Heves megyei aprónyomtatványok 20/B
tartalmi jegyeket előtérbe állító — rendszerét. Javasoljuk az illetékes párt- és kormányzati szerveknek, hogy március 15. legyen munkaszünetes nemzeti ünnep. Határidő: 1989. január 1., illetve folyamatos. Felelős: ideológiai titkár 6. Az egészségügyi és szociálpolitikai feladatainknak az elmúlt években nehéz körülmények között, de alapvetően eleget tudtunk tenni. A lakosság egészségének megőrzése, az intézményrendszer működésének javítása, fejlesztése érdekében a pártbizottság kezdeményezi, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek, valamint a területen dolgozó pártszervezetek — szorgalmazzák az egészségmegőrzés nemzeti programja végrehajtásának helyi feltételei megteremtését, — biztosítsák — a lehetőségek maximális kihasználása és fejlesztése mellett — a szükséges anyagi eszközöket, — segítsék az ellátás kulturáltságának fejlődését, az etikai helyzet további javítását, az egyes intézmények együttműködését, — az egészséges életmódra nevelés érdekében szorosabbá kell tenni az egészségügyi és közoktatási intézmények kapcsolatait, — az időskorúak és a rászorulók számának növekedése indokolttá teszi az egészségügyi és szociálpolitikai feladatok ellátását biztosító városi intézményrendszer korszerűsítését. Határidő: folyamatos Felelős: ideológiai titkár III. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása, az eddigi eredmények az országos és megyei átlagot meghaladóan, a tervekhez közelállóak. A nem kellően megalapozott országos gazdaságpolitikai célkitűzések, a gazdaságirányítási rendszer ellentmondásai, valamint saját munkánk gyengeségei miatt azonban, a város és környéke gazdaságában a tervezett fordulat nem következett be. A termelés több helyen elavult termékszerkezet bázisán bővült, így az export hatékonysága nem kielégítően alakult. A gazdálkodás minőségi tényezőiben — pl. eszközhatékonyság, műszaki fejlesztés — a kívánt javulás nem következett be. A nagymértékű jövedelemelvonások miatt a gazdasági egységek beruházási lehetőségei tovább szűkültek. A bérszabályozás ellentmondásai csorbították a vállalati önállóságot, ugyanakkor a gazdasági egységek sem vállalták következetesen az egyéni teljesítmények szerinti jövedelem differenciálását. A lakosság pénzjövedelmei az országos átlaghoz közelállóan (évente 9—11%- kal) emelkedtek, ennek azonban egy jelentős hányada a főmunkaidőn túli tevékenységből ered. Ezzel együtt a reáljövedelem csökkent, az infláció ismert üteme miatt. Az áremelkedések hatására különösen a fiatalok és az idős korúak életfeltételei romlottak. A lakosság életkörülményeit befolyásoló tanácsi fejlesztések a csökkenő pénzügyi források miatt, elmaradtak a tervezettől. A városi pártbizottságunk ezeket az ellentmondásokat feltárva, 1987. augusztus 27-én, feladattervet fogadott el a gazdasági-társadalmi kibontakozás helyi programjára. 11
