Heves megyei aprónyomtatványok 21/G
A gimnáziumi képzés A gimnázium a leggazdagabb hagyományokkal rendelkező iskolatípus, mely napjainkban megújulását éli. Mire jogosít a gimnáziumi végzettség? A gimnázium elsősorban a felsőfokú tanulmányokra készíti elő a tanulókat: általános műveltséget ad, szakmai képzettség nélkül. Ugyanakkor vannak olyan szakmák, melyek kizárólag középiskolai végzettséghez kötöttek: ilyenek pl. a nyomdaipar, a vegyes- és szolgáltatóipar, valamint a kereskedelem egyes szakmái. A gimnázium elvégzése után természetesen bármelyik szakmát elsajátíthatják a tanulók másfél, illetve kétéves — nappali tagozatú vagy munka melletti — szakmunkásképzésben, vagy a különböző tanfolyamokon. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezőket szívesen fogadják szak- képesítéshez nem kötött fizikai és adminisztratív munkakörökben is. Üj nevelési-oktatási feladatok a gimnáziumban Az 1979-ben bevezetett új gimnáziumi nevelési és oktatási terv — a korszerűsítést szolgáló tartalmi továbbfejlesztés mellett — megváltoztatta ennek az iskolatípusnak a munkarendjét is. A fakultatív rendszerű gimnáziumi oktatás bevezetésével az egyes évfolyamokon az alábbi nevelési-oktatási feladatok megoldására kerül sor: Az I. osztályban az iskola arra törekszik, hogy megismerje a tanulók felkészültségét, igényeit, képességét, pályairányra vonatkozó elképzeléseit. A II. osztályban a tanulók általános tájékoztatást kapnak a pályaválasztás tényezőiről és a kötelező, valamint a választható tárgyakról. A III. és IV. osztály a tanulók közvetlen felkészülésének időszaka. Bővíthetik ismereteiket azokban az elméleti és gyakorlati tantárgyakban, amelyeket a fakultáció lehetőségei alapján, érdeklődésük szerint választottak. 64
