Heves megyei aprónyomtatványok 20/M
A rendeletalkotás során az önkormányzat célja, hogy nagy körültekintéssel mérje fel a helyi adóztatás lehetőségét, Gyöngyös város lakosságának teherviselő képességét s ezáltal biztosítsa: — az önkormányzati gazdálkodás szabadságát és a saját bevétel növelésének lehetőségét biztosító adőstruktúra kialakítását, — erősödjön az adóztatás szektorsemlegessége, — a lakosság mellett a vállalkozó szféra egésze helyi adóval adóztatható legyen. Ahhoz, hogy a fenti feltételek megvalósuljanak, szükséges, hogy az állami hozzájárulás gazdasági stbilizáló szerepe mellett erősödjön a saját bevételi forrásképzésnek nemcsak a lehetősége, hanem az igénye is. Így növekedik az Önkormányzat gazdasági ereje, s ezzel arányban mérséklődhet az államtól való függőség. A helyi adórendszer, s ezen belül a helyi iparűzési adó bevezetése több más eszköz mellett egy lehetőség a valódi önkormányzatiság feltételeinek fokozatos kiépítésében. I. FEJEZET Az 1990. évi C, törvény felhatalmazza az Önkormányzatot arra, hogy rendelettel helyi iparűzési adót vezessen be. A helyi adó bevezetésének joga az Önkormányzati törvény 10. szakaszának „d” pontja értelmében a képviselőtestületé. A törvény általános érvénnyel teszi adóztathatóvá az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenységet. E szerint valamennyi, a vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó gazdálkodó, továbbá a személyi jövedelemadó alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősülő adóalany iparűzési adó fizetésére kötelezhető. Az adóköteles iparűzési tevékenység fogalmát a 3. szakasz (1) pontja meghatározza. Általános értelemben vett gazdasági tevékenységet végezhet minden természetes jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is, de a gazdasági tevékenység közül csak a vállalkozók e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége minősül helyi iparűzési adó hatálya alá vonhatónak. Tehát a legkülönfélébb iparűzési tevékenységek közül csak az tekinthető adókötelesnek, melyet — vállalkozók (értelmező rendelet szerint), — vállalkozói minőségükben, — nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányulóan végeznek. A szabályozás semlegességének elvéből adódik, hogy a helyi iparűzési adó adóalanya lehet minden magánszemély, jogi személy, és egyéb szervezet, ha nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat. A mezőgazdasági szakcsoport, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyház és az alapítvány jogállásuknak megfelelően feltételes adómentességet élvezhet. Az adómentesség elnyerésének két feltétele van. 9 \
