Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-18 / 6. szám
N E PU J SÁG 1953 január t8. VIZI MIKLÓS KANONOK „NEM POLITIZÁL“ JÓI ismerik Egerben vitéz Su- bik volt kanonok nevét. Zsugoriságáról, fösvénységéről, kielégíthetetlen pénzvágyáról és arról volt híres, hogy ahogy csak lehetett, úgy nyomorgatta a dolgozó parasztokat. Subik már nincs, de szelleme egyes papokban még nialgjyon is él. A Subik- 'éle saeiHem fő istápolója, egykori leghűségesebb „fegyvertársa” dr. Vizi Miklós , kanonok, föplébános. Rémhírterjesztés, illegális hitoktatás, a háborús uszítok, a mutt levitézkitit urainak lelkes támogatása — ezek azok at fegyverek, amelyekkel dr. Vizi Miklós kanonok elkeseredetten hairoo-1 az újjal, ötéves tervünk építésével szemben. Mint főplébános, a kisebb plébániáiktól a maga kezébe gyűjti össze a beszedett egyházi adót — hörcsögtermészetének eredménye, hogy a főplébánia évi jövedelme e'éri a 70—80 ezer forintot. Jómagának is 2100 forint! a havi jövedelme — ehhez jön még, minit egyházközségi elnöknek, köze} 500 forint st ólává Its ág, s majd 1000 forint „hozzájárulás“. De szükség is van ennyi pénzre, mert négyszobáis lakásának fenntartása, két háztartási alkalmazottjának és saját magának fényűző ellátása meglehetősen sok pénzt emészt fel. Furfan|g|os ember a kanonok — rmaga keveset cselekszik, de annál többet „végeztet”. A Nagyboildogasszony plébáni án már megszervezték a 40—50 tagú gyermekénekkart, s mint Sulyok Pál felháborodott hangú levele bizonyítja, Kovács János plébános, Ángya? Géza volt internált pap és „Béla’1 sekrestyés, voit szerzetes már a Szervita-templomban is szervezi az énekkart, sőt egyes megtévesztett hívők magánbázaináíl már folynak a „próbák" is — természetesen ez csak fedezése az illegális hitoktatásnak. Amíg Sulyok Pál s a többi szülő becsülettel helytáll a munkáiban, ha- zafísáigra, áldozatkészségre neveli gyermekeit, addig ezek a lelki kútárak azon igyekeznek, hogy zavart keltsenek a gyermekekben, hogy haizug embereknek állítsák be a szüleiket, hogy eltereljék a gyermekek fi,gyeimét építésünk- nagy problémáiról. Az illegális h.itoklilatásról — mondani sem kell l— dr. Vizi Miklós kanonok úrnak is tudomása van, de mit sem törődve az állam és egyház közötti megegyezéssel, amelynek pedig papi kongruájáit is köszönheti, szívvel-léteikkel támogalljja a megegyezés megszegőit. Nem' véletlen ez: a főplébános csak olyanok társaságában érzi jól magát,' akik sehogyan sem szeretnek jaz igaz úton járni. A köaeimulltban Gáti László volt felnémeti kántor megkérte a főplébános urat, hogy ha már kántornak nem isi, de legalább pénzibeszedőnek alkataaiz. za„ — Nincs szükségem magára. Van nekem ezredesem, tábornokom, aki összeszedi a pénzt — intézte el dr. Vízi Miklós. S valóban, olyanok segítenek az egyházi adó behajtásában, miint Németh' Béla horthysta tábornok. Sok dolgozó paraszt, munkás- szülő siratja gyermekét sok asszony emlékezik vissza keserű gyűlölettel az elmúlt háborúra, ahol Németh Béla és társai jóvoltából elpusztult legközvetlenebb hozzátartozójuk. A „főmészáros’' tábornok mostáj- ta.tos szemforgatéssat szedi az egyházi adót, terjeszti a rémhíreket, s aho! csak lehet uszít népi rendszerünk ellen. De a kanonok úrnak az ilyen emberek a megfelelőek, akik szervezik a sorban állást, akik rémhíreket terjesztenek, ■ akik személyükben is felelősek az elmúlt háborúért, az elmul/t évtizedek nyomoráért. A klérus berkében is megtalálja'segítőtársát dr. Vizii Miklós — természetesen nem a néphez hü papok soraiban, hanem azok között, akiktől még a leg- buzgóbb hívek is undorral fordulnak el. Angyal Géza, a Szervita-templom papja internálva volt, most is rendőri felügyelet alatt áll. Bár semmi köze sincs a föplébán iához, mégis rendszeresen feijárogat „tanácsot kérni1“. A kanonok úr van annyira óvatos, hogy személyesen csak a legritkábban beszél vele — káplánjait használja legtöbbször erre, aizokat, akiktől minden hónapban még 250 forintot elvesz saját zsebe számára „koszthozzájárutás" címén. A mésiik legkedvesebb embere, Gsásati Vilmos Lajps- városi plébános, aki a háború mellett prédikál, aki minősíthetetlen pimaszsággal uszít népi rendszerünk elten — ezt az emberi mivoltából ki vet kezesit papot, a „kéz kezet mos”, a hűséget juta lm ázni kell — elv alapján gondosan patronálja a kanonok úr. ö az egyetlen plébános^ áfa' valami morzsát visszakap a területéről beszedett egyházi adóból, bár ez a morzsa nem is lebecsülendő: kitesz vagy 1500 forintot havonta. A kanonok úr, ha megfeledkezik magáról, tőle telhető nyiltsággat mondja el politikai v-ékiményét, bár van annyira óvatos, hogy rögtön hozzáfűzi: népköztársaság Elnöki Tanácsának nendeiete az 1953. évi állami begyűjtésről, Csálny község tanácsa mozgósította a begyűjtési áMandó bizottságot, a tömegszervezetek vezetőit, s mintegy 350 dolgozó paraszt jelenlétében részleteiben is megbeszélte az új rendeletet és a teljesítés lehetőségét. Az ismertetés után a dolgozó parasztok arra tettek ígéretet, hogy már most, az év elején megkezdik a beadás teljesítését, A rendelet ismertetése továbbra is lelkesen folyik a községben. A tanács a pártszervezet Nagyon szeretek olvasni, gyakran oivasom a Hevesmegyei Népújságot és látom, hogy milyen sok úttörő fordul levéllel a laphoz. Elhatároztam, hogy én is írok. VI. osztályos vagyok, abba az osztályba járok, amely legjobb osztály a bekölcei iskolában. Nekem is csak egy négyesem volt, de megfogadtam, hogy félévkor kitűnő leszek é® ezt az ígéretemet be is akarom tartani. Faliújságunkon, a „raj-hagján" hetemként váltjuk a cikkeket, sok komoly írás mellett tréfás versek ser„nem vagyok tájékozott a politikában. Tájékozatlansága azonban csak 'akkor mutatkozik meg, ha a papi békemozga- lomről, ha a békéről, ha arról van szó, hogv ai megyeszékhely dolgozó] békében, nyugodtan éljenek, szocialista, hazafias szeli! eroben nevelkedjenek a fiatalok — egyszóval' ha az építésről van szó. A rosszemlékű vitéz Subikról, „atyamesteréről” mint jóindulatú emberről beszél, pedig mindenki tudja, hogy Subikrói sokat tudnak mondani a perifériák dolgozói, de azt, hogy jóindulatú — ilyen kijelentésre csak a kanonok úr képes. Békéé! len es magatartása' különösen akkor válik szembetűnővé. amikor a két fő legitimistáról, Mindsaentyről és Gröszről, népünk életére törő aljas gyilkosokról van szó. — Mindszenty, Grősz csak politikailag tévedett, el nem ítélhetem eket, mert föpászto- ■ raim voltak . — mondogatja egész nyíltsággal. Egyszerű politikai „tévedésnek" akarja feltüntetni azit, hogy ez a két aljas áruló vissza akarta állítani a régi rendszert, a nagybirtokokat, a csendőszuronyok világát, azt az időt, amikor a parasztnak ugyan joga volt egyháza dót fizetni, de ha nem volt földje, cselédje, akkor még a templomban is az utolsó padsorokba került. Dr. Vizi Miklós véleményével sajtit álláspontját, meggyőződését is leleplezi. Kapzsi, fukar, ha arról van szó, hejgy segíteni kell, de megnyílik a zsebe, ha ártani kell. A kanonok úr azt hiszi, hogy ügyes ember, nem jönnek rá cselekedeteire. De, minit népünk ellenségei közül már annyian, ő is tévedett. Magatartása, tervei nagyon is átlátszóak: nem a béke, a hatadás, hanem a háború és a pusztulás képviselője. segítségével feltérképezte a községet és minden falurészen\ kis- gyüléseket tartanak, ahol az előadók jól felkészülve beszélgetnek a dolgozó parasztokkal. Mozgósították a népnevelőket is s házról-házra minden gazdával külön is ismertetik a beadási kötelezettségét. A telkes felvilágosító munka eredménye, hogy már az új év első napjaiban megindult a begyűjtés a községben. Az első héten itöbbszáz tojást és több mint 60 kiló baromfit adtak be a dolgozó parasztok. Szabó Mihály levelező kenti'k a gyengébb tanulókat és a fegyélmezetleneket, mert bizony az iskolánkban még vannak hibák a fegyelmezés és a tanulás terén. Sportolni is nagyon szeretnénk, de nincs sportfelszerelésünk, ezért nem tudtuk a többi szakkör mellett a sportszakkört megalakítani. Azt szeretném, ha legközelebb azt írhatnám meg, hogy a mi iskolánk a járás legjobb iskolája. Ennek érdiekében mi, VI. osztályosok is mindent megteszünk. Mihály Erika Bleköloe, ált. isk. tanuló Ismerkednek a begyűjtési rendelettel a csányi dolgozó parasztok Aliig két hete jelent meg a Szeretnénk sport szakkört alakítani A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok: Kossuth-rádló; 5.00: Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.45— 8.30: Reggeli zenés műsor. közben 6.45—7.00: A Szabad Nép vezércikkének Ismertetése. 7.40; Naptár. 14.00: Időjárás és vízállásjelentés. 17.00; Hírek. 20.00: Hangos újság. Petőfl-rádió; 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45; Jóreggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 10.00: Hírek. 17.30: Hírek. 19.15: Sportnegyedőra. Petőfl-rádió: 7.00: Filmzene. — 8.30: Reggeli hangverseny. — 9.20: Igaz történetek Leninről. — 9.40: Zenélő doboz. — 10.10: Magyar kamarazene. — 11.00: Zenekari operettrészletek. — 11.15; Hegyi Géza zongorázik. — 15.00: Preklasszikus kamarazene. — 15.25; A rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: Lengyel zenei hét. — 17.10; Zenekari hangverseny. — 18.45. Szív küldi. JANUAR 19, HÉTFŐ Kossuth-rádló: 11.30: Az Idealista kárász. — 12.30: Horváth Elemér és zenekara játszik. — 13.00: GoCdmark operájából. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 15.50; A rádió kisegyüttese játszik. — 17.30: Madách Imre, a költő. — 18.00; Jó munkáért szép muzsikát. — 20.10; A puskás ember. — 21.30: Lengyel zenei hét, — 23.25; Színes esti muzsika. Petőfi-rádió: 7.00; A hét zeneszerzője: Ravel. — 7.35: A varsói kis zenekar játszik. — 8.35: Hanglemez. — 10.10; Részletek Polgár Blaháné c. dal játékából. — 15.00: Lengyel zenei hét. — 16.00: Egiy csepeg munkásaszszony. — 16.30: Részletek az így győztünk az olimpián c. film zenéjéből, — 17.00; Operettrészletek. — 18.00; Tánczene. — 18.10: Előadás. — 18.45: Népdallal a világ körül. — 19.35: Szív kü’.di szívnek szívesen. JANUÁR 20, KEDD Kossuth-rádló; 11.30; Női szemmel.. . — 12.30: Tiéd az ország. — 13.00: Magyar zenekari muzsika. — 13.30; Radies Béla és zenekara játszik. — 14.15; Klasz- szikus operettekből. — 15.30: Elnyomott népek dalai. — 15.50; Délutáni hangverseny. — 16.20: Csodálatos utazás. — 18.00; Lengyel zenei hét. — 18.20: Egyszerű. mintáz igazság. — 20.10: A ezuhakáilói bányászokról. — 20.40: Magyar zeneszerzők , új békedalaiból. — 21.00; Tánczene. 22.20; Bartök-est. — 23.10: Mozart: Német táncok. — 23.20: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. JANUÁR 21. SZERDA Kossuth-rádió; 11.30: Legyünk olyanok, mint ők voltak. — 12.30: A rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Lengyel zenei hét. — 13.30; Régi orosz forradalmi dalok. —- 14.15; Lengyel zenei hét. — 14.50: Zenekari szám Weinertől. — 15.50; Irodalmi műsor. — 16.20: A rádió ajándékmüsora a vértessomlói általános iskolának. — 17.15; Részletek Dunajevszkij zenéiéből. — 17.45: Szív küldi. — 21.00: Hangversemv Lenin emlékezetére. — 22.25: A rádió népi zenekara játszik. Petőfi-rádió; 7.00; Lengyel táncok. — 7.35: Részletek Kodály Háry János c. daljátékából. — j 8.00; Zenekari hangverseny. — I GŐGÖS HERCEGNŐ Régi cseh népmeséből készült a „Gőgös hercegnő“ című csehszlovák mesefilm, amely megtartotta a népmese sajátosan gazdag. színes világát. Ez a film megtanítja az ifjúságot arra, hogy becsüljék meg a munkát, az élet forrását. A mese a délceg Miroszláv királyról és a világszép hercegnőről, Kraszomiiláról szól. A hercegnő olyan szép volt, hogy ha a virágok meglátták, egyszeribe kinyíltak. Szép volt, de szívtelen, gőgös. Száz meg száz kérő versenyzett kezéért, de ő mindenkit kinevetett, mindenkit kl- csűfolt. Miroszláv. a szomszéd ország fiatal királyfia kertésznek öltözve keresi fel a gőgös hercegnőt. Ahogy túljut birodalma határán, sovány, szomorú emberekkel találkozik. adószedők sanyargatják a népet, minden fil'ér az őréig, tehetetlen király tanácsadói markába vándorol. Ebben az országban kiveszett az öröm a szívekből, meghalt a dal, még a gyerekek sem nevetnek. Miroszláv csodálatos virágot nevelt, amelyik muzsikált. De a virág Kraszomila hercegnő szobájában e'hervadt. A hercegnő hidegségétől, gőgjétől pusztult el a virág. A herceg megtanítja énekelni a hercegnőt, megszeretteti vele a munka örömét és Kraszomila ezentúl együtt dalol a fö'dmflvesekkel, együtt táncol a gyerekekkel. A mesebeli ország dolgos népe is megtanul énekelni, mindenütt zeng a dal, a munka örömdala. A filmet az egri Vörös Csillag film,színház január 22-től 28-ig tűzte műsorára. ISKOLAI JÁRÁSI KULTÚRVERSENY A megyei tanács kultúrtermében január hő 18-án délelőtt- 9- től 12 óráig, délután 2-től 5 . óráig iskolai járási kultúrversenyt rendeznek. A versenyen rélszt- veszneik Andomaiktálya, Bélapátfalva, Felnémet, Felsőtánkány, Kerecsend és az egri járás számos községének ének. és tánccsoportjai. Belépődíj felnőtteknek 3, gyermekeiknek 2 forint. A Népújság elintézte A december 18-án megjelent Villám cikk alapján vizsgálatot folytattunk az egri Pedagógiai Főiskola menzáján. Megállapítottuk, hogy a konyha sok esetben nem adta ki az előírt mennyiséget a fötsko'a hallgatóinak. Az ételek minősége sem volt megfelelő. nem volt olyan, mint ami elő van írva az üzemélelmezési vállalatoknak. Felhívásunk alapján január 6.tól kezdve az Uzemélelmezési Vállalat vezetője külön étlapot készített a Pedagógiai Főiskola menzája részére, s minden naip ellenőrzi a kiadott ételek mennyiségét és minőségét. Felhívtuk a vállalat-vezetőség figyelmét, hogy a kollokviumok ideje alatt fokozottabb gondot fordítson a főiskolai hallgatók élelmezésére. Rózsa Miklós belkereskedelmi minisztérium üaemélelmezési igazgató ••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Felhívás! Az Eqri Tüzép Vállalat felhívja a közüleíek és vállalatok vezetőinek figyelmét arra. hogy a Tüker Vállalat tüzeiéstechntkusai január 20- ig Egerben tartózkodnak azon célból, hogy a 108.400/1951. 0. T. sz. rendelet kiterjesztése tárgyában kiadott 2500-50/ 1952. 0. T. sz. utasítás (Terv. gazd. étrt. II. 8.) alapján a tüzelőanyag normázását végrehajtsák. 1953 január 20 után Eger városban csak azion vállalatoknak és közüle'leknek szolgáltat ki a Tüzép V. tüzelőt, ahol a tüzeJőanyagnorma- megállapftás me,gtörtént. A vállalatok tüzelőanyag- felelősei a normák megállapítása érdekében keressék fel a tüzeléstechnikusokat, akik az Egri Tüzép 303. sz. telepén (Sztálin-út 67) tartózkodnak. Eqri Tüzép Vállalat 9.40: Daütanulás. — 10.30; Vásárosán — 11.00: Magyar zene szerzők kórusműveiből. — 16.30; Magyar partizánok a II. világháborúban. — 16.45: Chopin műveiből. — 17.30: Vidéki népi zenekarok hangversenye. — 19.35: Magyar és szovjet hangszerszólók. JANUÁR 22, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 11.30; Jóska. Fe. kete Gyula elbeszélése. — 13.00: Szórakoztató magyar muzsika. — — 14.50: A kuruckor dalaiból. 15.30: Irodalmi műsor. — 16.00; Keleten ké'. a nap. — 16.45: Vidám hanglemezek. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 23.20; Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. Petőfi-rádió: 7.00: Vidáman élünk. — 7.35: Színes zeneikari muzsika.' — 8.40: Filmzene. •— 9.20: A szürke nyúl országa. Elbe,széléé. — 9.40: Lenin-dalok. — 10.10: Klasszikus szórakoztató zene. — 15.40: Fiatalok zened újsága. — 16.10: A rádió kisegyüttese játszik. — 17.00: Zenekari hangverseny. — 17.35: Az előadóművészet mesterei. — 18.45; Szív küldi. — 19.05: Be fútta az utat a hő. — 20.30; Műsorzárás. Heti két edzést kérünk! Hétfő délután 3 óra. A köz- gazdasági középiskola tornatermében vidáman nyüzsög a gyereksereg. Az V.. VI. számú általános iskolák 120 növendéke részére tart iskola- és sportköri tomaedzést Jávori József testnevelő. Munkáiéban segít neki Dombrádi Lajos, aki régebben foglalkozott a gyerekekkel és most érdekli volt tanítványainak előmenetele. Ma egy kis háziverseny keretében küzdenek a gyerekek az elsőségért. Talajtorna, tigrisbukfenc, spárga, cigáilyike- rék követik egymást filmszerűen, s valamennyi gyakorlat tömeget mozgat. A gyakorlatokat jól végzik a gyerekek, igen sok a tehetséges közöttük. „Pedig csak hetenként egy alkalommal tudok edzést tartani velük — kesergi Jávori József- — Mindnyájan élnek halnak a sportért, alig várva egy-egy edzési napot, árukor kedvükre kimozoghatják magukat a tornateremben. Legalább heti két edzésre volna szükségem ilyen nagy tömeg számára” — fejezi be-szavait. Érthetet'en. hogy az iileiékesek nem adnak több edzési lehetőséget ennek a két összevont álta- lánosisko'ai sportkörnek. Vájjon hány olyan sportkör van Egerben, ahol 120 sportoló van jelen egv edzésen? És miért közömbös az, . hogy a dolgozók gyerekeit leginkább foglalkoztató áitalánósiskolai sport ennyire mostoha körülmények között kénytelen működni? A tapasztalat szerint több olyan sportköri szakosztály kap bő edzéslehetőséget, ahol egiíiszien gyér számban vesznek részt a sportolók, vitatható sportbeli _ értékkel _éa sportfelfogással. Népünk jövője az iskolák ifjúságában van. Az erős, edzett, bátor, ügyes emberek kialakítását már az általános iskolákban kell elkezdeni. Tiszteljük a minőségi sport téli szükségleteit, de ez nem mehet az ifjúsági tömegsport rovására. Éppen ezért ez iskolák tornatermei elsősorban az iskolai Ifjúság célját szolgálják, különös tekintettel az általános iskolások elhanyagolt sportolási lehetőségére. Nem jó sportpolitika az. ahol elsősorban nem a dolgozók gyerekei részére biztosítják a sportolási lehetőséget. A nagyon tehetséges Soós Anna édesapja lemezgyári munkás, Kalotat Mária apja traktoros. A kis „gumi emberke”, Pékár István és nem kevésbbé tehetséges testvére, Pékár Katalin édesanyja éjjeliszolgálatos ápolónő és így sorolhatnánk mind a 120-at. A demokrácia ki'encedik évében szeretnénk végre ©lémi azt, hogy a: a sport — az általános iskolában is -- jobban a népé, a népi származású tömegeké legyen Egerben is. lovcsényl Jenő tudósító. Gazdát a városi sportpályának! A felszabadulás óta eltelt idő alatt az . országban mindenütt helyrehozták a fasiszta pusztítás romjait. A gyárak, lakótelepek és sportpályák tömegei épülnek. De Hatvan szövetkezeti város központjában elterülő sportpá lyán még a régi nyomok láthatók. Elhanyagolt, romos a sport, pálya es berendezése, nem kezdenek hozzá a szükséges helyre- hozatalhoz. Hatvannak egy sport, pályája van, a Lokomotívé, de az Is távolesik a várostól és egészségtelen a levegője a vasút közelsége miatt. A sportpálya- állapotok sok sportágban hanyatlást idéznek elő Hatvanban. így a tenisz, kosár-, kézilabda, röplabda é(s az atlétika fejlődését teljesen hátráltatja. Nem utolsósorban az MHK-mozgalom fejlődésére Is kihat, amelyen sürgősen segíteni keli. A Hatvani Kinizsi szívügyének tekintetté a sportpálya rendbehozatalát, de munkájához a TSB-n kívül nem kapott olyan támogatást, amellyé' komoly eredményt tudott volna elérni. A sportpálya újjáépítése minden hatvani sportkedvelő óhaja és reméljük, hogy ebben az éviyen a sportpálya társadalmi munkával való rendbehozatalára többszázán kapcsolódnak be, de ehhez a munkához a TSB és a tanács hathatós támogatása ia szükséges. Bartsch Sándor hatvani tudósító. Beszelő szamok Népi demokráciánk sokat ál- doz a sportra, bizonyítja ezt többek között az egri sportköröknél foglalkoztatott edzők működése Is. Harminc fizetett edzőt foglalkoztatnak Egerben, akiknek évi fizetése negyedmillió forint! A felszabadulás előtt egyetlen sportágban sem volt díjazott edzői Még jobbam megvilágítja a tényeket, ha ismertetjük azt, hogy az egyes sportkörökben mit áldoznak edzőkre. A Fáklya sportkörben 11 sportágiban foglalkoztatnak edzőt és azok évi fizetése 107.988 forint. A Haladás sportkör 36.600 forintot áldoz hat edző évi működéséért. Az MTSK közel 30.000 forintot fordít ifjú sportolóink nevelésére — hat edzőt foglalkoztat. A Dózsa sportkör három sportágban taníttatja sportolóit és ezért a munkáért 15.600 forintot fizet ki edzőinek. Ezek a sportkörök egészségesen, jól felosztottam több sportágra kiterjedően foglalkoztatják az edzőket, különös tekintette! az ifjúság nevelésére. A többi egri sportkörben 10— 12 ezer forintos a pénzalap az egyes szakosztályok edzőinek díjazására. Az egyes sportágakban a következő módon oszlik meg az edzők díjazása: úszás (három edző) 49.008 forint, labdarúgás (kilenc edző) 47.940 forint kosárlabda (két edző) 29.640 forint, tenisz (egy edző) 19.560 forint, röplabda (négy edző) 18.864 forint, atlétika (négy edző) 16.020 forint, torna (öt edző) 17.500 forint. Ezekben a sportágakban 1953-ban újabb edzőket állítanak be. A sportoktatás terén tehát igen nagy a ★ fejlődés s a számok Is mutatják, hogy népi demokráciánk igen nagy gondot fordít a minőség színvonalának emelésére. Az edzők foglalkoztatása azonban nem arányos és abból a nagy összegből, amelyet Eger város sportkörei a sportoktatás- ra kapnak, nem jut több olyan