Heves megyei aprónyomtatványok 21/N
HATVANI GALÉRIA Horváth Mihály utca 10. Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítását 1980. február 27-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor megnyitja DR. POGÁNY ö. GÁBOR, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Közreműködnek az Állami Zeneiskola művésztanárai A tárlatrendezés dr. Végvári Lajos munkája A katalógus fotóit Magyar Istvánná készítette J anzer Frigyes a fiatalabb szobrásznemzedék egyik legrokonszenvesebb képviselője, aki hivatásának az ember ábrázolását, az emberség szolgálatát tartja. Ezt a szolgálatot a lehető legkészségesebben értelmezi, szobraival közérdeket akar szolgálni, jó közérzetet terjeszteni. Meg van győződve arról, hogy sok minden függ az alkotó tehetségek, a közösségért dolgozók jellemén, mindenképpen kívánatos tehát példaképekkel, nemes eszményekkel alakítani a közvéleményt, követendő erények felmutatásával befolyásolni a társadalmi tudatot. T öbbnyire arcmásokat készít, a művelődéstörténet emlékezetes alakjait mintázza meg, mindig úgy, hogy szobrai elgondolkoztatják nézőiket, szinte meghitt ismerőssé avatják modelljeiket. Janzer Frigyesnek különleges érzéke van arra, hogy ábrázoltjainak személyiségén keresztül eszmei mondanivalókat közöljön, mert miközben formailag élethűen jelenít meg egy-egy írót, festőt, tudóst, egyúttal az illető munkásságának szellemiségét is ki tudja fejezni. S zobrászunk sajátos műfaját — jobb műszó híján — egészalakos portrénak lehetne nevezni, mert nemcsak az arcvonásokkal jellemez, de testhelyzetekkel, a felidézett, megmintázott figura alkatával, megszokott mozdulataival is. Még ha olyan valakiről tesz vallomást, akit személyesen nem ismerhetett, akkor is hitelesen érzékelteti egész mivoltát. Régmúlt századok halhatatlanjairól is közvetlenül, elfogódottság nélkül nyilatkozik. Nem fogalmakat, nem jelképeket személyesít meg, mert mindig is az élő ember, a gondolkodó elme, az érző szív érdekli. Janzer Frigyes 1939 március 4-én született Budapesten, tanulmányait magánúton folytatta 1966 Tagja lesz a Művészeti Alapnak és a Fiatal Művészek Stúdiójának 1967 Derkovits-ösztöndíj 1970 Derkovits-ösztöndíj nívódíja (970 Forradalmi érempályázat III. díja 1971 Nagy Balogh János-pályázat I. díja 1971 Tagja lesz a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1972 Megosztott Ezüstgerely-díjat nyer 1973 Dózsa-pályázat II. díja 1973 Beválasztják a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének szobrász szakosztálya vezetőségébe 1976 Befejezi esztétikai tanulmányait 1977 Elnyeri a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrász diját 1978 Munkácsy-díjjal tüntetik ki 1978 Megkapja a Kulturális Minisztéium nívódíját 1979 Munkajutalmat kap a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton 1979 Elnyeri a Hatvani Galéria II. országos portré biennáléjának harmadik díját 1966 óta szerepel számos hazai, külföldi kiállításon, s az ország különböző településein tizenhat köztéri munkáját állítják fel