Heves megyei aprónyomtatványok 21/P
Szereplők: BESSENYEI FERENC, AGARDI GABOR, MAROS GÁBOR, KRANÍTZ LAJOS, BLASKO PETER, NAGY MARIA, SZURDI MIKLÓS, SZEMES MARI, BÁNFFY GYÖRGY, SZABÓ TÜNDE, JAMCSÓ SAROLTA, V A R D A I ZOLTÁN, KANALAS LÁSZLÓ, VARSÁNYI ANIKÓ, továbbá , a Színház- és F-i'lfnművészeti Főiskola hallgatói, a Bábszínészképző Stúdió növendékei, amatőr közreműködők. Díszlet: RAJKAI GYÖRGY Jelmez: MIALKOVSZKY ERZSÉBET Színpadra alkalmazta: KÖVES ISTVÁN Asszisztens: GÁTI VILMA és MRSÁN JÁNOS Zenéjét szerezte: TOLCSVAY LÁSZLÓ Dalbetét szövegét írta: BRÓDY JÁNOS Rendezte: ROMHÁNYI LÁSZLÓ AGRIA ’7 5 AGRIA '75 Az AGRIAI JÁTÉKSZÍN (az egri Várszínház) első jelentkezése az AGRIA '75 c. rendezvénysorozat keretében az idei nyár egyik legizgalmasabb kulturális eseményének ígérkezik. Eger városa idegenforgalmi központ, maga a Vár nemzeti-történelmi tudatunk mindenki által ismert büszkesége. A megye és a város vezetőségét, az országos és helyi idegenforgalmi szakembereket régóta foglalkoztatja az a kérdés, miként lehetne Eger múltjához és jelenéhez méltó, országos jelentőségű kulturális programmal fogadni a hozzánk látogató turistákat, vendégeinket. Ebből a nemes igényből született az AGRIAI JÁTÉKSZÍN alapgondolata. Legelső bemutatónk az ANDRÁS KOVÁCS KIRÁLYSÁGA c. kétrészes zenés komédia, egy 1780-ban íródott iskoladráma. A játék helyszíne: az egri Vár, a díszlet maga a Gótikus Palota csodálatos műemléki egysége. A darab méltatlanul elfeledett kitűnő vígjáték. Főhőse András kovács, egy derék becsületes mester, akinek egy hibája azonban van: sokszor és sokat önt fel a garatra, s borgőzös állapotban bizony alaposan helybenhagyja a Feleségét és a Szolgáját. Egy alkalommal András kovács annyit iszik, hogy eszméletlenül terül el a sárban. Arra jár a Király és kísérete, s a Király hirtelen ötletből — a saját és udvara vígságára — a részeg embert kimosdatja, felöltöztetted, és a királyi trónra ültetteti. András kovács tiszavirág életű királykodása a komédia alapja. Külföldi követeket fogad: az anglus és franczus király embereit, és természetesen (mivel Egerről van szó) bevonul teveháton a török szultán nagykövete is — hódolva a hős egri vitézek kései utódainak. András király végül belügyekkel foglalkozik, ahol a többi között az egyik panaszos a saját Szolgája, aki András kovács pofonai elől kér királyi védelmet. András király bölcsen dönt: ha mégegyszer a kovócsmester megveri a szolgáját, úgy a szolga legyen az úr, a gazda pedig a szolga. Nagy udvari vigasság kezdődik, ahol András király úgy berúg, hogy eszméletlenül terül el, és az udvaroncok visszateszik őt a sárba. András kovács felébred, mérgében a Szolgáját alaposan megveri. Jön a Király, és közli András király bölcs döntését. Természetesen — egy jó vígjáték dramaturgiai törvényei szerint — mindenki megbékél, és vidám hangulatban fejezik be a komédiát.
