Heves megyei aprónyomtatványok 20/L
XII. MÁTRAI VETERÁNAUTÓ TALÁLKOZÓ Gyöngyös története Gyöngyös a kéklő Mátra lüktető szíve, a hegység kapuja és ősi központja. Már több mint 650 éve dicsekszik a város a "civitás" ranggal. Egyes források szerint avarok alapították, majd szlávok és kabarok települtek le ezen a vidéken. Anonymus krónikájában írja, hogy Ed és Edömér vezérek foglalták el a vidéket, és az ő családjukból származott az Aba nemzetség, melynek tagja harmadik királyunk, Aba Sámuel. A hagyomány szerint a király Abasár bencés kolostorában van eltemetve. Az 1241-es tatárdúlás után az Aba nemzetbeli Csobánka család uralta a várost. Később a Csobánkák hűtlenségbe estek és Gyöngyös lakót Széchenyi Farkas Tamás vezetésével, Csák Mátéval szövetkezve a király mellé állottak és véget vetettek a Csobánkák garázdálkodásainak. 1334-ben a király Buda város kiváltságaihoz hasonló jogokkal ruházta fel. Ekkor kapta a város azóta is használt címerét, a futó farkast ábrázoló “Anjou-kori címerpajzsot”. A XV. században husziták és német zsoldosok tartották rettegésben a környéket. A mohácsi vész után Gyöngyös is kivette részét a vallási viszálykodásból. A török időkben a lakosság adózott a török portának, a Habsburgoknak és a magyar földesuraknak. 1666-ban Evlija Cselcbi török világutazó leírásában beszámol a híres bortermelő vidék életéről és kereskedelméről. Az állandó robotszolgáltatás, terményadó, katonai pusztítás, a XVII. században a gazdasági hanyatlás megviselte a várost. A török kiűzése után császári zsoldosok fosztogatták a vidéket. Caraffa generális 5.000 forint hadisarcot vetett ki a lakosságra, így érthető, hogy 1703-ban csatlakoztak II. Rákóczi fejedelemhez és együtt indultak Egert elfoglalni. 1704-ben béketárgyalások folytak a mostani Fenyő Áruház melletti Stessel-házban a fejedelem és Széchenyi Pál kalocsai érsek között - eredménytelenül. 1705-ben Vak Bottyán kuruc generális elfoglalta a Dunántúlt. 1709-ben pestisben a tarnaőrsi táborban halt meg és a gyöngyösi ferencesek templomának kriptájában temették el a “szegény nép jótevőjét”. Habsburg Lipót nádor utáít 'líl4-ben |. Sándor orosz cárt szállásolta el a napóleoni háborúk konjukturájában meggázdagodott Orczy-csal'ád klasszrcista stílusú kastélyában Windischgraetz herceg ihnen irányította a kápolnai csatát 1849. februárjában, majd Koséjtth Lapos ,.cs Görgey tábornok lakott itt A szabadságharc bukása után a^áfraHelej'-yolt a bujdosó kapásparasztokkal, szegénylegényekkel. Emlékük a* Yujróézky-nótákban ma is él. Vízhiány következtében Gyöngyös négyszer icégétt (1674-ben, 1730-ban, 1904-ben és 1917-ben). A tűzvész olyan pusztítást okozott, hogy az I. világháború frontjáról hazaengedték a gyöngyösi katonákat és IV. Károly és felesége Zita meglátogatta a katasztrófa sújtotta várost. (Ezt a nagytemplom egyik mennyezeti freskója ábrázolja). Ma Gyöngyös lakóinak száma 40.000. A Mátra sokak által látogatott üdülővidék, turistaparadicsom és klimatikus gyógyhely. Hazánk 14 borvidéke közül a mátrai a legnagyobb. Visonta, Halmaj, Debrő, Márkáz, Domoszló, Nagyréde mind kiváló minőségű bortermelőhely. A Mátraalja vulkanikus eredete, a déli dombokat érő sok napfény növeli a szőlő cukortartalmát, egyedi ízt és zamatot ad a bornak. A leghíresebb tájjellegű borok a Debrői hárslevelű, Domoszlói muskotály, Gyöngyösi tramini, Abasári rizling. Aki egyszer megízlelte őket, szívesen beszél róla, és visszavisszatér ide. 1997 GYÖNGYÖS
