Heves megyei aprónyomtatványok 21/T
MEGHÍVÓ A füzesabonyi Művelődési Központ szeretettel meghívja önt és kedves családját 1981. április 2-án, 17 órára Benedek György festőművész kiállításának megnyitójara a színházterembe * Megnyitót mond: Ferencz Vimos, a Nagyközségi Közös Tanács elnöke Benedek György alkotói munkájáról A felszabadulás utáni magyar képzőművészet különböző ágazatai, élve az alkotói munkának biztosított kedvező feltételekkel, sokszínűén bontakoztak ki. A festészet a hagyományok követésében, vagy új utak keresésében számtalan, a művész egyénisége által befolyásolt stílus-variációval; a szobrászat a feladatok bővüléséhez igazodó műfaji és eszköz gyarapodásával; a grafika közönséget megragadó popularizációval tette gazdaggá kortárs- művészetünket. Ebben a sokszínű és színvonalas művészeti kiteljesedésben igazán, a szó szoros értelmében művész az, aki önállóságával, munkája nívójával a jók között is jobb kíván lenni. így tehát szüntelen munka, akarás, alkotói harc árán születnek a művek, s mögöttük egy tevékeny ember sokat ismerő, magát kifejezni akaró, véleményt mondani kívánó küzdelme áll. A művészpálya hivatás, önkifejezés, de a kötelesség, a szorgalom, a siker és a bukás az állandó kísérője. Benedek György művészi pályája akkor indult, amikor e kettős kötöttség tartalma egyértelműen tudatosult a magyar társadalomban. A főiskolát elhagyva meg kellett haladni a tanult ismeretek csak mesterség szintjét, s választani kellett az egyéniségét legjobban kifejező eszközök, gondolkodását követő stílustörekvések között. Benedek György tanult és kutatott, s mára kiérlelt művészetének jellemzője, hogy egy-egy szín variálhatóságának belső gazdaságában, a felületet érzelmi töltéssel gazdagító foltritmusokban találta meg azokat az eszközöket, amelyek mondandóját közvetítik. Legyen témája táji élmény, élet vagy halál gondolatai mozzanata, kulturális örökség máig szóló tanulsága - tehát konkrét vagy fogalmi jellegű - számára fontos a közvetlen élmény, az átélhetőség bizonyossága. Nem leíró jellegű festészete, hiszen nem tapasztalatai külső jeleit sorolja elő, hanem az élmények vizuális „emléktöredékei'' képezik művei gyújtópontját. Műhelyében kép, festmény születik, a vizuális eszközökkel nem lefordítandó jelképekkel kívánja alkotói szándékát dokumentálni. Fogalmazásmódja ezért elvontabb, de munkái az indulati megnyilvánulásokat, a művész véleményét is közvetítik. így az elvontabb fogalmazásmód ellenére sem válnak a munkák csak díszítő szándékú alkotásokká. Benedek György eredendően figurativ festő, forma és karakterérzékenységét jól bizonyítják plasztikai munkái is. Csak míg festőként az általánosabb mondandó és a személyes vélemény ütköztetés nyomán inkáb az expresszív kifejezési eszközöket, a dinamikus kompozíciós rendet alkalmazza, addig plasztikai munkáit - talán a szorosabb tematikai kötődés miatt - a higgadtabb, zártabb és feszesebb formarend jellemzi. Nem ellentmondás ez, inkább a két műfaj mesterségbeli különbözőségéről,
