Heves megyei aprónyomtatványok 21/D
Teáskészlet 1910 körül valamint 1900-ban Párizsban, 1904-ben Saint-Louisban és 1905-ben Liege-ben a nemzetközi tárlatokon. Az iparművészeiben általánossá váló szecesszió térhódítása az apátfalvi edényeken is megfigyelhető (10. sz. tárló). A fejlődést a XX. sz. elején ismét bérlőváltozás szakítja meg. Tizenhét évre köt szerződést az egri Papnevelő Intézettel özv. Schöpflin Armandné, aki azonban rövid idő múlva átadja a bérleményt a budapesti edénykereskedő Pruzsinszky család tagjainak, akik ismételten fellendítői a termelésnek (11—15. sz. tárló). Az edények magas művészi színvonalukkal, gazdag változatú díszítményeikkel Durzó János, Schilhabel Béla, Csuhány Lajos kitűnő festők keze nyomán még egyszer felidézik a népes kőedényművészet XIX. századi nagyszerű értékeit. Az első világháború után alakult meg az Első Bélapátfalvai Kőedénygyár Rt., amely az inflációval nem volt képes megbirkózni. A jelentős beruházásokat — köztük az országban elsőként megépített alagútrendszerű égető kemencét — eredményesen a termelés fejlesztése érdekében nem sikerült kihasználni (16. sz. tárló). így történt azután, hogy 1927-ben a termelést beszüntették és az edénygyárat végleg felszámolták. Az egri Dobó István Vármúzeum gazdag gyűjteményének válogatott darabjai bizonyítják a küzdelmes és sikeres esztendők művészeti fejlődésének eredményeit. Ez alkalommal az Agria Napok rendezvényei keretében azért kerülnek az apátfalvi edények bemutatásra, hogy széles körben megismerhetők legyenek, és az érdeklődést felkeltsék az iparművészet nagyszerű hagyományai iránt. Tányér 1900-as évekből A kiállítást rendezte és a vezetőt készítette Molnár László Borítón: Pereckulacs a századforduló idejéből Felelős kiadó: Dr. Bakó Ferenc BMi 77 - 41 18 - 500 Apátfalvi keménycserép-kiállítás A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN 1977. július 1 5.—augusztus 5. Naponta 10—18 óráig EGER
