Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-08 / 3. szám

X. évfolyam, 3. szám Xra 50 fillér 7953 január 8 , HEVESMEGYEI ■ HE P VJ SA 6 AZ MBP HEVESMEGYEI PÁ IITB I Z OTTSÁG Á A AK L APJ A r Lelkeshangú taggyűléseken veszik át kommunistáink az új tagsági könyveket Lemaradt a tojásbegyüjtésben a gyöngyösi járás ★ ★ Meglátogatták megyénk bányászai a Galyatetőn üdülő 17 szuhakállói bányászt Teljesítsük minden nap a tervet Heves megye az elmúlt esz­tendőben lépett a® iparosodás útjára. Uj üzemek, a gyárakban új gépek és sokezer új dolgozó — ezt jelentette többek között ' az 1952-es év. Üzemeink mun­kásai nagy általánosságban jó munkát végeztek, egész sor üzemünk teljesítette határidő előtt harmadik tervévét. Ötéves tervünk utolsó előtti, negyedik esztendeje azonban sokkal nagyobb feladatokat tűz bá­nyáink, építőipari üzemeink, minden gyárunk elé. Ezek meg. követelik, hogy Rákosi és Gerő eivtárs beszédeit megszívlelve, sokkal szervezettebben, 6okkal fegyelmezettebben harcoljunk évi tervünk határidő előtti tel­jesítéséért. Komoly nehézségeket okozott az elmúlt évben a hóvégi, negyedévi hajrá munkai. Az üzemek, bányák a hónap vagy a negyedév utolsó napjain próbál­ták — nem egyszer eredmény­telen® — behozni a lemaradást. Ez a veszély most is fennáll s mint aiz új«év első napjai bizo­nyítják, nem is kis mértékben. Üzemeink műszaki vezetői még ma sem harcolnak következete­sen az egyenletes termelésért, de a párt- és szakszervezetek sem mozgósítják a dolgozókat ennek sikere érdekében. Petőfibányán január 2-án 83.6, január 4-én 64.6 százalékra teljesítették a doigolzók napi terveiket: 2250 tonna szénnel maradtak el az előirányzattól. Ezt a mennyisé­get kétségkívül valamikor be kell hozni — vagy a hónap y égén vagy a negyedév végén Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az egyenletes termelés biztosításának legfőbb mód­szere — kiadni a jelszót: telje­sítsd naponta a terved. Sokezer tonna szén, mész, tégla ment veszendőbe az elmúlt évben az igazolatlan hiány­zások miatt. December végén megyénk majdnem minden üzemében számottevő javulás volt tapasztalható ezen a téren. A jeladat most az, hogy a decemberi jó módszerek felhasz­nálásával tovább harcoljunk a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. A gyöngyösi 12-es akná­ban a legutóbb egyetlen nap 40 igazolatlan mulasztás történt, a eeiylpi cementgyárban újév utáni első nap a munkásszállí­tás rossz szervezése miatt a dol­gozók igen jelentős része ma­radt el a munkából. Ez a két eset is arra irányítja ai figyel­met, hogy ismét kényelmeskedés ütötte fel a fejét a munkafegye­lem megszilárdításáért folyó harcban. Az évi terv teljesítése, az . egyenletes termelés megterem­tése fokozottan előtérbe állítja: számoljuk fel a versenymozga­lomban tapasztalható hiányos­ságokat. Általános jelenség, hogy különösen építőipari üze­meinkben még most sem ismer­ték fel a verseny nyilvánosságá­nak jelentőségét, még most sem értették meg, hogy a verseny a szocia'izmus építésének kom­munista módszere. A bélapát­falvi cementgyár január első napjában még a 80 százalékot, a selyp! cementgyár pedig még aiz 50 százalékot sem érte el tervében. Az üzemek vezetői megfeledkeztek arról, hogy en­nek a több más mellett az is oka, hogy üresek a versenytáb­lák, hogy nem értékelik a dolgo­zók felajánlásait, hogy a dolgo­zóknak fogalmuk sincs arról, hogyan állnak tervük teljesítésé­ben. A verseny nyilvánossága nélkül olyan a dolgozó, mint ha bekötött szemmel harcolna az évi terv teljesítéséért. Beszélni keli a műszakjaik munkájáról is, mert ezen a téren különösen sok a hiányos­ság. Műszaki dolgozóink egy. része nem küzd elég követkéze- tésséggel nagy feladataink végrehajtásáért, a takarékos­ságért, a® egyenletes termelés biztosításáért. Bélapátfalván annyira hullámosak a sínek az agyagbányában, hogy a csillék rendre felborulnak, Petőfibányán rendszertelen a szállítás, Éger- csehiben különösen a gépekkel van sok baj — s ezek a hibák mind értékes százalékokat, sok­száz tonna szenet, meszel, egyéb iparianvag veszteséget jelente­nek népgazdaságunk számára. A műszaki vezetőknek mindent el kell követni, hogy a dolgo­zók a legkedvezőbb munkafelté­telek közölt, zökkenőmentesen végezhessék munkájukat, hogy ne legyen hiány semmiből, mi­kor az évi terv teljesítéséről van szó. S ez nemcsak kötelesség, hanem becsület dolga is! Ezeket a feladatokat azonban csak akkor koronázhatja siker, ha a párt- és a szakszervezetek élen: rnak a munka helyes meg­szedi zésében, az olyan szellem kialakításában, ahol szégyen a mg'»', éj -a ntKikelserülés, ahol a dolgozók húsává és vérévé” vált a takarékosság. A gyön­gyösi bányász területi bizottság alig ad valami segítséget a 12-es akna dolgozóinak. Ezekután nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az akna szakszervezete sem értékeli a műszakiak ver­senyét. A jó eredmény elérésének egyik legfontosabb alapja a bizalmiak munkájának megjaví­tása. Az üzemi szakszervezetek a verseny szervezése mellett vonják be őket a verseny érté­kelésébe, a különböző mozgal­mak felkarolásába, az élenjárok népszerűsítésébe — egyszóval minden munkába. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy a verseny szeive- zése. az egyenletes termelés biztosításai terén csak a szak- szervezeteknek van tennivalójuk Az üzemi pártszervezetek előtt is nagy feladatok állnak: jó politikai munkával segíteni ianuár havi tervünk sikerét. A kommunisták, személyes példa mutatásukon túl, magyarázzák meg minden dolgozónak a napi tervek teljesítésének jelentősé­gét, magyarázzák meg, hogy munkájuk elválaszthatatlan az ötéves terv építésétől. a béké­től. Neveljék takarékosságra, fegyelemre dolgozó társaikat. S ebben a munkájukban komoly segítséget nyújt az SZKP XIX kongresszusa, Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs beszámolója. Har­coljanak úgy kommunistáink, népnevelőink, de harcoljon úgy minden dolgozó, hogy a januan terv teljesítésével már most megteremtsük alapját évi ter­vünk sikeres túlteljesítésének. Gyorsítsuk meg a vetést és a mélyszántást Rákosi elvtárs nagvieientősé- gű országgvű’ési beszéde óta megyénkben is'meggyorsult a vetés, s az őszi mélyszántás. A dolgozó parasztok tú'nvomó többsége igyekszik az időjárás minden percét kihasználni, hogv január 15-re ne ! égvén egvétien hold vetetlen, szántasán terület sem. Az új év első napjaiban több mint 100 holdon vetettek őszi gabonát és 1232 holdon vé­geztek az őszi mélyszántással. A füzesabonyi tárásban — itt legnagyobb a lemaradás — va­sárnap is serény munka folyt. A járás dolgozó parasztjai 31 holdon végeztek a vetéssel, de csak néev holdon a mélyszán­tással!. A mezőgazdasági munkák ütemét tovább keil fokozni. A termelőszövetkezetekben — me­lyek 119 százalékra teljesítették vetéstervüket — különösen a mélyszántást kell meggyorsíta­ni, mert az eredmény itt csak 81 százalék. Komoly a‘lemara­dás az egyénileg gazdálkodók körében, akik a vetést 77, a mélyszántást pedig csak 50 százalékban végezték el. ÜZEMEINK JELENTIK A TERV ELSŐ NAPJAIRÓL: Bélapátfalvi Cementgyár A mííssahi előfeltételek