Heves megyei aprónyomtatványok 21/N

HATVANI GALÉRIA Horváth Mihály utca 10. Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítását 1980. február 27-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor megnyitja DR. POGÁNY ö. GÁBOR, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Közreműködnek az Állami Zeneiskola művésztanárai A tárlatrendezés dr. Végvári Lajos munkája A katalógus fotóit Magyar Istvánná készítette J anzer Frigyes a fiatalabb szobrásznemzedék egyik legrokonszenvesebb képviselője, aki hi­vatásának az ember ábrázolását, az ember­ség szolgálatát tartja. Ezt a szolgálatot a lehető legkészségesebben értelmezi, szobraival közérdeket akar szolgálni, jó közérzetet terjeszteni. Meg van győződve arról, hogy sok minden függ az alkotó tehetségek, a közösségért dolgozók jellemén, min­denképpen kívánatos tehát példaképekkel, nemes eszményekkel alakítani a közvéleményt, követendő erények felmutatásával befolyásolni a társadalmi tudatot. T öbbnyire arcmásokat készít, a művelődéstörté­net emlékezetes alakjait mintázza meg, min­dig úgy, hogy szobrai elgondolkoztatják né­zőiket, szinte meghitt ismerőssé avatják modelljei­ket. Janzer Frigyesnek különleges érzéke van arra, hogy ábrázoltjainak személyiségén keresztül eszmei mondanivalókat közöljön, mert miközben formailag élethűen jelenít meg egy-egy írót, festőt, tudóst, egyúttal az illető munkásságának szellemiségét is ki tudja fejezni. S zobrászunk sajátos műfaját — jobb műszó hí­ján — egészalakos portrénak lehetne nevez­ni, mert nemcsak az arcvonásokkal jelle­mez, de testhelyzetekkel, a felidézett, megmintázott figura alkatával, megszokott mozdulataival is. Még ha olyan valakiről tesz vallomást, akit személyesen nem ismerhetett, akkor is hitelesen érzékelteti egész mivoltát. Régmúlt századok halhatatlanjairól is köz­vetlenül, elfogódottság nélkül nyilatkozik. Nem fo­galmakat, nem jelképeket személyesít meg, mert mindig is az élő ember, a gondolkodó elme, az érző szív érdekli. Janzer Frigyes 1939 március 4-én született Budapesten, tanulmá­nyait magánúton folytatta 1966 Tagja lesz a Művészeti Alapnak és a Fiatal Művészek Stúdiójának 1967 Derkovits-ösztöndíj 1970 Derkovits-ösztöndíj nívódíja (970 Forradalmi érempályázat III. díja 1971 Nagy Balogh János-pályázat I. díja 1971 Tagja lesz a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1972 Megosztott Ezüstgerely-díjat nyer 1973 Dózsa-pályázat II. díja 1973 Beválasztják a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének szobrász szakosztálya ve­zetőségébe 1976 Befejezi esztétikai tanulmányait 1977 Elnyeri a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrász diját 1978 Munkácsy-díjjal tüntetik ki 1978 Megkapja a Kulturális Minisztéium nívódíját 1979 Munkajutalmat kap a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton 1979 Elnyeri a Hatvani Galéria II. országos portré biennáléjának harmadik díját 1966 óta szerepel számos hazai, külföldi kiállítá­son, s az ország különböző településein ti­zenhat köztéri munkáját állítják fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom