Heves megyei aprónyomtatványok 22/A
SÁROSPATAK Vidékünket már Anonymus is leírta Gestájában. így szinte egészen biztos, hogy honfoglaló őseink megtelepedtek e tájon. Árpád-házi királyaink idején királynői lakhely volt. A hagyomány szerint itt született Árpád-házi Szent Erzsébet, aki a középkori német nyelvterületen szerzett megbecsülést a magyaroknak. A középkorban a keresztény egyház, valamint a művelődés, az iskoláztatás kiemelkedő helye volt városunk területe. Ezt a Szálkái kódex alapján tudjuk bizonyítani. A reformáció is hamar követőkre talált itt. A hagyomány szerint 1531-ben már protestáns iskolát alapítottak. Először a lutheri irányzat, mivel a lelkészek Wittenbergbe mentek peregrinációba, majd a kálvini irányzat határozta meg a pataki iskola hittudományi álláspontját. A 17. század elején a protestáns egyháznak itt már neves iskolája volt, amiről Comenius is tudott. A főúri pártfogók, köztük Lorántffy Zsuzsanna ismerte az iskola hiányosságait, ezért is hívta Patakra Comeniust. A pataki protestáns iskola feladata volt a protestáns lakosság gyermekeinek oktatása és nevelése. Hosszú évszázadokon keresztül igyekezett Patak megfelelni az elvárásoknak, a hagyomány szerint úgy ontotta a képzett diákokat, mint a trójai faló a katonákat. Az anyagi támogatás mindig szerényebb volt, mint más felekezetek estében, de önmagában az a tény, hogy az iskola a nagyobb központoktól távol fontos szellemi központ lett, mind felekezeti, mind nemzeti szempontból kiemelkedő teljesítmény. Hosszú időn keresztül a protestáns lelkészképzés határozta meg a pataki iskola jelentőségét, majd a 18. század végén jogakadémiát alapítottak, amelynek néhány professzora még a 20. századi megszűnés előtt is országos jelentőségű munkássággal rendelkezett. Patak mindig igyekezett teljesíteni küldetését. 1857-ben tanítóképzőt alapítottak, hogy biztosítsák a protestáns elemi iskolák számára a szakképzett tanítót. Akadémiai, vagyis mai szóval élve főiskolai képzés a bölcsész, hittudományi, valamint jogászképzés volt. Trianon új feladat elé állította az iskolát. Részben tartania kellett a határon túli magyarsággal a kapcsolatot, másrészt gondoskodni kellett egy olyan protestáns szellemi elit felneveléséről, amely a Monarchiából kiszakadt magyarság számára biztosítja a megfelelő európai képviseletet. Ezt a feladatot Patak Kle- belsberg Kunó kultuszminiszter segítségével vállalhatta fel. A szép reményekre jogosító terveket a második világháború, majd a Rákosi-éra megakadályozta, de a Patakon szerzett tudást a szocialista rendszer is jól hasznosíthatta. Sárospatak ma is iskolaváros. Az 1990-es politikai fordulat nem állította meg marginalizálódását, így a jelen nemzedékének kell mindent megtenni azért, hogy Patak vonzereje megfeleljen nemzeti küldetésének. 20