Heves megyei aprónyomtatványok 23/N

lül. Először is azért, mivel a főpap az irodalom, a művészetek nagy pártfogója volt. Ebben a vonatkozásban a római katolikus valláson kívüli felekezetek iránt is megértő. A másik indok szorosan összefügg az elsővel. Arról van szó ugyanis, hogy Esterházy püspök, bár nem olyan kíméletlen módon mint elődei, gróf Erdődy Gábor, gróf Barkóczy Ferenc, a római katolikus egyház hatalmának megerősítésén, kiterjesztésén munkálkodott. Ezért támogatta azokat, akik a római katolikus vallásra tértek. Ilyen személy volt például Pápay Sámuel, az első magyar nyelvű irodalomtörténet írója (1770-1827), aki 19 éves korában támasz nélkül maradt, s ezért nehéz helyzetében a püspök támogatását kérte tanulmányainak folytatásához. A kérés teljesítését az a katolikus vallás felvételéhez kötötte. Miután ez megtörtént, az ifjú a főpap támogatásával az 1791-1793 közötti években jogot tanulhatott Egerben, ezt követően a püspök segítségével a királyi tábla jogásza lett Pesten, sőt 1796. július 14-én Esterházy a líceumi magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki. Még azt sem kívánta meg tőle, hogy a szokásoknak megfelelően a pesti egyetemen „tanítói próbát tegyen”.

Joggal állapította meg az állásbetöltés módjával kapcsolatban Lőkös István: „Úgy tűnik: a püspök számára Pápay alkalmasságát illetően elegendőek voltak a fentiek, s főként Pápay convertita (római katolikus vallásra való áttérése — Sz. K.) volta, ami együttesen arra vall, Esterházy Pápayt a saját nevelésű fiatal értelmiség egy tehetséges, a tanári teendők ellátására alkalmas tagjának tartotta.”(15)

Csenkeszfai Poóts András sorsa másképpen alakult, mint Pápay Sámuelé. Hogy a püspök végül elzárkózott kéréseinek teljesítése elől annak ellenére, hogy felajánlotta a római katolikus hitre való áttérését, szerintünk azzal magyarázható: a rendkívül puritán erkölcsű főpap nem tudta megbocsátani a papköltőnek addigi botrányos életvitelét.

Az Edelényben (17477-1815) született református lelkész és költő, Csenkeszfai Poóts András születésének 250. évfordulója alkalmából 1997. május 21-én emlékülést rendeztünk az edelényi Városi Könyvtárban, emléktáblát avattunk, melyet a könyvtár falán helyeztünk el, és az Edelényi Füzetek 16 darabjaként megjelentettük az életét és költészetét bemutató könyvet.

Az tény, hogy a Mitrovics Gyula által irt részletes életrajz az egyetlen Poótsról, de — mint a jelen tanulmány jegyzeteiben is látjuk — többen is foglalkoztak azóta a papköltö életével és munkásságával, hisz az újabb kutatások eredményeinek köszönhető, hogy halálának feltételezett 1812-es évszáma ma már 1815-re módosult, és e kutatások eredményeként ismerhettünk meg újabb Poóts-verseket. (A szerkesztők)

7