Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
ts © ® @ d s s e= © g © 6006@ © © ssss we o'® © o o 'ft®;© ©"©©©'©'©ft©) az „Irodaim! Színpad“ bemutatkozásához... nek meg a színen és minden váltás, zökkenő nélkül egy- másbafűzik a verseket. A zökkenőmentes' egybeolvadást, az egész est áhítatos- ünnepi hangulatát szolgálta az is, hogy kiküszöböltük a versek utáni tapsokat. 3. A versek tolmácsolóinak beállításán túlmenően azonban, a scenírozás szempontjából az egész est legfontosabb hangulatteremtő eszközének: a világítási effektusokat találtuk. A fény játékainak szerepét úgy tekintettük itt, mint az egyes ciklusokat átkötő zenei hatásoknak a szerepét. Nemcsak a mi színházunkban, de sajnos általában hazai színjátszásunkban korántsem fordítanak annyi gondot a fényhatásokra, mint a modern színpadokon másutt. Gondoljunk itt például arra, hogy a lengyel színpadokon a fényhatásokat a díszleteknél is sokkalta fontosabbnak tartják. A régi és sokáig mellőzött • meyerholdd színház hagyományainak feltámasztásával Tovsztogonov is előtérbe helyezi a fényihatásokat —miként ezt az „Optimista tragédia” általa intencionált pesti előadásán láthattuk. A fényhatások szuggesztív ereje nemcsak az előadások közönségén volt érezhető, hanem magukon a színészeken is, mégpedig így mondhatjuk: ahol a technikai lehetőségek megengedték és teljes egészében el tudtuk érni a megfelelő megvilágítást, ott ez a hatás a színészek részére kedvező, jó befolyást jelentett. Fővilágosítónk, Nagy Imre, az első pillanattól kezdve kon- geniálisan és nagy odaadással kapcsolódott bele ebbe a lényegileg kísérleti munkába, de hát — ellenállásba ütközött: a mi még át nem épített ellenállási hálózatunk technikai problémáiba, amelyek megakadályozták, hogy , a fényámyala- tofcnak azt a fokát érje el, intenzitásban és sima átmenetetekben, amelyek nélkül pedig tökéletes munka nem végezhető. A Férfi-t és a Nő-t végigkísérő „kopf-fóny” 'kifogástalan volt, de ez már korántsem mondható el például a játékos szerelem című tétel megvilágítására. Ennek rózsás- aranyszínekben viliódzó derűs fényhatásának keltett volna lenni, ehelyett azonban élettelenné és fakóvá vált. Ugyanúgy, ahogy például a VI. tétel, a szerelem örök vigasztaló,' a síron is túlélő hangulatát tükröző, tiszta acélos kék fény helyett meiankónikus, sá- padt-kék, rakviemmegvilágí- tást kaptunk. Ezek a tapasztalatok itt hangsúlyozottan arra hívják fel a figyelmet — s ez nemcsak az Irodalmi Színpad, hanem az egész színház kérdése —, hogy világító berendezéseink sürgős és alapos átépítése szükséges. 4. A fényekkel meghatározott előadáskeret azonban nemcsak a keretszöveget (a konferálást) kellett, hogy pótolja. Ennél több feladata is volt: bizonyos hangulati, stílusegységet kellett, hogy sugározzon egy isse® c c eo ooc o o a ggócoooogooúg©©ft©;©© © e-o ® e ® c e 17
