Heves megyei aprónyomtatványok 21/Z

is megfosztották. Becsbe megy, felkarolják, magyarországi munkáján dolgozik, újból Pozsony, nyomor, segíti gróf Széchenyi Ferenc és gróf Forgách Ferenc, kiadják munkáit. Ezt követően újból Bécs, itt házitanító egy gyárosnál, ennek halála után hazatér Pozsonyba, megint nélkülözés. Kegyelemből 1811. márciusában nyugdíjat kap, de ezt nem sokáig élvezhette, mert 1811. június 23-án Pozsonyban meghalt.

13 különböző munkája jelent meg nyomtatásban (az első még Regensburgban) 1760-tól 1804-ig, főként németül. Legjelentősebb műve a már idézett Magyarországot ismertető Lexikon, melyet felhasználtak a később Magyarország leírásával foglalkozók, elsőként Vályi András, az ő 3 kötetes munkája tartalmazza Gyöngyös ismertetését is, szóljunk róla.

Vályi András „királyi magyar universitasbéli profeszszor: Magyar Országnak leírása... (ezután felsorolás, hogy mit ír le hazánkról) 1796-1799. között 3 kötetben (1796. I.k., 1799 II- III.k.) megjelentette hazánkról szóló pontos és alapos ismertetését Budán az egyetem betűivel. A II. kötet 81-82. oldalán szerepel Gyöngyös ismertetése a következőképpen:

GYÖNGYÖS népes magyar mező Város Heves Vármegyében, földes Urai Hertz (herceg - M.J.) Grazsalkovich, B (báró - M.J.) Orczy, Almásy, B. Haller Sámuelnek maradékai, és B. Hunyady Uraságok, lakosai többnyire katolikusok, és reformátusok is, fekszik Gyöngyös Püspökihez nem messze, Egerhez pedig öt, Hatvanhoz két mérföidnyire. Nevezetének eredetét némellyek szerint a keresztül folyó pataknak, tiszta habzásától vette, mások szerint pedig az erdejében teremni szokott sok gyöngyöktől, mellyekből lép készíttetik. Eredete igen régi és a Magyaroknak leg régibb ideje körül határoztatik, némellyeknek véllekedések szerint, de bizonyosan nem állítható. Hogy az Ozmánoknak birtokokban vala, bizonyíttják azok az iratok, melyek által itten a Szerzetesek megerősíttettek, sok viszontagságokat szenyvedett a Hazának nyomorúságos változásaikor a mint Istvánfi és más- 27 -