hiánya, mssts verseny nyilvántartás : lemaradás a terrhen Az elmúlt esztendőben sok ezer tonna messze!, cementtel maradtak adósai népgazdasá­gunknak a Bélapátfalvi' Ce­mentgyár dolgozói. A szabotá­ló vállalati igazgató leváltása után javult a termelés, de nem javult meg kellőképpen a mű­szakiak munkája. A.rossz, mű­szaki előfeltételek adóságot eredményeztek az 1953-as terv­év első napján is. Január 2-án a gyár klinker- égetési tervét 77.9, cement- termelési tervét 72.8 száza­lékra teljesítette. A gyár műszaki vezetői hosz- szú ideje tudták, hogv a 3-as kemence javításra szorul, nincs Recski Ércbánya huzatja, —: mégsem tettek sem­mit. A kemence áll, — értékes százalékok, jelentős mennyiségű alapanyag megy veszendőbe. De hiányosságok tapasztalhatók az anyagutánpótlás terén is. A dolgozók nem szívesen mennek a bányába, mert nincs biztosít­va számukra a megfelelő vé­dőruha. Hiányzik a felvilágosító munka is, — nem magvarázza meg senki a 'bányászoknak, hogv termelé­sük alapja az e»ész gvár terme­lésének, — eredmény: kevés a nyersanyag a termeléshez. Helytelen volna azonban csak a műszaki előfeltételekben ke­resni a lemaradás okát. Nincs biztosítva a verseny nyilvánossága, értékelése sem. A dolgozók ugvan versenyben állnak egymással, de sem ver­senytársuk. sem maguk teljesít­ményeit nem tudják, s igv lé­nyegében csak neve van a ver­senynek. A cementgyár pártbizottságá­nak minden erővel harcolnia kell az egyenletes termelés biz­tosításáért. Jobb, tartalmasabb agitáció, a verseny nyilvánossá­gáért, a kellő műszaki előfeltéte­lek megteremtéséért folyó harc, — ez a legfontosabb feladata a oementgvár kommunistáinak, minden dolgozójának. MJj gépek, kihávált csillepark segíti ércbányászainkat Jó hírnevet vívott ki magának megyénk legnagyobb ércbányája az elmúlt esztendőben. Az el múlt év eredményei köteleznek, — ezt értették meg a műszakiak is, amikor már az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdték a felkészülést ötéves . tervünk negyedik esztendeiére. Ui fejté­seket készítettek elő, új kom­presszort építettek be, dolgozik már az aknaszállító gép, most indui meg a termelés a VII-es Petőfibánya tömzsben. Ebben az esztendő ben 50 százalékkal kell többet termelniük az ércbányászoknak, mint tavaly. Gondoskodás tör­tént tehát a szállítás zavartalan biztosításáról is, — jelentősen kibővül a bánva csilleparkia. A szakember utánpótlás érdeké­ben lőmesteri. valamint vájár- tanfoívamot indítanak. A kellő előkészítés megmutat­kozott a január 3.-i termelésben. amikor minden külső üzemza­vartól mentesen színportermelési tervüket 103.8, nyersfeldolgozási elő­irányzatukat pedig 103.9 százalékban teljesítették. A dolgozók közűi Bocsi József sztahanovista és Kapás Vince fejtési vájárok 155, Horváth Sándor sztahanovista; Tarjám V. István és ifi. Puporka Jenő csillések 163 százalékos telje- sítménvt értek «I. A rassz munkafegyelem hátráltatja a termelést Nagy feladatok előtt állnak szénbányászaink 1953-ban. Fej­lődő iparunk megköveteli, hogy 4.6 millió tonna szénnel emeljék tovább termelékenységüket. Rákosi eivtárs nagyjelentőségű szavait nem értet'ék meg Pető­fibányán. Nemcsak december­ben, de az új esztendő első nap­jaiban is messze elmaradták napi terveik teljesítésétől. A rózsai-aknán kívül egyet­len üzemrész sem teljesítet­te tervét. Január 2-án Petőfibánya Válla­lat 83.6, — január 4-én 64.6 százalékra teljesítette tervét: 2250 tonna szénnel maradt adó­sa népi államunknak. A lemaradás egyik legdöntőbb oka, a rossz munkaszervezés. Nem biztosították időben a megfelelő munkaterületet, rosz- szul készítették elő a frontokat, s. komoly hiányosságok tapasz­talhatók a szállítás, a faanyag- utánpótlás területén is. Nem harcolnak Petőfibánya üzemré­szeiben a munkafegyelem meg­szilárdításáért sem. A gyöngyösi 12-es aknán egyetlen nap 40 igazolatlan műszakmulasztás történt. A 40 lógós csak Gyöngyösön 250 köbméter szénveszteséget okozott dolgozó népünknek. Van példa pedig bőven. —- a becsületes dolgozók kimagasló eredményeket értek el már az első napon is. A gyöngyösi 12-es aknában Kráncziczki János 140—150 százalékos átlagtelje­sítménnyel dolgozik. A petőfi- bányai pártbizottságnak, a bá­nva műszaki vezetőinek mindent el kell követni, hogv a tervet minden nap teljesítsék, hogy a műszaki előfeltételek kellő bizto­sításával sikerre vigyék a dol­gozók januári tervüket. JÁRÁSI MSZT-KÖLDÖTTÉRTEKEZLET EGERBEN Vasárnap délelőtt Egerben gyűltek össze aiz egri járás MSZT-szervezeteinek küldöttei, hogy megválasszák a> járási ve­zetőséget és a január 25-én tartandó megyei értekezlet kül­dötteit. Az értekezletein Mészá­ros József, aiz egri járás MSZT- titkára számolt be a szerveze­tek eddigi munkájáról, az 1953-as év új feladatairól. ' Elmondotta, hogy a járás te­rületén is egyre szélesedik a magyar-szovjet barátság tá­bora: egy esztendő alatt a szer­vezetek száma nyolcról 33-ra, a tagok létszáma ‘ 1040-ről 4100- ra emelkedett. Különösen jó munkát végzett a verpeléti, amely 100, a felnémeti, amely 90, a bekötőéi, amely 40 és az Egercsehi bányateleoi MSZT- szervezet, amely 350 új tagot szervezett soraiba. Sikereket hozott az orosz nyelvtanfolya­mok munkája is: tíz helyen 180 dolgozó sa­játít ja el Lenin és Sztálin nyelvét. A járás szervezetei hathatós segítséget nyújtottak a dolgo­zóknak a szovjet módszerek megismerésében. Bányákban üzemekben képkiálí irtásokat előadásokat rendeztek a ciklu sós munkamódszerről, a Naza róva-mozgalomról, a dolgozó parasztság körében pedig a szovjet agrotechnika kiváló eredményeiről. Verpelétiéi, Felnémeten, Maklári'áiyán és Bélapát­falván 4—500 dolgozó vett részt az „Ismerd meg a Szovjetuniót” című előadá­sokon. A feladat az — mondotta a további aktiam —. hogy még szélesebb körben ismertessük a Szovjetunió • népeinek eredmé­nyeit, a 35 esztendős küzdelem gazdag, tapasztalatait, hogy ne legyem egyetlen olyan dolgozó sem a járás területén, aki ne legyen aktív harcosa a szovjet- magyar barátságnak, a békének. A beszámoló után* a küldöttek hozzá szól ás« Írtba n el mondották tapasztalataikat, munkájuk ered­ményeit. Pós Gábor dolgozó paraszt arról beszélt, hogy Horthy fasiszta tábornokai őt is kivittek a frontra. Fogságba esett, az ott eltöltött három év mutatta meg neki valójában a szovjet nép hatalmaR erejét — Csodálattal nézem mindig a Szovjetunióról szóló képkiá- lításokat. Azokat a hatalmas gépeket saját szememmel is láttam, mintahogy kint láttam először kombájnt is: A gépek nemcsak gyorsabbá tesz'k, ha­nem meg is könnyítik a szov­jet emberek 'munkáját. A Szovjet uniónak köszönhetjük, hogy a mi hazánkban is kom­bájnok aratnak, hogy szovjet gépek segítik az üzemek dolgo­zóit is. A többi felszólaló is beszá­molt a szovjet módszereik at- kajimazásáqialk eredményeiről, s ígéretet tettek, hogy még rend­szeresebben tanulmányozzák az MSZT brosúráit, amely sok­oldalúan ismerteti a szovjet munkamódszereket. A felszól ai átsok elhangzása után az értekezlet részvevői megválasztották a járási vá­lasztmányt, va'amint azokat a a küldötteket, akik résztvesz- nek a január 25-i megyei kül- döttválasztó-értekezleten. Vége­zetül határozatoit fogadtak el melyben megfogadták, hagy rendszeres előadásokon, képki- ál itásokon ismertetik meg a járás dolgozóival a szovjet nép munkájának eredményeit, s az országos kongresszusra az ed­diginél sokkal jobb munkával, a szervezettek megerősítésével készülnek fel. A járási értekezlet táviratban köszöntötte népünk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat, s ígéretet tettek, hogy a járás MSZT-tagsiága mindig és min­denhol ott lesz, ahol a béke megvédésének ügyéről lesz szó. Megvitatták ai új begyűjtési rendeletét a boliicgi dnlnufó párásítók Boldog község dolgozó pa­rasztjai Szabad Föld Téli Es­tén beszélték meg az elmúlt be­gyűjtési év tapasztalatait;. az új begyűjtési rendeletet, öröm­mel állapították meg, hogy az új begyűjtési rendelet, még job­ban kiszélesíti a szabadpiaci lehetőségeket, az eddiginél is jobban érvényesíti az igazságos közteherviselés elvét, s számos jelentős kedvezményt biztosít a dolgozó parasztság számára. A Téli Estén részvevő 400 dolgozó paraszt egyhangú lel­kesedéssel határozta el, hogy március 9-re, Rákosi eivtárs születésnapjára túlteljesítik ne­gyedévi begyűjtési kötelezettsé­güket, s ebben versenyre hív­ják ki a megye valamennyi köz­ségét. Vállalták, hogy tej- va­lamint tojásbeadásukát 105, ba­romfi- és vágómarhabeadásukat l20, zsírbe gyűjtési tervüket 100, sertésbeadásukat pedig 130 százalékban teljesítik. A község begyűjtési állandó bizottságának tagjai, s azok ak­tívái megosztották egymásközt a községet, s most minden egyes utcában egy-egy tag; vagy aktiva bi&gyűlésekenj egyéni beszélgetéseken kérész tü] magyarázza meg az új be­gyűjtési törvény jelentőségét. Jo eredményekkel zárnak termelőszövetkezeteink Megyénk termelőszövetkezetei a jól szervezett munka, követ­keztében egyre erőteljesebben fejlődnek. Bizonyítja ezt, hogy a kiskörei Dózsa termelőszövet­kezet összvagyona is elérte az 1 millió 800 ezer forintot. Fe|- oszthatatlan vagyona 265 ezer • forint, melyből 129.700 forintot ebben az évben ruháztak be. Ebből az ■ összegből állatállo­mányukat 78.425 forinttal nö­velték. Az államtól kapott köl­csönből 181.368 forintot fizettek vissza, — rendezték évi hitelü­ket. Beadásukat pedig minden termékből és terményből 100 százalék felett teljesítették. Bő­ségesen jutott a tagoknak is: búzából 3, árpából. 0.50, rizs­ből 0.28 kiló, pénzfjen pedig hat forint munkaegységenként. A gyöngyösoroszi Február 24 tszcs-ben a íagy- és aszály­kár ellenére is jó eredményt ér­tek el. Nem ijedtek meg a ne­hézségektől, jól megszervezték a munkát, s nem hanyagolták el a politikai munkát sem. En­nek eredménye, hogy búzából 84 dekát, borból 2 litert, vala­mint 22.95 forint készpénzt ősz tottak munkaegységenkint. Valius János 246 munkaegy­ségre — egyéb természetbeni járandóság mellett 206 kiló búzát, 492 liter bort és 5646 fo­rint készpénzt kapott. Eredmé­nyes munkájukat bizonyítja a;z Is. hogy a zárszámadás ismer­tetése . után 16. kis- és közép­paraszt család lépett a csoport­ba. A szihalmi Dózsa egy-egy munkaegységre 4.86 kiió búzát, 3.42 kiló árpát, 1.42 burgonyát, és 0.37 kMó cukrot osztott tag­jainak. Forgács József 336 munkaegységre 16 mázsa bú­zát, 11.24 mázsa árpát, - 12t kiló cukrot, 470 kitó burgonyát, 16 liter olajat, 90 kiló lencsét és 172 kiló hagymát kapott. Forgács József ez évi jövedel­méből egész családját talpig újba öltöztette és örömmel mondotta: „megérte, hogy csa­li dómmá] a termelőszövet­kezetbe léptem“. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom