Heves megyei aprónyomtatványok 20/D

J hypertoniások voltak, náluk a hypertonia társult tüneteit (ve­seszövődmény, póz. szem fundus stb.) is észleltük. Ezeknél az eseteinknél a rebaund effektus elkerülése miatt a megkezdett gyógyszeres terápiát nem hagytuk abba. Ezen beteganyagban a hypertoniát kísérő egyéb panaszok (alvászavar, fejfájások, más eredetű mozgásrendszeri betegségek fájdalom szindró­mái) csökkenése volt észlelhető visual analog scale-el. A kezelések hatékonyan befolyásolták a hypertonia kialakulá­sáért felelős különböző pathogen faktorok közül elsősorbanaz autonom vegetatív idegrendszeri sympatikus tónusfokozódá­sának csökkenését (a baroreceptorok csökkent érzékenysé­ge), de a perifériás kis erek fokozott ellenállásának csökkené­sét is, amely a megemelkedett intracelluláris Na és Ca mennyi­ségével függ össze. Harmadik összetevőként a csökkent natri- urezis emelkedése is szerepet játszhat a hatásmechanizmus­ban. A betegség kialakulásának és folyamatának súlyosbításá­ért felelős járulékos faktorok, mint az alkohol abuzus (plasma catecholamin-szint emelése), nikotin abuzus (plasma norad- renalis-szint emelkedése), obesitás kezelése is sikeresen befo­lyásolható az esetek többségében akupunktúrás kezeléssel. Az instabil hypertonia gyógyszeres kezelésének megkezdése előtt véleményünk szerint nagyobb hatásfokban elkerülhetővé teszi az esetek többségében a farmakológiai kezelést a jól tervezett és kivitelezett, kontrollált akupunktúrás kezelés. Stabil essen- tialis hypertonia II. stádiumában a kezeléstől tapasztalataink szerint sok eredmény nem várható, ellentétben számos keleti szerző erről írt tanulmányával. A hypertoniás beteg kezelése komplex feladat, amelynek életviteli, táplálkozási, személyre- szabott tanácsokat is kell tartalmaznia a kezelések mellett, hogy elkerülhető legyen a betegség esetleges későbbi szövőd­ményeként jelentkező agyi vascularis katasztrófa, hemiparesis megterhelő és költséges managementje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom