Heves megyei aprónyomtatványok 21/E
BÜKK: Eger városátészaki irányban elhagyva belépünk az 1400 km2 területen fekvő bükki rengetegbe. A tájat nyáron smaragdzöld fű, télen csillogó hótakaró borítja. A hegység peremén a karsztos képződmények megannyi formája meglelhető, ősrégészeti emlékekben gazdag barlangoknak lehetünk csodáiéi, s bővizű források törnek felszínre. Ezek a mélységi vizek alapozták meg határainkon túl is ismert fürdőkultúráját. A Bükkben található hazánk második legnagyobb Nemzeti Parkja. A környék adottságait gazdagítják a vadászat és a lovaglás lehetőségei. Idegenforgalmi vonzását erősítik az élő népi foglalkozások, favágás, szén- és mészégetés, fazekasipar, népművészetek, népszokások és a térségben található tájházak, népi műemlékek. Bélapátfalva: A megyeszékhelytől 25 km-re fekvő község a Bélkő oltalma alatt már a középkorban létezett. A vadregényes környezetébe 1232-ben települt ciszterci szerzetesek puritán építészeti stílusukban bazilikát és kolostort építettek. Hazánk legépebb ciszterci temploma ma is őrzi korának és kései román stílusának jellegzetességeit. A község közvetlen környéke táborozásra, fürdésre, kirándulásra, sportolásra, a kikapcsolódás megannyi módjára csábítja az ideérkezőket. Bükkszék: A település változatos természeti környezetben fekvő üdülőfalu. A történelmi időket idéző helységet már a középkorban Szék néven említették. Gyógyító savanyú- "Salvus" vize külföldön is ismert, a gyomor- és bélbántalmakban szenvedőknek nyújt enyhülést. Bővizű forrásaira fürdő települt. Tiszta levegője, kiváló természeti adottságai a szervezet teljes rekreációját biztosítják. Egerszalók: A község a középkorban a híres Rozgonyiak, majd a névadó Szalók nemzetség birtoka. Közismert kitűnő boráról és gyógyító hatású 68 C°-os hőforrásáról. 130 hektár kiterjedésű víztározóját sűrűn látogatják a horgászok és a vízisportok kedvelői. Nevezetes műemléke az 1738-ban emelt római katolikus templom, oltárán kegyképpel, melynek révén a település népszerű búcsújáróhely. Felsó'tárkány: A hegyek őrizte völgybe települt község évszázadokon keresztül kedvelt pihenőhelye volt a püspökségnek és vendégeinek. Plébániatemplomának berendezése és népi építészeti emlékei figyelemre méltóak. A pihenni vágyókat, a Bükk szépségét felfedezni kívánó kirándulókat a dinamikusan fejlődő község vendégszerető lakossága és színvonalas vendéglátóhelyek várják. Noszvaj: E jellegzetes bükkaljai település ismert múltja a XIII.sz.-ig nyúlik vissza. A Szent Imre forrás táplálta tórendszere, tiszta hegyi levegője révén kirándulóhely, ahol három hotel és két panzió szolgálja a vendégfogadást. Az 1774-ben épült késő barokk stílusú kastélya falképeivel és parkjával e vidék legszebb műemlékei közé tartozik. A Gazdaház az ittélők múlt századvégi építészetét, életmódját mutatja be. Ostoros: A XIlI.sz. elején Istoros néven ismert települést Eger 1552-es ostrománál a törökök felégették, a lakosság a tufába vájt pincékben húzódott meg, s ezeket évszázadokon keresztül lakóhelyként használta. A XVIII.sz. elején újra benépesült község népszerű kirándulóhely, vonzereje a hegység lankáira telepített szőlőkből, pincéiben érlelődő borokból, a mesterséges tó nyújtotta lehetőségekből fakad. Sírok: A Tárná patak mentén fekvő település nevezetessége a falu mögötti sziklahegységet uraló várrom. Az első építkezéseket az Aba nemzetségbeliek végezték még a XIII. században; a falu gyakran cserélt gazdát, s a török is majd száz évig bírta. A várrom közelében kőbálványok "állnak", ahonnan pompás kilátás nyílik a Mátra és Bükk vonulataira és az Alacsony- Tátrára. Ritka nevezetességei az egykori barlanglakások. Szarvaskő: Az Eger patak völgyében nagyszerű természeti környezetben fekvő település népszerű kirándulóhely. Nevezetessége a tatárjárás idején fontos szerepet játszó vára. A XVIII. században újjászülető falu szép parasztházaival, klasszicista templomával hívja fel magára az ide érkezők figyelmét. Szilvásvárad: A bükki ősrengeteg mélyén fekszik. Itt kanyarog a Szalajka patak, halastavak, pisztrángos vizek, sziklás meredélyek, vízesések váltják egymást. Környékén szarvas, őz, muflon, róka, vadmacska járja az erdőt. Szilvásvárad híres lipicai ménese a lovassportok szerelmeseit vonzza. Érdemes megnézni gazdag, ritkaságszámba menő gyűjteményét, a Lipicai Múzeumot, a Szabadtéri Erdei Múzeumot és az Orbán-háza t. T amaszentmária: A Tárná patak völgyében fekvő apró településen látható hazánk egyik legrégebbi, ma is működő, a XI.sz. derekán emelt temploma, mely bizonyítja, hogy az Aba nemzetség itteni faluja igen korán alakult ki. A templom érdekessége, hogy a szentély alatt altemplom húzódik, benne egykor nevezetes személy nyugodott. Verpelét: A község a Mátra hegység déli lábánál, dombos vidékre, a Tárná patak völgyébe települt. Dohány- és szőlőtermelése, bora híres. A XIII. században már módos falu lehetett, később megyegyűlések színhelye volt. Eger visszavételekor elpusztult, a XVIII.sz. elején népesedett be ismét. Főbb műemléki látnivalói barokk stílusban újjáépült temploma és az 1800 körül épített kovácsműhely.
