Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-18 / 6. szám

V!LrÁG PROLETÁRJAI EGYESULJETEKT NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam, 6. szám Ara 50 fillér 7953 január 18 Nyílt levél a tsz-elnökhöz ★ A januári1 terv teljesítéséért j. ¥ Vízi Miklós kanonok „nem politizál" A szövetkezeti mozgalom új feladatai Aszályos volt az elmúlt esz­tendő — kemény harcot kellett vívná a természettel a termés- eredményekért. Ebben a harc­ban — s ez nem véletlen — a term elősző vefîTezetek jártak élen, melyek a nagyüzemi gazdálko­dás adta lehetőségeket, a szov­jet agrotechnikai módszereket jól felhasználva, az egyéni gaz­dái ködóknái! lényegesen maga­sabb termést takarítottak be. Amíg az egyénileg dolgozó pa­rasztok őszi árpából 7.9, búzá­ból pedig 7.8 mázsa átlagot ta­karítottak be, addig termelőszö­vetkezeteink őszi árpa termelési átlaga meghaladta a 9, búza átlaga pedig a 8.1 mázsát. Ezek mögött a számok mő- jgöfct nemcsak az agrotechnika, a gépi munka eredményei mutat­koznak meg, de jelentik azt is, hogy a jól dolgozó termelőszö­vetkezet tagsága tovább emelte anyagi jólétét, tovább erősödött, izmosodott termelőszövetkezeti mozgalmunk. Fénye» tanúbi­zonysága ennek a zárszámadás iis, mely hfl tükörképét adta egy- egy szövetkezet évi munkájának, újabb tanúbizonyságot jelentett ia szövetkezeti mozgalom maga­sat) brenidiűsiégérol. A felnémeti Petőfi termelőszövetkezetben 42 forintos munkaegységgel szá­moltak el. Az ivádi Dózsa tszcs-ben Bána Pál 412 munka­egység után búzából 442, bur­gonyától 442, árpából 720 kilót vitt baza a 8220 forint készpénz mellett. „Két évvel ezelőtt elhatároz­tam, hogy szakítok az egyéni gazdálkodással és beléptem a hatvani Dózsa termelőszövetke­zetbe — írja Bata Emámuel. — örömmel mondhatom, nem bán­tam meg, azóta riagyot változott az életem... 560 munkaegysé­get teljesítettem. Erre közel 20 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 4 mázsa rozsot kaptam“ s mind­ezt a burgonya, az olaj, kész pénzen felül. Ezek az eredmények nem ma­radtak ismeretlenül az egyéni­leg gazdálkodók körében. Ezért léptek az egyéni gazdák az eesédi Szabadság, a nagyrédei Munka és még több más ter­melőszövetkezetünkbe. ezért fej­lődött a többek között III. típu­súvá a maklártályai Béke tszcs. A szövetkezeti mozgalom fejlő­désének újabb jelentős állomása patt az elmúlt esztendő. De vájjon mege!égedhetün|k-e fez eddigi eredményekkel? Sem­mi esetre sem. A szövetkezetek egyrésze még nem egységes, ne-m szilárd, nem tölti be azt a feladatot, melyet Rákosii elvtárs tűzött ki eléjük — váljanak vonzóvá az egyénileg gazdál­kodó parasztok előtt. Az egri Nagy József, az abasári Uj élet. a domoszlói Dózsa és még több más termelőszövetkezetünk tag­sága egész évben felelőtlen, ha­nyag munkát végzett, megtűrte a lógást, a munkakerülést — 6 ennék következménye természe­tesen ai gyenge zárszámadásban is megmutatkozott. A téli időszakot, mély egykor a kocsmázás, kártyázás, a tét- lenkedés ideje volt, jól fel_kei 1 használnia minden termelőszö­vetkezetinek sorai rendezésére, a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésére. Tűrhetetlen, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői semmibevegyék a tagság kéré­sét, hagyják, hogy a drága időt semmittevéssel vagy — mint te­szik ezt a kömtői Kossuth ter­melőszövetkezetben — kártyá­zással töltsék. A tarnabodi Kos­suth termelőszövetkezet tagsága arra kérte a vezetőséget, hogy szervezze meg a szakmai okta­tást — az elnök még a fülebot- ját sem mozgatja. Megfeledkez­nék ezek a szövetkezeti vezetők arról, hogy jó és eredményes munkát csak az tud végezni, aki látja munkájának célját, aiki meglátja az összefüggést égvéni Itíjesítménye és nagy célkitűzé­seink között, s nem utolsó sor­ban az, aki megfelelő szakérte­lemmel harcol a terméshozam szakadatlan növeléséért. A téli foglalkoztatások, a szövetkezetek belső megerősö­désében elsőrendű feladata van minden tsiz pártszervezetnek, minden kommunistának. Malen­kov elvtárs az SZKP XIX. kon­gresszusán rámutatott: „Pártudk azért erős, mert egész munkájá­ban a marxista-leninista elméle­tet követi. Politikája a társadal­mi fejlődés törvényeinek tudo­mányos ismeretére támaszko­dik.'’ S ezt meg kell értenie a szövetkezet kommunistáinak, meg kelj érteniük, hogy az egyénj példamutatás nemcsak a munkára, hanem a tanulásra is érvényes. Az a termelőszövetkezet, mely­nek tagsága nemcsak a munká­ban, de a tanulásban is meg­állja a helyét, az a termelőszö­vetkezet ahol a vezetőség terv­szerű irányítása folytán télen sem tétlenkednek a tagok, gya­rapítják a tözös vagyont — vonzóvá válik az egyénileg gaz­dálkodók előtt. Nincs olyan köz­ség a megyében, ahol az egyé­nileg gazdálkodók ne kísérnék éber figyelemmel a szövetkezetek életét, nincs olyan dolgozó pa­raszt, aki ne vont volna párhu­zamot saját, » a szövetkezetek tagjai jövedelme között. A terme­lőszövetkezetek tagságának, a falu minden kommunistájának elsőrendű feladata, hogy ezt az érdeklődést meggyőződéssé változtassa át, hogy helyes gya­korlati példákkal mindenki előtt bebizonyítsa a nagyüzemi gaz­dálkodás vitathatatlan fölényét; Az a 'kommunista, aki csak beszél a szövetkezeti mozgalom jelentőségéről, az a kommunista dolgozó paraszt, aki csak „vi­zet prédikált', de maga nem lép be a termelőszövetkezetbe, nem mutat példáit dolgozó társainak, inkább fékje, mint léndítője szövetkezeti mozgalmunknak. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának új szervezeti szabályzata, de az egész kongresszus jelen­tőségéhez mérten a legkomo­lyabban foglalkozott a kommu­nista példamutatással. Pártunk II. kongresszusán Rákosi eiv- tár-s külön is foglalkozott vele. —.. mini legkevesebbet köve­telhetjük meg párttagjainktól, kommunista dolgozó paraszt­jainktól, hogy ők maguk legye­nek az elsők, akik belépnek va­lamelyik termelőszövetkezetbe, vagy éppen új termelőszövetke­zetet alapítanak.” A szövetkezetek belső megszi­lárdítása, a fejlesztés nagy munkája elválaszthatatlan az osztályelienség elileni harctól. Ahol úgy vélekednek a ta­tákról. „ha leadja a földjét a termelőszövetkezetnek, már nem kulákj maga is beléphet oda.”, mint teszi ezt a noszva.ji tanács­elnök, ahol ilyen felháborítóan meghamisítják pártunk paraszt- politikáját, ott az ellenség a markába nevet és szövetkezeti mozgalmunk nem fejlődik, leg­jobb esetben is egyhelyben to­pog. A kulák az kutak marad, s minden percben szakadatlan harcot kell folytatni ellene, mert mint a domoszlói Dózsa termelőszövetkezet esete is bi­zonyítja. minden alkalmat meg­ragad, hogv gátolja fejlődésün­ket, szabotáljon, fékezze a munka lendületét. Nagyok, de megtisztelőle ezek a feladatok. Kemény és követ­kezetes munkát igényelnek, ép­pen ezért harcoljanak úgy a tsz-p árt szervezeteik, a kom­munisták, a szövetkezetek nép­nevelői, hogy ebben az évben még számottevőbb eredményt érjünk el a szövetkezeti moz­galmunk fejlődésében. Adjanak meg ehhez minden segítséget a járási pártbizottságaink. A megyei pártválasztmány kibővített ülésén értékelte az 1952-es év munkáját és megszabta az áj tervévben előttünk álló feladatokat  megye! párival asztmány ki­bővített ülést tartott Egerben az elmúlt héten, melyen megtár­gyalta az 1952-es évben vég­zett munka tapasztalatait, majd a KV november 29-i határozata, valamint Rákosi elvtársnak az országgyűlésen mondott útmuta­tása alapján meghatározta azo­kat a legfontosabb feladatokat, amel yeket p ártbizott s ágiainfc­nak, gazdasági és állami veze­tőinknek, tömegszervezeteiink- nek 1953-ban meg kell oldani ok. Iparunk fejlődéséről A választmányi ülésen Váczi Sándor elv tár» tartott beszámo­lót. Bevezetőben elmondotta, hogy megyénk ipari üzemel az 1951-es tervévhez viszo­nyítva 1952-ben 22.9 szá- zalékkal termeltek többet; bár tervüket csak 97.4 százalékra teljesítették. Külön, iparáganfcint is bemutatta a termelés emelke­dését, kiemelte azokat az élen» járó üzemeket, amelyek nagyban elősegítették azt, hogy megyénk iparosodása az átlagosnál na- gyobb ütemben folyik — 1952-ben — mondotta többek között — elért eredményeinkhez hagy mértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny, vala­mint a Sztahariov-mozgalom. Ezután a munka termelékeny­ségének emelkedéséről, az ön­költség csökkentéséről, a taka­rékosságról. az új technika' fo­kozottabb alkalmazásáról, a gé pék és berendezések jobb ki. használásáról, a termelés jobb szervezése terén elért eredmé­nyekről, a munka és bérfegyelem javulásáról, majd a munkások politikai és szakmai képzéséről beszélt. Gerő elvtársnak a KV novem­ber 29-i üléséni elmondott be­szédére hivatkozva hangoztatta Válczi elvtárs, hogy gyorsabban kell fejiésztért gazdasági és pártkádereink szakképzettségét. Ismertette az e téren elért ered­ményeket, majd megállapította, hogy pártszervezeteink az elmúlt évben nagyobb gondot fordítot­tak a politikai oktatásra is; biztosították, hogy a párttagság 50-—55 százaléka, a műszaki ve­zetők -nagy része és ae élenjáró pártonkívüli dolgozók bekapcso­lódjanak a pártoktatásbaj A továbbiakban a kereskedelmi hálózat; majd a mezőgazdaság fejlődéséről számolt be. Han goztatta, hogy az önálló és III.- típusú tszcs-k összterülete 1952- ben 28.327 holdról 38.520 hóidra- a családtagok szá­ma 3850-ről 4575-ne emel­kedett. Az I. és II. típusok összterülete is 27.436 holdról 34.837 holdra, a családtagok száma 3847-ről 5442-re növekedett. — A szocialista mezőgazdaság fölénye — hangoztatta Váczi elvtárs — az 1952-es aszályos évben is megmutatkozott. Ezt legjobban bizonyítja az állami gazdaságaink s termelőszövet­kezeti csoportjaink termésátlagai. Míg az állami gazdaságok, a tszcs-k termésátlaga búzából 8.6, Illetve 8.1 mázsa volt. addig az egyénileg dogozó parasztok át­lagtermése 7.8 mázsa. A rozs- termés átlaga állami gazdasá­goknál. tszcs-knél 8.1. illetve 7.8 mázsa, az egyéni gazdasá­goknál 6.6 mázsa. Amíg az őszi árpa termésátlaga állami gazda­ságokban és. termelőcsoportjaink- ban 10.4, illetve 9 mázsa, addig az egyéni gazdálkodók átlag­termése csak 7.9 mázsa. — Állami gazdaságaink, tszcs-ink azért tudtak nagyobb eredményt elérni, mert a nagy táblákon jobban tud­ták alkalmazni a gépeket, as agrotechnikai rendszabályo­kat, a műtrágyát az öntözést, a ke­resztsoros vetést, a négyzetes takoricaültetést és pötbeporzást. Hangoztatta, hogy mező­gazdaságunk szocialista része az állattenyésztésben is magasabb eredményeket ért el, mint az egyéni gazdaságok. Az 1951-es alapot Száznak véve, 1952-ben állami gazdaságainknál a szarvasmarha-szaporulat terén 36, ezen belül a tehénszaporulat­nál 18 százalékot mentünk előre. A lovaknál 95. a sertéseknél 26, a juhtenyésztés terén pedig 64 százalékot. A termelőszövetkeze­teknél a szarvasmarhaszaiporu- lat 79 százalékkal, ebbő! a te- hénszaporulat 103 százalékká'!, a ló 66, a senties 95, a juhszapo- ruiat pedig 79 százalékkal emelkedett. Az egyéni gazdaságokban a szarvasmarha-szaporulat 3 szá­zalékkal, a sertésszaporulat 1 százalékkal, ai juhszaporulat 21 százalékkal emelkedett. Ezután a begyűjtésben elért eredményekről beszélt. Elmon­dotta, hogy a gabonabeadást 112.5, a hí­zott sertést 101.1; a széna- beadást 107, a vágómarha tervet 159 százalékra telje­sítette megyénk. Hangoztatta, hogy a termelés növekedéséhez úgy az ipar, mint a mezőgazdaságban hozzájárult az is, hogy pántszervezeteink és tömegszervezeteink, az igazga­tók és tszcs elnökök igyekeztek biztosítani a terv teljesítésének előfeltételeit, s hogy a kommu­nisták többsége megértette Rákosi elvtárs tanítását; ,él kommunista azért kommudista hogy a termelésben is meg­mutassa, hogy népének és pár* jónak hű fia". \i életszínvonal emelkedéséről Váczi elvtáre a párt és a kor­mány 1951 december 2-i rend­szabályáról szólva hangoztatta, hogy ez a rendelkezés elősegí­tette a dolgozók, mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők élet­színvonalának fokozatos emel­kedését és általános bőségei hozott létre az >Pari ellátásban. Ismertette a többi között a7 egy főre jutó fogyasztás növeke­dését a legfontosabb élelmisze­rekből. Elmondotta, hogy az 1952-es év első 10 honlapjában a városokban az egy főre eső lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalék­kal, a cukorfogyasztás 24.5 szá­zalékkal; a húsfogyasztás 4.6 százalékkal, a zsírfogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasz­tás 21.6 százalékkáa vajfo- gyasztás 49.3 százalékkal emel­kedett Inari munkánk fogyatékosságairól Az ipar és mezőgazdaságban elért eredmények után a munka fogyatékosságairól beszélt Váczi elvtárs. Hangoztatta, hogy ipari vállalatunk között még jó néhányat találunk, amely nem teljesítette tervét, így szénbányászati vállalataink közül Petőfibánya csak 98.9, Egercsehi 98.7, megyénk leg­nagyobb vasipari üzeme, a gyön­gyösi Váltó- és Ri'térőgyár 98 százalékra teljesítette 1952. évi tervét. Az építőipari vállalatok közül a Hevesmegyei Tatarozó csak 84.8 százalékra teljesítette tervét, die a 63/4 és 63/5 számú Építőipari Vállalatok együttes tervteljesítési lemaradása is meghaladja a 11 millió forintot. A hiányosságok legfőbb oka — folytatta — a rossz mun­kaszervezés, a laza munka­ié gyejem és a gépek rossz kihasználása. Külön aláhúzta a bélapátfalvi és selypj cementgyár 95.2, illetve. 91-7 százalékos gyenge teljesít­ményét, mellyel hátráltatták épí­tőipari vállalataink tervteljesí­tését is. Bélapátfalván laza a munkafegyelem, 553 munkanapot kitevő igazolatlan mulasztás van, rosszul szervezték a mun kát, s nem biztosították a mű­szaki feltételeket a terv teljesíté­séhez. Ugyanakkor az anyag- takarékosság terén i8 komoly hiányosságok vannak, indoko­latlanul magas a villamosener­gia és szén költsége. Több vállalat —• így Petőfi­bánya — niem teljesítette a ter­melékenységi tervet sem. Ha sonló a helyzet az önköltség- csökkentési és a takarékossági tervekkel. Komoly hiányosság tapastzr talható a meglévő berende­zések és gépek kihasználá­sánál,’ a villamosenergia felhasznál ás ában. Például a gyöngyösi ércbányá­ban a gépeket csak 65 száza­lékig használták ki, Egereseid­ben az elmúlt évben a gépkapa­citást csak 20.6 százalékban használták ki. De hasonló a helyzet a legtöbb építőipari vál­lalatunknál is. Az egyenletes termelésről, mint iparunk egyik legfontosabb kérdéséről szólva hangoztatta Váczi elvtárs, hogy e téren egész sor megyei válla latunk ko­moly hibát követett el. Például, ha Egercsehi bánya egyhavi termelését vizsgáljuk, mindjárt szembetűnik az egészségtelen ha jrámumka. A hónap első ár­kádjában 31.000 tonna, a máso­dikban 39.000 tonna; a harma­dikban pedig több mint 46.000 Ionná a széntermelés, Rámutatott arra is, hogy a munká svédelem terén is komoly hibák tapasztalhatók, annak el­lenére, hogy a kormány határo­zatot hozott erre. Hasonló hiá­nyosságok vannak a munkások közszükségleti cikkekkel való el­látása teréa Részletesen foglal­kozott a munka- és bérfegyelem kérdésével. Elmondotta, hogy a megye 22 ipari Vállalatá­nál az igazolatlanul mulasz­tott munkt'napúik száma 1952-ben eléri a 15.383-at, amely 615 munkás egyhavi teljesítményének felel meg. A, mulasztott összes munkana­pok 51 munkás évi termelési kiesésének felel meg. Ez meg­közelíti az egri Bútorgyár évi termelését, — sa Népgazdaságot ért kár értéke több mint nyolc és félmillió forint/ falusi munkánk hiányosságairól elmondotta, hogy vetéstervünket nem teljesítettük a miniszterta­nács által előírt határidőre. A búza vetését december 1-ig 80.1, a rozsét 83.8, az ősziárpáét 69.7 százalékra teljesítettük. A legnagyobbfoku lemaradás a füzesabonyi és hevesi járásban volt. A kulákok az egész megyé­ben igyekezteik szabotálni a vetéstervet. így az előírt 36 százalék helyett szántóterületüknek csak 24.3 százalékát vetették el, kenyér- gabonából. Hiányossá,gok vannak a be­gyűjtésben is. Pártszervezeteink és tanácsaink a kapásnövények begyűjtésénél nem tudták meg­felelően mozgósítani a dolgozó parasztságot, nem egy esetben megalkudtak az ellenséggel Eb­ből következett, hogy megyénk területén a takoricabegyüjtést csak 74.1, napraforgót csak 66 1 százalékra tudtuk teljesíteni. Rámutatott arra is, hogy a dolgozó parasztoknál, de különösen a kalikóiknál nem kielégítő a jószágszaporu­lat. A tehénszaporulatban 3.5 száza­lékos, a lószaporulatban 0.5 szá­zalékos csökkenés mutatkozik 1952-ben az előző évhez viszo­nyítva. A terméshozam emelésé* ről szólva hangoztatta nem hasz- nálta fet parasztságunk eléggé az új technikát, a gépállomásod kát; a szovjet agrotechnikai módszereket és még az olyan lehetőségeket sem, midt az. ön­tözés. Példa erre az is; hogy gépál iomásaiink 1951-ben több és jobb minőségű traktonmun- kát végeztek, mint 1952-ben Összegezve megállapítottal, úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területén a hibákhoz hozzájárult az Igazgatók, a tszcs elnökök. a műszaki káderek hanyag­sága. Nem éreztek el ég felel ősségiét á rájuk bízott feladat elvégzésé­ért és n)em is tettek meg min­dent annak biztosítása érdeké­ben. De hozzájárult az is, hogy) pártszervezeteink sok eset­ben elnézték a hibákat, nem vonták felelősségre azok el­követőit; s ez azt mutatja, hogy még mindig gyenge a gazdaságveze­tés pártelienőrzése, Feladataink az 1953-as tervévben Váczi elvtárs az 1952-es év» ben végzett munka értékelése után az új tervévben előttünk álló feladatokat ismertette. Petöfibányán 1952-höz viszo­nyítva a napi termelést 400 va­gonról 530 vagonra kell emel­ni, az öniköttséget pedig 4.66 százalékkal kelj csökkentéit!. Egercsehinek 52 százalékkal kell emelni a termelést az előző év­hez viszonyítva, mindkét bányá­ban jelentősen emelkedik a munkáslétszám. A Bükk-hegységi Asványbl i nyának 13.000 tonna dolomittal kelj többet termelni; mint az előző évberj. A recski ércbányát 50 százalékkal kell bővíteni. A Mátravidéki Erőműnek 650 millió kilowatt órára kell emelni termelését. A selypi cementgyár­nak 34.3 százalékkal kell emel­ni k! inker-termelését; a bélapát- falvinak mintegy 14 százalékkal kell emelni össztermelését, Hoigy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani, meg kell javítani az üzemek ve­zetését, jobban meg kell szervezni a párt- és a kor­mány-, valamint a helyi határozatok végrehajtását; a végrehajtás ellenőrzését; s biztosítani kell az üzenten belüli és az üzemek közötti együttműködést. A továbbiakban hangoztatta, hogy biztosítani teld a berende­zések és gépek jobb kihasználá­sát, fe] kell számolni a terme­lés egyenlőtlenségét, s rendet kel] teremteni a munka- és bér­fegyelem, terén. Meg kell szüntetni üzemeink­ben a munkásvándorlást, s kö­vetkezetesen végre kell hajtani a túlórázás, a dolgozók pihenő- imapjának biztosításáról, vala­mint az önköltiségcsökkentésiröl szóló minisztertanácsi határo­zatot. Pártszervezeteinknek moz­gósítani kell a dolgozókat, elsősorban a kommunistákat a tervek végrehajtására, s meg kell tanítaniuk a szak- szervezeteiket is a verseny helyes szervezésére; érté­kelésére és nyilvántartására. A mezőgazdaságban el kell érjük, hogy ez évben ai tszcs- kben és az egyénieknél is a ter­mésátlag holdainkint elérje a 9—10 mázsát, rozsnál 9, őszi» árpánál 10, tavasziárpánál & kukoricánál 13, cukorrépánál 100, burgonyánál 50 mázsát, Mindezt úgy érhetjük el, há gépállomásaink az összes gépj munka során 258.000 normái (Folytatás a 2. oldalon.) «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom