Heves megyei aprónyomtatványok 21/ZF

ló szegénység nyomorát panaszolják, vagy a világháború vérzivatarában ragyogtatnak fel egy tisztább, gyönyörűbb embereszményt. Mindig is hitte, hogy el kell jönnie egy olyan kornak, amikor a legteljesebben kibontakozhat az emberi tehet­ség, amikor maradéktalanul megvalósulhat a szépségre és tisztaságra vágyó humanizmus. Egykor Szegeden. Jókai jósolt nagy jövőt festő ecsetjének, tollának erejét karak­terformáló ábrázolása és szépen csengő, tiszta magyar nyelve bizonyította, s arról, hogy miként gondolta e! a teremtő tehetségben önmagát felfedező ember eszményét, szépen vallott egyik esszéjében: „Pedig — írta, telve re­ménységgel — mindenkiben van magva a művészeteknek, és én hiszem, hogy ha a nemes irányú szocializmus idő­vel emberül való éléshez juttat minden embert, alig lesz olyan, aki a benne szunnyadó művészi erőt heverni hagy­ja. Mindenki fog verset írni, zenélni, szobrászkodni és fes­teni, mindenkiben megvan a képesség, ha többre nem. egyvalamelyikre a művészetek közül, s ha több nem, any- nyi, hogy a saját lelkét gyönyörködtesse vele. . .” Ezt a Gárdonyit valljuk mi magunkénak, akiben felra­gyogtak az emberiség jövőjének lehetséges szépségei, örö­kül hagyott eszményeinek szolgálata mindannyiunknak legszentebb kötelessége, akik az ő nevével akarjuk a je­lenből kibontakozó szocialista jövőt építeni. Gárdonyi példája jelenünkig ér, és mindig ösztönöz bennünket. Amikor a Gárdonyi Géza Társaság köszönti az egri diáknapok részvevőit, kívánjuk, hogy mindannyiuknak le­gyen kedve és ereje megvalósítani szép, értelmes szándé­kaikat! Gárdonyi, Géza Társaság 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom