Heves megyei aprónyomtatványok 23/H
TT & V A S MEGNYITÓJA I D 2001. MÁRCIUS 16. /PÉNTEK/ 19 ÓRA Szakmai megnyitó: Dr. Árva László a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója Köszöntőt mond: Dr. Nagy Imre Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Elhangzik: Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mozart: C-dúr Jupiter szimfónia k. 551 Bruckner: Te Deum Előadja az Egri Szimfonikus Zenekar Vezényel: Szabó Sípos Máté karnagy Közreműködnek: Kolonics Klára, Simon Krisztina, Daróczi Tamás és Rácz István operaénekesek Esslingen Kórusa Movendo Kórus - Vass Márta vezetésével MÁRCIUS 19. /HÉTFŐ/ 19 ÓRA TÖRÖK ÁLLAMI BALETT ELŐADÁSA Műsoruk: Ravel: Bolero Beethoven: VII. Szimfónia Török táncok MÁRCIUS 22. /CSÜTÖRTÖK/ 20 ÓRA 31./SZOMBAT/ 15 ÓRA Gárdonyi Géza: Atinuska - színmű - a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában Rendező: Beke Sándor A mű középpontjában egy kamaszlány vívódásai állnak, akit szigorú szülei élete nagy szerelméhez akarnak hozzáerőltetni. A kislányt "megkísértette" az apácaság. Elhatározása: csak Krisztus menyasszonya lesz, senki másé. A szülőket prózaibb szempontok vezérlik. Imádják Annuskát, talpig érzelmesek, becsületesek, de anyagi gondokkal küzdenek. Ezért fordult meg fejükben, hogy két szerető szív akkor is egymásra találhatna, ha a kérő történetesen gazdag. MÁRCIUS 24. /SZOMBAT/ 15 ÉS 19 ÓRA Ken Kesey-Dale Wassermann: Kakukkfészek - dráma - a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában Rendező: Szegvári Menyhért Jászai-díjas El se hiszik majd, hogy ilyen rémségek még történnek, hogy ilyen rémtörténet igaz is lehet mondja, írja, vagy csak gondolja magában a Száll a kakukk fészkére első lapjain Ken Kesey regényében a félvér indián, a Főnök, a néma óriás, a gyógyíthatatlanok közé sorolt ápolt. Az Intézetről, a Kórházról, s az ott esettekről vall így. Alig valamivel odább, a következő lapon, egy orvos így beszél: ,,Célunk egy teljes demokratikus közösség megteremtése, amelyet a betegek kormányoznak - abból a célból, hogy alkalmassá váljanak a külvilágba való visszatérésre." A kétféle látásmód, vélemény és meggyőződés tragikus kimenetelű ütközete a dráma. AAÁRCIUS 26./HÉTFŐ/ 18 ÓRA AZ EGRI FESZTIVÁL BALETT BEMUTATKOZÁSA AAÁRCIUS 20. /KEDD/ 19 ÓRA 21./SZERDA/ 19 ÓRA LOLA BLAU - musical 2 részben p Pécsi Harmadik Színház vendégjátéka írta és zenéjét szerezte: Georg Kreisler Lola Blau: Dévényi Ildikó Zongorista: Witterle Gábor Rendezte: Moravetz Levente Bécs, 1938. Egy fiatal, kezdő színésznő elindul az úton... Az állomások: Basel, Párizs, New York. Harc, szerelem, siker. Aztán újra Bécs, egy küzdelmes élet története zongorával, dalokkal. ,,1947. július 14. Lola Blau! Jó estét, újra Bécsi" - kiáltja arcunkba a bohóc. ,,Nem is tudom, mitől félek jobban... hogy minden megváltozott, vagy hogy semmi se..." - teszi hozzá Lola, és az arca, minden mosolya ellenére szomorúbb, mint a bohócé. Lola Blau több éves távoliét után visszatér hajdani sikerei színhelyére. Érkezésével több sláger kerül elő a feledés homályából, s amíg végig kacaghatjuk egy szerencsétlen sorsú művész önironikus vallomását, elénk tárul az emberiség történetének legsötétebb korszaka is. Az Egri Fesztivál Balett szakmai hátterében, az 1994-ben megalakult Pódium Tánc- és- Balettiskola áll. A balettegyüttest Barta Dóra szakmai és városi nívódíjas táncpedagógus, táncművész és Mirkóczki Zita szakmai nívódíjas táncpedagógus alapította, melyhez Eger városa erkölcsi és anyagi segítséget nyújtott. Az Egri Fesztivál Balett struktúrája olyan nyugat-európai együttesek mintájára épül, melyek a klasszikus balettalapokat megőrizve a mai formanyelvnek megfelelően modern tánctechnikákat ötvöznek munkájuk során. Céljuk az, hogy Eger város kultúrája gazdagodjon egy nívós balett együttessel, mely méltóképpen tudja képviselni városunkat hazai és külföldi fellépéseken. I. rész Hüvelyk Panna mesebalett Koreográfus: Barta Dóra - a Budapest Táncszínház művésze Mirkóczki Zita ,,Volt egyszer egy asszony, aki hiába sóvárgott gyermek után, pedig beérte volna egy pirinyóval is. Végül elment egy öreg javasasszonyhoz és azt mondta neki:- Gyermeket szeretnék, ha akkorát is, mint a kisujjam fele.- Itt van ez az árpaszem. Ültesd el egy virágcserépbe, s várd meg mi lesz belőle. Azzal hazament és elültette. A magból bimbó lett és a bimbóból virág. A virág kinyílt és a szirmai rejtekében parányi, aprócska leány üldögélt. Akkorácska volt csak, mint a kisujjam tele, s az asszony elnevezte Hüvelyk Pannának." II. rész Álom az álomban - táncszvit Koreográfus: Mirkóczki Zita Mit rejt egy ház padlása? III. rész Titkok Forrása - táncszimfónia Koreográfus: Barta Dóra ,,Az örök visszatérés világában a felelősség elviselhetetlen súlya, a legsúlyosabb teher nehezedik ránk, mely alatt leroskadunk, mely földhöz lapít bennünket. Minél nehezebb a teher, annál közelebb kerül életünk a földhöz, annál valóságosabb és igazibb. A sötétség mélyén mégis változatlanul fpnylik a kincs." /Nietzshe Maeterlinch/ E szimfonikus költemény az Élet maga, amely a fény és a sötétség, a félelem és a szorongás liturgiája, mert egyszerre fordul a Hajnalhoz és elfordul a Napnyugtától. Arról az egyetemes emberről szól, amely már maga az emberiség. Eszme, amely magában nem ad művészi alakot, mégis kiismerhető. AAÁRCIUS 30./PÉNTEK/ 1 9 ÓRA Ábrahám Pál - Földes Imre: Viktória - operett - a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában Rendező: Moravetz Levente A történet egy ,,drámai" háromszög valószínűtlen vonalán halad az orosz fogolytábortól a magyar dorozsmáig. Koltai, a szökött kapitány Pekingben az amerikai nagykövet feleségeként látja viszont egykori jegyesét, Viktóriát. A régi szerelem mindkét szívben fellángol, de Viktória hálás és hű marad férjéhez, aki tudomást szerez felesége szerelméről és nagylelkűen egyéves próbaidőt ajánl fel. Pontosan egy év múlva Dorozsmán találkoznak. ÁPRILIS 3./KEDD/ 19 ÓRA AZ I. EGRI TAVASZI FESZTIVÁL ZÁRÓ ELŐADÁSA I. rész Mozart: Hajnal - modern balett Koreográfus: Barta Dóra A darab Mozart életrajzi vonatkozása mellett feszegeti az alkotói zsenialitás és a hétköznapi élet különös kettősségét a zene és a tánc erejével. A legtöbb gyerek - felnőtt szeretne lenni. A csodagyerek sorsában egy kicsit ez az álom valósul meg. Milyen ez a sors? Gyönyörű, de keserves is. A csodagyerek aprón ismeri meg a világot - szépségeit, csúfságait egyaránt. Dolgozik, amikor mé,g mások játszanak - és amikor legszívesebben ő is játszana. És összeütközik a világgal, amikor felnő, s a világ elfordul tőle - mert nem aranyos kisgyerek többé. Ekkor válik el, zseni-e, vagy csak ügyes játékszer volt a felnőttek kezében. Kezdődik a harc: tudja-e pótolni az érett tehetség a pöttöm termet báját. II. rész Dvorák: Új világ szimfónia Közreműködik: Egri Fesztivál Balett Egri Szimfonikus Zenekar Vezényel: Szabó Sípos Máté karnagy
