elért hallga­tókat kell beállítani, akik agltá- ciójuk mellett tanulmányi téren is segíteni tudják társaikat. Párt. ég DlSZ-szervezetünknek úgy keil nevelni a hallgatókat, hogy megértsék: főfeladatuk a tanulás, ök most ezzel segítik hazánk építéséy Olyan Ifjúságot kell kinevelnünk, amely része an­nak az úi magyar nemzedéknek, „amely szilárdan bízik népe ügyének igazában,, amely az új világ építésének útján felmerülő nehézségeket könnyen le tudja küzdeni. amelv tisztában van történelmi küldetésével és kész mgy pártunkat tűzön-vizen át kö­vetni.” • Szokodl József, a főiskolái pártszervezet titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom