Heves megyei aprónyomtatványok 25/D

SZÖLLŐSI GYULA: BEKÖSZÖNTŐ © © © © © ©'©'©'©'© ©©©©©© •© © © •© © Q © ©.•© © © © © © © © © ö '©'© 0 0 ©' ©? 4 A város, sőt a megye szín­házi közönsége joggal várja azt a színháztól, hogy minden esz­tendőben adjon valamivel töb­bet az előző év művészeténél. Egy művészeti intézmény ter­mészetesen akkor adja a leg­többet, ha erejét meg nem ha­ladóan, lehetőségeinek teljes ielhasználásával olyan műve­ket tűz műsorra, melyekben a magyar, a világirodalom klasz- szikus csillogása mellett ko­runk értékeinek, eredményei­nek művészi ábrázolásával ad élményt modem életünkről: amelyben — az általános ér­deklődésű szórakoztatás meg­teremtése mellett — korunk társadalmá­nak mélyértelmű, hu­manisztikus ábrázolá­sa kerül a közönség elé. A Gárdonyi Géza Színház fennállása óta negyedszer gör­dül fel a függöny nyitásra, s most, ez ünnepélyes alkalom­mal, az első év nai­van kedves Annuská- ja, a második év klasszikus csengésű Csongor és Tündéje és a harmadik év Szentivánéji álom c. örök­becsű Shakespeare-i vígjátéka után, a nagy magyar mester: Móricz Zsigmond jóízű humo­rával, vaskos realizmusával ta­lálkozik a néző. Itt üdvözölheti a közönség régi kedvenceinek és újonnan szerződött, leendő kedvenceinek játékát ebben a színiévadban először. Az utób­biak még ígéretek, de színházi múltjuk máris, ismeretlenül is arra bátorít bennünket, hogy művészi munkájukról a leg­szebben nyilatkozzunk. Ügy ér­zem, sok kellemes órát fogunk szerezni az évadban a közön­ségnek. Ha pedig arra gondo­lok, hogy nem kevés a kezde­ményezés sem a műsorunkban, akkor ehhez még azt is hozzá- tehetem — remélve, hogy nem fognak szerénytelenséggel vádolni —, hogy színházunk eddigi játékstílusától és techni­kájától merészen a modern ma felé forduló megoldással most találkozunk talán először ilyen mértékben. Gondoljunk akár G. Lorca népi ihletésű „A cso­dálatos vargáné”-jára, Kohout szinte formábontóan merész „Ilyen nagy szere­lem” c. mai tragédiá­jára, akár Dobozi: „Szélvihar” c. drá­májára. az ellenforra­dalom első, nagy mű­vészi színvonalú áb­rázolására. De mindezeken túl, kell még valami, ami nélkül minden mű­vészi érték hiábavaló: — közönség! ...Igen... a jó közönség!... A szépnek és jónak megvalósulá­sa, csak a művészek és közönség szoros együttműködésével, il­letve a közönség szerető és ál­dozatkész ragaszkodásával le­hetséges. Most tehát, az új évad re­ményteljes kezdetén, hadd üdvözöljem a színpad dol­gozói nevében igaz szeretettel kedves közönségünket, s en­gedjék meg, hogy arra kérjem Önöket: — erősítsék velünk együtt a mi kedves városunk és megyénk színházi kultúrá­ját. O O C- O C O C O O O G O O O G C O O 0 G O O G O 0 0.8 60180 ® 0 O O 896 S O 1 Szőllősi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom