Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
. ö @.ö q q a ss© ©■© a a© ® a @ sose © a a sc a a © .© © ® © © © © a ®.©s BRODY ANDRAS : A „TANÍTÓNŐ Apám fantáziáját nagyon-nagyon régen foglalkoztatta a vidéki tanítónők különös és sokszor nyomo- rú sorsa. Akkor még sokféle iskola járta, _ volt egyházi, állami, községi és úgynevezett kegyúri, négyosztályos elemi iskola. Az egyházit a papság, az államit az iskola, a községit az illető község tartotta fenn, az úgynevezett kegyúrit pedig egy-egy gazdag föld- birtokos. A tanszemélyzet fizetése sem volt egységes, egyes helyeken elég jó, de a legtöbb helyen szánalmasan fizettek. Ha a tanítónő szép és fiatal volt: sokan környékezték meg a helyi hatalmasságok, _ ha csúnya vagy öreg: akkor a kutya se törődött vele. Valamelyik bácskai községben öngyilkosságot kísérelt meg egy kis tanítónő. Az ok: a szép és fiatal lányt minden községi jelentős „tényező” a saját ágyába óhajtotta fektetni. Akkor szabad prédának tekintettek minden egyedülálló, kenyérkereső nőt, akinek se joga, se módja nincs a berzenkedő hímek ellen védekezni. A lány nem halt meg, az esetet pedig egy vidéki lap _ úgy emlékszem, hogy a „Szegedi Napló” _ megírta. Apám mérhetetlenül felháborodott az egyszerű napihíren és gyorsan leutazott Üjvidékre, amelynek környékén esett meg a kis, egyszerű, jelentéktelen, de számára rendkívül érdekes tragédia. TJjvidéken lakott a legendás Dungyerszki Gyokó, apám barátja, kártyás, lump, híres verekedő, az apja parasztmilliomos. Gyokó két emberből van összetéve: az egyik ember típusa a részeges semmittevőnek, a másik szomjas minden szépre, jóra, igazságosra. Apám szerette ezt az igazán és furcsán ezerszínű, ellentétes figurát, aki erejénél, a körötte lengő dicsfénynél és nem utolsó sorban vagyonánál fogva úgyszólván mindenható volt a környéken. Elmesélte neki a kis tanítónő nagy tragédiáját. Elindultak hát ketten a faluba, rendet csinálni. Gyokó a maga módján „rendet” is csinált — felpofozta a helyi patikust, a szolgabírói párbajban összeszabdalta, a jegyzőt kirúgatta állásából, _ mindazokat, akik a kis, gyenge, védtelen tanítónőcskét nem hagyták dolgozni. Aztán felhozta a lányt Budapestre, állást is szerzett neki. Békén sorsára hagyta, hálálkodása elől elszökött. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, __ minden este más kocsmában itta holtrészegre magát. Még ma is inna, ha meg nem halt volna. (Hat évvel ezelőtt, pátriárkái korban, szegényen temették el.) Apám másképpen csinált rendet a ,,tanítónő”-kérdés körül. Színdarabot _ mint ahogy ő írta a c ím alá: „falusi életkép”-et — írt ebből a nem csekély drámai magból. Első előadása 1908. márciusában került az akkori Vígszínház közönsége elé. A darab végével, az utolsó jelenettel azonban kis baj történt _ nem végződött hepp ienddel. A színház vezetősége addig-addig gyúrta-gyömöszölte apámat, amíg egy különálló „utolsó jelenet”-et írt a színműhöz. A „Tanítónő” fergeteges sikert aratott. Többszázszor játszották a Vígszínházban, Varsányi Irén, minden idők legegyszerűbb, legösztönösebb, legszebb hangú magyar színésznője játszotta a címszerepet. Aztán Európa- majdnem minden jelentős színháza műsorára tűzte a ..Tanítónő’‘-t, többek között Reinhardt híres „Deutsches Theater”-ja. Jöttek az ellenforradalmi idők és Bródy Sándort száműzték a magyar irodalmi életből. Kissé enyhült később a bilincs, újra elővette a megalkuvó Vígszínház a sok sikert és pénzt hozó .,Tanító- nő”-t. Meghamisítva. Az éles és igaz politikai mondatokat kiirtották a darabból, szelíddé és szalonképessé tették, az akkori ízlés szerint. A siker így sem maradt most sem el, főleg a címszereplő Tőkés Anna jóvoltából. Másképpen, de szintén erőteljesen mutatta meg a „Tanítónő” mindég lenyűgöző egyéniségét. BRÓDY ANDRÁS í$ ©©©©©© '© © © © © © © © © © © ©©~©> ©'© © ©© © © © © © © © ©'©©© 6
