Heves megyei aprónyomtatványok 23/M

Hazatalálás Kő Pál száműzetése véget ért Bemutatkozhat végre szülőföldjén, álmai városában, Egerben ahol szíyesen tanult volna, ha származása és édesapja politikai szerepvállalása miatt el nem tiltják e tájról. S amikor az iíjú mester végre életművének korai, legizgalmasabb darabjaival jelentkezett, ugyanúgy és ugyanazok nem en­gedélyezték kiállítását. Városkapun kívül re­kedtek a szobrok, bár ország-világ ismerte már őket. A tehetség nem mutathatta meg magát a kiemelkedő elődök nyomdokain sem A kiváló teológus, művelődéstörténésznek - máig hasz­nálatos verstani kötet szerzője -, Maczky Valérnak közeli, a reformkor társadalmi, gaz­dasági, szociális kérdéseinek értőjének: Fáy Andrásnak távolabbi leszármazottja, nem kel­lett Eger egykori vezetőinek 1971-et írtak akkor 1997-et írnak ma A sze­relemgyermek Pataki Lajos, az édesapja által világrajöttétől vállalt Maczky Levente, és a mesterségét nevévé választó Kő Pál - aki egy és ugyanaz -, a város polgárainak jóvoltából hazatérhetett. Eger művészetpártoló vendég­szeretete soha nem volt kétséges. Ez a város a történelem, a művészet és művelődéstörténet egyedülálló európai központja. A magyar ba­rokk földközeli szépsége, a táj romantikus vonásai, a kiváló egri borok világhíréhez méltó az alkotó ember, méltó Kő Pál, akinek szobra áll Vatikánban, az Egyesült Államokban, Er­délyben, a Felvidéken Kárpátalján, Magyaror­szág városaiban, falvaiban. Heves megyében - többek között Parád-furdőn, Gyöngyösön, Hevesen. Elégedett lehet az örökké velünk élő Somogyi József, az egykori mester. Tanítá­sa, bizalma, hite tartást, kitartást, egyenletesen magas színvonalú művész-pályát, tanári ka­tedrát, az egyre teljesebb életmű lehetőségét adta Kő Pálnak útravalóul. A lírai-groteszk eredeti mestere, A klasszikus értékek újraér- telmezője, a kétkeziek filozofikus megformáló- ja, a történelem ihletett poétája: Kő Pál haza­érkezett, 1997 nyarán, Egerben szinte teljes életművével érkezik. Még valami: Kő Pál 1941-ban született a He­ves melletti Perespusztán. Magyarországon él. Szeret közöttünk lenni, így egészen bizonyo­san örökre itt is marad Én bízom Benne. Kő Pál életrajzi adatai 1941. június 2-án születik a Heves melletti Perespusztán, Magyarországon, Pataki Terézia és Maczky Béla szerelemgyermekeként Pataki Lajosnak keresztelik. Apja - születése pillanatától - fiának is­meri el. Iskoláit már Maczky Leventeként kezdi. 1941 - 46-ban apja katona 1944 - 1946-ban a háború befejeztével, apja a Debre­cenben szerveződő demokratikus hadseregben szolgál. A háború utolsó éveiben Édesanyjával többször fölke­resik A zavaros időkben a nyírségben szolgáló plébá­nos, atyai nagybácsinál húzzák meg magukat. 1948-tól csak alkalmi munkákból élhet a család. Lo­vas mezőőri állásától megfosztják Édesapját. 1956-1963-ig apját bebörtönzik. Édesanyjával nyo­morognak. Festeni kezd, képeit a környéken étékesí­tik. 1956-1959-ig a káli Gimnázium diákja 1959-ben, III. osztályos tanulónak átveszi a budapesti Képzőművészeti Gimnázium 1961-ben érettségizik. Még ebben az évben belügy­miniszteri engedéllyel, az állandó gyanakvás és zakla­tás miatt nevet változtat Poór Zsolt. Moór Levente és Kő Pál közül a belügyminisztérium a Kő Pál nevet hagyja jóvá 1963-1968-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanul. Mestere Somogyi József szobrászművész. 1966. augusztusában feleségül veszi Leelőssy Éva színésznőt, házasságuk nem bizony ul tartósnak. 1969. márciusában Budapesten házasságot köt Pélcrfy Gizella festőművésszel. 1969. április 29-én fia születik, Kő Boldizsárnak keresztelik. 1971-ben lágabb pátriájában - Egerben, bemutatkozó kiállítását nem engedélyezik. 1972 augusztus 25-én születik leánya. Kő Virág 1975- ben Munkácsy - díjjal ismerik el munkáját. 1976- ban a Pécsi Országos Kisplasztika bicnnálé díját nyeri el. 1978 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1982-ben megkapja a Kodály társaság diplomáját. 1984-ben a Művészeti Alap díját nyeri el. 1986-ban Érdemes Művészeimet kap 1989- ben A salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás nagydíjával jutalmazzák, Sümeg város díját is ebben az évben nyeri el. 1990- től a Képzőművészeti Főiskola Szobrász Tanszak docense, tanszékvezetője. Ebben az esztendőben a Magy ar Művészetért díjjal ismerik el életművét. 1990- 95 között a Kossuth-díj bizottság tagja 1991- től Egyetemi tanár 1992- től egy cikluson keresztül a Képzőművészeti Főiskola rektorhelyettese. 1994-től A kárpátaljai Nagypalád díszpolgára. 1994. augusztus 26-tól nagyapa. 1995. januárjától a Magyar Művészeti Akadémia tagja Antall István

Next

/
Oldalképek
Tartalom