Heves megyei aprónyomtatványok 23/J
Olasz nyelv kezdőknek (Italiensk for begyndere) Olaszul tudni kell, vallják ezt a hűvös dán külváros magányos lakói, amikor sorra beiratkoznak a közösségi ház nyelvtanfolyamára. Nem is sejtik, hogy az olaszon kívül azt is lassan megtanulják, hogyan lehet átvészelni az élet megpróbáltatásait. A film jóravaló, de elesett hőseinek rideg hAköznapjait felmelegíti és belelkesíti az olaszóra. Az a heti egy alkalom elég számukra ahhoz, hogy felfigyeljenek egymásra, szerelem szövődjön közöttük és elfeledjék egyedüllétük üres napjait. Lone Scherfig rendezőnő improvizációra épít, finoman ábrázolja az emberi lélek apró változásait, díszletek és világítás nélkül teremt lenyűgöző atmoszférát. Ügy mutatja be esendő, és emiatt nagyon szerethető szereplőit, hogy miközben mosolygunk esetlenségükön, könny szökik a szemünkbe. Hazájában, Dániában méltán aratott nagyközönségsikert. Tulipános Fanfan (Fanfan la tulipe) Tulipánps Fanfan egy parasztlánnyal enyeleg, emiatt a lány felbőszült apja elől Fanfan a ékül. Adeline, a jósolja neki, hogy katonai pályafutása sikeres lesz, mi több, feleségül fogja venni a király lányát. Fanfan igyekszik kitüntetni magát, egy alkalommal meg is menti a hercegnőt a rátámadó banditáktól. De aztán elege lesz a katonáskodásból, és dezertál... A mozi Christian-Jaque 1952-es sikerfilmjének remake-je, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Gina Lollobrigida alakította. A zongorista (The Pianist) Roman Polanski rendező többszörös díjnyertes filmje az egyik legnehezebb témát viszi vászonra. Nem is csak téma ez. "Történelem, katasztrófa, hagyaték. Roman Polanski Wladyslaw Szpilman zongoraművész történetén keresztül állít emléket saját Holocaustjának, és a varsói gettó rabjainak. Tanúi lehetünk, ahogy az ünnepelt művész városát megszállják a nácik, családja és az ő életét ellehetetlenítik, sorstársait megalázzák. Wladyslaw Szpilman azonban megmutatja, hogy sem az embert, sem az emberséget nem könnyű elpusztítani. Polanski távol marad a történettől, és - ezért sok kritika érte - távol tarja a közönséget is. A film egy zongoristáról szól, kinek elvették szüleit, méltóságát, múltját, jövőjét, és kishíján életét is. Egy korról szól, amikor ez az ember elállatiasodott. A filmet Cannes-ban Arany Pálmával díjazták, kapott BAFTA-, César-, és Oscar-díjakat. Himalája - Az élet sója (Himalaya - l’enfance d’un chef) hontalanok, szemeteskuka-lakó guberánsok és konténerlakó családok, beszédhibás ügyvédek és amnéziás munkások, magányos vénkisasszonyok és az iidvhadsereg zenekarának tagjai. Visszafogott érzelmesség és minimál humor, kopott ruhákba öltözött romlatlan méltóság s hervadt szépség adja meg egy hontalanok között otthonra találó, amnéziás férfi történetének alaphangját. Emil és a detektívek (Emil und die A Himalája meredekein, árpaföldek lankái közt, 5000 méter magasban terül el Dolpo tájegysége. Egy kis tibeti faluban járunk. Az ott élő, a zord klímában megedzó'dött emberek egyetlen bevételi forrása a felső-tibeti só. Só, melyet minden évben ők maguk termelnek ki, majd cserélnek el gabonára messze, nagyon messze, a hegyek lábánál, a gazdagon termő nepáli völgyekben. A film a falu agg vezére, Tinié utolsó útját követi nyomon, miközben a felnövekvő fiatalok leckét kapnak bölcsességből s beavatásból. A már-már eposzi vándorlások során nem ritka, hogy hol a megpróbáltatások, hol a szerelmek, hol pedig a generációk közti gyűlölködés tragédiát szülnek, fájdalmasan megosztva a közösséget. Az eltökélt győzni akarás folyamatos feszültséget teremt a filmben, mely van, hogy bújtatottan van jelen, van, hogy az erőszak erejével kicsap, de olykor egy gyermek tiszta kacajában, naiv büszkeségében, az ő megilletődöttségében, gyengédséget lop a szereplők s a nézők szívébe, így hozva váratlan enyhet s megkönnyebbülést. Míg a lélegzetelállítóan szép felvételekben gyönyörködünk, sokan tanulunk Sorsról s Emberségről. A múlt nélküli ember (Mies vailla menneisyyttä) Erich Kästner ifjúsági regényéből már több film is készült, köztük az időközben szintén klasszikussá érett 1931-es adaptáció, amelynek Billy Wilder írta a forgatókönyvét. Az új, mozgalmas családi mozi rendezője, Franziska Buch az ezredforduló modorában modernizálja a történetet: Emilt egyedül neveli az apja, valahol a volt NDK területén. Az apa munkanélküli, ráadásul a jogosítványát is elveszik egy7 balesetet követően! Emil a berlini vakációt arra akarja felhasználni, hogy' egy új jogosítványt szerezzen az apjának. A multikulturális nagyvárosban ugyanis minden eladó. A probléma az, hogy már a vonaton ellopják az Összes pénzét. Emil a tolvaj nyomába ered. Szerencséjére nem marad egyedül: egy gördeszkás-mobiltelefonos gyerekbanda vezetője, egy vagány lány felajánlja a segítségét. Beszélj hozzá! (Hable con ella) Egy ismeretlen férfi érkezik vidékről a fővárosba, ahol az első éjszaka úgy összeverik, hogy ettől kezdve emlékezetkiesésben szenved. Az Üdvhadsereg veszi gondjaiba, lakást, munkát, ruhát szerez neki. Hamarosan tapogatózó, félénk szerelmi viszonyba bonyolódik az egyik ápolónővel, így kezdődik ez az epikus dráma, vagy mondhatni a magányos, csóró szívek álma az Ur, illetve másképpen szólva a madarak végtelen ege alatt. Aki Kaurismaki tragikomikus történetének hősei munkanélküliek és Benigno négy éve ápol a kórházban egy autóbaleset következtében kómába esett táncosnőt. Aliciába már évek óta titokban szerelmes, most munkaidejének nagy részét mellette tölti. Nemcsak szerelmének, partnerének, de feleségének is tekinti az öntudatlan beteget. Egy nap új beteg érkezik a szobába. Lydia matador. A bikaviadalon olyan súlyosan megsérült, hogy ő is kómába esett. Marcos újságíró, Lydia egyik rajongója, minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno megtanítja Marcost, hogyan kell kapcsolatot tartani a beteggel. Időközben a két férfi kötött mély barátság születik. Míg Lydia állapota egyre súlyosbodik, az orvosok felfedezik hogy Alicia terhes. Ul 4» » « 4* 4»
