Heves megyei aprónyomtatványok 23/N

Máramarosszigetről szept. 22-én távozott el vonattal Gödöllőre. Máramarosszigeten való tartózkodása alatt ellene hátrányos észrevétel nem volt megállapítható. Aláírás (Dominyi? ) cs. szds. A háború Egyed András szépen induló tudományos pályáját, ambí­cióit alaposan lefékezi. Első érdeklődést keltő tanulmánya a máramaros- szigeti piarista gimnázium 1943/44-es évkönyvében jelenik meg (Az át­öröklés és a befolyás törvényei a szülők nevelő munkájában). Ez volt a kezdő lépcsőfok, melyen elindult, s melyet aztán több mint két évtized kihagyással a pszicholingvisztika izgalmas, addig alig ismert, új tudo­mányterületén folytatott hazánkban az elsők között. Albert Pfleger (Un rescapé de Hongric téinoignc)1. Bajomi Lázár Endre ( Ego sum captivus gallicus)2 és más források, visszaemlékezések szintén megemlítik azt az örvendetes körülményt, hogy a Hőgyes Endre úti Champagnat iskola, valamint az Ajtósi Dürer soron levő Vakok Inté­zete és a Szent Szív zárda előtt még külön kivezényelt magyar rendőrség is biztosította a védettséget. Rendkívül sokat jelentett ez 1944 novem­ber-decemberben, amikor a nyilas különítmények nem sokat törődtek sem a külföldi menlevelek tekintélyével, sem azok birtokosaival. A bejá­ratot őrző géppisztolyos magyar rendőr jelenléte azonban mégis riasztólag hatott, s a bent levők (értsd: az üldözöttek) viszonylag bizton­ságban érezhették magukat. Az említett három egyházi intézmény októ­ber 15-e után rohamosan megtelt a fajüldöző rendclctck elől menekü­lőkkel, a Champagnat iskola padlása pedig ráadásul szökött német kato­nákkal is. Nagyon sokan köszönhetik életben maradásukat ennek az őrszem­nek, s azoknak is, akik ezt az őrséget elrendelték. De legfőképp mégis Egyed Andrásnak, akitől az őrség felállításának gondolata származott. Ezek az őrségek — a Champagnat iskola kivételével — az ostrom utolsó napjaiig ott posztoltak, és — Lévai Jenő (Szürke Könyv, 93. old.) szerint — csak a Szent Szív zárdában kétszáz üldözött nő és gyermek élte túl az ostromot. Egyed Andrást 1944 őszén tehát már Budapesten találjuk. Francia barátaihoz fűződő kapcsolata mind szorosabbá válik. Az országot meg­szállva tartó német csapatok ezeket a franciákat ellenségnek tekintik; segítségre, pártfogásra szorulnak tehát. Amikor elnézem a velem szem­ben ülő Egyed András törékeny alakját, hallgatom átgondolt mondatait, alig-alig tudom elképzelni, hogy ez a rendkívül intelligens szerzetespap 1 Egy magyarországi menekült tanúskodik. Saint-Pourcjain sur-Sioule ; 1970. 2 Francia hadifogoly vagyok. Bp. 1980. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom