Heves megyei aprónyomtatványok 22/G

Heves megye és a franciaországi Loire- Atlantique megye 15 éves kulturális együtt­működése keretében született meg a Nantes városában lévő Musée Dobrée közremű­ködésével a Földközi-tenger mellékének ókori civilizációját megidézőkiállítás. A Musée Dobré gyűjteményében a párizsi Louvre-ból és az Iparművészeti Múzeumból letétként őrzött emlékek kiállításával Magyar- országon ritkán látható, gazdag anyagot mutatunk be az antik kultúrát reprezentáló kerámiákból: vázákból, dísztárgyakból, épület- kerámiákból, urnákból. A Kr. e. 8. századtól a Kr. e. 2. századig terjedő görög és etruszk kultúra európai Ariballosz pikkelyes díszítéssel Etruria, Kr. e. 630-590 körül elterjedésének tanúi ezek a tárgyak. A kor művészete szorosan összefüggött a vallással, a mitológiával, amely az élet minden területére kiterjedt, s erről a világról a legtöbb üzenetet éppen a szinte elpusztíthatatlan anyagú kerámiák közvetítik felénk. Gyűjtemények és Gyűjtők Giampietro Campana márki etruszk sírokból származó mesés gyűjteménye, valamint a Loire vidék és Bretagne néhány meghatározó személyisége által gyűjtött számos görög váza azt bizonyítja, hogy a 19. század rajongott az antikvitásokért. E gyűjtési szenvedély számtalan másolatot, hamisítványt és több tárgy töredékéből összeállított,„hűen restaurált" vázát hozott létre. Szkyphosz vágtató kvadrigával és szemekkel Attika, Kr. e. 510-500 körül Kr. e. 7. században a fekete alakos technika (fekete figurák világos alapon) megszületésével a korinthoszi kerámiafestó'k a keletről kölcsönzött formák és motívumok kedvéért felhagytak a hagyományos geometrikus díszítéssel. Mindenféle fantasztikus lényeket és létező állatokat vonultattak fel a vázákon a keleti textilek ihlette motívumokkal együtt. Ez a kiállítás a görög és itáliai fazekasok és vázafestők munkájának hatását mutatja be a mediterráneum kerámia gyártásának egészére. A Kr. e. 7. században Korinthosz, a 6. század végén Athén, majd a 4. századtól Dél- és Közép-Itália volt a kerámia készítés központja. Képet kapunk a vázák formájának, díszítésének válto­zásáról, a technikai és stiláris fejlődésről, az edények használatáról, a bennük tárolt termékekkel való európai és közel-keleti kereskedelemről. Antifex: Vadállatok megszelfditője Itália, Kr. e. 241-100 körül A Kr. e. 6. század végétől az athéni kerámiagyártás kiszorította a korinthoszi műhelyek készítmé­nyeit a piacról. Az athéni műhelyek kiváló minőségű agyagból dolgoztak, s mestereik kifejlesztették a vörös alakos technikát (fekete alapon vörös díszít­ménnyel). Ez a technikaváltás egybeesett egyfajta stiláris megújulással: a rövidülés érzékeltetésének felfedezésével a testtar­tások, mozdulatok életszerűbbé, hajlé­konyabbá és sokszínűbbé váltak, a jelenetek távlatba helyezése révén pedig a kompozíciók realitásigénye is megnőtt. Kratér omazonos díszítéssé) Attika, Kr. e. 360-330 körül ®o 4­Dél-Itália (melyet „Nagy Görögország”-nak neveztek) és Szicília a görög kultúrájú telepesek kedvenc lakóhelyévé vált. A fazekasok és vázafestők helyi műhelyeket hoztak létre (apuliai, lucaniai, campaniai vagy szicíliai), amelyek stílusa eleinte nagyon hasonlított az attikai modellekhez, később alkalmazkodtak a helyi őslakos Ariballosz géniuszos díszítéssel megrendelők ízléséhez. Etrútn, Kr. e. 340 körül Ezekben a régiókban és Etruriában működő műhelyek hamarosan elkezdtek vörös alakos vázautánzatokat gyártani, melyek jelentős része a halotti kultuszt szolgálta. Istenek, Hősök, Ha Míg a korai festett díszítésre a geometrikus, növény- és állatmotívumok voltak a jellemzők, hamarosan központi szereplővé vált a történeteket, jeleneteket elmesélő emberi figura, Három nagy témakört mutat be kiállításunk: az istenek és emberek cselekedeteit megőrző mitológiai történeteket, a mindennapi élet eseményeit és a halotti kultusz tárgykultúráját, általuk elvezetve a kiállítás látogatóit modem európai kultú­ránk gyökereihez. Lécyté Tészeusz és Miiótaurusz kO; Attika, Kr. e. 525-500 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom