Heves megyei aprónyomtatványok 23/N

Svéd Vöröskereszt Magyarországi kirendeltségének központja Budapest 1945. február 20. Igazoljuk hivatalosan, hogy dr. Egyed András pirista tanár az elmúlt fasiszta uralom alatt a Svéd Vöröskereszt embermentő munkájában ön­ként és életveszélyt vállalva részt vett. Három intézményünkkel (Szent Szív zárda, Ajtósi Dürer sor 21. sz., Champagnat francia-magyar elemi iskola, Högyes Endre u. 5. sz., Vakok Intézete., Ajtósi Dürer sor 39. sz. tevékenykedett és a bennük létesített menedékotthonokat és gyermek- menhelyeket közreműködésével sikerült a legnagyobb üldöztetések ide­jén a legsúlyosabb fasiszta gyilkosságoktól és betörésektől megmente­nünk. Tudomásunk szerint dr. Egyed Andrást a Gestapo elfogta, letar­tóztatta a Champagnat iskola szerzeteseivel együtt, majd a Pestvidéki Törvényszék fegyházába, onnan a Parlament pincéjébe hurcolták. On­nan szerencsésen kimenekült és ismét jelentkezett nálunk; örömmel vettük jelentkezését, mert értékes munkájára a Svéd Vöröskereszt a jö­vőben is igényt tart. (olvashatatlan aláírás) fő meg bízott Az történt ugyanis, hogy összetalálkoztam a Pestre költözött Jurka Fláviusszal, aki főispán volt Márainarosszigeten az én ott-tartóz- kodásom idején, 1941-től 1944 júliusáig. Jurka Fláviusz a magyarorszá­gi német megszállás idején lemondott a főispánságról. Humanista meg­győződésű ember volt, és semmilyen körülmények között sem vállalta ezt a posztot. Tudomásom szerint Jurkát 1949-50 táján hazájának igaz­ságszolgáltató szervei 19 évi börtönre ítélték, mert vállalta a főispáni tisztet. A magyar hatóságok azonban — részint a Márainarosszigeten, részint Pesten tanúsított humanista magatartása miatt — nem adták ki az elítélő bíróságnak. 1944 őszén sok dolgot mesélt nekem, melyek kö­zül egy s más talán érdekelné a mai olvasót is. Jurka Fláviusz a román éra alatt prefektus volt, vagyis magyarul főispán. Egyébként a pesti pia­ristáknál járt gimnáziumba. Sík Sándor az osztálytársa volt. Jurka olyan jól beszélt magyarul, mint bármelyik magyar születésű ember. Egy Máramarossziget környéki kisebb földbirtokos famíliának volt a gyer­meke, és magyar neveltetést kapott. Trianon után Szarvaszó a románok­hoz került, ő otthon maradt s később prefektus lett. Elmondta még ne­kem, hogy amikor átmenetileg visszakerült Máramarossziget és Erdély egy része Magyarországhoz, Keresztes-Fischer belügyminiszter leutazott 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom