Heves megyei aprónyomtatványok 20/I
VERDI: Requiem 1874. május 22-én került sor Verdi Requiemjének előadására a milánói San Marco székesegyházban. A mű bemutatása olyan hatalmas sikert eredményezett, hogy európai körúton vett részt a szerző egy e célra szervezett szólista-gárdával, az előadások Verdi vezényletével zajlottak. Édesanyja halála és Manzoni forradalmár-költő elvesztése ihlették Verdit a halhatatlan remekmű megkomponálására. A katolikus lit- turgia gyászmise tételeit zenésítette meg a szerző. Sok vita folyt a mű bemutatója után arra vonatkozólag, hogy nem túlságosan világi jellegű-e és nem templomi előadásra való Verdi remekműve. Ezek a viták idővel elhallgattak, az utókor pontosan tudja értékelni Verdi művét amely teljesen megfelel a liturgia követelményeinek tartalmát tekintve, eszközeit és formáit tekintve olyan talajból fakadt a mű muzsikája, amely évszázadok óta az opera hazája és bölcsője volt, a szerző pedig az európai zenetörténet egyik legnagyszerűbb operakomponistája, határtalan, fantáziájú zeneszerzője. A mű megszólaltatásához hatalmas zenekari énekkari apparátus szükséges. A mű hét tételből áll, ezen belül a Dies irae tétel 9 részre tagolódik. A szoprán, mezzoszoprán, tenor és baritonszólóra, vegyeskarra és zenekarra komponált mű megtartja tehát a gyászmise tételeit, annak kezdősorai adják a tételek címét: I. Requiem és Kyrie, II. Dies irae, III. Tuba mirrum, IV. Liber scriptus, V. Quid sum miser, VI. Rex tremendae, VII. Recordare, VIII. Ingemisco, IX. Confutatis, X. Lacrymosa, XI. Offertorium, Sanctus és Benedictus, XII. Agnus Dei, XIII. Lux aeterna, XIV, Libera me. A számozásban a külön megkomponált szövegrészek is fel vannak sorolva, következésképpen egy-egy főtétel több részből is áll. Belső tervét tekintve a Requiem 3 (részben kórussal kísért) áriából, 1 duettből, 1 tercettből áll, a többi esetben a szólisták és a kórus egymással felváltva adják elő a tételt. Akusztikai hatásában is szokatlan a hangzerelés nagysága, 8 trombita harsogja a Dies irae témáját, amely drámai víziója a világ végének, majd fokozatosan átadja a drámai feszültség hangulata a megbékélés szelíd hangvételének a szerepet. A kórus és szólók technikai követelményei rendkívül magas mércét állítanak az előadók elé, a mű hatása összességében felejthetetlen zenei élmény. 29
