Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-01 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK NÉPUJSÀ G AZ MPP HE VÉS MEGYEI PA RT B 1 Z OTTS A <. A A K LAPJA X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 FEBRUAR 1. A Népújság irodalmi és fényképpályázafa Egeresehi bánra harca a szállításért Az élet elleni mesterkedésekről A magyar sajtó napján 1942 február 1-én jelent meg, az akkor mélységes illegalitásban, ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette harcoló kommunista párt lapja, a Szabad Nép első száma. Az újság, a Horthv- uralom és a háború szörnyű éjszakájában megvilágította a magvar nép útját, harcba hivta a magyar munkásosztályt a magvar dolgozó népet — moz gósította, szervezte és nevelte a fasizmus ellen, a rablóháború ellen a nemzeti függetlenségért, a dolgozók felszabadulásáért és a békéért vívott küzdelemre. Akkor néhányszáz példányban jelent meg a Szabad Nép, szerkesztőit, készítőit és terjesztőit halálveszedelem fen végétté — első szerkesztőjét. Rózsa Ferenc elvtársat, a Horthv-fasiszták pribékjei halálra kínozták. Azóta 11 esztendő telt et, a sokszázezres példánvszámban megjelenő Szabad Nép eljut a legeldugodtabb tanyavilágba. mindenütt hűséges fegyvertársa segítőié, útmutatója dolgozó népünknek. Pártunk központi lapja mellett, ma már minden megyében, sőt számos üzemünkben, városunkban megjelenik a párt újságja, hogy saját területén, közvetlenül is támogassa egv- egv megye üzem, vagy város dolgozóinak a szocializmus építéséért vívott harcát. Nagy és megtisztelő feladatok állnak a magyar sajtó munkatársai előtt. Soha még a magyar nemzet történetében nem volt a saitónak ilyen szabadsága, mint most. soha nem végzett olyan gigászi munkát országunk, mint éppen napjainkban, S népünk hatalmas munkájáról hírt adni, beszámolni a békéért folyó harc győzelmeiről, szervezni, irányítani dolgozóink áldozatos, lelkes munkáját, leleplezni az ellenséget, e megmu'atni teljes mivoltában, — ez a kötelessége és feladata a kommunista újságírásnak. A mindennapi ember élete, országépítő munkája, a kül- és belpolitikai helyzet tárgyilagos, igazsághű bemutatása — ez a ma újságja. Ha fellapozzuk a régi újságokat csak gyilkosságokról, főúri körvadászatokról, bálokról, s lóversenyekről olvas-i hatunk. A dolgozó ember legfeljebb a bírósági hírekben került az újság hasábjaira. A bulvárlapok n.agy szenzációi, a kiagyalt rémtörténetek helyett, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán igyekeznek — és sikerrel is — a sajtó munkásai megtalálni a mi szenzációnkat, a szocializmus építésében, a szocialista embertípus kialakulásában, a békéért folyó harcban, a terv- teljesítés nagy eredményeiben. Heves megye dolgozóinak lapja a Népújság, mint az elmúlt esztendőben, úgy az 1953-as év első napjaiban is segítséget adott a terv teljesítéséért folyó harcban, az ellenség leleplezésében és meggyűjö'tetésében. Eljuttattuk minden üzemünkhöz a rózsaszentmártoni IX-es akna versenyfelhívását az évi terv teljesítésére — s ennek nyomán egyik üzem a másik után jelenti be csatlakozását a lelkes kezdeményezéshez. Megmutattuk mi az oka, a bélapátfalvai cementgyár munkáiban tapasztalható hiányosságoknak — sa bírálat nyomán ma már egyre eredményesebbé válik a gyár dolgozóinak versenye. Lelepleztük dolgozó népünk ellenségét Zorád József vállalati igazgatót, a zagyvaszántói plébánost, dr. Vizi Miklós kanonokot, a kulákvédő hevesi járási tanácstitkárt, az Egri Bútorgyár jobboldali szociáldemokrata vezetőjét. Munkánkban, a magyar sajtó őseinek, a Vörös Újságnak, az Uj Márciusnak példái mellett, a bolsevik sajtó a lenini Iszkra, a lenini-sztálini Pravda tapasztalatainak kincsestára nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Ennek a segítségnek eredménye, hogy lapunkat megszerette, becsüli a megye dolgozó népe, hogy a munkás- és parasztlevelezők nap mint nap egyre nagyobb számmal keresik fel soraikkal a szerkesztőséget. Legjobb barátjuknak tekintik pártunk megyei lapját, őszintén, kendőzés nélkül közük a bánya, az üzem az építkezés, a falu eredményeit, bírálják fogyatékosságait. — röviden: támogatják az újtípusú magyar sajtót feladatéi teljesítésében. Cseh Pál Recskről, Tóth László Hevesvezekényről, Berecz Katalin Szilvásváradról, Venczel Károly Rózsaszentmártonból és még sokan mások, — leghűségesebb támaszai, fegyvertársai a magyar sajtónak, a Népújságnak. Az a 350 munkás- és parasztlevél, amely január folyamán szerkesztőségünkhöz érkezett, nemcsak azt bizonyítja, hölgy megyénk dolgozó népe az ország tulajdonosának, a szocializmus építése részesének érzi és vallja magát, hanem azt is. hogy a kommunista sajtó ma széleskörű megbecsülésnek örvend, bíznak benne, tudják, hogy „a sajtó a legerősebb fegyver amelynek segítségével a párt, a maga neki szükséges nyelvén, minden nap, minden órában beszél a munkás, osztállyal." Nemcsak a sajtó munkatársainak, hanem az egész dolgozó népünknek nagy ünnepe február 1: a magyar saitó napja. Ezen a napon emlékeznünk kell a magyar sajtó történetének hősi napjaira, az illegalitás éveire, s azokra a dicsőséges napokra, melyek a felszabadulás óta elteltek. A szovjet nép felszabadító harca nyomán léphetett nyíltan porondra, a kommunista sajtó, s azóta is elszántan, tántorítha- tatlanul harcoltak és harcolnak lapjaink a népi demokrácia győzelméért, a hároméves, s most az ötéves terv sikeréért. De nemcsak emlékezést jelent a második magyar sajtónap. Jelenti azt is, hogv a magyar sajtónak, így a Népújságnak is az eddiginél fokozottabb erővel kell harcolnia ötéves tervünk sikeréért az imperialisták csatlósai és ügynökei ellen. Jobban kell tájékoztatni dolgozó népünket a megye, az ország, a világ életéről. Mindenkor észre kell venni az újat, még bátrabban kell bírálni, még nagyobb erővel kell népünket a termelés feladataira, s az imperialisták elleni harcra mozgósítani, — még jobban kel! támogatni pártunk szervezeteinek munkáját, mint eddig. ‘S mindezeket a feladatokat még magasabb újságírói színvonalon, érdekesebben, népszerűbben, színesebben kell megoldani, mint eddig. Helytállni azonban csak akkor tudunk, ha kiszélesítjük a sajtó hadseregét, a levelezők bátor táborát. Megyénk levelezőmozga! mának új erőt ad a magyar sajtó napja alkalmából megtartandó járási levelezőértekezlet. Levelezőink segítsége, dolgozó népünk bizalma, s nem 'utolsósorban Lenin, Sztálin tanítása, nagy eszményképünk, a bolsevik sajtó a Pravda példájának követése, ad erőt a mi lapunknak is, hogv maradéktalanul teljesítse a reá háruló feladatokat. Megtartották az MSZT megyei vezetőség- és küldőt tválasztó értekezletét Az elmúlt vasárnap tartották Egerben az MSZT megyei vezetőség és küldöttválasztó értekezletét. A néphadsereg tisztiháza gyönyörű díszbe öltözött: a Szovjetunió, a Magyar Nép- köztársaság és a testvéri népi- demokráciák zászlaját lengette a szél, amikor megyénk minden tájáról megérkeztek az üzemek, falvak, városok küldöttei. Az értekezleten megjelentek az MDP, az állami szervek és tömegszervezetek megyei vezetői, az MSZT Országos Központ ki-, küldöttei, valamint megyénk kulturális életének képviselői A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után dr. Né- medi Lajos főiskolai igazgató elnöki megnyitója következett, majd Horváth Nándor elvtárs, az MSZT hevesmegyei titkára tartott beszámold. Elmondotta, hogy megyénk dolgozói a küldöttértekezletet megelőzően többszáz táviratban és levélben keresték fel az MSZT szervezeteit. Ha ezeket áttanulmányozzuk — melyek egy-egy dokumentumai a Szovjetunióhoz való ragaszkodásnak — jogosan állapíthatjuk meg, hogy megyénk dolgozói eigy-ré .inkább érzik: nincs munkájuknak, eredményeiknek olyan területe, melytől elválasztható volna a Szovjetunió segítsége. Ezután a dolgozók leveleiből dézett, nwii ismertette a szovjet sztahanovista módszerrel dolgozó üzemek és munkások eredményeit. Megemlítette a hatvani fűtőház munkásait, akik Pányln elvtárs, az ismert szovjet sztahanovista mozdonyvezető módszerével 2000-ről 23.000-rc — Keresztes János és Kádár Béla 30.000-re — növelték a mosástól mosásig iéloméiíier távolságot. Beszámolt a bányáknál tapasztalható eredményekről is. Petőfi- bányán a. szovjet módszereik segítségéve’ 40 százalékos ciklusban dolgoznak. Ismertette a mezőgazdaságban elért eredményeket és ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Szabó Ferenc a nagyteleki állami gazdaság fejőse a szovjet fejögép és a szovjet módszer segítségével 11 hónap alatt 41.000 liter tejet fejt. Ezután a Szovjetunió béke- haroáról beszélt. — Nincs a földkerekségen egyetlen olyan ország sem •— mondotta — amely annyi áldozatot hozott volna a békéért, mint a Szovjetunió, de nincs egyetlen olyan ország sem, amely annyira őrizné és védené a békét, mint a Szovjetunió. A magyar békemozgalom elválaszthatatlanul egybefonódik épülő új hazánk és a Szovjetunió szeretetével. Magyar hazánkat szeretni és a Szovjetunióit szerettei egyet jelent. Ennek megfelelőéin az MSZT egyik legfontosabb feladata, széles, körben megmutatni a szovjet emberek harcát, küzdelmét, helytállását a békeharcban. Beszélt a párt- és_kormányhatározatok végrehajtásáról is. Megemlítette, hogy az MSZT feladat ai közé tarte zik a többi között, segíteni a napi feladatokra való mozgósításban. Ezután Horváth elvtárs az MSZT szervezeti ételéről, eredményeiről és hiányosságairól számolt be Az első kongresszus (1950. XIT.) óta napjainkig a szervezetek száma 44-r'Ó' 116 ra, a taglétszám 16.691-röl 37.932-re emelkedett. Megállapította, hogy a. propagandamunkát elhanyagolták és ezért komolv felelősség terheli a megyei titkárságot. Ezt követőig a megyénkben járt szovjet eivtánsak közvetlen baráti segítségéről beszélt Az , Egerben járt szovjet művészegyüttes, a Gyöngyösre ellátogató Sztáün-díjas építőművész Orlov elvtárs és a szovjet koí- hozparasztók felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak megyénk dolgozóinak. Ma is emlékeznek a szovjet emberek segítségéré és tanításuk eljutott megyénk minden részébe, oda is, ahol nem jártak. Befejezésül, a feladatokról szólva* a következőket mondotta: — Szervezeteinknek úgy kell mozgósítaniok a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására, mint a hatvaniak mozgósítanak. A kultúrpropagandá- nak olyan sok és színes formáját használják fel, mint a gyöngyösiek. A szervezetek megerősítésénél vegyenek példát a pétervásárai járástól, s úgy szervezzék az új tagságot, mint az egri városi titkárság. — Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök barátsága — fejezte be beszédét Horváth elvtárs. A hozzászólók nagy része a saját területükön elért eredményekről, tapasztalatokról számolt be Szoják Margit elvtársnő, a DISZ megyei ti'tikára ei'.mondot- ta, hogy már edd:g is érezte, de igazán, tudatosan csak most az értekezleten értette meg, hogy az ifjúság nevelését csak az MSZT segítségévei — a Szovjetunió, a hősi Komszo- mod példájává — tudják helyesen megoldani. Szabó Ferenc a nagytelklki állami gazdaság fejőse beszámolt a szovjet fejőgépekkel éjért eredményekről. Elmon dotta, hogy először mennyire idegenkedtek a gazdaság dolgozói a géptől. Azután a párt és az MSZT felnyitotta a szemüket, s ma már a 98 tehenes istállóban géppel fejik a teheneket. Nagyon megszerették a gépet, mert érzik, hogy kíméli őket. — Azelőtt egy fejős — mondotta — 10—12 évi munka után nem tudott kezében egy vizespoharat megtartani, — aranyira remegett a keze. Most a szovjet gépek segítségévei öröm és élvezet a fejés, s nem megy tönkre az ember. Dr Nagy Lajos gyöngyösi orvos hozzászólásában a többi között rámutatott, hogy a Szovjetunióban leleplezett terrorista orvoscsoportot a kórház dolgozói mélységesen elítélik és megvetik. Gyűlölik őket azért, mert a szovjet emberek, a szovjet nép békistpoJitiikája el lein 'törtek és ezáltal a mj népünk, a mi bé- kepolitikánkat is veszélyeztették. Az értekezleten felszólalt Takács Kálmán elvtárs, az MDP hevesmegyei bizottságának agit prop, titkára is. — Amikor ezen az értekezleten megszabjuk további feladatainkat — mondotta — nem lehet szó nélkül elmenni azoknak az elv társa írnak hozzászólásai mellett, akik minden jóakaratuk ellenére, hibásan nyúltak egyes kérdésekhez. Néhány elvtárs azt mondta, hogy aki még nem ismerj a Szovjetuniót, még ma sem tudja mit köszönhetünk a Szovjetuniónak, az nem tartozik közénk. Aliért ezt a kérdést ragadtam ki? Azért mert ha nem látjuk ennek a veszélyességét, akkor leszereljük sajátmagun- kat. Nézzük csak meg elvtársak, hogy a mi megyénk dolgozói ismerik-e már mindazt, amit a Szovjetu ni ónak köszönhet tinik. Meg kell mondanunk, hogy nem. A feiszabaduilás óta milyen ha-, talmas változáson ment át országunk, s ennek megfej eOőom megyénk ipara és mezőgazdasága, dolgozó parasztságunk földhöz jutott, s ma már egy részük a társasgazdálkodás útjára lépett. E változás iköveiktíztében nem szorulnak arra, hogy eladják magukat a kutaknak. — Vájjon tudja-e minden dolgozó paraszt, hogy megváltozott életét a Szovjetuniónak köszönheti? Vagy az iparban. Ma .már megyénkben több mint 20.000 az ipari munkások száma. Olyan hatalmas műveket építettünk fel, minit a Gyöngyösi Váf.tógyár, kibővítettük és fejlesztettük Petőfi bán y át, amely 60 vagoné* üzem.böl már a 700 felé közeledik, a 'közeljövőiben kiapjuk meg az első modern ©zénkambá.jnt. Uj. hatalmas téglaégető kemencéket építettünk Gyönigyösö' és más helyieken, de sorníhatiniánik tovább a különböző jelet ős üzemeiket. Ha csak Gyöngyöst nézzük: az ötéves terv során hatalmasat fejlődött ez a város. Több mini 300 nunkáeJaMs épült. Nagy lehel iSégek nyíltak a város dolgozói élőit és olyan viszonyok között dolgozhatnak, amiről azelőtt álmodni sem mértéit Kinék köszönhetjük mindezt? Nyilvánvaló, hogy az eredményeinket nem tehet elválasztani a Szovjetuniótól. Látnunk kell, hogy nsarn mfekfannyian értik r»>g- az összefüggéseiket a Szovjetunió segítsége és eilért eredményeink között A mi életünk jelentősen megváltozott. valóban független emberek lettünk, s ezt r «üde még jobb, még odaadöb: munkával kelti meghálálni D az elért eredményekről az Aiotái minden egyes tagjának nap, nini nap beszélnie kell az eg szerű dolgozók, nak. Csak ab os felvilágosító munkával tud; k elérni eredményeink fakozát it, csalk így lehetjük még s lárdabbá a na gyár- szovjet b: ‘á'ságot A hozzászól'; *o(k uttáira dr. Né medíi Lajos ha árazati javaslatot terjesztett fc!B majd estike- vetőleg az énocrztet megviál ásztól ta a megyei vezetőséget: é ac MSZT II. korgre somsának: m- dötteit. Az értekezfileit kuítúrerröeor követte A hevesi járás 6.8 százalékra teljesítette januári tojásbeadási tervét A hevesi járás számos községében lelkiismeretesen folyik az új begyűjtési renddel ismertetése, melynek eredménye nyomán a járás januárhavi baromfibeadási tervét 94 százalékra teljesítette. A községek közül Boconád, Erk jár az élen, Erk 125, Boconád 104 százalékra teljesítette baromfibeadási tervét. Nagy István hátholdas bo- conádi dolgozó paraszt versenyre hívta Urbáin István hat, Balog Ambrus négy-holdas dolgozó parasztokat. Versetnykihívá. Sábán vállalta, hogy első negyedévi tojás- és baromfibeadási tervét február 24-re teljesíti. Pélyen Kovács László 10 holdas dolgozó paraszt már teljesítette egészévi baromfibeadását, Kömlőn Kádár József egyéni gazda tett eleget első negyedévi tojásbead ásónak, azonfelül 119 százalékra teljesítette baromfibeadását. A gyöngyösi járásban -kisgyű- íésekien, háziagitációk során a dolgozó pair asz toknak mimltegy 80 százalékával ismertették meg a rendeletet. A jó felvilágosító munkai eredménye megmutatkozik a begyűjtésben. Közel 500 dolgozó paraszt teljesítette első negyedévi, i lelve félévi beadását. Ezek közptt élenjár Bódi Joáchim három, Pólyák János négyholdas véesi egyéni gazdálc, akik egész évi ba romfi- beadásuknak már eleget teltek. Boldog község versenykihívását a hatvani járás vais menynyi községe elfogadta és most azért folyik a hwc, hogy mielőbb teljesítsék az állam iránti kötelezet tségü két és megelőszék a boldogiakaí a versenyben. Csóny községben a rendelet megjelenése után azonnal megindult a felvilágosító munka. A párt- szervezet, a községi taináos nép. nevelői, az állandó bizottsági tatgok kisgyűléseicem, egyéni beszélgetéseken magyarázták meg a gyors beadás jelentőségét. A tanács tagjai személyes pé’da- mutatással is segítik a begyűjtést. Pádár János héthd das dolgozó paraszt 110, százalékra teljesítette egész évi baroimíibe- aidását. A jó felvilágosító munka nyomán a község január- havi begyűjtési tervét baromfiból 266, tojásból 33 százalékra teljesítette. A barcmfibegyüjiés kielégítő üteme mellett súlyos a lemaradás a tojásbegy üjiésben. A gyöngyösi járás 12, a hevesi járás mindössze 6.8 százalékra te'jesUette január havi tervét. de hasonló a helyzet a többi járásokban is. A községi tanácsoknak az eddiginél sakkal fokozottabb gondot kell fordítania tojásbeadásra. Elsősorban számolják fel a múltévá hátralékosokat, a fculákokat. akik több százezer tojással adósai álSamunknak. A tömegkapcsoíat kiszélesítésével, az ellenség elleni következetes harccal biztosítsák’ hogy megjavuljon a iojásöea lás. A JÖVŐ IRODALMÁRAI AZ ISKOLAPADOKBAN Még néhMv évvel ezelőtt úgy érezlüi, hogy az iskolai életünk viszonylag szűk kerete, .nem ad elé' lehetőséget, az irodalmi munkásság ! ibonnakozá- sáihoz. Ékkő horták létre az irodalmi szailiöröket, «hol komoly munka ind W meg, irodalmá tudásunk fe: sértésére. Az elme t tanévben iskolánkban, az c ri Dobó-gimnáziumban is míijalökulí az irodalmi szakkör. Lói, bírálói, irodalom- élméleti, s'inészi és előadói igényeink szfvezett formában'kaptak kieíéJtóst. A megalakulás óta szakkfr. gyűlésetek valósággal kJ ünnepekké változtak. Itt'bontolattuk első irodalmi próbálko/ sain-k szárnyait, itt fejlesztetek ki kritikai képes- sége'nW bon »Igatituk a íeg- íiirbKan mgje nt irodalmi műveké' é ? valómmal vártuk, ■hogy m szó’ a hivatalos« irodalmi élemöiy. Életnekel- tettük hánes. Shakespeare, MoKiére,' Katona, Vörösmarty mondanivalóit, Fagyejev, Szirmnov, liés Gyula és Szabó Pál íj életünkből mintázott1 jeí- lemei. Fémárban drámai jéfenet- soro atot mutatunk be, felhasználj ’ ehhez a muH és jelen sza : kus írod alomanyagát, írói sk segítségével bíráljuik az egv s korok társadalmi fonákságai, -megszólaltatjuk Vadányi, Cs. konai, Czuczor, Petőfi, Aranÿ mű'eit. Humoros, vidám jele- nebfcM, szatírával akarjuk fia- tel sí gun kát nevettetni, de tani' tani is. Ragó Elemér egri Dobó-gimnázium ta-raiíójJ
