Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
•© S ©C O © © ©© ©© © C5 ©'© © © © ©'©G © ©'©©0©©©@®©©@9"0'0.00©( BRÓDY SÁNDOR Bródy Sándor írói indulása a múlt század nyolcvanas éveire, Tisza Kálmán un. liberális kormány politikájának hanyatló, végső szakaszára esik. Arra az időre, amelyben mind élesebben mutatkoznak meg nálunk a kapitalizálódó feudális társadalom, az egész magyar polgári fejlődés Külső és belső ellentmondásai. A gazdasági helyzet változását nyomon követte a közéleti erkölcsök fokozott romlása. Mindenfelé felüti fejét a korrupció. Az elburjánzott protekciós rendszer és panama egyre erősebben érezteti züllesztő hatását. A terpeszkedő nagybirtok peremén tengődő nincstelen parasztság pedig megkezdi nemzetgyengítő Kivándorlását Amerika felé. Mindebből a korabeli szép- irodalomban jóformán semmi sem tükröződik. Regények és novellák ezidőtájt a nyugalmas polgári élet problémáit, szerelmi és egyéb magánügyeit tárgyalják nálunk, beérve a .művelt középosztály’ szórakoztatásával. íróink alig vesznek tudomást a valóság nyugtalanító problémáiról. Ritka kivétel az olyan elszigetelt társadalombíráló kísérlet. mint Tolnai Latos Báróné ténsasszonya, vagy Justh Zsig- mond Fuimusa. Ilyen társadalmi viszonyok közt. ebbe a csendbe, nyárspclgári nyugalomba rohant bele Bródy Sándor első könyve: a Nyomor. Egerben, 1863-ban született Bródy Sándor, tönkrement kereskedő családból. Már mini gimnáziumi tanuló írogatott a helyi lapokban. Békésgyulán volt ügyvédi írnok. 21 éves, amikor Pesten megjelent első műve, az előbb említett Nyomor, mely írói körökben nagy talentum érkezését jelzi. Jókai és Mikszáth nyújtja kezét a fiatal írótárs felé. A nyolcvanas években már elismert író, de nem mindenki szereti. 1899- ben belefog a Fehér könyv hatalmas vállalkozásába, mely először rántja le a leplet az egymással összenőtt finánctőke és ipari tőke karmaiban vergődő Budapest erkölcseiről. 1902-ben megindítja a Jövendőt. melyben új rovat nyílik a Forradalom címmel. E rovatban beszámol a hollandiai sztrájkoktól kezdve a pesti megmozdulásokig mindenről, a folyóirat horizontja tehát a munkásmozgalom perspektívájában szélesül ki. Lelkesen ír az e’ső magyar általános sztrájikról és a pozsonyi nyolcezer küzdelméről, az 1904-ben lejét-zódó nagy olasz sztrájkokról is. E cikk végső kank- lúz ó a hogy eljön a szocializmus mindenki számára, annak száméra is, a>ki retteg tőle, lenézi, vagy nem hisz benne. Bródy a forradalmat sürgette és vádolta az uralkodó osztályt. Kíméletlen volt ítéletében és mélyen, türelmetlenül kereste a távoli jövőt. Nagy izgalommal és várakozással tekint az orosz polgári © © © 9 © © © O © © ©OS© © © © © © © © '© 990 © © © © @9 © © 99 ©0090© 4
