Heves megyei aprónyomtatványok 20/J

Művészi arculatának alakulását, fejlődését legjobban tájképei mutatják. Mindegyiket áthatja a naturalisztikus látásmódból kiinduló, de a lírai felé hajló friss természetszemlélet. Aquarelljeit a színek üdesége, az eró'teljesebb színvilág jellemzi, míg olajfestményein a színek visszafogottabbak, a tónusok finomabbak. Képeinek színharmóniája és kompozíciói békességet, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot árasztanak. Komor hangulatnak, haláltól való félelemnek a művek többségén nyomát sem látni. Néhány képén érezhető mesterének, Rudnay Gyulának hatása. Kafka azonban lírikusabb, meditálóbb alkat, akinéi a belső indulat melankóliává szelídül.

Művei között szép számban találunk portrékat, melyeket kitűnő karakter-látás és az ábrázolthoz illő mozdulat, szín, háttér megválasztása jellemez. Az arcok és jellemek változatos sorában időnként fel-felcsillan a Rudnaynál oly jól ismert komor hangulatú, sötétebb színekkel ábrázolt világ. Külön csoportot alkotnak az aktok. Általános jellemzőjük a dekorativitásra való törekvés és a plasztidtás érzékeltetésének kettőssége. Mivel többnyire az utóbbi az erőteljesebb, így aktjai megmaradnak a női test szépségeinek érzékletesebb ábrázolásánál.

Kafka Albert XX. századi festészetünk egyik ígéretes fiatal tehetsége volt, akinek életműve a korai halál miatt nem teljesedhetett ki. Hátrahagyott munkái jól érzékeltetik tehetségét, természetszemlélete pedig e lírai hangvételű tájfestészet mestereit, Edvi- Illés Aladárt, Endre Bélát idézik.

Bakó Zsuzsa

Agria Kiadó Kft., Eger — F. v.: Kovács Ferenc ügyvezető igazgató