Heves megyei aprónyomtatványok 20/K

Vasúti menetrendi kivonat:

Szurdokpüspökiből indul:

15,14

18,10

19,10

20,05

22,27

Hatvanba érkezik:

15,46

18,46

19,43

20,39

23,02

Hatvanból indul:

16,02

18,55

20,12

20,55

Budapestre érkezik:

17,12

19,47

21,27

21,47

Hatvanból indul:

15,57

19,00

19,55

20,52

Miskolcra érkezik:

18,16

20,30

21,20

22,15

Hatvanból indul:

16,10

19,30

21,05

Szolnokra érkezik:

17,36

20,49

22,23

Szurdokpüspökiből indul:

15,54

16,41

18,07

18,47

20,08

22,25

Salgótarjánba érkezik:

17,06

17,46

18,56

19,51

21,10

23,29

A tavalyi teljesítménytúra óta mérőkerekekkel többször is megmértük a túra hosszát. A mérések meglepően egyező eredményeket adtak: a HANAK KOLOS teljesítménytúra pontos hossza 35,8 km.

Élelmiszer vásárlására az útvonal mentén Kékestetőn, Galyatetőn, Mátraszcntlászlón, és Mátraszentistvánban van lehetőség.

Aki a Magyar Sportturisztikai Szövetség teljesítménytúra-minősítésében részt vesz, vagy részt szeretne venni, jelezze ezt a rajtnál és a célnál is. A HANAK KOLOS Teljesítménytúra B kategóriás, képzett úthossza: 50 km. Hanák és Mátrabérc túrát együtt teljesítők csak az egyik alapján minősíthetnek

A következő HANÁK KOLOS teljesítménytúra időpontja: 1994. április 16. /szombat/

A MÁTRAI TURIZMUS MEGALAPÍTÓJA

Hanák Kolos (1851-1923) Szurdokpüspökiben született, s Gyöngyösön végezte az elemi iskolát. Jogot Pozsonyban, Pesten és Egerben tanult.

1872-től Gyöngyösön joggyakornok, majd 1875-ben ügyvédi vizsgát tesz, s még ebben az évben meg is nősül. 25 évesen a gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet ügyésze. A jogászi hivatás mellett sokféle közéleti szerepet is vállal, egyleteknek, testületeknek az alapító tagja.

1886-tól írásaival is népszerűsíti a Mátrát, majd 1887-ben megalapítja a Kárpát Túristaegylet Mátra Osztályát, a mai Magyarország első túristaegyletét. Hosszú évekig az egyesület elnökeként szervezte a mátrai turizmust. Tevékenysége révén út épült Benére /Mátrafiüred/, s O írta a Mátra első útikalauzát is.

Javaslatára megalakult a Múzeumi Bizottság, amely később megalapította a Mátra Múzeumot. Szervezte a fiatalok turizmusát s az ő irányításával készültek el az első jelzett utak is a Mátrában. Javaslatára feltárták az Agasvár alatti Csörgő-lyuk barlangot.

Közben jogi pályája is felfelé ívelt, s 1897-ben táblabíróvá nevezték ki és Pestre költöznek. Néhány évig a Magyar Túristaegylet választmányi tagja, majd 1910-ben visszavonul. 1880-tól abasári földeket vásárolt, s 20 év kitartó munkája kellett, hogy ezt a köves, irtásos területet itt a Mátra lábánál virágzó mintagazdasággá alakítsa. Emlékét - mára már sajnos nagyon romos - kilátó őrzi a Mátrában.