sportág fejlesztésére, amelyek elsőrendű fontossággal bírnak. Ebben nagy mértékben hibásak a sportkörök, melyek nem minden esetben tartják szem előtt az egyetemes sportérdekeket. Egészségtelen állapot az, hogy az ökölvívás, birkózás oktatására és ezeknek a szakosztályoknak megalakítására nem fordítanak kellő gondot és nem hoznak kellő áldozatot a sportkörök. Nem beszélve arról, hogy a sí. kerékpár, teke, céllövészet részére nincs hivatásos edző alkalmazva Egerben. Érdekesség még az. hogv mindössze három főhivatású edző (Bakó, Lovcsányi, Soponyai) működött az 1952-es évben Egerben, a többi mellékfoglalkozásként végezte a sport- oktatást. Tanulsáiglkélnt levonhatják aa Illetékeseik azt, hogy az állam igen sokat áldoz a sportoktatás fejlesztésére, de az a hatalmas összeg, amely eljut az egri sportkörökhöz — nincsen úgy felhasználva, hogy megfelelő lenne az egyetemes siportérde- keknek. El kell érni azt, hogy a szakosztályok megalakítása, működése a' sportkörökben a legfontosabb sportágak érdekeinek és fejlődésének megfelelően történjen. ★ SPOIIT SOROKBAN Asztalitenisz: Járási egyéni felnőtt bajnokság. I. Szabó Ernő H. Lokomotív (21:15, 18:21, 22:20). 2. Révész Árpád H. Lokomotív. 3 Szá- deczki István Selypi Kinizsi. 4. Bori Gábor H. Lokomotív. A felnőtt bajnokság nem hozhatott erős küzdelmet, mivel csak két sportkörtől volt Induló. A járás több sportköre nem méltatta a TSB felhívását. Hogyan akarja a H. Kinizsi, a H. ÁVESZ, az Apci SK, a Petőfiibánya meg a többi járási sportkör és üzem az asztalitenisz fejlődését? Nagyobb fegyelemmel készüljenek ezután a többi versenyre. Labdarúqás: Hatvani Lokomotív—Hatvani Honvéd, barátságos.) 7;0 (2:0). Vezető: Bognár. A sok gól ellenére is gyenge a Lokomotív ötösfogata. A február 1-én meginduló Lokomotív Kupában bátrabban nyúljanak a fiatalokhoz. „Istenmezején lelkes munka Indult meg a község sportéletének fejlesztése érdekében. A legutóbbi sportgyűlésen kimondották, hogy a község labdarúgó csapata egyesül az istenmezei bányásiz- csápattal, amelynek révén egy jóval erősebb együttes alakúk ki. ’Tervbevették, hogy több más sportágban is megindítják a munkát. Bódi b. János levelező. Füzesabonyban a hivatalos szervek, valamint a Lokomotív, a KTSZ, a földművesszövetkezet és a tszcs közös összefogásával sportpálya építése indult meg, amelyet a község dolgozói társadalmi munkával Is segítenek. Az új pálya elkészültével jelentős fejlődés várható Füzesabony sportéletében. Az 1953 as évben kézilabda-szakosztáily megalakítását is tervbevették, amellyel a szakosztályok száma hétre nőve- kedik. Téglagyár—Faikäya III. 11:4. Városi asztalitenisz férfi CSB. Győzött: Sztaskó 3, Györfi 3, Lu- baí 2. Török—Sztaskó-pár 2, Győrfi—Lubai-pár, illetve Kormos 2, Kovács és Kormos—Kovács- pár. — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG he- vesmegyei csoportjának előkészítő bizottsága kéri aizokat az irodalommal! foglalkozó dolgozókat, akik a közeljövőben megalakuló hevesmegyei csoportban dolgozni akarnak, nevüket, munkahelyüket és pontos címüket közöljék a Népújság szerkesztőségével — ugyanakkor küldjék be eddigi írásaikat* népújság Az MDP Hevesmegyei Pártbizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő; Horváth István Felelős kiadó; Váczl Sándor Szerkesztőséq és kiadóhivatal: Eger. Bajcsv-Zsilinszky-utca 8. Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók: 23. Egyszámlaszám: 00.878 057—18. Szikra Lapnyomda. József-krt 5. Felelős vezető; Kulcsár Mihály. i